Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-12 / 32. szám
2 BÉKÉS 1906. augusztus 12. Felhívás ! Mindazon szőlőtermelők, kik az idei termésre kedvezményt óhajtanak igénybe venni, felhivatnak, hogy ezen igényöket augusztus hó 16 tói szeptember 15 ig Gyula város fogyasztási és italadó hivatalánál saját érdekükben jelentsék be. Továbbá felhivatnak, hogy mostani utcza és házszámukat pontosan jelentsék be. Gyula, 1906. évi augusztus hó 8-án. Gyula város fogyasztási 2oi i-3 és italadó kezelő hivatala 8304—1906. IF’ell^lTrá.s I Értesítem Gyula város közönségét, hogy az özv. gróf Almásy Kálmánná tulajdonát képező ökörjárási és remetei földbirtok eladási, illetve vételi ügyében a városi hatóság közbenjárása folytán sikerült a vételár 66 százalékát a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeténél ötven éves kölcsönkép öt és fél százalékos tőkekamat törlesztéssel kieszközölni, mig a még hiányzó összegnek — eként a teljes vételárnak — mely valószínűleg hat százalékos s bármikor visszafizethető kölcsön lesz, a beszerzése folyamatban lesz. Felhívom ennélfogva mindazon földnélküli gyulai lakosokat, kik ezen földbirtokból a tulajdonos grófnő által megállapított feltétel szerint 2—3 kis holdas parczellát, a meghatározandó becsárban venni szándékoznak, hogy e végből Szemethy Imre városi tanácsosnál mielőbb, legkésőbb folyó hó 18-ig jelentkezzenek. Gyulán, 1906. évi augusztus hó 6-án. Dr. Bucskó Koriolán, 200 1 — 1 főjegyző, h. polgármester. T a n ü g y. Főgimnáziumunk uj tanárai. A vallás és köz- oktatásügyi minister afenálló szerződésből kifolyólag Groh Bélát és Mutschenbacher Gyula okleveles középiskolai tan.étrokftL_A gyub\L hitközségi rém. kath. főgimnáziumhoz rendes tanároknak nevezte ki. 283 pályázó. A tanítói s tanítónői pályán megdöbbentően nagy tulprodukcziónak szembetűnő bizonyítéka, hogy a Lukács György volt vallás és közoktatásügyi miniszternek Gyula városa iránt soha meg nem hálálható jóindulatából a szeptember hóban megnyíló állami elletni fiú s leányiskolához kiirt 5 tanító s 5 tanítónői állásra nem kevesebben mint kétszáznyolczvanhárman adták be pályázatukat, többen gyulai születésű s illetőségű okleveles tanítók és tanítónők is. Nagyon kívánatos volna, ha a kultusz- miniszter, Gyula városa ama kérését, hogy a betöltendő állásoknál hason kvalifikáczió mellett a gyulai pályázókat nevezze ki, méltányossági szempontból figyelembe venné. Schalter Flóris kir. tanfelügyelő- helyettes különben a pályázati kérvényeket felterjesztette a vallás és közoktatásügyi miniszterhez és miután az állami elemi fiú s leányiskola már szeptemberben megnyílik, a kinevezések remélhetőleg pár nap alatt meg fognak történni. Az országos m. kir színművészeti akadémián a beiratások az előkészítő osztályba szeptember hó 10., 11., 12-ikón, az akadémia I. és II. osztályába pedig szeptember hó 13-án tartatnak meg d. u. 3 órától kezdve. Az országos m. kir. színművészeti akadémiába való felvételhez megkívántainak: a) Színpadias, csinos alak. b) Tiszta kiejtésű, csengő hang. c) Kifejlett testi alkotás mellett (melyről az intézeti orvos ad véleményt) legalább 18 éves kor a férfiiaknál, legalább 16 éves kor a leányoknál, mi hiteles okirattal bizonyítandó, d) Aunyi műveltség és iskolai képzettségről való bizonyítvány, a mennyit e korban minden művelt ifjútól megvárhatni, különösen a magyar nyelvtan alapos ismerete, e) Szülői vagy gyámi megegyezés. A mely jelentkezővel ezek nem személyesen jelennek meg, megegyezésüket hiteles iratban tartozik az illető felmutatni. f) Ajentkező növendék csupán a valóságos és törvényes családi nevén irathatja be magát, g) Jó magaviseletről szóló erkölcsi bizonyítvány, mely vagy iskolai bizonyítvánnyal, vagy hatóságilag, vagy ismert egyének aláírásával mulhatatlanul igazolandó, h) Minden ujöíHLlii jelentkező az előkészítő osztályba csajs-próba időre vétetik fel; ennek leteltével újabb Vizsgálatnak vettetik alá. A felvétel tehát nem végleges, a letelt próbaidő után a tehetségtelen vagy hanyag növendék elbocsáttatik. i) A belépő uj növendék 2 korona beirat.ási dijat s 10 korona felvétek dijat, valamennyi növendék pedig 2 korona beiratási dijat azonfelül 60 korona tandijat tartozik 2 részletben u. m. 30 koronát a felvételkor és 30 koronát február 1-én előre fizetni, j) Minden felvett növendék tartozik szülőivel, vagy gyámjával együtt az eléjük terjesztendő kötelezvényt aláírni. Bővebb értesítést az intézet igazgatósága (Kerepesi-ut 21. szám II. emelet.) készséggel ad. A békési főgimnázium értesítője, közli Körher Tivadar igazgató. Az értesítő bevezető része Osváth, Ferencz, az intézet 31 éven át volt érdemes igazgatója emlékének van szentelve. Ezt követi Pöcz János tanár dolgozata, „Bocskay István és a bécsi béke“ czim alatt, melyben Boc9kaynak a protestantizmus történetében viseit fontos szerepét méltatja. Az intézet történetére vonatkozó adatok után jelzi az oktatás általános eredményét, mely valóban igen jónak mutatkozik. A beirott 186 tanulóból kimaradt 6, vizsgálatot tett 180; ezekből baladó 160, egy vagy több tárgyból bukott 20 tanuló. A bukottaknak aránylag kis száma abban leli magyarázatát, hogy egy-egy osztályban kevés lévén a tanuló, a tanárok a növendékek egyenkinti képzésében nagyobb gondot fejthetnek ki. Az intézetben jól szervezett zene- énekkar és gyorsiró-kör áll fenn; az intézet felszerelése most van folyamatban ; a tanári könyvtár, a muzeum és az összes szertárak nagy mértékben gyarapodtak s általában az tűnik ki, hogy a gimnázium modernebb alapokra helyezkedik. A gimnázium a békési ref. hitközség tulajdona, 14 tanárral működik. A tanulók között ev. ref. volt 99, evangélikus 3, róm. kath. 30, gör. kel. 23, gör. kath. 1, izraelita 24. — Anyanyelv szerint magyar 163, román (?) 17. Helybeli 117, megyebeli 24 (ezek között 2 gyulai is), más megyebeli 39. Minden tárgyból jeles 10, jó 31, elégséges 119; egy tárgyból bukott 11, kettőből 6, több tárgyból 3. Az érettségi vizsgálatot tett 16 tanuló közül érett lett 13, javítóra bocsáttatott 3. Érdekesek az órte-sríc "Vegén a növendékek testi fejlődésére vonatkozó adatok, hol a tanulók testsúly, magasság, karizom és melibőség, valamint testi ügyesség szerint, vannak egyenkint feltüntetve. A tandijat illetőleg, az alsó és felsőbb osztályokra nézve, egy igen figyelemre méltó és praktikus szabály áll fenn, t. i. az alsó osztályokban ez igen csekély, inig a felsőkben növekedik, de az a szokás, hogy a tandíj felekezetek és helybelisóg szerint is változó, ma már elavult és jogtalan, mikor az intézet 20—24 ezer korona államsegélyt kap. kiadva, a „Federalist“ nevet viselik és az Unió vázát adják : egység az állami és nemzeti élet egész vonalán a közös ügyek révén; az elnök hatalmának autokratikus jellege, presidentiális köztársaság. Az államok souverainitása megdöntetett az egységes állam érdekében; maradandóvá úgy lett e gondolat, hogy nem az államok, hanem az amerikai nép direkt megbízottjai adnak neki tartalmat és erőt. A gyarmatok annapolisi összejövetelén Hamilton uj kongresszus összehívását javasolta, holott a régi megvolt és ülésezett; ez volt hivatva az egyetemes nép és nem az államok megbízásából előkészíteni az állami berendezkedést. A merész javaslatra Virginia elsőnek küldé el követeit és azok között Washington neve akaratlanul is első helyre került; >) az uj testület 1787. május i4. elnökévé tette, hogy harmadszor lépjen a közélet terére és két első szereplése után az államférfinak előnyt adjon a katona fölött. Az alkotmánytervezethez kilencz állam szavazata kellett, kilenczediknek New- Hampshire, tizenharmadiknak Rhode Island fo gadta el azt. Calhoun és Patrick Henry nem támogatták, mert megrövidítette az államok szabadságát, Jefferson demokratikusabb nézeteket vallott és ellenezte a federatiót. — Mi is úgy véljük, az uniót teljesen kiemelték a helyi autonómiák köréből; bár a szenátust az államok küldöttei adják, a nép választja a képviselőket és az elnököt, ki az alsóház mellett a nép akkori meggyőződésének széles hatalommal felruházott letéteményese. — A bíróság kivétetett a pártok kezéből, mint Angliában szokás, a kormányzók meghagyattak, mint a királyi korszak t) Laboulaye i. m. 111. 180—5. 1 éveib-n; úgy látszott, Amerika nem tér el a szellemtől, melyet népe Angliában magába szívott. Az eszköz, melylyel államok egymás ellen törnek, a hadsereg és külügyi vezetés elvétetett tőlük; jótevő nyugalom vezette be az uj állam életét, melyben az osztályok és fajok leigázását — amennyire azt a sociologusok az államalakulás alapjául tekintik ’) — nem lehet eléggé megtalálnunk. Az alkotmány a megszavazás után azonnal életbe lépett és Washington elnökké választatott; 1789. márczius 4-én a parlament két háza üdvözölte és április 30-án beiktatta4), 1793. másodszor, 1797. harmadszor is megválasztatott és 1799. deczember i4. mount vernoni birtokán halt el. Nem kétlem, hogy Amerika polgárai mintát kerestek a kórmányzásban a következő elnökök számára, mikor Washingtont az elnöki székbe ültették, de sokkal valószínűbb az eset, hogy maradandóbb irányt akartak adni az uj nemzet fejlődésének is. Mert Washington elnökségénél jóval többet kell beszélnünk a légkörről, melyet a történelemben maga körül teremtett3), mint a hónapokról, melyek elnöksége alatt lefolytak. Az állam, melynek feje lett, köztársaság volt és ő katona; békéért küzdött, de hangoztatta, hogy a béke érdekében hadsereget kell tartani, mely győzni és parancsolni tudjon, e véleményben Monroe mellé került a történelemben és hivatkozás tárgya lett azok előtt, akik a katonai ter1) Gumplowiez: Grundriss der Soziologie. II. kiadás. Becs, 1905. 195-6. 1 2) Bowen C, M.: The Inauguration of George Washington. Century Magazine XXXVII. 1889. 803. 1. 3) Lodge II. C.: George Washington. 2 kötet. Bostoa. 1889. jeszkedéstől sem idegenkednek ■); a hely, a hol elnökké választották, Uj Angliához tartozott, ő délen született és délen lakott; fővárost kerestek és Philadelphiát elhagyták a Potomac partjáért mely várost nem ismert, de délen feküdt; Jeffer- sont külügyi államtitkárrá tette oly időben, mely nem ismerte még az Unió világerejét, de Hamil- tonnak adta a pénzügyet, mikor az Unió jövő nagyságát a rendezett anyagi helyzetben ismerte fel; a tarifavitákban a védővám ült diadalt és fokozatosan behozatott az amerikai ipar emelése végettfl); a nyugati területek az állam érdekkörébe vonattak3) és lehetővé tették, hogy az Alleghany-Mississippi vonal egy nagy birodalom gerincévé nőjje ki magát; Hamilton, a katona, kidolgozta egy birodalmi bank tervét, amint azt Angliában látta, Jefferson demokrata miniszter ellenállását Washington fegyverezte le és az Unió uj kapcsa létrejöhetett 4); Angliával szerződést kötött és kiűzte a franczia. forradalom ügynökeit, majd felbontottnak jelentette ki a szerződést, melylyel XVI. Lajos Amerika védelmére sietetta) és talán nem állott messze attól a szövetségtől sem, melyben az ifjabb Pitt az angolszász fajt egyesíteni akarta; két elnöki periódus alatt kormányzott és a harmadikra is 1) Roosevelt Th.: La doctrine de Monroe. L’idéal améri- cain. Paris 1904. 113. 1. — U. az: Une maximé oubliée de Washington. U. ott 130—52. 1. 2) Hamilton maga is protectiouista volt. Lodge i. m. 106. 1. 3) Kentucky 1792. Tennesse 1796. ■>) Hamilton pénzügyi elvei: to promote the increasing respectability of the American name, to cement more closely the union of the States, to add to their security against foreign attack. Lodge : Hamilton 89—90. 1. 3) Mac Master J. B.: George Washington and the French Craze of 1793. Harper’s Magazine XCIV. 1897. 659. 1.
