Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-26 / 34. szám

2 BÉKÉS 1906. augusztus 26. 8 Gyoma—körösladányi törvényhatósági köz- utnak a gyomai hídtól Ivörösladáuyig terjedő szakasza: 19.286 km. 9. Mezőberény—vésztői törvényhatósági köz- utnak, Mezőberénytől a Kettős-Körözsig terjedő szakasza: 5.600 km. 10. Orosháza—szentesi törvényhatósági köz- utnak, Orosházától a vármegye határáig terjedő része. Ezen útnak a hódmezővásárhelyi határba eső része az útépítési programúiba Hódmező­vásárhely részéről még a folyó évre felvétetett s kiépítése csak a törvényen kívüli állapot követ­keztében maradt el. Hossza : 6.512 km. 11. Az öcsöd—tiszaföldvári viczinális útnak a községtől a vashidig terjedő 1 km. szakasza és azon esetben, ha Jásznagykunszolnok várme­gyében a mezőtúr—tiszaföldvári útból tervbe vett öesödi kiágazás a vármegye határáig meg­építtetnék, ezen kiágazásnak a határtól a vas­hidig terjedő része : 6.350 km. 12. Köröstarcsán a községházáig kiépített útszakasz folytatásaként a Kossuth-téreu Z. Nagy Lajos házáig, illetve a Kálvin-utczán a posta- hivatalig terjedő községi ut, melynek kiépítését a kereskedelemügyi m. kir. minister ur 1898. évben 5176. számú rendeletével hajlandó volt “'engedélyezni. Hossza: 0.30 km. 1909. évben kikövezeudők : 13. Azon esetben, ha Jászuagykunszolnok- vármogye mezőtúr—szarvasi közutját Báuróvón is túl, egészeu Bókésvármegye határáig kiépítené, a határtól Szarvas községig vezető mezei közös dűlő, hossza: 6.64 km. 14. Azon esetben, ha Biharvármegye Nagy­rabétól Nagybajomon át, Bókésvármegye hatá­ráig a kőutat kiépitené, ez által Békésvármegye Debreczen felé, illetve Berettyóújfalu és Püspök­ladány felé közutat nyerne: ezen ut folytatását képező füzesgyarmat—nagybajomi vicinális útnak a vármegye határáig terjedő része : 5.50 km. 15. A gyula—vésztő —Szeghalom—berettyó­újfalui törvényhatósági útnak Vésztő község és a községi temető között lévő szakasza: 1.30 km. 16. A békés—szarvasi viczinális útnak, a község szélétől a körgátig terjedő, a temetőkhöz vezető két kilométer hosszú szakasza. A felvett 16 útszakasz kikövezése nemcsak a helyi forgalom igényeit volna hivatva leg­alább részben kielégíteni, de a magasabb jelen­tőségű országos ut politika czéljait is szolgálja az által, hogy legnagyobb részben a szomszédos törvényhatóságok útépítési programmjával is ösz- szeköttetést keres, mig a részben hajózható folyókhoz való hozzájutást biztosítja, illetve az I. és a leendő III. transversalis müut között a vármegye azon részében, hol a talaj lekötöttebb minőségű, enuélfogva a földutak legjárhatlanab- bak : a közgazdasági érdekek remélhetőleg nagy­jelentőségű szolgálatára, a szarvas—ladányi ntnak kiépítésével mindenkor használható kapcsot lé­tesít. Azon esetben, ha az 1907. évben kiépítendő Orosháza—tótkomlósi—makói útszakasznak az 1908. évben kiépítendő öcsöd—mesterszállási útszakasznak azon építési feltételei, melyek a 3., 4., 11. számban megjelölve vannak, az 1907., illetve 1908. évekig nem teljesülnének: ezen útszakaszok kiépítése az 1909. évre marad; ha pedig akár ezen utak, akár a szarvas—bánrévei, illetve füzesgyarmat—nagybajomi utaknak a 3., 4., 11., 13., 14. pontjaiban megjelölt építési fel­tételeinek teljesülésére az 1909. évig kilátás sem lenne, feutartja magának a törvényhatóság a jogot, hogy ezen esetben ezen útvonalak helyett más utvoualak kikövezését határozhassa el. Biztosítandó azouban a fennebb említetett útvonalak kiépítésének lehetőségét, már most megkeresi Hódmezővásárhely város, Jásznagy- kuuszolnok vármegye és Biharvármegye törvény- hatóságait, hogy útépítési programijukba az Orosháza—tótkómlosi és Orosháza—szentesi útsza­kaszoknak Hódmezővásárhely város területén lévő részeit, illetve a mezőtúr—tiszaföldvári útból, a mesterszállás —öesödi kiágazást, valamint a mezőtúr—szarvasi útszakaszt Jásznagykunszol­nok vármegye határáig, végül Nagyrábétól Nagy­bajomon át, Biharvármegye határáig terjedő utl szakaszt útépítési programijukba felveuni szíves­kedjenek. Egyben feliratilag felkérni határozza a m. kir. kereskedelemügyi minister urat arra nézve, hogy ugyanezen útszakaszok kiépítésének Hódmezővásárhely, illetve Jásznagykunszolnok és Biharvármegye törvényhatóságok által leendő f Ívételét lehetőleg biztosítsa. Ezen határozattal megállapított útépítési Programm még koránt sem meríti ki a törvény- hatóság azon feladatát, melyet a közgazdaság érdekei az utak kiépítése alakjában útalapjaival szemben támasztanak, még mindig maradnak jogos igények teljesítetlenek, amelyek kielégí­tésére az állami beruházás összegének s az út­alap teljesítő képességének jelen kimerítése után egyelőre reményt sem nyújthat. A vármegye minden egyes vidéke jogos igényeinek lehetőség szerinti szolgálata, valamint azon czél, hogy a vármegye minden vidéke részesüljön a foganato­sítandó nagyobb szabású építkezés közgazdasági előnyben, végül a fontosabb régi törvényhatósági utak első sorban való kikövezéséhez fűződő mél­tányos igények, valamint a szomszédos törvény- hatóságok útépítési programijához való köteles alkalmazkodás lehetetlenné teszik, hogy Békés­csaba, Csorvás, Orosháza, Bókóssámson, Vésztő, Nagyszénás, Békés, Köröstarcsa, Gyoma, Újkígyós, Endrőd községek és Gyula városának kisebb részben régi törvényhatósági ut, nagyobb részben viczinális utak kikövezése érdekében beadott ké­relmeit teljesíthesse ; bár elismeri a törvéuyha- tóság, hogy ezen községek kérelme több oly fontos viczinális útvonalnak a törvéuyhatósági útháló­zatba való felvételére és kikövezésére irányul, melyek közgazdasági jelentősége kétségbe vonhat- lau, mégis a szükséges anyagi eszközök hiányá­ban a támasztott jogos igények kielégítését a jövő feladatára kell utalnia. Nem zárkózik el a törvényhatóság a szarvasi takarékpénztár, Vésztő, Kondoros, Békésszentandrás és Szeghalom köz ségeknek községi utczák, illetve a takarékmag­tárhoz vezető ut kiköveztetése iránti kérelmük nagy fontosságú helyi jelentőségétől sem, miután azonban utczák és hozzájáró utak elszigetelten a törvényhatóság útalapjából ki nem építhetők: ezen kérelmek teljesítését elutasítania, illetve a vámos kőutak tovább fejlesztése alkalmából le­endő esetleges teljesítésre elodáznia kell. Ellenben helyt ad a törvényhatóság Füzes­gyarmat község kérelmének s a füzesgyarmat— bucsai viczinális utat, azon okból, mert ezen útvonal jásznagykunszolnokmegyei folytatása már teljesen kiépített törvényhatósági ut, s igy ezen füzesgyarmat—bucsai útvonal a leendő III. trans­versalis ut és a karczagi kiépített ut közötti TÁRCZA. A szerelem próbája. Herendy Iván a legboldogabb ember volt a világon. Fiatal, alig 28 éves, e^y előkelő gyár főnöke, a bájos és egyúttal végtelenül gazdag Batykay Alice vőlegénye. Istenem, mennyit küzdött egész életében. Szülői elszegényedtek, később egy egész fam:- liát neki kellett tartani, de ő nem lankadt, dol­gozott, tanult kitartóan s itne az eredmény nem is késett sokáig. Elvégezte az egyetemet, diplomával a kezé­ben egy két hét alatt pompás álláshoz jutott s alig telt el két esztendő, már bátran gondolha­tott a nősülésre. Csak gondolhatott volna, de ő egyáltalán nem gondolt. — Megházasodhatnál már Iván, szóllitották meg gyakran barátai, de ő reájuk sem hederitett, várt, várt, mig megérkezik az igazi, az ö számára teremtett nő. A gyár órája a hat órát jelezte, Iván éppen készülődött, indulni akart, mikor az igazgató szobájába toppant. — Parancsol igazgató ur? — Óh, kedves Herendi ur, legkevésbé sem parancsolok, S2'vességetjöttem kérni, igen, egész komolyan mondom. Hisz tudja én most fönn nyaralok az egész családommal a Svábhegyen ; gondoltam bejövök önhöz s meghívom magunk­hoz estére. A szívesség csak annyi, amit kérek, hogy ne utasítsa vissza a meghívást. — Végtelen nagy szerencsének tartom — felelt Herendy láthatólag megilletődve. — Akkor ne késsünk, lent vár az automo­bilom. Még jóformán fel sem ocsúdott Iván a meg­lepetéstől, mikor a gép a fogaskerekű állomás előtt megállóit. * — Hisz a feleségemet már ismeri — szólt az igazgató mosolyogva. Herendy főmérnök ur, Alice a le'inyom. Az ifjú s a leány egymásra nézett a be­mutatkozáskor s szemük kölcsönösen megvillant, min:ha titokban azt súgták volna egymásnak: Te vagy az, te rád vár am én, egyedül csak te rád. S Herendy mindennapos lett az igazgató házában. A leány melegen érd klődött iránta, amiből később vonzalom, majd szerelem kelet­kezett. Alig két hónap múlva megtörtént a nagy eset: Herendy Iván, mint hatalmas, gaz­dag gyárigazgató leányának vőlegénye jelent meg a világ előtt. A nagy boldogság megrészegítette a derék ifjút. Oda omlott menyasszonya lábai elé, csó­kolta a kezét, az arczát, a ruhája szélét. A leány gyermekesen simult a deli ifjúhoz és suttogva mondogatta: — Imádlak szerelmem, mindenségem. * Nagy estély volt az igazgatóéknál, díszes, előkelő társaság gyűlt össze a pazarul kivilágított termekbe. Csak Iván hiányzott. Ó Párisban járt. hivatalos ügyei szóllitották oda. Ó, de azért mindig együtt volt Alice-val gondolatban. Minden nap irt mindig egyről, mindig ugyanarról — végtelen nagy rajongó szerelemről. Alice a verendán ült és szerelmesével foglalkozott. — Igaz tegnap is irt, óh a drága, óh az édes. Kivette zsebéből a levelet s halkan ol­vasni kezdte: „Repülj te sas, repülj te képzelet. Fond körül kis tündéremet A költészet, a szerelem varázsával, .Szállj be a szivébe, ird be gondolataimat. Igézd meg őt, fonj glóriát a feje köré Ékesítsd fel a szerelem örökzöld koszorújával, Csókold meg helyettem, há alszik, ha ébren van, Ha jár, kél, ha imádkozik Gyújtsd fel képzeletét Fess bele rószaszinü tündérálmot. Csókold a homlokára, hogy szeretem, Csókold a szemére, hogy imádom, Csókold az ajkára, hogy meghalok érte. Repülj te sas, Repülj te képzelet.“ Összecsókolta a levelet s megreszketett a boldogságtól. Egyszerre azonban lehűlt. Hátha ez az egész csak játék, csak rut hazudozása a szerelemnek . . . ah nem, Iván őt igazán szereti, de ... de mégis, hátha nem, hiszen nem régen ismeri még, nem látott bele még a leikébe, félt, remegett, hogy csalódásra fog ébredni. Istenem, Istenem miért is teremtettél leány­nak, hogy ha már az vagyok, miért nem vagyok szegény. A társaság szerte széledt. Szórakozottan sietett szobájába s lefeküdt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom