Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-12 / 32. szám

1906. augusztus 12. BÉKÉS 5 dott vele és pedig 10 liter borba. Egyszer azon veszik magukat észre, hogy Krinec eltűnt a társa­ságból. Keresni kezdték ; meg is találták az udvaron az egy k eperfán, a hova felkötötte magát. Segítsé­gére mentek rugkapálódzó és megijedt társuknak s még idejében levágták a fáról, úgy hogy a nagy vitéznek az ijedtségen kivül más komolyabb baja nem történt. Szerencsétlenség a cséplőgép körül. Varga József csorvási birtokán a gép körül munkálkodó Nagy Mátyás munkást a gép szíjjá felkapta s oly erővel vágta földhöz, hogy a munkás mindkét keze eltörött Súlyos betegen fekszik. A hatósági eljárás folyamatban van. Megégett leány. Uhlár Mária békéscsabai 13 hónapos kis gyermek, kit mint annak idején közöl­tük, anyja felügyelet nélkül a keraencze mellett hagyott és a ki súlyos égési sebeket szenvedett, három heti kínos gyötrelmek után égési sebéibe belehalt. A gondatlan anya ellen a büntető eljárás megindittatott. Összeroncsolt cséplőgép. Gróf Károlyi László gádoros! uradalmában dolgozó cséplőgép munka- közben óriási robajjal összeomlott, s a rajta dol­gozó munkások a gép romjai alá kerültek. — A jajveszókelő munkások megmentésére sietett embe reknek sikerült a romokból társaikat kimenteni, azonban már ekkor részben a szenvedett sérü­lésektől, részben az ijedtségtől önkivüli állapotba estek. — A munkásokat azonnal bevitték a kas­télyba s ott ápolják őket. A szerencsétlenséget, mint az eddigi nyomozás kiderítette, az idézte elő, hogy egy súlyos kő a dobba került, s az egész gépet porrá törte. Villámcsapás. Kotri Ádám ujkigyósi lakos házába a legutóbbi vihar alkalmából a villám be­ütött és az egész épületet elhamvasztotta. Ember életben kár nem történt. Békéscsabai ev. ref. leányegyház. A békés csabai református hivek egyház alakítására irányuló buzgolkodása úgy látszik nem marad eredmény nélkül. Legutóbb tartott értekezletükön, a melyen Bogár Dániel elnökölt kimondották, hogy nem a békési egyház tagjaiként szereplő fiók egyházat alakítanak, hanem lépéseket tesznek az iránt, hogy a békésbánáti ev. ref. egyházmegye támogatása mellett megalakíthassák „a békéscsabai ev. ref. leány egyház“-at. A hivek ez irányú mozgalma tehát eljut az egyházmegye atyai gondoskodása alá, a melyre ugylátszik nagy szüksége is van, mert az egyház alakítás nagy munkájával a békéscsabai mintegy 1300 református hivő és ennek vezetősége a mozgalom előtt álló nagy akadályokkal önerejé­ből megküzdeni alig tud. Hagyományok. Néhai Lányi Gyula volt pozsonyi ügyvéd, a szarvasi főiskolának végrende letileg 2000 koronát hagyományozott, mely összeget az örökösök már át is adták a főiskola veze­tőségének. — Zahorán János elhunyt békéscsabai földbirtokos 2000 koronát hagyott végrendeletileg a békéscsabai ágostai evangélikus templom czéljaira. Az elhunyt földbirtokos ezenkívül több jótékony­egyesületről is megemlékezik végrendeletében, kiseb nagyobb összegeket hagyományozván azoknak. A templom alap 2000 koronáját a napokban juttatta az illetékes helyre Zahorán János özvegye. A békési vörös-kereszt fiókegylet 1902-től 1905-ig terjedő pénztári számadásai szerint a fiók­egyletnek a múlt év végén volt egy alapitó, nyolcz húsz koronás, hetvennyolcz rendes tagja és 721 K 64 fillér vagyona és két darab Erzsébet szanatórium- sorsjegye. A fiókegylet élén mint elnök özv. liózsa líárolyné buzgólkodik; alelnök Kny Antal, titkár dr. Frey Géza, pénztárnok Benedicty Gyula, orvos dr. líenszelmann Elek. A fiókegylet máraz 1880-ik év óta tevékenykedik ez emberbaráti czól érdekében. Libatolvaj. Szilágyi János békési lakos, ismeri orgazda az eleki községi mezőőrnek kispéli tanyá járói éjnek idején 57 libát hajtott el. Azonban tetten érték s átadták a bíróságnak. Halálos esés. Kormos Károly dobozi lakos haza­fele menve, kocsijával a dobozi hídról lefelé hajtott, miközben a lovak elragadták és a kerekeket az ut kerékvetőiuek vitték. A zökkenésre kiesett a kocsiból Kormos 11 éves fia, kinek feje és karja a kocsi derék és a paripa közzé került s palacsin­tává zúzódott össze. Szörnyet halt. Öngyilkos legény. Kétegyházán Ollár Miklós csősz Mojsza nevű fia, atyjának szolgálati fegyveré­vel mellbe lőtte magát. A golyó tüdején ment keresz­tül, most súlyos betegen ápolják a kórházban. É ét­ben maradásához kevés reményt fűznek. Tettének oka állítólag életuntság. Halálozás. Milota Jaroslav pósteleki urad. erdészt pótolhatlanul fájdalmas csapás, súlyos veszteség érte. Szeretett neje Rossipal Ida folyó hó 5-én hosszas és súlyos betegség után 42 esz­tendős korában meghalt. A boldogult derék nő, szerető hitves és gondos jó anya gyászos hala lát vigasztalan férjén, bánatos gyermekein kivül kiterjedt rokonság is fájlalja. Temetése szerdán délelőtt volt Dobozon nagy részvéttel. A lesújtó batá'esetről kiadott gyászjelentés a következő : Alólirottak mélyen szomorodott szívvel tudatják, a felejthetetlen jó feleség, a leggondosabb anya, sze­rető testvér és jó sógornő Milota Jaroslávné szül. Rossipal Idának folyó év és hó 5-én élte 42-ik évében, hosszú és súlyos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytét. Az örökkévalóság lényébe visszatért drága halott hült tetemei folyó év és hó 7-én dél­előtt 9 órakor fognak a rom. kath. egyház szer- tartartásai szerint a dobozi családi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Lelkiüdveért pedig az engesz­telő szeut mise-áldozat folyó hó 8-án reggeli 9 órakor fog a dobozi uradalmi róm. kath. templom ban a Mindenhatónak bemutattatni. Póstelek, 1906. augusztus hó 5. Áldás és béke poraira! Rossipal József, dobozi uradalmi főerdósz, mint testvér, Rossipal Aquina testvére, Rossipal Józsefné szül. Birnor Amália, sógornője, Milota Jarosláv, pósteleki uradalmi erdész, mint férj, Erich, Olga, Géza, Arthur gyermekei. Baleset. A békési határon 1906. augusztus 3- án Dávid Lajos azzal volt megbízva, hogy a magán járó cséplőgép rudját, társával együtt a mozdonyhoz illessze, azonban a rúd a géphez nyomta, mikor is hasfelén oly súlyos sérülést szen­vedett, hogy másnap meghalt. A hatóság megindí­totta az eljárást. Hirtelen halál. KörÖ9tarcsán 1906. augusztus 4- ón este, özv. Virág Jánosnó a kertben egy fa alatt halva találtatott, valószínűleg a 77 éves öreg — s különben is beteg nő — végelgyengülésben halhatott meg. A vizsgálat feladata leend, kide­ríteni a halál okát. Pajkosság. Dobozon 1906. augusztus 3-án Komlósi Mihály 10 éves gyermek, a Körözs parton magában álló üres kocsit meg akarta fordítani, azon­ban lejtős helyen lóvén, nekiment a kocsi és hasát annyira megsérelmezte, hogy a gyermek másnap, — orvosi gyógykezelés daczára is, — meghalt pajkossága következtében. A javithatlan. Szilágyi János békési lako3 lopásért már többször volt büntetve, azonban úgy látszik, hogy nem használt, mert alig hogy kisza­badult, ismét lopott. Ugyanis folyó hó 3-án Kispélen jővén keresztül, a csősz háza elől 57 libát elhaj­tott, azonban a libák zajongására figyelmes lett a gazda és a rendőrség közvetítésével, — mielőtt értékesítette volna, — elvette tőle, most már neve­zett tettes előzetes letartóztatásba helyeztetett. Elragadt lovak. Varga Péter szentetornyai lakos hazafelé hajtott, midőn egyszerre lovai megbokro­sodtak, 8 szédületes vágtatással ragadták magukkal a szekeret. A gazda kiesett a kocsiból, s a lovak kocsis nélkül száguldva rohantak dzentetornya felé s egy kis utczában özv. Nagy Györgyné 7 éves István és 4 éves János fiát, a kik az utcza porá­ban játszadoztak, elgázolták. Az egyik gyermek lába eltörött, a másiknak derekán ment keresztül a kocsi, és súlyos sérüléseket ejtett rajta, úgy hogy az életnek valószínűleg nem lesz megmenthető. Gyilkosság vagy öngyilkosság. Németh Jáno békéssámsoni határban fekvő tanyájának mély árká­ban egy oszlásnak indult holttestet találtak. A női holttestet eltorzulva, kisebb sérülésekkel találták s igy nem tudják megállapítani, vájjon egyszerű ön­gyilkosságról, avagy rejtelmes gyilkosságról van e szó. A tényállás kiderítése és a tettes nyomozása iránt a hatósági eljárás folyamatba tétetett, azonban eddig eredményre nem vezetett. Részeg öngyilkos. Dobozon Sarkadi litván béres vasárnapi mulatozásból hazaérkezve neki keseredett: ő felakasztja magát. Felment a padlásra s felkötötte magát a gerendára. Felesége észrevette s még idejekorán levágta a gerendához erősített kötelet. Sarkadi magához tért s szégyenkezve ment ki a szántóföldek mellett húzódó kukoriczásba; mire kialudta magát, akkor gondolkozott rajta, hogy miért is akart hát ő a másvilágra menni? „Henneberg selyem“ ; gyárból hozatva vglódi. — Fekete, íehér vagy színes 60 krajczártól 11 frt 35 krig méteren­ként. Blúzoknak, kabátoknak a legalkalma­sabb. Bérmentve és vámolva a házhoz szál­lítva. Dús választékú mintagyüjtemény posta fordultával küldetik. Selyemgyár: Henneberg, Zürich. Tarka képek. Megjöttek a színészek, megkezdődtek a szini- előadások ... és a lumpolások. Az öreg Fischl tatá­nak csak úgy ragyog az ábrázata, mikor látja, hogy az ő népe hogy mulat. Művészek és művésznők, — főképeu ez utóbbiak, azért szereti úgy őket a tata, — vonzzák a mübarátokat a Komlóba. Máskor szolid családapák meglátják a primadonna enni való lábait a színházban, (pedig a hangja, — az még a gyönyörű, de azért mégis a lábát nézik) s előadás után rohannak a vendéglőbe s a fiatalsággal együtt, lehetőleg a primadonna asztala közelében foglalnak helyet. Az ismerkedés könnyen megy, egy elejtett szó, vagy szalvéta s a helybeli lap kritikusa siet megragadni az alkalmat, illetve a szalvétát s ha még nem ismerős, bemutatkozik s engedelmet kér, hogy az egész kompániát bemutathassa, köztük ter­mészetesen a szinflgyi bizottság egy pár tekintélyes tagját, akik épen véletlenül jelen vannak. Az idei színi szezon igen élénknek ígérkezik, ami különben természetes is, amikor olyan prima­donnája van Somogyinak, mint Károlyi Leona, akit a gyulai publikum az első látásra és hallásra olyan melegen fogadott, mintha csak valami kedves isme­rősét üdvözölte volna. És a művésznő rá is szolgált az előlegezett bizalomra, az első este belopta magát a szivekbe, mindenki el volt általa ragadtatva s már most meg lehet állapítani, hogy ő lesz a »papa«, akarom mondani, a közönség kedvencze. A »János vitéz«-ben mutatkozott be, — amely alakítása az országos versenyben első dijat nyert, de első dijat nyert a Vízaknán rendezett úszó versenyben is s erre -— amint mondják, — sokkal büszkébb. Látszik, hogy katona vér csörgedez ereiben. A fiatalság bizonyára törni fogja magát érte, (titokban a komolyabb és öregebb urak is) s érzelmeit tapsban, virágban, dal­ban önti ki. Kiöntötték a héten a mérgüket a városi köz­gyűlésen a városi képviselők is a város polgármes­terén. A szeretett polgármestert, — akit nem rég megsüvegeltek a városi képviselő »urak« is, — egy­szerűen megölték volna egy kanál vízben, ha lehe­tett volna, azt igy is megtették, hogy visszautasí­tották az orvosilag konstatált betegséget, azzal indokolván ezen eljárásukat, hogy az orvosi bizo­nyítvány nem meggyőző erejű, mert hisz elég ideje volt a polgármesternek, mig a fegyelmije tartott, meggyógyulni, hát mért nem gyógyult meg. Rabbi Menachem Cziczeszbajszerrel szólva, az illetőknek legyen olyan kedélyhangulatuk, aminő a polgár- mesternek lehetett pár hónapja, mely idő alatt sze­rintük »meggyógyulhatott« volna. Nagyszerű, pom­pás, erre szabadalmat kérhetne Gyula városa, mert ha ezentúl beteg lesz valaki Gyulán, egyszerűen bejelenti a város képviselőtestületének s az közgyű­lésében határozatilag kimondja, hogy az orvosi tu domány nem ér egy pofa bagót, a betegnek nincs semmi baja. Nem kel! orvos és patika, a képviselő- testület a beteget is egészségesnek jelenti ki s ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom