Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-29 / 30. szám
1906. július 29. B É K É S 7 Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. A Zenélő Magyarország zenemüfoiyóirat ma megjelent 315-ik füzete a következő zeneujdon- ságokat közli: I. Lengyel Miska „Árva vagyok“ és a .Nagy palota kicsiny kunyhó“ czitnü két legújabb magyar dalát. II. Uhl Márton „Mert bármily édes, a csók veszélyes“, rendkívül bájos dalát. III. Bendel Perencz A kis zászlótartó, zongoradarab. E pompás zenemüfolyóiratot, melynek minden egyes száma szakavatott megválasztással minden zenei válfajt felölel s meghozza mindenkinek a maga Ízléséhez megfelelő zenei újdonságot, mint ilyet, minden zongorázó figyelmébe ajánlunk. Havonta két füzet — negyedévben 6 füzet — 3 korona elő fizetésért. Egyes füzet ára 1 korona. Mutatvány füzetekért l korona küldendő be. Előfizethetni és kimerítő jegyzéket az eddig megjelent 314 füzetről ingyen kapni, a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede zenemükiadóhivatalában, Budapest, Vili, József- körut 32—24. A pap Vétke. E czimmel jelent meg Ouida a legnépszerűbb angol Írónő egyik legérdekesebb regénye, az „Érdekes Könyvtár“ regénycsarnokában, melynek legújabb kötetét képezi. A regény egy plébános iszonyú szenvedéseit és feldúlt lelkivilágát fpsti oly mesteri tollal, hogy a legedzedtebb ideg zetü o'vasó sem képes felindulás nélkül végigolvasni. — A vállalat havonta egy ilyen Ízléses kiállítású regénykötetet küld olvasóinak negyedévi 2 korona előfizetési dily ellenében, mely összeg (Érdekes Könyvtár) kiadókivatalába, Budapest, Kál- mán-utcza 2., küldendő. Regény jegyzék kívánatra ingyen és Rámentve. Közgazdaság. A békési aratósztrájk. Kecskeméti Perencz ev. ref. lelkész s ez idő szerint a békési választó kerület országgyűlési képviselője a magyar országgyűlés 1906. évi julius hó 19-én tartott 32-ik ülésén a fóldmivelésügyi m. kir. ministerhez interpellátiót intézett a gróf Wenckheim Frigyes úr békési uradalmában ez év julius 30-án : kitört aratósztrájk ügyében. Az interpellátiót kísérő beszédben felsorolt adatok tudatosan valótlanok lévén, szabad legyen azokat becses lapjában, mely ezen interpellátióval szintén ■ foglalkozott, a megejtett próba cséplések alapján következőkben helyre igazítani. í Valótlan az interpelláló képviselő ur azon állítása, hogy a sztrájk, izgatás nélkül, a megélhetés gondjának kényszere alatt tört ki; valótlan, hogy a sztrájkba lépett aratók szerződésben kikötött aratási 1 minimuma 4.60 mmázsa búzát tett; valótlan, hogy ; az év folyamán a marokrakók fizetése 36—40 kor.11 között váltakozott; valótlan, hogy azon birtok rész-1 ] let gabona termése, amelyek learatására szerződte- f tett aratók sztrájkba léptek, lényegesen megromlott 1 volna, sőt a kikötött minimumnál is kevesebb rész hányadra nyújtott volna kilátást; valótlan, hogy a* mikor az aratók a gabona megdőlésére tekintetteljö méltányosságból segítségért fordultak az uradalom- t hoz, az uradalom a szerződés rendelkezéseihez mere- t ven ragaszkodott volna; valótlan, hogy az uradalom e az aratás befejezésére kikötött 21 napi időtartamon túl az élelmezés kiszolgáltatását megtagadta volna. Való tényállás a következő: 1 A sztrájkba lépett aratók páronként HOC) a Q-öles 10 h. búza és 5 hold árpa vagy zab vetés 1 21 nap alatt leendő learatására a kenyér gabona f 13-ik, az árpa és zab 12-ik hányadért vállalkoztak l szalmában kiadva, élelmezésre 70 kiló búzát, 5 kiló t szalonnát, 2 kiló\sót, 6 liter kását, 6 liter pálinkát e és 50 fillér tüzelő váltságot kötvén ki. Szerződés értelmében kiköttetett a learatott és 1 betakarított minden 1100 Q-öles hold kenyér gabona p után 60 kiló, 1100 Q-öles hold tavaszi gabona után a 55 kiló minimum oly módon, hogy a cséplés ered- a menye után mutatkozó netán kisebb rész hányad ezen mennyiségre lesz kiegészitenió, megilletvén 1 ezenfelül az aratókat a szalma és a törek, valamint 1 i kikötött élelmezés. j< A marokrakók szerződtetési dijja 24—26 korona közt váltakozott, ennél magasabb összeget csak azon arató volt kénytelen marokrakójának fizetni, aki annak szerződtetéséről kellő időben nem gondoskodott. Pénzértékre átszámítva tehát, 21 napi időtartamra (19 munkanapra) biztosítva volt az arató részére mai árfolyamot véve alapul, 117 korona 75 fillér keresmény, a megfelelő szalma és törek és 25 korona 20 fillér értékű élelem, melyből a marokrakó 26 korona illetményt leszámítva, élelmezésen és szalmán kívül maradt volna az aratónak 91 korona 75 fillér keresménye, munkanaponként tehát 4 korona 83 fillérje, a próbacséplések eredményéhez képest pedig kerestek volna a sztrájkba lépett aratók 7.40 mázsa kenyér gabonát, 5 mmázsa tavaszi gabonát, pénzértékre átszámítva 158 korona 60 fillért, melyből a marokverő 26 koronával levonatván, maradt volna egy aratónak 19 munkanapra az élelmezésen szalma és töreken felül 127 korona 80 fillér, minden napra tehát 6 korona 72 fillér keresménye. Azt hiszem, ezen eredmény mellett felesleges több szót vesztegetni annak bizonyítására, hogy a sztrájkolok részére kijelölt buzavetés nem volt megromolva, hogy szerződésszerű kötelezettségük betartása esetén az aratók tisztességes keresethez jutottak volna, sőt tisztességes kereset volt biztosítva nekik a minimumba is. Azt persze józan észszel senki sem követelheti, hogy az arató 19 munkanapon a családjának egész évi ellátáshoz szükséges összeget megkeresse. Mint minden évben, úgy az idén is megadta a békési uradalom összes aratóinak az élelmezést akkor is, hogyha közbe jött körülmények folytán 21 nap alatt az aratást befejezni képesek nem voltak. Az uradalom tekintettel a gabona dültebb vol tára, az aratást megelőzőleg önkényt, minden befolyás nélkül felajánlotta az aratóknak, hogy minden csapat (6 pár ember) arató mellé saját költségén egy-egy pár embert adott segítségül és rendelkezésükre adta megfelelő igavonó jószágokkal és munka erővel összes arató gépeit, úgy hogy ezen segítséggel a sztrájkolok arató munkájukat 19 munkanapon igenis befejezhették volna. Hozzáértők tudják, hogy az arató gépek dőlt búzában kifogástalanul dolgoznak, munkájuk gyorsaságára a gabona száraz vagy nedves volta bir befolyással, bármily gabonában azonban egy arató gép naponta 15 ember munkáját végzi. Köztudomású Békésen, hogy a kitört arató sztrájk izgatás eredménye, az izgatókat az interpelláló képviselő ismeri legjobban, hogy az izgatás ma sem szűnt meg, az interpelláló szemen-szedett valótlanságokból álló interpellátiója bizonyítja legfényesebben. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy a sztrájkba •'péti aratók akkor tagadták meg a munkába állást, i mikor részükre a 21 napra szóló élelem az urada- orn részéről már kiszolgáltatva lett, megtagadták pedig a nélkül, hogy közülök csak egy is az átvett! ílelrni czikkeket az uradalomnak visszaszolgáltatni kötelességének tartotta volna. Miután pedig teljes vagyontalanságuk és a! sztrájkba lépés folytán munkanélkül maradásuk mellettj íz ekként jogtalanul átvett termények értéke tőlüki öbbé be nem hajtható, okoztak az uradalomnak terek összegben 5000 korona kárt. a nélkül, hogy így kasza vágást tettek volna. ■ Hát ez vájjon méltányosság ? Nem hagyhatom megjegyzés nélkül, a Kecske- néti képviselő ur által már több alkalommal s most lz országgyűlésen is felvetett azon állítását, hogy a nig Békés községében a községi lakosság egyhold Öldje után 12 korona adót fizet, addig az uradalom igyan olyan terület után csak 3 korona adót kényeién viselni, mint egyébb állításai, a képviselő ur i zen állítása is tudatos valótlanság. i Békés községben egy katasztrális hold föld . egmagasabb állami adója 6 kor. 94 fillér, átlagban i ledig egy katasztrális hold föld adója alakosság és I z uradalom földjeit külön-külön vevén számítási i lapul, átlagban 3 korona körül mozog. Köztudom ísu és ismételt hivatkozás folytán t kecskeméti képviselő ur is bizonnyal tudja, hogy az í 875. évi VII. törvényczikk 1-ső §-a mivelés belter- i ességének fokozása és a kataszteri felvételekkel járó I óriási költségekre tekintettel akként intézkedik, hogy a földbirtokoknak a kataszteri felvétel alkalmával megállapított minősítése és osztályba sorozása úrbéri legelők felosztásától eltekintve csak az egész ország területére elrendelt újra felvétel alkalmával eshetík változás alá és miután a vizszabályozási munkálatok hatása a kataszteri felvételek után ■ vált érezhetővé, nemcsak a békési uradalomnak, de Békés község lakossága kétharmad részének vannak birtokában oly területek, a melyek minősége teljesen megváltozott, a mely legelőkből első osztályú szántóföldekké leptek, a nélkül, hogy kataszteri minősítésük és ennek megfelelőig adójuk változás alá esett volna. Vájjon mért jut eszébe az interpelláló képviselő urnák ezen körülményt csak az uradalommal szemben tenni kifogás tárgyává ? Hol van ezen eljárásban az igazságosság és méltányosság ? Hogy már a kataszteri felvétel idejéből történt változásra a Kecskeméthy ur által felhozott vizes fásmelléki birtok tekintetében is szóljak pár felvilágosító szót, igaz, hogy ezen terület a kataszteri felvétel alkalmával legelőnek és kaszálónak minősíttetett, és pedig helyesen, mert hiszen ezen időben a gyepes és határéri csatorna között annak nem ár- mentesitett oldalán fekvő vizes fásmelléki birtok Biharmegye egy igen tekintélyes részének vizládája, s legnagyobb részben állandó vízzel borított területe volt. Kerek összegben 480000 koronát, holdanként 117 korona 50 fillért tesz ki azon befektetés, melynek segélyével ezen 3096 holdnyi terület csatornázás gátépítés által vizmentesittetett. Ezen terület helyett azonban más helyeken a gazdaság természeténél fogva oly területek voltak legelőnek és kaszálónak felhagyandók, a melyek viszont szántóföld gyanánt voltak a földadó kataszterben minősítve, a mely területeknek adója azonban ezen körülmény daczára nem szállíttatott le. Akkor tehát amidőn egy elébb hasznavehetetlen terület az uradalom által, oly munkálatok folytán, a melyek a községi lakosság földjére vonatkozólag törvényszerű egyesülés alapján a vizszabályozó társulatok által hajtattak végre, hasznothajtó területté lett átváltoztatva, az interpelláló képviselő ur felszólalása és annak irányzatára vonatkozólag annál súlyosabb kifogás alá esik, mert a befektetésekkel a nemzeti vagyon értéke és hozam képessége is emelkedett és a papi palást köteles igazmondásának tudatában lévő, de a helyzetet kellőleg megbírálni képtelen közlakosság előtt az osztálygyülölet szitására hasonló czélzatos de igazságtalan kirohanások, nagyon is alkalmasak és igen gyakran végzetesek. Csak annyit kívánok még megjegyezni, hogy a felsorolt adatok valódiságát bárki előtt kész vagyok okmányokkal igazolni. Emperl Ernő. Intensiv gazdálkodás. Lapunkban, — különösen a parczellázási mozgalmakból kifolyólag, — gyakrabban adtunk kifejezést a belterjes gazdálkodásnak előnyei s elkerülhetlen szükségessége fölött A belterjes gazdálkodás mérlegelhetlen hasznos voltát bizonyítja a »Köztelek« julius 21-ki számában megjelent alábbi czikk is, amelyet közérdekű voltánál fogva közölve, melegen ajánlunk gazdáink és a gazdaközönség érdekét képviselni hivatott hatóságaink és a gazdasági egyesület figyelmébe. Nagykőrös és Kecskemét. A Magyar Gazdaszövetség évekkel ezelőtt meg- nditotta az egyes községek monográfiájának meg- rását, hogy az illető vidékeken élő népek megélhe- ;ését és gazdasági viszonyait megismerve, egy teljes iözgazdasági politika alapjait helyreállítani közre- niiködjön. Sok becses adat gyűlt már ilyenképpen issze, — de a munka haladásával a végeredmények isszeállitása nem történt meg. Mivel azonban úgy Nagykőrös, mint Kecskemét városok közgazdasági ránya a helyes gazdasági irányok követése tekinte- ében, mintául szolgálhat, ezért egy pár vonásban ismertetni kívánom e két város gazdasági viszonyát. Nagykőröst és Kecskemétet, nagy gyűrűben,, öbb kilométerre kertek, illetve a szőlők veszik kőül. Ezekben és ezek környékén folyik a zöldségter- nesztés, Nagykőrösnek 5000 magyar hold — és Kecskemétnek 19000 magyar hold szőlője vau, ahol
