Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-20 / 20. szám
1906. május 20. BÉKÉS 7 tést, mely szerint az egylet mint az előtt is szegény konyhát tartott fenn, ezenkívül segélyezett készpénzzel, élelemmel, ruházattal, tűzifával, minden rendű szegényt. 56 fiú és 44 leány isknlás gyermeket 950 korona értékű ruhaneművel segélyezett s a jótékony adakozók adományaiból 110 szegény gyermek részesült segélyben. Az egyesületi tagok száma elköltözés és halálozás folytán 12-vel fogyott, ugyanennyi azonban az uj tagok száma is. A jelentést a közgyűlés tudomásul vette, s jegyzőkönyvi köszö netet szavazott a buzgólkodó tagoknak. Az elnöknő felolvasta gr. Apponyi Albert vallás és közoktatás- ügyi miniszternek az egylet üdvözlő feliratára küldött meleghangú válaszát, melyet éljenzéssel fogadtak. Ezután áttértek az alapszabályok módosítására s Varságh Béla javaslatát egyhangúlag elfogadták. Yégül Friedmann Mórnénak jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak a zongorára való gyűjtésért és miután a gyűjtött összegből már csak 40 korona hiányzik, hogy az egylet uj zongorájának az ára teljesen kifizethető legyen. Esküvő. Fazekas Ferencz békéscsabai postatiszt kedden vezette oltárhoz Dörflinger Celesztin békéscsabai czukrász leányát Idát. Lefoglalt Körözs meder. A békésieknek sok bajuk van a városon keresztül húzódó Körözsmed- rekkel. A Feketekörözs kiszáradt medrének tulajdonjoga iránt már két óv óta folytat pert a község az azt maguknak elfoglaló parti lakosokkal. A mint az eddigi eredmények mutatják, a község csak elenyészően csekély esetben lesz pernyertes. Most pedig a Fehórkörözs parti lakosainak megbüntetését kérte a község a főszolgabiróságnál, kihágás miatt. Tudvalevőleg az alsófehérkörözsi ármentesitő társulat a múlt évben kikotortatta a széles meder közepét és sövénnyel befonatta, hogy a víznek rendes lefolyása legyen. így a meder nagyrésze a víztől állandóan felszabadult, csak a közepén folyik egy keskeny sávban. Ezt a felszabadult részt a parti háztulajdonosok — köztük elsősorban Wenckheim Frigyes gróf intézősóge, — az előbbi példára támaszkodva maguk részére lefoglalták, körülkeritettók és beveteményeztók. Eme jogtalannak vélt eljárás miatt tett panaszt a községi elöljáróság. Folyó hó 12-én tárgyalta az ügyet a békési főszolgabíró, aki a panaszlottak képviseletében megjelent dr. Szegedi Kálmán beható jogi fejtegetéseinek meghallgatása után a panaszos községet elutasította. A község ebbe nem nyugszik bele, hanem a bíróságnál fog keresetet indítani birtokba helyezés iránt. Uj vágóhid. A békési modern felszerelésű uj vágóhidat f. hó 15-ón adták át a használatnak. Az uj szabályrendet szerint a hentesek is ott tartoznak sertéseiket leölni. Gondoskodott is a község jó berendezésről, de a viz forraláshoz és koppasztás- hoz szükséges tűzifát és szalmát vonakodik a hentesek rendelkezésére bocsátani, erről elfelejtkez ek a szabályrendelet megalkotásakor. Emiatt a sertés vágók formálisan sztrájkba léptek s a szabályrendelet ellenére még nem kezdték meg az uj vágóhíd használatát. Furcsa és nehézkes dolog is volna, hogy minden alkalommal magukkal vigyék az érdé keltek a tüzelő anyagot. Talán a vágóhídi dijak mérsékelt felemelésével módját ejthetné a község, hogy megadja a hentesek méltányos követelését. A felszabadult régi vágóhídon legközelebb megkezdik a lóvágást. Vakmerő lókötők. Kondorosou Jelen Mátyás gazdaember kárára vakmerő lólopás történt még a múlt szerdán. Esteli 10 órától éjfélután 1-ig terjedő időközben ellopták az istállóból ismeretlen tettesek a gazdae nber két értékes lovát. Csak nem rég 1000 koronát kínáltak a lovasért, de nem adta el annyiért. A tolvajok arra is ráértek,, hogy a faluban előbb lószerszámot szerezzenek, ezt Mravik György földmivestől lopták s még egy hatalmas fejszét is, azután a lovakat kocsiba fogták s úgy hajtottak el vele. Azóta a megindított nyomozásnak még semmi eredménye. Uj menetrend a békóscsanádi vasúton. A mint a kereskedelmi ministerium dr. Fábry Sándor főispánnal annak felterjesztésére közli, a Mezőtúr, illetve Szarvas és Mezőhegyes között közlekedő úgynevezett békóscsanádi vasúton juriius 1-től kezdve naponta egy vonatpárral több fog közlekedni, ameny- nyiben az eddig csak Mezőtúr és Szarvas között közlekedett vonatokat az egész vonalon végigjáratják. Az ezen vonatszaporitás folytáu előálló menetrend változás szerint, orvosoltatuak az ezen vasút által érintett vidék közönségének évek óta hangoztatott panaszai. Az uj vonat Mezőtúrról délután 5^0-kor, Szarvasról 6'40-kor indul és Orosházára 8'40-kor érkezik, viszont Orosházáról 6'07-kor, Szarvasról 8-35-kor indul és Mezőtúrra 9'09-kor érkezik. Uszoda megnyitás, özv. Herberth Alajosnó körözs uszodáját, mely az idén alaposan rendbe hozva, modern kényelemmel ellátva várja a megnyitást, junius hó 1-én adják át a közönség rendelkezésére. Az uszoda az idén nélkülözni fogja a kellemetlenségeket, melyek tavaly a kötőgyári festékes víznek a körözsbe engedése folytán álltak elő, áltandóan friss, élő folyóvíz lesz, úgy hogy az uszodát minden aggodalom nélkül használhatják azok is, akik tavaly a viz bepiszkolása miatt tartózkodtak a fürdéstől. A gyulai önkéntes tűzoltó egylet laktanyája udvarán újonnan elkészített tekepálya ma, vasárnap délután nyittatik meg, mely alkalommal egy kövér bárány fog versenydobással kijátszatni, mire a kuglizni szeretők ez utón is tisztelettel meg hivatnak. Görvélykóros gyermekek szedjék a „Sirolin- Roche“-et. Ez a legjobb creosot-készitraény, melyet a gyermekek a legszívesebben szednek. Kitűnő hatással van az általános jóérzésre. Az orrsecretiók elmúlnak és a daganatok visszamennek. Jobban használ mint csukamáj-olaj és vas, melyekkel párhuzamosan is jó ideig használható. Kapható a gyógy szertárakban. Boldogító örökségek. X. Károly 27 éves városi hivatalnok volt, mikor váratlanul nagy örökség birtokába jutott. Ugyanekkor egy barátja utolsó óráit élte és a gazdag örököstől a következő szavakkal búcsúzott: „Tudod, hogy leánynővérem szegényen marad hátra. Reád bizoui őt!“ s miután barátjának szavát adta, hogy K. Lujzáról minden tekintetben gondoskodik, barátja nyugodtan lehunyta szemét. Károly magával vitte a 17 éves leányt legénylakásába, ahol társalgónőjével külön lakosztályokat rendezett be részére. A szép leány és a gazdag fiatal ember megelégedésben éltek együtt, mintha testvérek lettek volna és a vonzalom már szerelemmé változott mindkettőben, anélkül, hogy egymásnak ezt elárulták volna. X. Károly nem akart visszaélni helyzetével, Lujza pedig szegény volt s nem is mert arról álmodni, hogy Károly valaha elveszi feleségül. Egy napon Lujza ebéd után elmerült az újságolvasásba és egyszerre felkapta az újságot, kiterítette az asztalon s hangosan felsikoltott: „Károly! a sorsjegy, melyet Török bankházában vásárolt nekem, megnyerte a 600.000 koronát. Most már nincs akadálya annak, hogy egymáséi legyünk“ és szenvedélyesen átölelte boldog barátját. „Való hát. .. Teljesen . . . egészen örököltelek ?“ kórdó Károly. „És én“ válaszolt a leány csengő hangon, „nem a sorsjátékon nyertelek e meg?“ Nincs most boldogabb pár e világon. „Henneberg selyem“ jSJfr. gyárból hozatva valódi. — Fekete, fehér vagy színes 60 krajczártól 11 frt 35 krig méterenként. Blúzoknak, kabátoknak a legalkalmasabb. Bérmentve és vámolva a házhoz szállítva. Dús választékú mintagyüjtemény posta- fordultával küldetik. Selyemgyár: Henneberg, Zürich. Kirándulás a József sanatoriumhoz. — Szemle a Lugos erdőben. — A gyulai Lugos erdőben épülő alföldi tüdőbeteg sanatorium, — melynek építéséhez tavaly őszszel fogott hozzá N. Szabados József vállalkozó, — szépen halad a megvalósulás felé. Az építkezések már meglehetősen előrehaladtak s az épület középső részének tetejéről már büszkén lengeti az erdei szellő a kitűzött lobogót. E fölött az építkezés s általában a sanatorium helye, környezete, alkalmatossága fölött tartott szemlét csütörtökön délután a »József kir herczeg sanatorium egyesület« központi vezetősége, melynek élén Lukács György, vármegyénk volt közszeretetben álló főispánja mutatta be a budapesti vendégeknek a nagyszabású építkezést. A budapesti vendégek Lukács György v. b. t. t., Kuthy Dezső dr. kir. tanácsos, egyetemi m. tanár, ar Erzsébet sanatorium igazgató-főorvosa, Tauszk Ferencz dr. kir. tanácsos, egyetemi magántanár, az Erzsébet sanatorium főtitkára, Dvorak Ede műépítész, Vemer László, a József kir. herczeg sanatorium titkára és Német György, az egylet főpénz- tárnoka, a csütörtök déli vonattal érkeztek Gyulára, hol a vasútnál őket dr. Zöldy János várm. főorvos, dr. Bucskó Korjolán, h. polgármester, Molnár Albert városi mérnök és Tanczik Lajos rendőrfőkapitány fogadták. A vasúttól egyenesen a »Komló« szállodába hajtattak, hol megebédelvén, már 2 óra előtt kihajtattak a gyulai Lugoserdőbe, a sanatorium megtekintésére, ahol a budapesti vendégeken kívül a József kir. herczeg sanatorium-egylet békésmegyei tagjai közül Dr. Zöldy János főorvos, Dr. Bucskó Korjolán h. polgármester, Dr. Décsy Károly, Szénásy József, Schmidt Iván, Kóhn Dávid, Dobay Ferencz, Dubinyi Imre, Palatínus József, Molnár Albert, Sál József és Máyer István is megjelentek. Az érkező vendégeket N. Szabados József vállalkozó fogadta az erdőben, melynek lombjai közül impozánsan emelkedik ki az épülő nagyszabású épület, mely a gyulai határnak a Fekete-Körözsön túllévő részében van, amely tulajdonképen egy sziget, miután minden oldalról Körőzs-meder veszi körül, egyik oldalon a Fekete-Körözs folyik, körülötte pedig annak holt medre képez természetes határt. — Ez az úgynevezett Lugos-erdő, a közlekedési vonalaktól messze, teljesen pormentes helyen fekszik. A remetei hídtól a Körözs-gáton közelíthető meg. Por, lárma oda nem hat s tiszta, száraz erdei levegője, kedvező fekvése igazán olyan véletlen kedvező tulajdonságai e helynek, hogy keresve se lehetett volna csak hasonlót is találni az egész magyar alföldön. Dr. Kúthy és dr. Tauszk egyetemi profeszszorok, akik pedig Korányi Frigyes dr. után az ország elismert első tekintélyei a tüdővész elleni védekezés terén, egyértelmüleg megállapították, hogy ez a hely, alföldön ideális hely a tüdőbetegek számára. Természetesen nem vetekedhetik a hegyes vidékek természeti szépségei és hegyi levegőjének alkalmatosabb voltával, de alföldi sanatorium lévén, alföldi kiimához szokott betegek részére épülvén épen az a czélja, hogy a helyi klimatikus viszonyok közt gyógyítson, ahhoz edzze hozzá a betegeket. Maga az épület három főrészből áll. Homlokzata a Fekete-Körözs gáttal néz szembe. Középen van a főépület, egy középen emeletes, két oldalán földszintes hatalmas kettős épület, az intézet gazdasági részének, a hivatalnak telepe. Magában foglalja a bejáratnál a felvételi irodát és más segédhivatali helyiségeket, benne nyúlik hátrafelé az erdő mélyébe a nagy közös étterem, mely az épület középső részét foglalja el s hátul a konyha és egyéb gazdasági czélt szolgáló helyiségek foglalnak helyet. Tőle jobbra és balra, mintegy húsz méternyi építendő üvegezett fedett folyosó vezet az épület két más részébe, melyek jobbról és balról emelkednek mindkét oldalon. Emeletes nagy épület mind a kettő, egyik a férfi, a másik a női osztály. Itt fognak elhelyezést nyerni a betegek, akik télen a fedett fütött folyosókon, nyáron az erdő lombjai alatt találnak üdülést, végzik sétájukat. A főépületektől külön nyernek elhelyezést külön épületben lesz az orvosi és gondnoki lakások. Az egész épületet háttérben félköralakban erdő veszi körül, amely az északkeleti oldalt kivéve, sürü védő láuczolatot képez. Itt ritka kissé az erdőszegély, de fenyő ültetéssel, erdősítéssel fognak rajta segíteni, ámbár igy sem képez bajt, mert alig egy kilométernyire tőle a remetei erdő rengetege következik s ilyen módon a leendő sanatorium circa 10,000 hold erdő közt fekszik. Az egész épület vízvezetékkel lesz berendezve. E czélból most fognak hozzá a telep hátsó részében az ártózi kút fúrásához, ez fogja szolgáltatni a vizet. Igen kedvező talaj jelenség, hogy az ártézi kút fúráshoz szükséges kutat már
