Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-26 / 34. szám
B É KÉS 1906. augusztus 26. ■tása- 30000 korona, a maradványhoz azonban hozzáadandó ezen 700.000 koronából kifizetendő Yida alap és Szeretetház kölcsön (98000 korona), kamata 4060 korona és a Békéscsabának visszafizetendő 250.000 koronás kölcsön kamata 10000 korona, amely kamatok az útalapot tényleg terhelik; mikor is a tiszta megtakaritás az 1905. évi zárszámadással szemben 20940 korona, amely összeg esetleg hatvan éves amortisatió mellett 4.85%-os annuitással számítva s 3ü/o*os árfolyam veszteségre levonva 418.799 korona tőkének felel meg. 3. Uj, az 1905. évi zárszámadásban még meg nem nyílt jövedelemből fedezhető lesz 153.993 korona. Ezen uj jövedelmet az alföldi első gazdasági vasút támogatása fejében hirt 305.000 kor. értékű, valamint a gyula—simonyifalvi gazdasági vasút támogatása fejében birt 80000 korona értékű kamatozó részvények biztosítják. Ezen gazdasági vasutak részben már megnyíltak, részben még e hóban megnyílnak, részvényeik jövedelmezősége kótségbevonhatlan. A várható jövedelmet 2%-ra számítva, a befektetett tőke a vármegye útalapjának 7700 korona uj jövedelmet fog biztosítani, amely összeg esetleg 60 éves amortisatió mellett 4.85%-os annuitással s 3°/0-os árfolyamveszteség leszámításával 153.998 korona tőkének felel meg. 4. Meglevő készpénzből fedezhető 246,673 korona 70 fillér. Ezen összegből a tartalékalap állaga 69000 korona, 184.673 korona 70 fillér pedig az 1907 —1908. évi közúti költségvetés már 1907. évben felhasználható maradványa azon esetben, ha a 700.000 koronás kölcsön tényleg felvétetik, a leendő III. trausversalis ut az 1907. évben állami kezelésbe átvétetik s ezen útvonalból már kiépített 50.108 km. útszakasznak a törvényhatóság által előlegezett költségére nézvo a leszámolás megejtetik. Ezek szerint 1.421845 korona 70 fillért tesz azon összeg, melyet a törvényhatóság még útépítésre fordíthat s mintán ezen összeggel azon 1.190000 korona, mely a beruházási törvény indokolásához fűzött III. a) kimutatás szerint a vármegye által felveendő — biztosítva lesz ; a kereskedelemügyi in. kir. minister urat kéri a törvényhatóság, hogy az ezen határozatban megállapított s az 1907., 1908., 1909. években foganatosítandó hid és útépítésekhez a beruházási törvény indokolásához fűzött III. a) kimutatásban felvett 2.290000 korona államsegélyt folyósítani, a hódmezővásárhely—Orosháza—pusztaföldvár—csanádapácza— újkígyós—gerendás—békéscsabai (esetleg gyulai,) úgyszintén a békés — mezőberény—körösladány—Szeghalom—berettyóújfalui leendő III. trausversalis utat s ennek füzesgyarmat—szeghalmi szárnyvonalát az 1907. óv elején állami kezelésbe átvenni s ezen útvonalnak a hódmezővásárhely — orosházi—körösladány—szeghalmi—csökmői, valamint Szeghalom—füzesgyarmati a vármegyében fekvő eddig kiépítetlen szakaszait még az 1907. évben kiépíttetni méltóztassék. Egyidejűleg felkéri a törvényhatóság a kereskodelemügyi m. kir. minister urat arra is, hogy méltóztassék oda hatni, miszerint a gyula— sarkadi törvényhatósági ntnak Biharvármogye területére eső részét Biharvármegye kiépítse, miután ezen útvonal békésmegyei része már ki van építve, az ezen útvonalban a Fekete-Körözsön levő falaidat Békésvármegyóvel közösen egyidejűleg kiépítse ; továbbá Csongrádvármegyében Derekegyháza község határában fekvő szentesi utat, mely az újvárosi csárdáig, Békésvármegyé- ben pedig a határig kikövezve van s Csongrádvármegyében csak az újvárosi csárdától Békés- vármegye határáig kiépítetlen : Csongrádvármegye az 1907—1909. évek folyamán kiköveztesse. Tárgysorozat a vármegye közgyűlésére. 