Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-29 / 30. szám
6 BÉKÉS 1906. julius 29. banda szerencsésen megugrott. A tettes kiderítése érdekéből a nyomozás folyamatban van, azonban eddig még eredményre nem vezetett. Öngyilkos asztalos. Gyulaváriban lakó Kállai Károly asztalosmester állítólag gyógyíthatatlan betegsége miatt végzetes tettre határozta el magát; karjain a vérereket biretvával felmetszette. Súlyos sérüléssel, önkívületben szállították be a békésmegyei közkórházba, azonban a nagymérvű vérveszteséget nem birta el, rövid idő után meghalt. TŰZ ÚkigyÓSOn. Borzalmas látványosságnak voltak szemtanúi az ókigyósi Wenckheim uradalom cselédei és a környékbeli lakosság. Az uradalom lábon álló 80 boldnyi buzavetése rövid fél óra alatt földig leégett. A tüzet a kastély mellett elhúzódó árokban gyufával játszó gyermekek idézték elő. A tűz nagy méretét az óriási szél is előmozdította. A kár közel 10000 koronát tesz ki. A búza biztosítva nem volt. Lólopás. Békés község tanyái között van Darabos István békési lakos földje is, ahova most a nyári munkák során kiköltözött az egész család. Valamelyik reggel arra ébredtek fel, hogy a három lónak nyoma veszett, valószínűleg éjnek idején kóborczigányok ellopták a mezőről. A nyomozás eddig semmit sem derített ki. Tűzvész. Szeghalom község bika-istállója ki- gyuladt, 8 a tűz olyan elemi erővel tört ki, hogy a mentési munkálatok eredménytelenek maradtak. Az istállóban levő állatokat is alig menthették meg. Földig égett az egész épület. A tűz oka nincs kiderítve. Csendélet. Az Orosházi kei ékgyártók a kisgazdák ellen állást foglaltak, melynek során kimondották, bogy nem dolgoznak nekik hitelbe, mert viszont azok sem adnak semmiféle élelmiszert addig, mig mindenért készpénzt nem kapnak. Házasság. Vidovszky Terikét, Vidovszky Károly békéscsabai földbirtokos és takarékpénztári igazgató leányát a napokban vezette oltárhoz Dobay Kálmán békéscsabai gyógyszerész. Napszurás. Orosházán Veres József országgy. képviselőnél napszámos munkát végzett Bors Mi- hályné odavaló napszámos asszony. Munkaközben napszurás tünetei között rosszul lett, s másnap napszurásban meg is halt. Tulipán-estély Szarvason. A Tulipánkert- Szövetség szarvasi fiókja a múlt szombaton fényesen sikerült tulipán-estélyt rendezett a színkörben, amelyet zsúfolásig megtöltött a közönség. Az érdekes műsort Székely Sándor dr. szép prológusa vezette be, amelyet Kutlik Etelka mondott el, nagy hatással. Nagy tetszést keltett a prológussal kapcsolatos, leányokból összeállított tulipánélőaép is. Ezután Bugyis Aranka szavalta el a Rákóczi zászlója czimü melodrámát Saskó Sámuel és Zvarinyi János zongora és hermonium kísérete mellett Utánna Benka Gyula főgimnáziumi igazgató mondott lelkes ünnepi beszédet, Szlovák Matild sok drámai hévvel szavalta el Ábrányi Emil „Mi a haza ?“ czimü költeményét. Dr. Faragó Mórné Benka Gyulának egy pár szép dalát énekelte el a szerző zongorakiérete mellett. A kellemes csengő hangján interpretált dalai nyomán felhangzó tapsvihart egy tulipán dallal hálálta meg. A műsor utolsó száma Bérezik Tulipános lányok czimü alkalmi vigjátéka volt. A vígjáték főszerepe Haviár Ilonka (Boriska) és Hajnal Margit (Leonie) kezeiben volt. Mind kettőjük javára nagy rész Írandó az előadás sikeréből, amelyben különben a többi szereplők : Bugyis Czelesztin. Holéczi Ida, Mérei Oszkár, Moravcsik Jolán, Schneider Ida és Szlovák M.rgit is dicséretre méltó sikerrel működtek közre. A vígjáték végén Mérei Oszkár Zvarinyi Szilárdnak egy alkalmi költeményét szavalta el, majd pedig az összes szereplők Kalmár József szerzeményét, egy csinos tulipán indulót énekeltek el a szerző dirigálása mellett. A közönségnek annyira megtetszett az ügyesen megkomponált induló, hogy viharos tapssal követelte megismétlését. A vígjáték előadásával véget ért az úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült ünnepély. Lólopások. Folyó hó 25-ére virradó éjjelen Sebestyén János gyulai lakos kispóli tanyájáról 2 drb 350 korona értékű, Japport József gyulai lakos németbenedeki tanyájáról pedig 1 drb. 400 korona értékű ló kóbor czigányok által ellopatott. Az ismeretlen tetteseket a rendőrség nyomozza. Halálozás, özv. Lichtenstein Henriknó szül. Englender Regina a békési „Korona Szálloda“ tulajdonosa f. hó 22-én hosszas betegség után életének 47. évében elhunyt. Temetésén kedden délelőtt nagyszámú gyászoló közönség előtt Büchler Márton orosházi rabbi tartott gyászbeszódet. Sertésvész lépett fel szórványosan Békésen és a hozzátartozó külterületen, miért is Popovics Szilveszter főszolgabíró a községet zár alá vette f. hó 27-én. Gondatlanság. A mindennapi élet jelenségeinek megfigyelése során nap mint nap találkozunk egy-egy szomorú történettel, amelynek előidéző oka a gondatlanság, sajnos eredménye pedig egy, vagy több gyermek halála. Az ilyen gondatlan ságok közül természetesen legjobban szembeötlik a szülők részéről a saját gyermekeikkel szemben tanúsított s igen szigorú bírálat alá eső gondatlanság, amely ritka esetben is marad büntetlenül Legutóbb is Szarvason történt, hogy Pleskó János és neje hazulról eltávozván, felügyelet nélkül egy magára hagyták, az egész házban György nevű, 4 éves gyermeküket. Alig hogy távoztak, látogatóba jött a szomszéd 3 éves kis fia. Játszadozni kezdtek a fiuk s ezen közben kezükbe került a gyufa is, ez a gyerek kézben veszedelmes rém. — A gyerek találékonyságával a szalmában „disznóölést“ kezdtek rendezni s a Pleskó fiú, mikor szalmába temetve visított, fölötte a szomszéd Jani gyerek az élőké ritett gyufával a szalmát meggyujtotta. Neki még volt annyi ideje, hogy a lángbaborult szalmás sziu- ből meneküljön, azonban a Pleskó fiú a szalma között porrá égett. Az erélyes hatósági vizsgálat folyamatban van. A másik szülői gondatlanságból bekövetkezett halálozás Gádoroson történt, a hol Barna József másfél éves fiú marólugott ivott s súlyos sérüléseibe belehalt. — A hatósági eljárás megindittalott. Egyház alakítás Békéscsabán. Julius 22 én ma egy hete volt a Csabán lakó ev. raf. vallásu híveknek egyházzá alakulásukat kimondó értekezletük megtartva, és pedig Bay József gyulavárii lelkész, esperesi kiküldött elnöklete alatt. Az értekezlet örömmel vette tudomásul, hogy az egyházmegye, illetőleg annak feje Domby Lajos esperes lelkész nem csak figyelemmel kiséri az ő lelkes mozgalmukat, de időnkint hivatott megbi zottjai áltál ozéljuk eléréséhez segíti. Az értekezlet meghallgatva Bay József ur előterjesztését, elhatározta, hogy aug. 15-ig értekezleti jegyzőkönyvének kapcsán beterjeszti a Csabán élő ev. ref. vallásu hivek névsorát és az általuk felajánlott egy- házi adó kimutatást az esperesi hivatalhoz ez egyház megyéhez intézett azon kérése kapcíán, hogy az igy biztosított legalább 200 kor. fizetésre, két év; időtartamra lelkészt vihessenek, kinek vezetésével e két év alatt egyházukat szilárd és biztos alapo-' kon megalakíthassák s két év elmúltával megválasztandó állandó lelkészüknek a csabai követelmé-j nyéknek megfelelő fizetést biztosíthassanak. Egyben lépéseket tettek arra nézve is, hogy az áll. elemij iskolánál egy ev. ref. vallásu tanító is alkalmaz-j tassék, ki a ref. növendékek ének tanítását és a| templomi ének vezetését is teljesítené. — A még ezután jövő nagy munkájukhoz csabaiak a kitartását, Istennek segedelmét és áldását kérjük. Halálozás. Kozma Gusztáv évek hosszú során át gyulai káplán, 1889. óta csorvási plébános, élte 46-ik, papsága 23-ik évében hosszas betegség után, amely miatt meg kellett válnia plébánosi tisztétől is, Egerben az irgalmasrend kórházában meghalt. Halála úgy Gyulán mint Csorváson a hivek között mély részvétet kelt. Az örök világosság fényes- kedjék neki. Tótkomlós pánszlávjai. A vármegyei és fővárosi sajtót mondhatni egész lázba hozta azoknak a pánszláv mozgalmaknak hire, mely állítólag Tótkomlós tót népének fészkelődéséről számol be, a mely hireknek azonban alapos forrásuk egyáltalában nem kutatható ki. — Tagadhatatlan tény, — nem is vitatjuk — hogy Tótkomlós szláv népességének népmozgalmi adatai annak tanujelét adják, hogy ott különösen az egyházi élet terén számos oly jelenség fordult elő, a mely a községi bel- rend és békesség szempontjából nemcsak komoly kifogás, hanem megrovás tárgyát képezheti. Azonban hogy ezek kizárólagosan a magyarság érdekeinek háttérbe szorításával az exclusiv-pánszláv mozgalmak érvényesítését czéloznák, arról elfogadható adatokra épített komoly kijelentéseket tenni egyáltalán nem lehet. Ismételjük, hogy a tótkomlósi hírek inkább az ottani egyházi élet szomorú jelenségeivel vannak szoros vonatkozásban, mely körülmény azonban nem zárja ki, sőt a kihatásokra tekintettel feltétlenül szükségessé teszi azt, hogy a hatóságok erélyes közbenjárásával nagyobb bajnak és következményeiben szomorúbb jelenségeknek elejét vegyék. Utánna jártunk a dolognak s arról győződtünk meg, hogy e tekintetben a kezdeményező lépések nem a kormány részéről, hanem a megyei hatóság részéről tétettek meg; nevezetesen elrendelték, hogy a helyi hatóság szigorú vizsgálatot indítson annak kiderítésére, vájjon mennyiben és minő tekintetben felelnek meg a valóságnak a keringő rémhírek, van-e ok a bünfenyitő eljárás megindítására, végül hogy felszívó nemzetiségi irányzattal van e hát dolgunk, vagy csak egyszerű felekezeti villongásokról és rémhírekről van szó. A vizsgálat tehát folyik. Ez a tényállás. Egyházi gyűlés. A békési ág. hitv. evang. espe- resség közgyűlése Szarvason f. hó 7-8 és 9-ikón fog megtartatni. A gyűlést megnyitó napon papi értekezlet, a másodikon délelőtt ikolaszéki ülés, délután elnökségi értekezlet, valamint közgyűlési előértekezlet, a harmadik napon pedig a tulajdon- képeni közgyűlés lessz mely ünnepélyes istenitisz- tolettel veszi kezdetét. A közgyűlés tárgyai a következők : 1. A felügyelő megnyitja a közgyűlést. 2. Megalakulás, igazolás. (Ügyrend 7. és 11. §.) 3. Az esperes jelentése, ezzel összefüggő ügyek. 4. Bizottságok választása (gyámintézet, hiványok, kérvények ügyében.) 5. Törvényszék kiegészítése. 6. Iskolai bizottság választása. 7. A szarvasi főgimn. felügyelő-bizottságának jelentései. 8. Az egyház- megyei iskolaszék jelentése 9. Az egyházmegyei számvevőszék jelentése. 10. A segélyegyleti számvizsgáló-bizottság jelentése. 11. Jelentés az egyház- megyei közpénztárról. 12. A kerület költségvetése. 13. Gyámintézeti jelentés ; elnök választása. 14. Bizottságok jelentései. 15. Vegyesek. 16. Indítványok. 17. A kerületi gyűlésre küldöttek választása. 18. A következő gyűlés helye. 19. Hitelesítők megnevezése. i REKLÁM Állandó, észszerű és ügyes reklámozás minden gyári, kereskedelmi, ipari vállalatnak, üzletnek a lelke, rugója, az éltető eleme. Hogyan, hol és mikor hirdethető a legsikeresebben, legjobban és legolcsóbban, megtudható az Általános Tudósitó hirdetési osztályánál tulajdonos LEOPOLD GYULA szerkesztő BUDAPEST, VII., Erzsébet-körut 54. ahol kiváló szakértelemmel, odaadó lelkiisme- vetességgel, pontossággal és olcsón eszközölnek hirdetéseket és reklámokat az összes budapesti, vidéki és külföldi lapokban és naptárakban. Költségvetések I és tervezetek ingyen. |
