Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-16 / 50. szám
4 BÉKÉS 1906. deczember lí. gyére kiterjeszkedo impozáns, de a mellett az intelligens közönség részéről a kedélyesség szempontjából emelhető összes igényeket teljesen kielégítő Békésvármegyei tulipán bál rendezését vette tervbe. Az idei farsang eme kiemelkedő mozzanatáról az érdeklődő közönségnek a midőn kész örömmel adunk hirt, már most jelezzük és a vezetőség inten- tiójának megfelelőleg külön is kiemeljük, bogy a tervezett bál, mig egyrészt ama nemes eszmét van hivatva symbolizálni, mely a megalkuvást nem ismerő magyar nemzeti eszme és érzés megerősi- ts8e érdekéből oly szép tömörülésre indította az igazán hazafiasán érző magyar sziveket, addig másreszt mintegy ezen eszméből kiindulva, a vármegye lelkes aranyifjuságának buzgó támogatására számot tartva, az összetartás és tömörülés jelszavával hozza össze a vármegye társadalmának számottevő közönségét, s ez által elősegíteni törekszik a Tulipánkert szövetség egyik czélját, mely a nemzeti jelleg és az összetartozandóság érzeteinek fejlesztésében oly magasztosan nyilvánul. A gróf Almásy Dónesné védnöksége alatt álló Békésvármegyei Tulipánkert szövetség széles mederben óhajtja megindítani a nagyszabású mozgalmat s a tulipán bál január hó első felében tartatnék meg a vármegyeház diszes épületeinek összes helyiségeiben. A szövetség vezetőségének soraiban látjuk vármegyénknek köztiszteletben álló vezéralakjait, a mely körülmény a közönség bizalmát a mozgalom fényes sikere tekintetében csak fokozhatja és megerősíti. Ott vannak az ügyvezető elnök dr. Fábry Sándor, gróf Wenckheim Hoyos Pülöp, Novak Kamii és a kiket hazafias fennkölt lelkületűknél fogva először kellett volna emlitenünk : gróf Cziráky Jánosné született Almásy Erzsébet grófnő, Fábry Sándorné, báró Fehérvári Celestin. Mindegyik név olyan, mely sorompóba hivja a hazafiasán érző sziveket, akkor a midőn egy honfiúi buzgalomtól áthatott mozgalom szervezéséről van szó, mint a milyen ez is. A nagyszabású bál előreláthatólag tovább nem fog halasz- tatni, mint január 15-ike, amely ideig a szervező és rendező bizottságnak igazán derekasan kell működnie, hogy az előkészítéshez szükséges összes intézkedéseket idejében és kifogás nélkül megtehesse. Jelenleg a rendezőbizottság egybeállításán dolgoznak. Elképzelhető, hogy mennyi időt igényel ennek a munkálatnak befejezése, mikor a békés- vérmegyei Tulipánkert szövetség 150 tagból álló tisztikarán és választmányán kívül a helyőrség tisztikara és a vármegye egész fiatalsága fog élén állani a siker érdekében széles mederben megindi■U nJ A rwrilía v> rl a rí ti ű n n h <ía rrw»7fro lnm n a Ír A t ű r ű _ zet összeállítása után az arra illetékesek meghívók utján fognak egybehivatni értekezletre, amely hivatva lesz a védnökség kérdésével kapcsolatos ügyeket határozatilag eldönteni, a báli tisztikart és rendezőséget egyszersmindenkorra megalakítani, a bál idejét véglegesen kitűzni és a megosztott teendők elintézését az egyes alakítandó albizottságok körébe utalni. Azt is hallottuk, ámbár ez még csak tervezet, hogy a kérdéses alkalomra a gyulai honvédek zenekarának egy vonós különítménye is kikéretnék, kitűnő vezetőjök Bachó karmesterrel egyetemben. Magunk részéről a midőn a tulipán egyesület eme mozgalmát a legnagyobb rokonszenvvel és örömmel üdvözöljük, ugyanakkor kijelentjük, hogy úgy a nemes czél, mint közvetve a társadalmi élet elevenségének kiváló érdekei szempontjából nagy várakozással tekintünk a Tulipán bál elé, me’ynek nagy sikert és fényes eredményt lehet jósolni. Békésvármegye az országos tulipánbazárban. Az országos tulipán-szövetség karácsonyi bazárjában kiállított s eladásra kerülő tárgyak között megyénk is képviselve van. Ez az alkalom bőséges tapasztalatokkal kedveskedett azoknak a hitetleneknek, akik azt vitafják, hogy vármegyénk messze hátramaradt a háziipari produktumok tekintetében. Békésmegyé- ből a legtetszetősebb tárgyakat Békéscsaba község szállította. Ezek a tárgyak — jórészt varottasok — tetszetőség és kivitel dolgában vetekednek a kalotaszegi kollektióval s összegyűjtésükért özv. Kiss Lászlónét illeti az érdem. A békésmegyei csoportot csongrádi és veszprémi osztálylyal együvé sorozták, amely osztálynak Bartóky Lászlóné a vezetője. Az elárusító hölgyek névsorában vármegyénkből ott látjuk Almásy Emma és Almásy Denise grófnőket is. Szilveszter estély a békésvármegyei kaszinóban. Közöltük annak idején, hogy az idén megnyitott békésvármegyei kaszinó választmányának az estélyek meghatározása és kitűzése iránt hozandó határozatát a nagy közönség s vele együtt úgy a szép nembeli mint a férfi ágon erre érvényes arany ifjúság igen nagy érdeklődéssel kiséri. Végleges megállapodás szerint az óv utolsó napján, azaz Szilveszter estélyén a békésvármegyei kaszinó összes termeiben estély fog tartatni és pedig egy vacsora utáni kedélyes összejövetel egyszerűségével és jellegével. Ezen estély hivatva volna a többek között egy kaszinó bál helyét is pótolni, mely körülmény különös figyelmet érdemel arra való tekintettel, hogy mig ily módon egyrészt a farsaug mulatságai iránt fenálló és jogosan támasztható igények kielégítést találnának, addig másrészt az egylet hölgy közönsége a felesleges fényűzéstől lehetőleg meg- kimóltetnék. Az estély rendezése érdekéből szükséges teendőket a választmány a héten megtartandó ülésén fogja körvonalozni, s ugyanakkor véglegesen megalakítja a bókósvármegyei kaszinó vigalmi bizottságát is. A tagok a Szilveszter estélyről külön értesítést kapnak. A gyulai gymnasiumi épület átadása, illetve átvétele deczember 13-án volt. A helyszínén megjelentek egyrészt Gyula város küldöttei, mint átadók és a rk. hitközség küldöttei mint átvevők és pedig dr. Bucskó Koriolán, Szarvassy Arzén, Molnár Albert, Künzl Ernő és 4 városi tanácsos, a hitközség részéről dr. Lindenberger János, dr. Foll- mann János, Székely Lajos, Sál István és 4 egyházi tanácsos. Jelen voltak az építést teljesítő összes vállalkozók N. Szabados József vezetésével, a gymnasium részéről Szabad Endre igazgató. A felülvizsgálati jegyzőkönyvek és vonatkozó iratok felolvasása után első sorban a vállalkozóktól átvették a város küldöttei, a befejezett épületet és a végleszámolást aznap délutánra tűzték ki. Azután az összes jelenvoltak a padlástól le pinezéig minden helyiséget megszemléltek, tüzetesen megvizsgáltak, a terv és költségvetéssel egybebasonlitottak s miután az épület kivitelét a rajzok, méretek és előirányzatnak megfelelőknek találták, az épületet általában jónak, szilárdnak nyilvánítottak, az anyag és munka tekintetében kifogástalannak elismerték s az egész mű a hitközség képviselői részéről átve- hetőnek ítéltetett s tényleg jegyzőkönyvileg át is vétetett. A hitközség képviselői által tett és együttesen elfogadott kifogások, kisebb hiányok pótlására vállalkozóknak 1907. augusztus 31. terjedőleg határidő adatott, s akkor az épület újból átvizsgáltatni fog 8 addig Gyula város és vállalkozók anyagi felelőssége fentartatik. Különösen dicséretesnek találtatott az összes kőműves, ács, beton-terrazzo, mázoló, szobrász, lakatos és asztalos munka. A padozatok szétnyílása ellen emeltetett ugyan kifogás, de mert ez teljesen a terv és költségvetés szerinti anyagból és előírás szerint készültnek találtatott, vállalkozókat ezért felelősségre szorítani nem lehetett. A vaskályhák sem feleinek meg, de hasonló okból szintén nem voltak kifogásolhatók. Az árnyék- széknél, szolgalakásnál, s itt-ofct még talált hiányok pótoltatni rendeltettek. A hitközség tehát az épületet felügyelet alá vette, leltároztatja és törzs- könyvelteti s annak telekkönyvi átírását eszközölni fogja. Áll a toronyóra. A mostani sztrájkos időben még a toronyóra is felmondja a szolgálatot, sztrájkol. Hétfő óta állandóan fél 9-et muiat a róm. kath. templom toronyórája, amely után pedig máskor az egész város igazodni szokott. A toronyban azért hűségesen fújják a fertályokat és konditják a delet, de azért mégis nagyon kellemetlen és sok hátrányt okoz az álló toronyóra, mert igen sok a városban kevósbbé járatos ember, nem tudja reggel, hogy áll az óra s bízva abban, hogy még mindig csak fél kilencz az idő, elkésik egyéb dolgától. Azért óhajtandó lenne az óra mielőbbi megjavítása, mert elvégre, ha már az egész világ sztrájkol is és emelést kér, a toronyórának már csak még sem illik, mert hiszen ő már csak eléggé fel van emelve . . . Mire fel!.. A békésvármegyei kaszinó új helyiségei igenigen rzép látogatottságnak örvendenek. Majdnem minden hétre esik legalább két familiáris jellegű vacsora utáni összejövetel, amikor a családos tagok, a tánezra vágyó leányok kedvtelésének és kérelmeinek engedve, családjaikkal együtt látogatnak el a kaszinó rendkívül barátságos helyiségeibe. Természetesen az ilyen thea-szoárék mindig ösz- szebeszélósen alapulnak, minek folytán annak kedélyességét legnagyobb mértékben az étdekelt ifjúság jelenléte befolyásolja, akiknek ha kedve kerekedik, — ki se gondolják, — már ott van Tóni primás teljes felszereléssel s tánezra kerekedik az ifjúság. Ilyen kedélyes összejövetel legutóbb tegnap este volt a ka-zinóban, amikor a közel vidékről jött be egy kedves család, kinek kedvéért a helybeli szép hölgyek is meglehetős számban jelentek meg. Nem akarunk indiakrecziót elkövetni Kóhn Dávid. Tabajdy jegyző ur ugyancsak csóválta a fejét, mikor először Bán József lelkész ur, azután meg Sándor bíró uram bizonyítgatta, hogy jobb apjuk volna Békésvármegye Aradnál. Mit szólnak ehhez oda át Aradban ! . . . . Petrovics Arzén műszaki tanácsos ur azonban nem hagyta Aradot és bizonyította, hogy olyan derék magyar községekre, mint a Lunkaságon vannak, a nemzeti hegemónia miatt is szükség van oda át. No de azért a mienk lesz a Lunka- ság, ha közigazgatásilag nem is, hát társadalmilag, forgalmilag. Ezt a rokoni köteléket már megcsinálta a kis vasút .... Vig czigányzene, pezsgödurrogás fejezte be a szép napot . . . * * * A gyulavidéki kis vasút a Lun kaságnak kultúrát, nekünk gyulaiaknak piaczot jelent. Levegőhöz jutott a mi gazdasági életünk is, amelyet szerencsétlen vasúti összeköttetésünk folytán, évtizedek óta pang. — Rajtunk múlik, hogy fogjuk tudni felhasználni, hogy tudjuk keblünkre vonni, megtartani a Lunkaságot, a mi most hódított vidékünket. Reméljük a legjobbakat 1 Mégis vegyül egy ürömesepp is az örömnapba, szegény Haviár Lajosra való visszaemlékezés. Mért hogy nem tudta megérni ő is ezt a szép napot!... Mennyi szeretettel, reménnyel csüggött, bízott, fáradott, dolgozott tetterővel, ambiczióval a kis vasút ügyében, ó volt az, aki akkor alispán, mostani főispánunkkal, megteremtője volt a kisvasúinak, aki harczolt, szembeszállt, előítéletekkel, tudatlansággal, szüklátkörüséggel, s akinek emlékezetes beszéde kapaczitálta a gyulai képviselőtestületet most 3 éve, a keskenyvágányu épitésére. Szegény, nem látta meg kivirulni a fát, amit ültetett, de talán most is megdobbant a szive ott a temetőben, amikor az ő szeretettel kezelt kisvasutja a megindulásra elsőt csilingelt. Övé és mostani főispánunké az oroszlánrész a létrehozásban, Zcrkovitz főmérnöké és Szekér jószág- felügyelőjé az érdem a kivitelben. Zerkovitz- ban méltó utód vette át a kisvasúinál Haviár örökét, fáradhatatlan, fiatal munkakedv, tetterős ambiczió vezette őt a kivitel nehéz munkájában, s vele osztozott a komoly munka embereként ismert, a kivitelben, szervezésben nagy, Szekér Gyula jószágfelügyelő. — Az ő erős, de biztos keze is meglátszik a jól sikerült intéz ményen. Hozzájuk sorakozik érdemekben soksok önzetlen munkása az ügynek. Közülük csak a kisvasút mérnökeit, akik tudásukkal, szorgalmukkal s a kisvasút összes tisztviselőit, alkalmazottait emlitem akik szeretettel, ügybuzgalommal s sokszor emberfeletti munkával járultak hozzá az eredményhez. Isten éltesse őket, a sikerekre hivatott, kedvező auspiciumok közt megindult kisvasút élén!! Örömmel és bizalommal mondjuk mi is a kisvasúira a haladás, előremenés karakterisztikus vasúti kommandóját : — Mehett 11... — re.