1 Kereskedelmi minister ur rendelete, a beruházási hitel terhére kiépítendő utak tervezetének, valamint a vm. közúti alapból erre a czélra felhasználható fedezetnek megállapítása tárgyában. Kapcsolatosan ezzel a kiküldött bizottságnak javaslata, valamint a füzesgyarmat—nagybajomi út kiépítésére vonatkozó kereskedelmi ministeri rendelet. 2 A vámszedési jognak az alföldi gazdasági vasút tótkomlósi, békési és vésztői állomásaira leendő kiterjesztése ügyében a kiküldött bizottság javaslata. 3 Gyula város határozata a benedeki birtok eladása tárgyában s a határozatok ellen beadott fe- lebbezések. 4 Gyula város határozata 250.000 koronás ideiglenes kölcsön felvétele ügyében. 5 Mezőberény község határozata a polgári iskola építkezési munkálatainak vállalatba adása ügyében és a vonatkozó szerződés. 6 Mezőberény község határozata a községi utczák kikövezése ügyében és ezen munkálatok vállalatba adására vonatkozó szerződés; kapcsolatosan ezzel 60.000 kor. kölcsön felvételére vonatkozó határozat. 7 Kétegyháza község határozata állami iskola és egy községi óvoda létesítése tárgyában. 8 Szeghalom község képviselőtestületének határozata a község tulajdonát képező kir. járásbirósági épület átalakitása tárgyában. 9 Gyulavári község határozata a gyulavári ref- egyház iskoláinak segélyezése ügyében és ez ellen Erdődi Ferencz és társai által beadott felebbezés. 10 Vésztő község határozata állami elemi iskola felállítása iránt. 11 Gyula város képviselőtestületének határozata az állami elemi iskola czéljaira szükséges telek megvétele tárgyában. T a n ü g y. Az 1906—7. tanév megkezdése a gyulai róm. kath. főgimnáziumban. Augusztus hó 29-ón a tanári kar alakuló értekezletet tart s nyomban utána kiosztja a sególyző egyesület pénz és könyv alomá- uya:t. A segélyezőkhöz intézett kérelmek benyújtásának végső határideje augusztus bó 27-ike. Augusztus hó 30-án javitó, 31-én fölvételi, pótló és magánvizsgálatok lesznek. Szeptember hó 1. 2. és 3-án reggel 8 órától 12 óláig Esznek a beiratások az igazgatói irodában (főgimnázium I. emelet.) A gimnáziumi szerződés 10. pontjának alapján 1-én békésvármegyei katholikus ifjak, 2-án a gyulai lakosok ifjai valláskülönbség nélkül, 3-án nem békésmegyei ifjak nyernek felvételt. A múlt iskolai óv végén beirt tanulók szeptember hó 4-ig bezárólag az osztályfőnöknél okvetlenül jelentkezzenek, ellenkező esetben nemcsak a belépésre való jogosultságukat, hanem a befizetett dijakat is elvesztik. Magának a fölvételnek föltételei a következők : a) Az első osztályba csak oly növendékek léphetnek, kik életük kilenczedik évét betöltötték, de tizenkét évesnél nem idősebbek ; arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték nyilvános népiskolától nyert bizonyitványt mutatnak elő. A fölvételnél a tanuló keresztelőlevelót, illetőleg születési bizonyitványát s ujraoltási bizonyítványt tartoznak bemutatni. b) Felsőbb osztályba csak oly tanuló léphet, ki az előző osztálybeG tantárgyak mindegyikéből — nem számítva ide a rendkívüli tantárgyakat — legalább elégséges osztályzatot nyert. Szeptember hó 4-ón az 1906—7. tanév ünnepélyes megnyitása: Veni Sancte, törvényolvasás, osztályrendezés. Szeptember hó 5-én megkezdődik a szorgalmi idő. Szabad Endre, gimn. igazgató. A gyulai polgári leányiskolánál a jövő 1906/7. iskolai évben a III. osztály is megnyílik. A beírások szeptember 1-, 3- és 4-én d. e. 10 — 12-ig lesznek a polgári fiúiskola igazgató irodájában. A polgári leányiskola I. osztályába oly tanulók vétetnek fel, kik a IV. elemi osztályról legalább is elégséges bizonyitványt mutatnak fel, vagy előismereteikét felvételi vizsgálat utján igazolják. A polgári leányiskola II. osztályába azok a tanulók soroztainak, kik az I. osztályt legalább is elégséges eredménnyel végezték. Az V. elemi osztályról szóló elégséges bizonyítvány alapján azok léphetnek át a polgári leányiskola II. osztályába, kik a német nyelvből, számtan-, állattan- és rajzból tentervkülönbözeti vizsgálatot tesznek. A III. osztályba oly tanulók vótétnek fel, kik a polgári iskola II. osztályában legalább elégséges osztályzatot nyertek, vagy az elemi iskola VI. osztályát kielégítő eredménnyel végezték és a német nyelvből, történelemből, számtan-, állattan- és rajzból tantervkülönbözeti vizsgálatot tesznek. A tantervkülönbözeti vizsgálatért a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 40863. szám alatt kiadott rendelete szerint tantárgyanként négy korona fizetendő. A felvételi és javitó vizsgálatok díjmentesek. A beírás alkalmával a következő dijak fizetendők : bei ráad ij 2 korona, I. félévi tandij 10 korona, tanszerdij 3 korona, könyvtárdij 1 korona, értesitődij 1 korona, bizonyitványdij 2 korona, nyoratatványdij 40 fillér és nyugdijjárulók 30 fillér. Január hó végén vagy február hó elején fizetendő még 10 korona II. félévi tandij. A fizetendő dijak tehát egész évre összesen 29 korona 70 fillért tesznek, mely összegből a 9 korona 70 fillért tevő mellékdíjak a beíráskor okvetetlenül előre lefize- tendők. A vagyontalanságukat hatósági szegénységi bizonyítvánnyal igazoló tanulók a 20 korona tandij fizetésének kötelezettsége alól felmenthetők. Az igazgatóság. Értesítés. A gyulai róm. kath. tanodákba a beiratások szeptember 1—7-ig naponkint reggeli 8—10 és délután 2—4 óráig az illető osztálytanítók tantermeiben tartatnak, mikor a t. szülők és gyámok a gyermekeket személyesen beíratni kéretnek. Szeptember 8-án reggeli 7 órakor az anyatemplomban tartandó „Veni sancte“-val kezdődik a tanév, ezután a rendes szorgalomidő veszi kezdetét. Gyulai lakos és egyházi adófizető katholikus szülők gyermekei tandíjmentesek, vidéki és más vallásu tanuló, valamint a Gyulán állomásozó m. kir. honvédség, csendőrség és pénzügyőrség kötelékébe tartozó szülők gyermekei 10 korona évi tandíjat fizetnek. Gyula, 1906. augusztus 25. Az igazgatóság. Az ipartanodái bizottság, dr. Follmann János elnöklete alatt folyó hó 20-án délután tartóit ülésében az üresedésben levő egyik tanitói állásra szavazattöbbséggel Boráé István ev. ref. néptanítót választotta meg. Kinevezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter Móra Konrád mezőberónyi községi iskolai rajztanitót a mezőberónyi állami polgári iskolához rendes tanítóvá, Ekenné Keményfi Katalin mezőberé- nyi községi polgári iskolai kézimunka-tanítónőt és Györke Lujza Erzsébet nőiskolái helyettes tanítónőt ugyancsak a mezőberényi állami polgári iskolához tanítónőkké nevezte ki. A gyulavidéki róm kath. tanitóegylet augusztus 23-án tartotta rendes közgyűlését ezúttal Békéscsabán, hol Kny Antal esperes ez. kanonok elnöklete alatt résztvettek : Nemeskey Andor csabai, Zelinka János endrődi, Pálffy Béla gyomai plébánosok, továbbá mint tanítók, illetve hitoktatók : Rácz Pál, Gyepes Imre, Hazay Gyula, Dérczy István, Bogdán ff/ Géza, Kozics Gusztáv, Takácsy Lajos, Dobay Sándor, Újházi Miklós és Béla, Ulrich Győző, Nevorall Gusztáv, Májer Pál, Scherer Benedek. Hajas Lajos, Kiss Ferencz, Bakos Gyula, Szebeny László, Csabay József, Bencze Sándor, Illésy Gyula, Tóth Ferencz, Nagy Lajos, Horváth István, Mánássy Imre, Papp Vilmos, Marek János, Endrész József, Dundler Ferencz, Kovácsié- Pál, Fekete Ferencz, Niedermayer Béla, Hauzer Mária, Török Etelka, Jankó Károly, Bekker Endre, Bícskay István, Ludvig Ede, Rovny István, Privler Pál és Székely Lajos egyleti titkár. Kny Antal szép beszéddel nyitotta meg az ülést, melyben a tanítói pálya fontosságát, az önképzés szükségességét vázolta. Nevorall Gusztáv nagy gonddal kidolgozott értekezése: „Lehet-e a magyar
