Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-12 / 32. szám

1906. augusztus 12. BÉKÉS 3 Hírek. Ő felsége születésnapja. Királyunk hetvenhuto- dik születésnapja alkalmából uugusztus 18 án ünne­pélyes istenitisztelet lesz a gyulai r. kath. nagy templomban, melyen a misét Gröh Ferenc prépost­plébános tartja nagy segédlettel. A poigári és katonai hatóságok testületileg fognak megjelenni az ünnepi istenitiszteleten. Szabadságról. Dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző, Korytnicza fürdőben töltött 4 heti sza­badságáról hazaérkezett. 1906. évi fősorozás. A nemzeti kormánynak kellett elérni azf a szerencsét, hogy egy évben két­szer is szed véradót. A honvédelmi miniszter ugyanis rendeletet intézett Bókésvármegye törvény hatóságához s felhívta, hogy az 1906. évre vonatkozó ujonczozási, utasítási és működési terveket az ille­tékes hadkiegészítési kerületi és honvédkerületi parancsnoksággal egyetértőleg és az idő előrehala­dottságára való tekintettel esetleg személyes és szóbeli érintkezés utján az ezen czólból kitűzendő összejövetel alkalmával mielőbb és akként állapítsa meg, hogy az 1906. évre vonatkozó fősorozás a folyó évi október 10-től november hó 30-ig terjedő időtartamra legyen foganatosítható, illetve végre­hajtható. Az októberben besorozott ujonczok január elsején fognak bevonulni. Szabadságon. Perszina Alfréd kir. államépité- szeti hivatalfőnök, négyheti szabadságra ment, mely időre a hivatalt Pöppel Gyula kir. mérnök vezeti. Járási számvevők. A gyulai kir. pénzügy­igazgatóság köréből az a hir látott napvilágot, hogy a pénzügyminiszter felhívta, miszerint Békésvár­megye hót járásába kinevezendő járási számvevő, állásokra a pályázatokat hirdesse meg. Ha a hir igaz, úgy megvalljuk őszintén, hogy nem értjük. Ezt kell reá mondanunk, mert legalább is érhetet- len a rendelet akkor, mikor felülről a reform mun­kálatok során azt publikálják, hogy a jövő hónap­ban előmunkálatok sürgős megtételére kapnak uta­sítást a pénzügyigazgatóságok melyek azt czóloznák, hogy január elsején a vármegyei pénztárak akadályta­lanul átadassanak a törvényhatóságoknak. Ha ez igaz,j — a mint a fél hivatalos ál Htja — akkor semmi értelme nincs a járási számvevői állások betöltésének az óv hátralevő részére, mert ha ezek fizetése fel is volna véve az állami költségvetésbe, ezen tételeket a reform tervekre figyelemmel, nem okvetlen szük­séges felhasználni. A két hir között tehát ninos meg a logikai kapcsolat; vagy az egyik nem fedi a valóságot. A képviselőtestület folyó hó 4-én délután dr. Bucská Koriolán főjegyző, h. polgármester elnöklete mellett tartott. rendes óvnegyedes közgyűlésén az ökörjárási és remetei földek vételi ügyet, miután a képviselők határozatképes számban ezúttal sem jelentek meg, augusztus, hó 21-ére tűzte ki azzal, hogy a vétel ügyében ezen közgyűlésen fog érdem­leges határozat hozatni. A gyulavidéki helyiérdekű vasút törzsrészvényei, továbbá a városnak a Magyar Jelzáloghitelbanktól birt kölcsönének két elmaradt részletfizetése s végűi az állami elemi iskola rész­beni építési czéljára sürgősen szükséges 250000 K. rendkívüli kölcsönnek, váltóbiztositók mellett a három helybeli pénzintézettől való felvétele, név­szerinti szavazás mellett elhatároztatott. Dutkay Béla polgármester három havi szabadságoltatása és nyug­díjaztatása iránti kérelmével hosszas és szenvedélyes vita után elutasittatott, egyben utasittatott a tanács hogy a nyugdíjazás iránti kérelmet a fegyelmi ügyben hozott belügyministeri rendelettel együtt, mely ezút­tal azon okból nem terjesztetett elő, mert vélemé­nyezés végett a város főügyészének adatott ki, eme vélemény kapcsán a legközelebbi közgyűlésre ter­jessze elő. özv. Popovics Jusztinná felebbezése foly­tán hozott törvényhatósági bizottsági határozat, a mely8zerint a néhai férje után a temetési költsé­gekre három havi fizetése kiutalványoztatott, meg- felebbeztetett. Bókésvármegye törvényhatósági bizott­ságának a közutak kiépítésére készített progr.immja tudomásul vétetett; tekintettel azonban arra, hogy a gyula—eleki községi útnak a törvényhatósági utak hálózatába való felvétele és kikövezése Gyula váro­sára mint vármegye székhelyre, de az egész vár megyére is, melynek az elek—gyulai ut legforgal masabb útvonala, kiváló fontossággal bir, felkéretik a törvényhatósági bizottság, hogy a gyula—eleki utat a törvényhatósági utak hálózatába vegye fel és ja vármegye határáig akár a beruházási kölcsön, akár a törvényhatósági útadó alap terhére kövez- tesse ki és keresse meg Arad megye törvónyható­sági bizottságát, miszerint ezen utat a gyula—eleki határig szintén köveztesse ki. Egyben Gyula városa képviselőtestülete megkeresi a szomszédos Elek községet, amelynek ezen ut kikövezése mindenek fölött levő érdeke, hogy ezen ut folytatólagos kikö­vezését Arad vármegyénél szintén kérelmezze. Moldt József gyulai lakosnak megengedtetett, hogy a Köröz8parton lévő telkén a szabályozási vonaltól eltérőleg nyaraló rendszerű épületet építhessen. A tanács előterjesztésere a kőhidtól az izraelita templomig, illetve a József városi hídig, valamint a Pálinkaház utcza és az Ecsedi utczának betonjárdá­val való ellátása elhatároztatott. Steigerwald Károly és társai azon kérelme, hogy a Selyem utcza villam- lámpáva! és beton járdával láttassák el — fedezet hiányában elutasittatott. Molnár Albert városi mér­nök azon kérelmének, hogy a gyulavidóki helyi­érdekű vasút igazgatósági tagsága alól felmentessék — hely nem adatott. Jeszenszky Béla közmunka tar­tozása kétszeres kivetés ozimén töröltetett. Dr. Fel­földi) Sándor azon indítványa, hogy a gyulai állami elemi iskoláknál szükséges tanítói állásokra gyulai illetőségű egyének neveztessenek ki, elfogadtatott és a vallás és közoktatásügyi ministerhez ily irányú felterjesztésre a tanács utasittatott. A gyulai kir. pénzügyigazgatóság kérelmére megengedtetett, hogy amennyiben a kötött és szövött iparárugyár vízszük­ségletét nem érinti, a pénzügyi palotába az ártézi kút felesleges vize bevezettessék, megjegyeztetvén, hogy ezen engedély bármikor megvonható lesz. A Bókésmegyei villamossági részvénytársaság azon kérelmével, hogy teleptelkéből 172 négyszögöl el­adásához engedély adassák — elutasittatott, mert a társaság köteles bz egész telket csonkitatlanul fentartani, mivel a város a telek vételét az építés alkalmával elrendelte. Argyelán György kérelmére a sitkai csősz és Dávid erdőőrnól levő kutaknak Norton kutakká való átalakítása elhatároztatot. Dr. Márkus Mihály helyettes tisztiügyósz az esküt a közgyűlés előtt letette. Kiss László indítványára a városi tisztviselők nyugdijszabályrendelete ineghir- dettetett. A Pálffy társaság köszönő levele és a pénztárvizsgálati jegyzőkönyv tudomásul vétele után a közgyűlés este 7 órakor fejeztetett be. A József föherczeg szanatórium sorsjátéka A belügyminiszter megengedte a József föherczeg sanatórium-egyesületnek, hogy a szegénysorsu tüdő­bajosok szanatóriuma javára, 1907. évi márczius- iban való húzással tárgysorsjátékot rendezzen. A sorsjáték akként fog történni, hogy az egyesület részéről kiadott naptár-példányok előlapja sorjegy- számot kap és a nyereményeket a naptárak tulaj­donosai között sorolják ki. A miniszter kikötötte, hogy a kisorsolásra szánt tárgyak magyar czikkek legyenek. Idők jele. A vármegye árlejtező bizottsága a napokban ülést tartott, az orosházi—gádoros—nagy- szénási törvényhatósági közúton Szentetornya köz- ság határában létesítendő egy darab egyes utkapa- róház építésének kivitele czóljából hirdetett zárt ajánlati versenytárgyalás megtartása czéljából. A műtárgy felépítésére két ajánlat érkezett be, az egyiket Bányai András békéscsabai lakos adta be, a ki az utkaparóház építését zsindelyfedéssel 5214 koronáért, cserépfedéssel 5200 koronáért vállalta volna el, a másikat Rusz Károly kondorosi lakos aki zsindelyfedéssel 5336 koronáért, cserépfedéssel 5360 koronáért vállalkozott volna az építkezésre. Az árlejtező bizottság azonban nem volt abban a helyzetben, hogy az ajánlatok bármelyikét is el­fogadhatta volna, mert a közúti költségvetésben egy utkaparóház felépítésére átlagosan 4000 korona van felvéve s ezzel szemben az ajánlati árak oly magasak, hogy kényszerítve volt a bizottság az utkaparóház felépítésének házilagos kivitelével az ál- lamépitészeti hivatalt megbízni. A színművészet pártoló egyesület folyó hó 6-án látogatott közgyűlést tartott a vármegyeház kisebb tanácstermében, melynek összehívását a tisztikar kiegészítése, ezenkívül a szini saison megkezdésé­vel és Somogyi Károly színigazgató társulatának megérkezésével szükségessé vált intézkedések elő­készítése és egyéb egyleti ügyek megbeszélése telték szükségessé. Az egyesület elnöksége gróf Almásy megválasztatta magát, hogy hirtelen lemondá­sakor kátét adjon nemzetének, melyből a con- servativ haladás mindig erőt meríthet és merí­tett is; felszabadította rabszolgáit virginiai bir tokán, de nem szabadította fel azokat, akik Virginia ültetvényein ezrével nyomorogtak ; nem sokkal azután hazája állott az államok élén melyek a felszabadítást hevesen ellenezték és fegyverrel védekeztek; végre ősz hajjal harmad­szor is elvállalta a fővezérséget, hogy a fran- cziák ellen küzdjön. Washington nem úgy kor­mányzott, mint a harmadik köztársaság franczia elnökei, Washington uralkodott. Monroe elve és az amerikai Imperialismus törekvései, lénye­gükben előre sejtett intentiók valának. — Úgy vélem, III. György és Pitt junior nem hiába éltek. VI. Összefoglalás. — Washington nagysága. Washington egyike volt azon szerencsés embereknek, kik tanúi voltak a gyarmatok küz­delmes életének és megalakulni látták a füg­getlen államot; egyike azoknak, akik maguk is résztvettek a függetlenség kivívásában és első azok között, kiknek az uj birodalom vezetése kezükbe adatott. Vele született és nőtt meg az, azért a tisztelet, melyet az utókor és különösen az amerikai nemzedék talán egyre fokozottabb mértékben nevéhez fűz, szól az alkotásnak is, melybe életet lehelt. — Bajosan állíthatnánk őt Nagy Sándor ás Napóleon mellé, nem is a gon­dolkodás sikerét jelentené a fejlődés e felfor­gatása, mert Washington világa nincs össze­köttetésben azzal, melyben az issosi csata víva- tott és ellentéte volt annak, melyben Napoleon élt. A nyugati civilisatio az ő idejében látta letűnni a kort, melyet az olasz és európai re- .naissance bevezetett. A francziaságtól vezetett kontinentális fejlődés ekkor dönté meg a királyi absolutismust és épité fel az anarchia absolu- tismusát Rousseau elméletén; Savonarola hitét Holbach báró, Machiavelli és Hobbes államát a jakobinusok és Napoleon seperték el. Angliá­ban e fejlődés II. Jakab letételekor már befe jeztetett, Amerikában egy héttel azelőtt, hogy a versaillesi gyűlést megnyitották. A két állam szigetet képezett, melyet a forradalom hullámai megki méltek, de mikor a válság egész nyugat válsága lett, Nelson és Wellington csapatai utat nyitottak egy uj világ megalakulása felé és a bécsi kongressus angolszász jelleget visel. Vagy nem itt rajongott az angol példáért gróf Széchenyi István ? Wellington pendantja Was­hington volt, a kongresszusé az amerikai köz­vélemény. „Legnagyobb volt a jó és legjobb volt a nagy emberek között“, mondta egyik utóda *) és ha világtehetséget nem is találunk Amerika első elnökében, a jellem tisztaságát és erejét, a katonai és államférfiui sikert sehol sem lehet tőle elvitatnunk. Róla vett példát Bolivar, kit a franczia eszmék neveltek, az angolszász diadal vezetett és barátai annyira meg nem értettek; az amerikai latin államok az ő hazáját válasz­tották vezérállamul, nevéről nevezték el a biro­dalmi székvárost a Potomac mellett és washing­toni politikát emleget korunk. A távolság, mely közte és közöttünk egyre nagyobbodik, növeli őt, amint növeli Amerikát, és mikor a westpointi kadétok felöltik az egyenruhát, mely Washington korában dívott, és a Potomac hajói meghajtják zászlóikat a mount vernoni obeliszk előtt, nem keresik-e a kapcsot, mely a jelent és a jövőt is Washington szelleméhez fűzi ? *) Eoosevelt: L’idéal amérieain 137. 1. (Vége.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom