Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-26 / 34. szám
XXXVIII. évfolyam. Gyula, 1906. augusztus 26. 34-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre — ____ Fé l évre______ _ Év negyedre______ 10 K - I 5K-I 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal} Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyegyiilés előtt. A szombati rendkívüli közgyűlésnek összehívási oka s egyheti legfontosabb tárgya a beruházási hitel terhére kiépítendő utak tervezetének, valamint a vármegyei közúti alapból erre a czélra felhasználható fedezetnek a megállapítása. A legutóbbi közgyűlésnek is ez volt a főtárgya, de hogy az érdembeui határozatnak elhalasztása, illetőleg újabb közgyűlés elé való utalása nem volt fölösleges: ennek ékeseu szóló bizonyítéka az uj javaslat, a mely nem úgy, mint a múltkori közgyűlésen történt, csupán a beruházási hitel terhére kiépítendő utak tervezetét, hanem ami ezzel elválaszthatlanul szoros kapcsolatban áll, most már a közúti alapból felhasználható fedezetet is tartalmazza. A megnyirbált önkormányzati jogok között még a tisztviselők választásánál is fontosabb a törvényhatóságnak a közutak feletti rendelkezés joga. Es ma, midőn Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a beruházási hitellel kapcsolatban milliókat igénylő utkövezések fölött tanácskozik, ami talán évtizedek folyamán nem fog többé ismétlődni, elmondhatjuk, hogy a szeptember elseji közgyűlés jelentőségében mesz- sze felülmúlja úgy a múltban, mint a jövőben tartandó közgyűléseket és joggal igényt tarthat a bizottsági tagoknak legnagyobb érdeklődésére, egyben azonban ama kötelezettséget is rój ja a törvényhatósági bizottság tagjaira, hogy a partikuláris érdekeken felülemelkedve, a vármegye összterületének és összlakossága érdekei szempontjának figyelembe vételével tanácskozzanak és határozzanak. Készséggel elismerjük, hogy a vármegye alispánja s az e czélból alakított útépítési bizottság erre a szempontra emelkedtek, amidőn az útépítési javaslatot előterjesztik. A magunk részéről nem tartjuk ugyan a javaslatot tökéletesnek — de a javaslat maga sem vindikálja ezt, sőt elismeri s hangoztatja, hogy »a Programm még koránt sem meríti ki a törvényhatóság ama feladatát, melyet a közgazdaság érdekei az utak kiépítése alakjában támasztanak, még miudig maradnak jogos igények teljesítetlennek« ; azonban azt is el kell ösmernünk, hogy »eme jogos igények kielégítésére az állami beruházás összegének és az útalap teljesítő képességének jelen kimerítése után egyelőre nincs kilátás«. Ezek előre bocsátása után, annak tudatában hogy a nagyfontosságu ügy a bizottság tagjain kívül a vármegye öszközönsógét is kiválóan érdekli, a vármegye alispánjának és útépítési bizottságának javaslatát magunkévá téve — azt egész terjedelmében közöljük : Békésvármegye törvényhatósági bizottsági tagjainak 1 A törvényhatóság 311/1906. bgy. számú határozata értelmében, az útépítési bizottság által újabban megállapított útépítési programmot a törvényhatóság tekintetes tagjaival alább közlöm s megjegyzem, hogy a 36188/1906. számú kereskedelemügyi ministeri rendelet meghagyja, hogy a kiépített utak közbeeső kiépítetlen szakaszai elsősorban irányzandók elő kiépítésre s hogy a szomszédos törvényhatóságok közúthálózatához csatlakozó kiépítetlen végszakaszok csak akkor irányzandók elő kiépítésre, ha a közút folytatólagos része a szomszédos törvényhatóságban kiépítve vau, vagy a közel jövőben kiépítve lesz; továbbá megjegyzem, hogy'az 1904. évi XIV. t.-cz 7-ik §-a akként rendelkezik, hogy a beruházási kölcsönből nyerendő államsegély az 1890. évi I. t.-cz. 10-ik §-a alapján megállapított törvényhatósági úthálózatból még kiépitetleu törvényhatósági útszakaszok kiépítésére fordittassék. Végül a 39901/1904. számú kereskedelmi ministeri rendelet az 1904. évi XIV. t.-cz. 7-ik szakaszára hivatkozva kimondja, hogy csak a törvényhatósági úthálózatba jogerős határozattal már felvett útszakaszok hozhatók kiépítésre javaslatba. Ezen rendelkezések az alább közölt útépítési Programm megbirálásánál, valamint esetleges módosítások javaslatba hozásánál figyelembe veendők lennének. Gyulán, 1906. augusztus 21. Ambrus Sándor, alispán. Javaslat. Tárgyaltatott a m. kir. kereskedelemügyi miuister ur 36188—I. e/1906. számú rendelete, a beruházási kölcsön terhére foganatosítandó közúti építkezések programmjának, valamint a törvényhatóság közúti alapjából e czélra rendelkezésre álló fedezetnek megállapitása tárgyában; ezzel kapcsolatban az útépítési bizottság javaslata, kereskedelemügyi minister ur 43532/1. 1906. számú rendeleté, a fözesgyarmat nagybajomi irt kikövezése tárgyában, ugyszinte a vármegye községeinek, valamint a szarvasi takarékpénztárnak kikövezendő útszakaszok megjelölése tárgyában beadott kérvényei. Véghatározat: A törvényhatóság megállapítja, bogy az állami beruházásokról szóló 1904. évi XIV. t.-cz. indokolásához fűzött III—a) kimutatás szerint az 1907—1909. években a törvényhatóság területén a 2290.000 koronát tevő államsegély, valamint a törvényhatóság terhére ugyanott felvett 1,900.000 korona hozzájárulás összegéből 199 km. közút kiépítése irányoztatott elő ; megállapítja továbbá, hogy ezen 199 km. hosszú úthálózatból a folyó évben kiépül az Orosháza—gádoros—nagyszénás] törvényhatósági ut és ennek szentesi elágazása, valamint a gyula—kígyós— apáczai törvényhatósági ut és ennek kigyósí elágazása, összesen 43.835 km. hosszúságban, így az 1907 —1909. években még kiépíthető és kiépítendő 155-165 km. törvényhatósági ut. Ezen kereten belül a törvényhatóság elhatározza, hogy első sorban a törvényhatóság közútjain levő nagyobb, egészben vagy részben faszerkezetű hidakat vasszerkezetűvé átépitteti, mert ezen faszerkezetű hidak fentartási költségei terhesek, alapépítményeik pedig oly gyengék, hogy újra építésük 4—5 éven belül mulhatlanul szükségessé fog válni, a törvényhatóság útalapját pedig az 1,900.000 koronát tevő hozzájárulás oly mérvben igénybe veszi, hogy ha az átalakítás ez alkalommal nem foganatosittatik, kétséges vájjon később annak költségeit az útalap jövedelme képes lenne-e elviselni. A gyomai hármas-körösi bid faszerkezetónek átépítése az 1907. évre az útalap terhére már biztosítva lévén, a törvényhatóság a beruházási törvényből nyerendő államsegély és az útalap hozzájárulás terhére az 1907—1909. években vasszerkezetűvé átépítendő hidakat, a következőkben állapítja meg : a) a dobozi 217-55 m. nyílású kettős-körösi hid, melyből 50 méter már ez idő szerint is vasszerkezetű, átépítésének költsége 280.000 K ; b) a szeghalmi-sebes-körösi 111-2 m. nyílású teljesen faszerkezetű hid. Átépítésének költsége 190.000 korona; c) a gyula—sarkadi törvényhatósági utón levő 79.8 m. nyílású fehér-körösi teljesen fa- szerkezetű hid. Átépítési költsége 160.000 K ; d) a gyula—sarkadi törvényhatósági közúton levő 59.6 m. nyílású fekete-körösi teljesen faszerkezetű hid. Átépítési költsége 70.000 korona, miután a hid felerésze Biharvármegyében fekszik, éppen azért átalakítása Biharvármegyé- vel közösen teljesítendő. Ezen négy hid átépítési költsége 700.000 koronát igényelvén, 19450 korona kilométerenkénti egységár mellett 36 km. ut kiépítésére szükséges tőkét köt le, minélfogva a 119.165 km. hosszu marad azon úthálózat, melynek kiépítése a beruházási törvényhez fűzött indokolás III—a. kimutatásának előirányzata szerint lehetséges. Ennek figyelembe vételével az 1907., 1908., 1909. években kikövezendő törvényhatósági utak sorozatát a törvényhatóság a következőkben állapítja meg: az 1907. évben kikövezeiidők : 1. Szarvas—szentesi törvényhatósági közút, melynek csongrádvármegyei csatlakozása Békés- vánnogye határáig már kiépít v« van, hossza 9.898 km. 2 Gyoma—körösladányi törvényhatósági köz- utnak a Hármas-Körözsig terjedő 1.686 km. hosszu része, valamint a dévaványai elágazás 0.235 km. hosszu szakasza. Ezen szakaszok kiépítésének terve a kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz a hármas-körözsi hid átépítésének terveivel együtt jóváhagyás végett már felterjesztve van s kiépítése a hid épitéssel-együtt foganatosítható. Ezen utrészletek hossza 1.921 km. 3. A szarvas—Orosháza—mezőhegyesi törvényhatósági közutnak Orosháza—tótkomlósi szakasza azon esetben, ha ezen szakasznak Hódmezővásárhely város területére eső 6.8 km. része Hódmezővásárhely törvényhatósága által szintén kiépíttetik. Ezen útszakasznak hossza Békésvármegye területére 9.350 km. 4. A makó—tótkomlósi törvényhatósági közutnak Tótkomlóstól Békésvármegye határáig terjedő szakasza azon esetben, ha a szarvas—Orosháza—mezőhegyesi közutnak Orosháza —tótkomlósi szakasza a fentebbi 3 pont szerint kiépíthető lesz. A csanádvármegyei szakasz már kiépítve van. A kiépítendő békésvármegyei szakasz hossza 4.822 km. 5. A gyula—kétegyházi törvényhatósági közutnak a kótegyháza —eleki viczinális útig terjedő szakasza 16.226 km. 6. A kétegyháza—eleki viczinális útnak a gyula—kétegyházi kiágazástól a vármegye határáig vezető szakasza, melyből 0.2 km. már ki van építve, de ezen kiépített rósz 3 m. széles kongó téglaburkolata, 4 méterre kiszélesítendő lenne. Ezen viczinális útnak aradvármegyei szakasza már kiépítve lévén, a békésvármegyei szakasz kiépítése által Elek Kótegyházával és Gyulával kőut összeköttetést nyerne. A kiépítendő ut hossza 2.400 km. 1908. évben kikövezendő : 7. Gyorna—endrőd—szarvasi törvényhatósági közút 19.545 km. Xjapvtxils: mai száma ÍO oldal.
