Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-26 / 34. szám

1906. augusztus 26.

BÉKÉS

8

összekötő jellegénél fogva kiválóbb jelentőségű útvonallá vált: a törvényhatósági utak hálózatába 1907. évi január hó 1-ével felveszi (hossza 24.620 km.)

Ugyancsak felveszi a törvényhatóság a törvényhatósági utak hálózatába a jelen határozatában megállapított építési programúi következményeként :

A kótegyháza—eleki viczinális útnak a vár megye határától a gyula—kétegyházi törvényhatósági útig terjedő szakaszát 1907. január hó 1-től kezdve. (2.600 km.)

Az öcsöd—mesterszállási viczinális útnak Békésvármegyében fekvő részét szintén 1907. év január hó 1-től kezdve. (7.350 km.)

A füzesgyarmat—nagybajomi viczinális útnak a vármegyében fekvő részét, szintén 1907. év január hó 1 -tői kezdve. (5.500 kin )

A köröstarcsai Kossuth-tér és Kalvin-utczá- nak a leendő III. transversalis állami müuttól Z. Nagy Lajos házáig, illetve a postahivatalig terjedő részét (0.300 km.) 1907. év január hó 1-től kezdve.

A békés—szarvasi viczinális útnak a községtől a körgátig terjedő 2 km. hosszú szakaszát 1907. január 1-től kezdve.

Mig a mezőtúr — szarvasi leendő törvényhatósági közút iránya sem lévén most még teljes biztonsággal megállapítható, ezen útvonalnak a törvényhatósági úthálózatba való felvételét a végleges kijelölés és ezzel kapcsolatban a kiépítés biztosítása utáni időre elhalasztja.

Szarvas község kérelméhez képest azonban már most kijelenti hajlandóságát arra nézve, hogy ezen ut iránya annak idején oly módon állapíttassák meg, hogy ezen ut a Szent István király utcza északi végétől kiindulva, a község északi szélén keletre a halásztelki községi közdűlő útig, ettől ezen utón északra fordulva a szarvas— mezőtúri vasút nyugati oldalán haladjon a vas- hidig.

Tekintettel azonban arra, hogy részint a most megállapított útépítési programút keresztül vitelével, részint a már kiépített I-ső transver- salis müuttal, részint az állam által átveendő és kiépítendő hódmezővásárhely—Orosháza—pusztaföldvári—csanádapáczai — ujkigyós—gerendási— békéscsabai (esetleg gyulai), valamint a békés—

mezőberény—körösladány—Szeghalom—berettyóújfalui leendő III. transversalis müuttal s ennek Szeghalom—füzesgyarmati kiágazásával

a szarvas—Orosháza—mezőhegyesi törvényhatósági közút Orosháza—nagyszénási 13.670 km. szakasza,

a gyula—békés—körösladányi törvényhatósági közutnak a békési hídtól Körösladány határán át a leendő III. trausversalis útba való be- ágazásáig terjedő 17.207 km. szakasza,

a gyula—vésztő—Szeghalom—berettyóújfalui törvényhatósági közutnak Füzesgyarmatou a nagybajomi elágazástól Biharvármegye határáig Darvas felé vezető 7.52 km. szakasza,

eddigi forgalmi jelentőségüket elvesztik, miután az ezen kiépítetlen utak által összekötött községek már kiépített, illetve kiépülő műúton csekély kerülővel megközelíthetők;

tekintettel továbbá arra, hogy a gyula — kétegyházi közutnak a kétegyházi gőzmalomtól a vármegye határáig terjedő s Mezőhegyes felé irányuló 2 km. hosszú szakasza Mezőhegyes és Csanádvármegye elutasító álláspontja folytán ki nem épülhet s igy nagyobb forgalmi jelentőséget sem nyerhet:

ezen négy törvényhatósági útszakaszt a törvényhatóság útjainak hálózatából az 1890. évi I. t.-cz. 10. §-a alapján kihagyja.

Kimondja egyszersmind a törvényhatóság, hogy ezen 4 útszakaszból 3, úgymint az Orosháza—nagyszénási, a békés—körösladányi kiépítetlen, valamint a füzesgyarmat—szarvasi útszakaszok az 1907. évi január hó 1-től kezdve, mint községi közlekedési közút lesz az érdekelt községek, illetve úti bizottságok által fonntar- tandók, mig a kétegyháza—mezőhegyesi útszakasz azon okból, mert ezen útszakasz csanád- vármegyei folytatása községi közdűlő ut: Kétegyháza község által, mint községi közdűlő lesz az 1907. év január 1-től kezdve fenntartandó. Utasítja a vármegye alispánját, hogy ezen határozat jogerőre emelkedése után az 1890. évi I. t.-cz. 36. §-a értelmében a három községi közlekedési útszakasz fenntartására hivatott érdekeltséggel tárgyalást tartván, a fenntartás és kezeléshez való hozzájárulás arányát állapítsa meg.

A törvényhatóság ezekben a beruházási kölcsönből nyerendő 2290000 korona államsegély és 1900000 korona törvényhatósági hozzájárulás terhére foganatosítandó útépítés teljes programmját megállapítván s ezen programmal kapcsolatos intézkedéseket úthálózata újabb megállapításával megtevén, a 36188/1906. I. c. számú kereskedelemügyi ministeri rendelet alapján, útalapja teherviselési képességét következőkben mutatja ki :

1. Konvertálás utján felvehető 434580 korona. Ugyanis a vármegye 4907368 koronát tevő végleges s az annuitásokkal ma már csak 4468377 korona 81 fillért tevő végleges tőke tartozását, mely ez idő szerint részben 4.85, részben 4.87, 4.90, 5, 5.29, 5.40 és 5.45°/0-os annuitás mellett van felvéve, ha egy összegben esetleg 60 évre a mostani kamat teher változatlan összegével konvertálja, remélhető, hogy ezt a nagy kölcsönt 4.85°/o-os annuitás mellett megkötheti. Ezen esetben a nélkül, hogy az 1905. évi zárszámadásban felvett 247679 korona 96 fillér évi kamat és tőke törlesztési teher nagyobbodnék, 3 %-os árfolyamveszteség és 2 % Storno dij leszámításával is 434580 korona tőkét nyerhet.

2. Az 1905. évi zárszámadással szemben megtakaritás utján fedezhető 580457 korona. Ugyanis:

a) Az által, hogy a régi rozoga fahidak vasszerkezetűvé átalakíttatnak s a helyükbe épített vasszerkezetű hidak jókarban tartására évenként átlag 4210 korona 53 fillér okvetlenül elég leeud: az 1905. évi zárszámadásban e czirnen kiadott 12210 korona 53 fillér, valamint a folyó évben ugyanezen czélra elköltött még nagyobb összeggel szemben, mulhatlau megtakaritás évenként 8000 korona, amely összeg mint évi kamat 4.85 %-os annuitás mellett s 3 %-os árfolyam veszteség leszámításával 167800 korona tőkét biztosit.

b) Az által, hogy 1907. évben a leeudő

III. transversális ut állami kezelésbe átvétetik, a vármegye útalapja 50.108 km. kiépített közút (békés—mezőberényi 7.545, mezőberény—köröstarcsai 6.110, köröstarcsa—körösladányi 8.600, békéscsaba—gerendási 16.252, Orosháza—pusztaföldvári 11.601 és 15.87 km. kiépitetleu útszakasz, körösladány—szeghalmi szakasz 8.77, Szeghalom—füzesgyarmati szakasz 7.10) fenntartási terheitől szabadul fel.

Ezen fenntartás reudes terhei a következők:

Egy utbiztos évi fizetése és lakbére, valamint iroda- és utiátalánya zárszámadás szerint 1713 korona 8 fillér.

Az 50 km. kiépített s 15.87 km. kiépítetlen útra összesen 11 utkaparó évi fizetése zárszámadás szerint 4400 korona.

Segédnapszámosok munkadija 3958 korona 68 fillér.

Utkaparó eszközök beszerzése és javítása 150 korona.

6 utkaparóház évi fenntartása 200 korona.

Minden kilométerre 15 két köbméteres fedanyag és zúzalék halmot számítva, két köbméteres halmonként 28 korona egységár mellett, az évi fedanyag költsége 21056 korona.

300 köbméter homok beszerzése és kifuvarozása 1200 korona.

Átlag évenként 6 km. útszakasz hengerelósi költsége 4800 korona.

A Köröstarcsa és körösladányi vashidak 15 és 10 cm. vastag pallóinak kicserélése és vasszerkezetének festése 5 évenként, évi átlag 2900 korona.

A szeghalmi Berettyó-fahid évi fenntartási költsége 2400 korona.

Kerókvetők, korlátok, oszlopok és fásitás évi átalány 400 korona, vagyis összesen 43177 korona 76 fillér.

Ezen 43177 korona 76 fillér évi megtakarításból azonban levonásba hozandó a 21/1906. bgy. szám alatt megszavazott és még fel sem vett 700.000 koronás kölcsönnek az 1905. évi zárszámadásban nem szereplő 4.85%-os, illetve megnyugtatóbb számítás kedvéért 5%-os annuiszavai

Az édes anyja keltő szavai ébresztették tel reggeli álmából.

— Alice, Alice, gyorsan, gyorsan, Iván megérkezett, már régen vár reád.

S azután ismét együtt voltak. Két ölelő kar fogta át a leány derekát.

— Újra itt vagyok.

— Újra az enyém vagy.

— Édes mindenségem.

— Nem addig a — kaczagott a leány boldogan — addig nem hagyom békén, mig be nem számol a párisi nagy útról.

— Ezer örömmel, majd lemegyünk a kertbe, a kis lugasba elbeszélek mindent.

A kis lugasban ? Óh de jó lesz.

Hamar oda értek, a kerti lugas egy pár lépésnyire volt.

A leány kezdett beszélni.

— Kedves Iván, maga megígérte, hogy beszámol a párisi útjáról s nekem egy igaz gyöngysort is hozott. Köszönöm. Én azonban most egy komoly dolgot akarok a tudomására hozni, ami talán megváltoztatja terveit, engem pedig boldogtalansággal fog sújtani.

A férfi megdöbbenve nézett a leány könybe boruló szemeibe.

— Kedves Iván, maga azt hitte, hogy én gazdag vagyok, hogy nekem sok pénzem van, be kel) hát vallanom, hogy egy-két hét óta szegény, nagyon szegény vagyok. Atyám . . .

Iván félbe akarta szakitani.

— Hagyjon beszélni kedves Iván. Atyám szerencsétlen vállalatok következtében tönkre jutott. A világ még nem tud semmit, de az én szemeim és füleim mident észrevették. Szüleim

titkolódznak, de valami titkos erő nekem megsúgta, hogy nagy válság előtt állok. És most menjen el, ne tegye magát miattam tönkre. Ön szép, derék, okos férfi, talál maga gazdag leányt nem egyet, ki szívesen nyújtja a kezét. És most válaszoljon, ha van válaszolni valója.

A férfi átölelte könnyező kedvesét és sut togó hangon felelt:

— És ha azt mondanád, hogy nincs senkid és semmid e világon, ha nem volna egyebed, mint ami rajtad van, azt hiszed, hogy kevésbé szeretnélek. Édes angyalom, rosszul ítéltél meg engem s rosszul Ítélted meg szerelmemet. Nem kell nekem a vagyonod, nem kell nekem a kin esed. Te, te kellesz nekem csak, te egyedül a széles világon. Férfi vagyok, van két erős karom, szembe nézek a veszélylyel, daczolok a hővel, a fagygyal s édes lesz a munka, mert hisz te éretted teszem. Elmegyünk messze innen a fővárosból s ott fogunk élni boldogan, egyszerűen, senkitől sem irigyelve, mindenkitől szeretve, te melletted, a te oldaladnál, a te arezod fényénél, a te szemed tiszta egénél édes lesz az életküzdelem.

— Te szeretni fogsz, te ápolsz ha beteg leszek, te zárod le szemeimet, ha meghalok.

A férfi arczán a szerelem dicső felmagasz- tosultsága tükröződött.

A leány falemelkedett, arczán a boldogság derűs mosolyával átkarolta a férfi nyakát s némán hosszasan a szerelem végtelen kifejezett- ségével megcsókolta.

— Hazudtam, nem mentünk tönkre, zokogta a leány csöndesen s oda omlott Iván keblére.

Illés István.