Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-16 / 50. szám

BÉKÉS 1906. deczember 16. ült össze s több jelentéktelenebb ügy elintézése után, a vármegyei tisztviselők, segéd, kezelő és szolgaszomélyzet által a vármegyei nyugdíjalapba az 1907. évben fizetendő hozzájárulások megállapí­tása tárgyában határozott. — Az ülés előadója \Mol- doványi János vármegyei aljegyző volt. Egy bútorgyár válsága. A békéscsabai mü- butorgyár, mely a régi Reisz és Porjesz czég jog­utóda, nemrég alakult meg mint társaság. A tervbe vett részvényekből 300.000 korona korona folyt volna be, ámde az a bizalmatlanság, a mivel a magyar iparvállalatokat fogadják, vagy a hazai, respective vármegyei tőkepénzesek érdeklődésének hiánya azt eredményezték, hogy a mübutorgyár felvirágzása egy igazgatósági tag kiválása folytán megfeneklett. A társigazgató kiválását több igazgató, majd az ügy­vezető kilépése követte. Ezenközben az alaptőke rendelkezésre álló aktiv része leapsdt, most ott áll a vállalat, hogy anyagi existentiája csak kivételes utón államsegélylyel lenne biztosítható. Ez irányban járt egy küldöttség a kereskedelmi, majd a pénz­ügyi miniszternél. Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter igen lanyha biztatást nyújtott, Wekerle azonban kilátásba helyezte, hogy esetleg kölcsön­nel segít a gyártelepen, mely czélból egy keres­kedelmi banki alkalmazottat a helyszíni tárgyalások czóljából a napokban kiküldött. A dobozi tudós asszony. A napokban Biácsi Sándor megyesegyházai gőzmalmi molnár lakására beállított egy ismeretlen nő és ott tudós asszony­nak mondva magát, elhitette velük, hogy náluk levő rokonukat, Nagy Itókusné Fodor Máriát ideg­bajából kigyógyitja, még pedig olyformán, hogy este kimennek a katholikus temetőbe és olt kivará­zsolja belőle a betegséget. Másnap reggelre azután annak a tossz asszonynak, aki a betegnőt megron­totta, patkó nő a kezén. Ehhez azonban legelőször is egy egy 100 koronás bankjegy szükséges, meg egy óra, mert neki a javasasszouynak a temetőben csak két perczig szabad maradnia. Biácsi Sándorné az egy pár nappal azelőtt eladott hízott sertés árából rögtön át is adott 100 koronát és férje 40 koronás ezüst óráját, de még ráadásul 2 koronával meg is vesztegette az asszonyságot, hogy minden­ható tudományának segítségével még az ő urát is varázsolja meg, hogy ne legyen részeges. Nagy Andrásné Dénes Mária szintén kapott az alkalmon, 8 koronával ajándékozta meg a kuruzsló asszonyt azért, hogy az ő urából is varázsolja ki az iszákos ságot. Este hat óra tájban — éppen amikor leg­sötétebb volt — a beteg asszonyt kocsira tették és buzgó imádkozások között kimentek a temetőbe, illetve csak annak bejáratáig, mert a temetőbe a tudós nő már csak egyedül ment be. Azonban, mi­előtt elvonult, meghagyta kísérőinek, hogy csak imádkozzanak, de a kapun a lábukat be ne tegyék, mert rögtön előugrik egy nagy macska és össze­karmolja őket. Természetesen a túl világi szellemek­től is, de leginkább a tudós nő által kilátásba he­lyezett nagy macskától való félelmükben kint ma­radtak az együgyű asszonyok és ájtatosan imádkoz­tak az Istenhez és annak valamennyi szentjeihez. A tudós nő pedig az éj leple alatt a magához szedet! értékekkel együtt megszökött. A becsapott asszonyok egy ideig vártak a tem«tő kapujában, később azon­ban rájöttek, hogy csalásnak lettek áldozatai. Fel­jelentésükre a megyesegyházai csendőrörs megindi tóttá a nyomozást s a rejtélyes tudós asszonyságot Mucsi Istvánná születelt Szigeti Erzsébet dobozi illetőségű czigányasszony személyében a békéscsabai vásáron éppen akkor sikerült legtartóztatni, mikor a 100 koronás bankjegyet fel akarta váltani. Szilvester estét rendeznek a gyulai polgári kör ifjú tagjai a kör helyiségeiben és pedig nem báli, hanem estélyi jelleggel, melyre mint értesü­lünk, sokan készülnek s miután az üaybuzgó ifjúság a siker biztosítására nézve minden intézkedést meg tenni Ígért, s miután a polgári körnek maholnap 50 éves történelmében sikertelen estély tényleg nem fordult -felő, ezen vállalkozás is jó sikerűnek Ígér­kezik. Egy törekvő ifjú korai halála. Török Péter körösladányi lakos volt községi adószedő Zsigmond nevű fia 23 éves korában a napokban elhunyt. Török Zsigmond rendkívül szorgalmas, kiváló kép­zettségű tanuló volt, a ki fiatal kora daczára a német, fianczia, magyar és angol nyelvek tanári vizsgáját kitűnő sikerrel tette le. Még az év elején eljegyezte a halál, mikor tavaszszal a szenvedései által borzalmas tüdővészbe esett. Hosszas szenve­dés után meghalt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Kortársai, úgyszintén } kolozsvári és budapesti egyetemi tanuló társai koszorút helyez­tek ravatalára. Achim András odysseája- A csabaiak volt nép­szerű követje Achim András ismét beszéltet magá­ról. Mióta a mandátumot elvették tőle, még jobban szidja az urakat és úgy látszik a borban keresi az igazságot. Hétfőn reggel is reggelig tartó ivás után kiment a csabai pályaudvarra és ott a Székely Béla lapszerkesztővel nyugodtan sétáló Stojanovits Szi­lárd gyulai szolgabiróba kötött bele. Elsétálva mel lette, kétszer, háromszor meglökdöste. Stojanovics látván, hogy berúgott emberrel van dolga, ki akart térni az okvetetlenkedő elől, de Achim elvégre is annyira vitte a dolgot, hogy Stojanovics kénytelen volt megkérdezni, hogy tulajdonképen mi baja van vele. Több se kellett Achimnak, legazemberezte, lenyavalyásozta a szolgabirót, aki arra mivel, sem szolgált rá s mikor az azt kikérte magának, rep­rodukálhatatlan szidalmakban tört ki. Stojanovics felhívta az ott posztóió rendőrt, hogy távolítsa el a kellemetlenkedő embert, de a rendőr nem mert kikötni Achimmal, azt mo idváu, kogy tanúnak szí­vesen elmegy, de ő bizony hozzá nem nyúl Adum­hoz. Achim tehát szabadon garázdálkodott tovább. Frank dobozi intézőt is sértegette „a kulik gaz­emberének“ nevezvén őt s Pándy István dr. csabai fiskálist is hosszú bajuszu tulipántos fiskálisnak nevezte s mikor erre Pándy valami megjegyzést tett, öklével fenyegette, hogy „megállj, majd meg­tanítalak én téged.“ Aztán, aini a legérdekesebb a dologban, bejött Gyulára és itt az alispánnál pa­naszt tett, hogy Stojanovics szolgabiró őt inzul- tálta 1 . . . Eszünk ágában sincs ebből a kedélyes dologból tragédiát csinálni, úgy látszik Achim And-, rás is csak olyan, mint más berúgott ember, bele­köt az élőfába is. Nem tehet róla, ha olyan a természete . . . Gyulaváriban a tulipánkert kiállítás, amelyről már lapunkban írtunk, folyó hó 22 ikén délelőtt nyillik meg ünnepélyesen a községi óvodában. A kiállítás deczember 27-éig fog tartani s bel ép ti-dí j szemólyenkint 10 fillér. Körvadászat. Gyulaváriban gróf Almásy Dénes uradalmában a körvadászaton ugyanazok vettek részt akik Sarkadon és akiknek névsorát lapunk múlt heti számában már közöltük. Terítékre került: 3587 nyúl, 856 fáczán kakas, 255 tyuk, 213 fogoly, 15 dámvad, 2 róka, összesen 4928. Meglőtt hajtők. Kárász Imre békési vadászte­rületén az uradalom tisztjei és több meghívott ven­dég f. hó 12-ón hajtóvadászatot rendeztek, melyen terítékre került 278 nyúl és 4 hajtó. Freiler Jenő uradalmi intéző fegyverének ravasza véletlenül be­leakadt a be nem gombolt keztyübe, és hirtelen eldördült. A lövés 4 hajtó kisebb nagyobb mérvű sebesülésével végződött, melyek közül szerencsére egyik sem életveszélyes. Az előhívott orvos bekö­tözte a sebesülteket, az intéző pedig illő fájdalom- dij lefizetése után elbocsátotta őket. A posta köréből. Figyelmeztetés a postai cso­magok czélszerü csomagolása, helyes czimzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli cso­magforgalom ideje alatt a küldemények késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és czimzósre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szemelőtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2, Cso­magolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta vászon, kissebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papír burkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg keresztezési pontján pedig pecsét­viasszal lezárni kell. A pecsételósnól vésett pecsét- nyomó használandó. 3. A czimzósnél kiváló gond fordítandó a czimzett vezeték- és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősbb, özvegy stb.) továbbá czimzett polgári laká­sának és lakhelyének pontos kitételére : a Buda pestre és Bécsbe szóló küldemények czimirataiban ezenkívül a kerület, utcza, házszám, emelet és ajtó jelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos feljegyzése különösen szükséges. 4. A czimet magára a burkolatra kell írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a czim fatáblácskára, bőr­darabra vagy erős lemez papírra Írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papírlapokra irt czimeket mindég egész terjedelmében kell a bur­kolatra felragasztani. Fellette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a czimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomag­ban is elhelyezve arra esetre, hogy ha a burkolaton lévő czimirat leesnék, elveszne, vagy pedig ol­vashatatlanná válnék, a küldemény bizottsági fel­bontása u'ján a je!ze‘t papírlap alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő czimirat felsőrészén is kitüntesse. 5. A csomagok tartalmát úgy a czimiraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Bécsbe szóló élelmiszerereket illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husnemü, szeszesitelok stb.) tártaim tzó csomagok czimiratairaira, nemkülönben az ilyen csomaghoz tartozó szállítóleveleken a tarta­lom, minőség és mennyiség szerint kiírandó (pl. szalonna 2 kgr., egy pulyka 3 kgr., 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. Nagyvárad 1906. deczember hó 8-án. Schöpflin, s. k. A közelgő karácsony alkalmából talán szük­ségtelen is ma a nemzeti felbuzdulás korszakában felhívni, hogy a magyar ipar - pártolása a helyi piacz pártolásával kezdődik. Arra is szükségtelen, hogy a helybeli ipar és kereskedelem ma már áll azon a fo.on, hogy a legkényesebb igényeket is kielégíti 8 igy szükségtelen máshonnan hozatni kriszkindlit. Akár fejlett bútoriparunkat nézzük, melyben a gyulai butorszövetkezet, a Licska féle bu- torraktár szolgálnak gazdag választékkal, akár a ruhanemüek raktárát, melyben Rosenthal testvérek, Karácsonyi, Kocsis László üzletei rendelkeznek gaz­dag raktárral, mindenütt első rendüt, előkelő Ízlést találunk. Deutsch, Schwimmer, Nádor, Goldberger üzleteiben, viszont a norinbergi áruk, gyermekjá­tékok keresői találnak nagy választékot. Az éksze­reket illetőleg Ehrenfeld üzletének kirakata előtt lehet hosszasabban időznünk, a füszerüzletekben Reisner és Wolj, Fábián Lajos, Zuzmann, Lusztig Adolf vezetnek a kriszkindli-fadiszek, ezukkediik és egyéb Ínycsiklandozó dóig k árusításában. Schmidt, Schilinger és Schütz-ié\e vasüzletekben is sok praktikus karácsonyi ajándék vár vevőkre, de ki győzné mind felsorolni valamennyi első rendű üzletünket. Első he'yen kellene ezek közö t a könyvnek lennie, hiszen a karácsonyi könyvpiacz a főnevezetessége másutt a karácsonynak. Nálunk két kiváló ily irányú üzletben elégítheti ki a kö­zönség ebbeli igényeit, ügy a Dobay üzlet, mely­nek könyvei mellett karácsonyfa speciálitásai is érdekesek, mint a Corvina kereskedés raktárában bőven lehet válogatni a könyvek, levélpapír-kazet­ták s egyéb alkalmi ajándékokban. Csak pé.iz le­gyen. Nos, ezt pedig a helybeli három pénzinté­zet szolgáltatja, kinek betéti könyvére, kinek két jó kezesre, de ez már kellemetlen része a krisz- kindlinek. A budapesti Wirth János és Fia czég, (Bu­dapest, IV. Városház-utcza 3—5. sz.) alatti helyi­ségében (Budapest, IV. Ferencziek tere 9. sz.) a raktáron levő összes arany ezüst és ékszeráruk mérsékelt karácsonyi árban kerülnek eladásra, mely czég nagy képes árjegyzékét kívánatra ingyen és bérmentve küldi. Karácsonyi és újévi ajándékok beszerzésére most a legjobb alkalom, amikor az országszerte kitűnő hírnévnek örvendő Wirth János és fia fővárosi arany és ezüst műves czég fényes uj helyiségébe (IV. Városház utcza 3-5 sz.) vonul és ennnek következtében régi helyiségében (IV. Feren­cziek tere 9. sz) az összes raktáron lévő arany­ezüst és ékszer árukat legmérsékeltebb áron adja el. Mindenki kérje a czég nagy k-pes árjegyzékét ingyen és bérmentve. Kovács Sándor szegedi jó hírnevű zon­gora készítő és hangoló városunkba érkezik. Ajánljuk a zongora tulajdonosok figyelmébe. Előlegyzéseket elfogad : Dobay János könyv- kereskedése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom