Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-16 / 50. szám

1906. deczember 16. BÉKÉS 5 mert csak mint tényt közöljük, hogy a „kedélyes társaság a késő éjjeli órákban oszlott szét.“ Egyéb­iránt a kaszinóban minden vasárnap délelőtt a családos tagokra nézve hölgyekkel súlyosbított diszsörözés van, amikor vidám női kaczajtól hangos a diszes nagyterem. Tél van. Deczember közepére végre telünk van. Hétfőn éjjel óriási vihar, szélorkán után reg­gelre fehér hó esett az utczákon, az első hó, amely azonban nem soká tartott, csak locspocs lett be­lőle. Mindössze a szabad mezőkön volt 10 óráig egy kis téli tájkép. Az idő azonban csakhamar ke­ményre fordult, több hó is esett csütörtökön, pén­teken s tegnap virradóra már erős téli időnk volt s az idő keménysége egész napon át nem engedett. Hideg van . . . Kir. törvényszék Hódmezővásárhelyen. Szerdán délelőtt Hódmezővásárhely törvényhatósága dr. Fábry Sándor főispán elnöklete alatt közgyűlést tartott, amelyen határozatba ment, hogy a Hód­mezővásárhelyről elvitt törvény zék visszaállítása érdekében az igazságügyi m nisterhez és az ország­gyűlés képviselőházához felterjesztést intéz a köz­gyűlés. A hódmezővásárhelyieknek eme óhaját ter­mészetesnek és jogosnak tartjuk, azzal őszintén ro­konszenvezünk és csekély erőnkhöz képest szívesen támogatjuk is. De az ellen erős kifogásunk van és határozottan tiltakozunk is ellene, hogy a hódmező­vásárhelyi törvényszék a mi törvényszékünk terü­letének róvására lótesittessék. Már pedig a hódmező­vásárhelyiek úgy kérik a törvényszéket, hogy ahhoz az orosházi kir. járásbíróság is csatoltassék, Ez erős megcsonkítása volna a gyulai kir. törvényszéknek, az orosházi járás községeinek pedig nagy sérelme, ha a törvénykezés elválasztat lék a közigazgatási területtől. De felesleges is, mert a hódmezővásár­helyi törvényszék egykori területével is jogosult és életképes volna. Mindezeknél fogva a vásárhelyiek mozgalmát bár — ismételjük — szimpátiával, egy­szersmind azonban éber figyelemmel is kisérjük. A mezőgazdasági szeszgyár ügyében, Gyula városának memoranduma következtében Darányi Ignácz földmivelésügyi minister Kemény Géza mező- hegyesi uradalmi intézőt leküldte Gyulára a hely­színi s különösen talaj viszonyok tanulmányozása s javaslat tétel czóljából. Kemény Géza, aki külön­ben jóemlékű Kemény Mihály a múlt század het­venes éveiben Csaba városa volt érdemes ország gyűlési képviselőjének fia, Hoffmann Ferenez jegyző társaságában folyó hó 9-én megszemlélte a benedeki 8 vele szomszédos földeket, majd délután dr. Bucskó Iíoriolán főjegyző, K. Schriftart József és Kóhn Dávid v. képviselőkkel beható eszmecserébe bocsát­kozott a tapasztaltak fölött. Az eszmecseréből az állapítható meg, hogy a gyulai mezőgazdasági szesz­gyár engedélyezése elölt még sok leküzdendő aka­dály tornyosul ugyan, de ezek az akadályok Gyulán egy kis ügybuzgalom, a földmivelésügyi kormány­zatnál pedig némi jóakarat mellett leküzdhetők, az pedig minden kétséget kizárólag kiderittetett, hogy a mezőgazdasági szeszgyár engedélyezése Gyulára nézve jogos és nagy érdeket képez. Eljegyzések. Petik Albert ifjú mintaesztergá­lyos Budapest: ől eljegyezte dr. Császár Ferenez orvos leányát Matildot. Holczel Antal órás és a nagyváradi színház zenekari tagja jegyet váltott özv. Kelemen Bélánó leányával Rózával. Az állami gyermekmenhely ez idei karácsonyfa­ünnepélye szombaton folyó hó 22-ón delutáu 2 órakor lesz a népkerti pavilion nagytermében. A karácsonyfán városunk társadalmából számosán já­rulnak jótékony adományaikkal és igy az ünnepély is nagy érdeklődést kelt. A képviselőtestület tegnap egész napon tartó óvnegyedes rendes közgyűlést tartott, amelyen dr. Lovich Ödön helyettes polgírmoster első Ízben vi­selte az elnöki tisztet, amelyről örömmsl álla­pítjuk meg, hogy pártatlanul, tapintattal és erólylyel is töltött be. Közgyűlést megnyitó beszé­deben röviden vázolta polgármesteri működése programmját, amelyről a legelőnyösebben emlé­kezhetünk meg. Működésének főfeladatául tűzi ki — amire már a közgyűlés előtt megirt első czik- künkben mi is a fősúlyt helyezzük, — hogy a város anyagi kötelezettségeinek bevallhatása ezé Íj i ból megfelelő intézkedéseket tegyen. A közgyűlés ro- konszenvvel hallgatta a formailag is csinos beszé­det és azt lelkesen megéljenezte. Az özv. Römer Károlynóval a Korona építkezéséből kifolyólag kö­tött egyezséget a közgyűlés névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadta. A délelőtt folyamán még csak három tárgyat tudtak elintézni. A három is voltaképen csak egy volt: a Dutkay-ügy. Felesleges moudanunk, hogy úgy a nyugdíjazás, szabadságol- tatás és a nyugdíjintézmény feloszlatása tárgyában hozott megyei közgyűlési határozatok felebbezését mondotta ki a túlnyomó többség, egy része gyü- 1 öl ség bő I, a jóhiszemübb része a város érdekeire való tekintetből, de mint dr. Jantsovits Emil főügyész, minden elfogulatlan képviselőt meggyőzött, a város érdeke eile éré s a város nagy kárára. Jantsovits Emil főügyész javaslatára a közgyűlés a most hozott határozatok indítványozó ügyvédképviselőt bizta meg a felebbezések elkészítésével. A Dutkay-ügyek — mint említettük — az egész délelőttöt igénybe vették; a délután: közgyűlés lefolyásáról pedig lapunk jövő számában fogunk referálni. Gyula város csatornázása. Régen húzódó ügye a városnak a csatornázás kérdése, a mely azonban most már a in1 goldás stádiumába jutott. Az aradi kultúrmérnöki hivatal el is készítette a terveket, s annak helyszíni tárgyalása a héten meg is tar­tatott. A tárgyalás vezetésére a vármegye alispánja Kiss László vármegyei első aljegyzőt küldte ki, á kinek vezetése mellett egész nap folytak a tárgya lások. Az aradi kultúrmérnöki hivatal részéről meg­jelentek Katona Béla főmérők és Haan Alajos kultúr­mérnök, a város részéről dr. Lovich Ödön h. polgármester, dr. Jantsovits Emil városi főügyész, Molnár Albert városi mérnök, az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat részéről Erkel János igazgató­főmérnök, Künzl Ernő szakasz mérnök, Weisz Mór a kötött és szövött iparárugyár képviseletében, dr. Berkes Sándor a vármegyei közkórház részéről, dr. Berényi Ármin, dr. Luxenburger György s az egyes város részekből való több érdekelt. Az érdekeltek felszólalásai jegyzőkönyvbe vétettek. A hatósági kiküldöttek kiszálltak a helyszínére is, s megtekin­tették a Gyep-utczát, a melyen az egyik főcsator­nának kellene húzódnia, s megállapították, hogy tényleg nem a legalkalmasabb hely arra, hogy ott, olyan mély árok huzassék, a milyen a főcsatorná­nak megfelelne. Ezen azonban csak úgy lehet segí­teni, ha az érdekelt telektulajdonosok megengedik, hogy a főcsatorna a telkük végiben vonuljon el, s ennek megfelelő területet díjmentesen átengednek a városnak. A város részéről azon kérelem lesz a tárgyaláson előterjesztve, hogy egyelőre csupán a két főcsatorna építtessék ki, s a mellékcsatornák, a mennyiben nem feltétlenül szükségesek, valamint az alap csövezés, hagyassanak el. A kiépítésre nézve a város még nem nyilatkozott, de a város érdekében álló lenne. Egyben a kiépítési munkála­tok teljesítését vállalná, mert igy először is meg­takarítana 7—8 ezer koronát a mi a minkálatok hivatalból való foganatositási költségeire van fel­véve, továbbá a kiépítés módozatai között igen sok engedményt lehetne elérni, úgy hogy a több évre tervezett kiépítés költségei tetemesen lejebb szállit- ihatók lennének. Simon Miklós tragédiája. A múltkoriban meg­emlékeztünk a gyulai kir. adóhivatal szenzácziójá- ról, azokról a vádakról Írván, melylyel Simon Mik­lós adóhivatali ellenőrt vádolják, aki állítólag egy 500 koronás bírói letétből kiutalt összeget nem szolgáltatott volna át a félnek, hanem azt saját czóljaira fordította. A megindult vizsgálat, melynek során Simont állásától felfüggesztették, még nem fejeződött be, a bűnvádi eljárás során azonban Simon Miklós ártatlansága valószínűvé vált. A sze­rencsétlen, anyagi gondokkal is küzdő embert azon­ban nagyon megviselték ezek az események, úgy hogy elmezavarodott8Óg jeleit konstatálták rajta. A múlt vasárnap éjjel nagy ribillió volt a Károlyi Sándor-utczában, ahol lakása áll. Félig öltözötten beszaladgálta az udvart és fellármázta az utczát arról, hogy betörtek hozzá 3 férfiruhás bekormo­zott alak és egy női ruhába öltözött férfiú. A nagy kiabálásra két rendőr is odament, akik átkutatták a házat, de sem betörőket, se azoknak nyomást nem látták sehol. Megnyugtatták az izgatott lelki állapotban levő embert és lefektették. Fél óra múlva azouban ismét felriadt álmából és hasonló nagy patáliát csapott, hogy járnak a lakásában, életére törnek és egy nagy fekete kutya is ott van mel­lette s rárohanni készül. A rendőrök ismét nem észleltek semmit, de másnap jelentést tettek az esetről Tanczik főkapitánynak, ki dr. Bárdos rend­őrségi orvossal meg akarta vizsgáltatni Simont. Erre azonban nem került sor, mert Simon már az­nap olyan összefüggéstelenül, zavarosan beszélt Karácsonyi ügyvédjelölt előtt, akit lakásán felkere­sett, hogy neki élményeit elpanaszolja, hogy az felhívta őt a rendőrségre, ahol Simon olyan gya­núsan viselkedett, hogy erre be kellett őt vinni az elmegyógyintézetbe. A szerencsétlen ember úgy látszik üldözési mániában szenved, miért is meg­figyelés alá vették. Betörés a sütödébe. Valami éhes ember ke­nyér és liszt híján kedden virradóra bemászott a Gémes-féle Terónyi hajós utczai sütődébe a körös­part felőli kerítésen és ott az udvar felőli ablakot betörve, behatolt a sütőműhelybe, honnan 4 kor. készpénzt egy 80 krajezáros kenyeret és ogy kiló lisztet emelt. A szerény igényű betörőt nyomozzák, Uj lap Békésvármegyében. Dr. Simonka György békéscsabai ügyvédjelölt, „Híradó“ czimen köz- gazdasági és társadalmi napilapot indított meg Békés­csabán. A lap naponként este jelenik meg s Toff- 1 er Dávid törökszentmiklósi lakos békéscsabai nyom­dájában fog nyomatni. Megjutalmazott cseléd. Tanulságos ünnepély folyt le tegnapelőtt a békéssámsoni uradalomban. Egy munkást tüntettek ki a földmivelésügyi minisz­ternek 100 korona jutalmával és díszoklevelével. A kitüntett munkás Pintér Jáno3, 47 évig egyhuzam­ban szolgált már a bókéssámsoni uradalomban. A jelentős aktus alkalmával Berthóty István dr. az oros­házi járás főszolgabirája lelkes beszédet intézett az egybegyült munkássereghez. Szabó János kasznár pedig az uradalom nevében beszélt néhány buzdító és elismerő szót Pintér Jánoshoz, aki meghatottan köszönte meg a miniszter nagy kitüntetését. A városi képviselők választásának határidője, mint azt már megírtuk, Békósvármegye alispánja ré­széről deczember hó 20-ára tűzetett ki. Választási elnökül a vármegye törvényhatósága dr. Márky János lemondása folytán dr. Zöldy Géza várm. t. főügyész, helyettes elnökül pedig dr. Follmann János választatott meg. Minthogy a választás az összes hat kerületbeu egy napon fog megejtetni, dr. Zöldy Géza választási elnök, szavazatszedő kül- döttségi elnökül, következőket kérte fel és bizta meg: az I. kerületbe dr. Follmann János elnök és Czinczár Adolf h. elnök ; a II. kerületben elnök Moldovány János, h. elnökül Kukla Ferenez; a III, kerületben elnökül dr. Felföldy Sándor, h. elnök Anuló Pál; a IV. kerületbe Hoffmann Ferenez elnök és Endrész András h. elnök ; az V. kerületben dr. Berényi Ármin elnök és Névery Albert h. elnök; az VI. kerületbe dr. Márkus Mihály elnök és Mis- kucza Illés h. elnök. A választási nap csütörtökre esik és a szavazatok reggel 9 órától délután 4 óráig adhatók be. A CZÍgány zene vége. A napokban Szököcs Bá­lint szeghalmi lakos eladta földjét, melyre kapott 1000 korona foglalót. Ősi szokás szerint áldomáet ittak; miután illendően beborozott, haza ment és otthon elaludt. Másnap mikor felébredt, kereste az ezer koronást, melyet zsebébe tett egy adó köny­vecskébe, a zsebbe azonban híában kotorászott, az ezres nem került meg sehonnan. Másnap nevelt fia Hegyesi István szeghalmi lakos át utazott Körös- ladányba és ott felváltott egy ezer koronást és el­kezdett ott mulatni, utczahosszat muzsikáltatta ma­gát, majd onnan haza jött és a korcsmákat sorba járta, mindenütt tele marokkal szórta a pénzt, végre meghallotta az apja, de mire utána r. ézett a dolognak, már a fiánál csak 17 korona volt. A vármegye központi választmánya folyó hó 7-én délután 3 órakor Ambrus Sándor alispán el­nöklete alatt ülést tartott, mely ülésen a központi választmány határozata ellen beadott felebbezésekre hozott kir. curiai végzések lettek meghirdetve a a gyomai és az orosházi 1907. évi választói névjegy­zékek lettek hitelesítve. Az ülés befejezte után a vármegyei tiszti nyugdíjintézet igazgató választmánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom