Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-26 / 34. szám
1906. augusztus 26. BÉKÉS b ember socziáldemokrata ?* nagy tetszéssel fogadta- összes szavazatokkal elhatározta a föld megvásártott s abban összpontosult, hogy a magyar tanítónak ezen irányzat ellen, — mint az egész emberi társadalmat veszélyeztető lehetetlen elvek ellen — teljes erővel küzdenie kell. Ulrich Győző : „Az állatok önvédelme“ czimen tanulságos és tudományos színvonalon álló előadást tartott. Takácsi/ Lajos pénz táros jelentése szerint az egyletnek 2000 korona törzsvagyona van, melynek jövedelme az évi kiadásokat bőven fedezvén, az egylet tagjai az eddig is önkéntesen vállalt évi tagdíj fizetése alól újabb határozatig felmentettek. — Ezután Székely Lajos jegyző terjesztette elő részletes jelentését az egylet 2 évi működéséről. Az országos katholikus tanítói árvaház létesítése és Esztergomban elhelyezése lelkes örömmel tudomá.iul vétetett s annak támog i- tása elhatároztatott. Bácskay István „A takarékosságra való nevelés* czimen nagyon gyakorlati irányú tanulmányt terjesztett elő. Az értekezések sorozatát Ludvig Ede zárta be, rámutatván az általános nép- nevelésben mutatkozó hézagokra, tévedésekre, sürgetve az irás-olvasásra tanított népnek helyes irányú tovább képzését, népkönyvtárak állítását, a jellem képzés fontosságát. A közgyűlés érdekes elvi határozatot is hozott, kimondván, hogy a tanítónők saját iskoláikban a női kézimunkát a tanterv szerinti terjedelemben és heti óraszámokban, külön dijazás nélkül kötelesek tanítani akkor is, ha ez a pályázati hirdetményben különösen kikötve nem is lett. Az iskolai szünetek egyöntetű megállapítására nézve az egyházmegyéhez felterjesztés fog tétetni. — Jövő közgyűlés helyéül Zelinka János — ottani lelkész meghívására, — Endrőd jelöltetett ki. Az országos tanítói segélyalap és a III. országos tanítói kongresz- szusra képviselőül Székely Lajos küldetett ki. A közgyűlés üdvözlő táviratot küldött Dr. Szmrecsányi Pál főpásztorhoz. A végül megejtett tisztujitás eredménye a következő : Elnök Kny Antal, alelnök Illésy Gyula, jegyző Székely Lajos és Dundler E’erencz, pénztáros Takácsy Lajos, ellenőr Bekkor Endre, könyvtáros Endrész József; választmány: Nieder- mayer Antal, Scherer Benedek, Székely Zsigmond, Niedermayer Béla, Jankó Károly, Ulrich Győző, Nevorall Gusztáv, Nagy Lajos, Bencze Sándor, Szebeny László, Bakos Gyula, Ludvig Ede, Tóth Ferencz, Kelemen László. — A közgyűlés után a Fiume szálló nyári éttermében diszebéd volt, hol a gyűlésen résztvevők Nemeskey Andor csabai lelkész, mint házigazdának voltak vendégei s hol lelkes felköszöntőkben nem volt hiány. H i r • k. mint a A vármegye rendkívüli közgyűlése, hivatalos lap legutóbbi száma hozza — a beruházási hitel terhére kiépítendő közutak tervezetének megállapítása, valamint az időközben érkezett és sürgős elintézést igénylő ügyek tárgyalása czóljából szeptember első napjának délelőtti 9 órája hivatott egybe. A reudkivüli közgyűlés tárgyait tekintve természetesen legfontosabb az 1907—1909. évekre vonatkozó úti programm egybeállítására vonatkozólag tett hIbizottsági javaslat, amelyhez a vármegyének igen fontos közforgalmi és közgazdasági érdekei fűződnek és amelynek tárgyában most már okvetlenül érdemleges határozatot kell hoznia, miután ellenkező esetben a tervbe vett építkezések bizonytalan, de mindenesetre hosszú időre halasztást szenvednének. Ezenkívül Gyula városnak a benedeki birtok eladása körül kifejtett eljárása, felebbezés folytán szintén a megyegyülés elbírálása alá kerül. Mindezeket tekintve a közgyűlés igen látogatottnak Ígérkezik s előreláthatólag az egész napon át el fog tartani. Állandó választmány. A vármegyei rendkívüli közgyűlés ügyeinek előkészítése czéljából az állandó választmány folyó hó 31-én, pénteken délelőtt 9 órakor a vármegyeház kistermében ülést tart. A képviselőtestület folyó hó 21-én dr. Bucskó Koriolán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek első s legfontosabb tárgya volt az ökörjárási s árendási uradalmi földvétel ügye. A közgyűlés ez alkalommal érdemileg is határozott az ügyben, nevezetesen névszerinti szavazás mellett az lását 1,080.000 koronáért és a vételi ügy lebonyolítására e czélból megválasztott bizottságot a még megoldást váró kérdéseknek tisztázására teljhatal mú megbízással és a képviselőtestülethez terjesztendő jelentési kötelezettséggel felruházta. Dutkay Béla polgármester fegyelmi ügye — mint az előre látható volt — újabban szenvedélyes vitára adott anyagot. Jantsovits Emil főügyész ügyanis, miután az összes ügyiratok nem álltak rendelkezésére, a tőle kórt véleményt nem terjeszthette elő, a város jogi szakosztálya azonban az ügyiratok beható tanulmányozásán alapuló terjedelmes, kimerítő b igen szép munkálatban a belügymiuisteri másodfokú vég- határozat tudomásul vétele mellett foglalt állást, meggyőzően mutatva ki, hogy ez áll a városnak is jól felfogott érdekében. A jogügyi szakosztály ja vaslatával szemben azonban a képviselőtestület túlnyomó többsége utasította a főügyészt, hogy a kártérítési pert indítsa meg Dutkay ellen, egyben az iránt is tegyen javaslatot, hogy nem talál-e alapot bűnvádi feljelentésre. A polgármesternek nyugdíj iránti kérelme, mely a szabályszerint hármas orvosi vizsgálaton alapszik, ezúttal is elutasittatott, illetőleg a főügyész javaslatának tárgyalásáig elhalasz tatott. (Egyben megemlítjük, hogy a városi tisztviselők között mozgalom van a nyugdíj alap meg szüntetése s a már befizetett nyugdíj járulékok visszafizetése érdekében, amely körülmény részint a polgármester nyugdíjaztatási kérdésével, részint azzal áll ös zefüggésben, hogy a cselédeknek kilépése megingatta a nyugdíj alapot.) Künzl Ernő Molnár Albert szabadságoltatása folytán történt helyettesítésével, az esküt a közgyűlés színe előtt letette. Az állami iskolák bebútorozása tárgyában megtartott árlejtés, mely szerint a munkálatot gyulai asztalos iparosok vállalták el, jóváhagyatván, a viharos lefolyású közgyűlés délben befejeztetett. Sorozás. Az idei sorozás ideje még véglegesen nincs végérvényesen megállapítva, az eddigi tervezet szerint azonban úgy tudjuk, hogy a következő napokon és sorrendben fog a vármegye területén megtartatni. Békéscsabán október 10—16 Dr. Daimel Sándor főjegyző elnöklete alatt dr. Zöldy János főorvos részvételével. Gyulán október 18—20. Ambrus Sándor alispán, mint polgári elnök s dr Zöldy János főorvos részvételével. A gyulai járásban október 22- és 23-án szintén Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt dr. Zöldy János főorvos részvételével, A gyomai járásban október 25-, 26- ós 27-ón tartatik meg, a mikor is mint polgári elnök Ambrus Sándor alispán, mint polgári orvos dr. Eisler Vilmos járásorvos jelennek meg. Szarvason október 29-, 30- és 31-én, november 2-, 3- és 5-én lesznek a sorozások Zlinszky István polgári elnök s dr. Déri Henrik járásorvos, mint polgári orvos részvételével. Orosházán november 7—14-ig fognak a sorozások megtartatni, dr. László Elek polgári elnök s dr. Steiner Zsigmond járásorvos, mint polgári orvos részvételével. Békésen november 26—30-ka közt dr. Daimel Sándor főjegyző, polgári elnök s dr. Frey Géza járásorvos, mint polgári orvos részvételé vei. Szeghalmon október 11-, 12-, 13-án fognak a sorozások megtartatni, amikor is a polgári elnöki tisztet dr. Chrisztó Pál tb. főorvos s a polgári orvosi tisztét dr. Nuszbaum Károly járásorvos tölti be. Közkórházi orvosok. A vármegye főispánja dr. Kurtuci Valéria közkórházi alorvost ezen állásától folyó évi szeptember hó l-ső napjától kezdő- dőleg felmentette s az ekként megüresedett állásra dr. Guttmann Lipól közkórházi segédorvost kinevezte ; — dr. Klein Zsigmond segédorvost pedig a sebészeti osztályról a belgyógyászati osztályra helyezte át. Névmagyarosítások. A belügyminiszter megengedte, hogy kiskorú Laczó Mátyás békéscsabai lakos, vezetéknevét „Szigeti“-ve, — kiskorú Machnicz József békéscsabai lakos, vezetéknevét „Mezei“-re változtathassa. Arad békési ág ev. egyházmegye közgyűlése. Békéscsabán dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei felügyelő és Csepregi György esperes társelnöklete mellett az arad-békési ág. ev. egyházmegye köz gyűlése Békéscsabán folyó hó 29-én fog megtartatni- A közgyűlés tárgyai a következők: 1, Egyházmegyei felügyelő megnyitója. 2. A közgyűlés megalakulása. 3. Esperes évi jelentése. Az esperes jelentésével kapcsolatos ügyek. 5. Múlt évi egyetemes, kerületi és egyházmegyei közgyűlések jegyzőkönyvei nyomán tárgyalandó ügyek : a) az iskola-bizottságokról szóló és a fegyelmi szók szerveze érői szóló szabályrendelet bemutatása ; b) kerületi közgyűlés jegyzőkönyvének kapcsán missiói ügy; o) a szarvasi tanítóképző ügye; d) a lelkészválasztási szabály- rendelet módosítása; e) az egyházi tisztviselők jogairól és kötességeiről szóló szabályrendelet; f) az egyházmegyei szabályrendelet ; g) egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyvének alapján teendő jelentések. 6. Egyházmegyei iskolabizottság jegyzőkönyve alapján iskolaügyek. 7. Egyházmegyei számvevő- széki jegyzőkönyvek. 8. Egyházmegyei építészeti- bizottság jegyzőkönyve. 9. Egyházmegyei pénztár- vizsgáló bizottság jegyzőkönyve. 10. Egyházmegyei költségvetés 1907. évre. 11. A bányai egyházkerület 1905. évi zárszámadása és 1907-ik évre szóló költségvetése. 11. Hivány ügyek. 12. Kérvények. 13. Felebbezések. 14. Indítványok. 15. Kerületi közgyűlésre követek kiküldése. 16. Választások. 17. Intézkedés az esperesi állás betöltése s a hivatalnak addig való vezetése iránt. 18. Jövő évi közgyűlés helye. 19. Jegyzőkönyv hitesitése iránt való intézkedés. Szabadságról. Fábry Sándor főispán és dr. Berkes Sándor kórházigazgató főorvos szabadságukról hazaérkeztek Gyulára. Az alsó fehór-körözsi társulat folyó hó 18-án délelőtt Haan Béla elnöklete alatt igazgató-választmányi s rendkívüli közgyűlést tartott, amely több meghatalmazást vett tudomásul. A Fekete-Körözsnek, a folyammérnöki hivatal tervezete szerint, szabályozandó 5170 méter hossza szakaszán, az állam által 1906-tól 1909-ig tervezett munkálatokhoz szükséges 44116 korona értékű karók és rőzse- anyagok beszerzését a közgyűlés elhatározta. Tekintettel arra, hogy az érdekeltség a mederrendezést állami feladatnak tekinti, a közgyűlés kimondotta, hogy az állam által kiépítendő párhuzam müvek balparti részének jövőben való feutartását csakis árvédelmi ■ gátvédelmi biztonságának megóvása czóljából és azon reményben veszi át, hogy a kormány a társulatot a fekete-körözsi partbiztositási munkák költségeinek részleges visszatérítése fejében, az eddigi gyakorlathoz képest, a jövőben is államsegélyben részesíti. A közgyűlés kijelentette azt is, hogy a Fekete-Körözs medrének a tervektől eltérő mélyítését és a fenéknek 16 helyett 18 méterre való kiszélesítését a szabályozás helyességére ügydöntőnek nem tekinti s sokkal fontosabbnak tartja azt, hogy a folyó kanyarainál a beomlások elkerülése végett a leáaások 1 a 2 hoz, vagy legalább is 1 az 1 Va-hez rézsüvei történjenek a tervekben kitüntetett 1 a '/4 rézsűk helyett. Végül a hosszufoki társulatnak, a meder további szakaszainak rendezése iránt hozott határozatára vonatkozó nyilatkozatot és ezzel szemben az állásfoglalást arra az időre halasztja a közgyűlés, amikor a további rendezésre vonatkozó tervek el fognak készülni s megbírálhatok lesznek. A gyulavidéki h. Ó. vasút részvénytársaság folyó hó 21-én délután Szekér Gyula elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen 18 részvényes jelent meg 2312 részvény kéviseletóben. Elnök meleg szavakban emlékezett meg az igazgatóság elnöke s egyben igazgatói állásáról leköszönt dr. Fábry Sándor főispánnak a vasúti terv egyik kezdeményezője érdemeiről s a közgyűlés ezen érdemeket jegyzőkönyvébe megörökíteni határozta. Egyben szívélyesen üdvözölte a vármegye törvényhatósági bizottsága által Fábry helyére igazgatónak választott Ambrus Sándor alispánt, akit az igazgatóság saját kebelében ugyanosak elnöknek választott meg. Ambüs Sándor is ugyancsak nagy méltánylással emlékezett meg Fábry Sándor elődjének 1 a Békés és Arad vármegyék közgazdasági forgalmára annyira életbevágó vasútvonal kezdeményezése s létesítése körül szerzett érdemeiről, kellemes kötelességének ki a. közhasznú vasút ügyében munkál-
