Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-12 / 32. szám
XXXVIII. évfolyam. Gyula, 1906. augusztus 12. 32-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre----------10 K — f Fé l évre_____ _ 5 K — f Év negyedre—____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A Dutkay ügy. A belügyminiszter, mind másodfokú s egyben legfelsőbb fegyelmi fórum meghozta Ítéletét Dutkay Béla polgármester fegyelmi ügyében és ezzel az odiózus ügy végérvényesen be van fejezve. Be van fejezve különösen ama ténykörülménynyel, hogy Dutkay Béla sem nem kíván, sem nem képes a belügyminiszteri ítéletből reá háruló ama kötelezettséggel élni, hogy polgármesteri tisztét és állását újból elfoglalja. Emberileg gondolkozva s érezve, teljesen érthető 8 méltánylandó, ha Dutkay Béla eme kötelezettségnek nem veti alá magát. Vasidegeket is tönkre tette volna az a kálvária, melyen nékie — szerencsétlenségéből és hibáiból egyaránt kifolyólag — idestova egy esztendő óta végig kellett mennie; igazán felesleges neki orvosi bizonyitványnyal iga^ojnia azt, hogy egészségi állapota meg van roWgálva s képtelenné teszi tisztének további vitelére. És nagyon megviselt egészségi állapotától eltekintve is, mondjuk meg őszintén, hogy sem neki, sem a közügynek nem állhat érdekében, hogy a szomorú előzmények után a bizalmi természetű polgármesteri tisztet továbbra is viselje. Dutkay Béla a belügyminiszter Ítélete, s a tanácsnak abbeli határozata s felszólítása után, hogy „hivatalát vegye át és állását foglalja el*', nem tehetett egyebet, mint amit megcselekedett, tudni illik hogy nyugdíjaztatását kérje. Hogy erre a képviselőtestületben mégis kitört a vihar, ezen nincs mit csodálkozni; bizonyára úgy történt volna sokkal kevésbé temperamentumosabb és magasabb szellemi szinvonalon álló képviseleti közgyűlésen is, mint a gyulaiban. A képviselőtestület még egyszer fog az ügygyei foglalkozni, valószinüleg a legközelebbi közgyűlésen, amikor a belügyminiszter ítélete a városi főügyész és a jogi szakosztály véleményével eléje fog terjesztetni. Ös- merve úgy a természetes mint a mesterségesen is keserített hangulatot, a szombati közgyűléshez hasonló vagy azon is tultevő sczé- nákra lehetünk újra elkészülve. Ez okból nemcsak hivatásunknak hanem kötelességünknek is tartjuk a városi képviselők és a közönség nagy része körében egy részint jóhiszeműen elterjedt, főleg azonban roszhisze- müleg terjesztett balvéleményt eloszlatni. Nem felel meg tudni illik a híresztelésnek. magyarán mondva nem igaz az, hogy Dutkay Béla esetleges nyugdíjaztatása a városra s a város adózó közönségére egy fillór- nyi olyan terhet is róna, melyet csak a nyugdíj megtagadásával lehetne a városnak meg- takaritanfa. A városi tisztviselők nyugdijához ugyanis a városnak, régebbi határozata s jogérvényes szabályrendelete szerint évenkint 500 forinttal kell járulnia és periig akár nyugdíjazzák Dutkay Béla polgármestert, akár nem. A nyudijszabályrendelet szerinte-nyugdíjalapnak csupán kamatai azok, amelyekből nyugdíj fizethető ki, maga az alap, melynek jövedelme zömét egyébiránt a városi tisztviselők befizetett járulékai képezik, érinthetetlen. Ennek természetszerű következménye az, hogy a nyugdíjazott és a jövőben nyugdíjazandó tisztviselők illetményeik arányában és együttesen — tényleg csak annyi nyugdijat élvezhetnek, amennyi a nyugdij alap kamataiból kitelik. Megtörténhetik, hogy a különben jogos nyugdij illetményeiknek csak egy csekély, nincs kizárva, hogy csupán 10—20 százalékát; aszerint tudni illik, amennyire a nyugdij igények a nyugdij alap tényleges jövedelméhez viszonylatiak. Azt és annyit elismerünk, hogy Dutkay Béla esetleges nyugdíjaztatása, illetőleg nyugdija, a nyugdijkötelékében álló városi tisztviselők érdekeit érintheti és fogja is érinteni. Nevezetesen az ő nyugdija ama kőzetkezmény- nyel fog járni, hogy a már nyugdíjazott és később nyugdíjazandó tisztviselők, illetőleg azok özvegyei tényleges nyugdijjövedelmét erősen megcsonkitandja; másrészről igaz az is, hogy a későbbi nyugdijak viszont az ő nyugdiját fogják mindig kisebb és kisebb összegre zsúgoritani, más szóval Dutkay Béla nyugdíjaztatása csupán a városi tisztviselőknek, de egyátalában nem érinti a városnak érdekeit, mert — ismételjük — a városra nézve akár nyugdíjazzák Dutkayt akár nem, csupán az a kötelezettség hárul, hogy, mint évek óta cselekszi, jövőben is 500 forintot kell a költségvetésbe a nyugdíjalap dotálására felvennie. Dutkay Béla esetleges nyugdíjazása, tárgyalható s elbírálható ethikai, elbírálandó a szabályrendelet s a humanismus követelményei szempontjából, de nem szabad azt sem jó sem rosszhiszemüleg úgy tárgyalni s úgy elbírálni, mintha az esetleges nyugdíjaztatás a városnak, a város adófizető közönségének terhét fokozná, vagy nyugdijának esetleges megadása a városnak és adófizető közönségnek terhét '^csökkentené' Ezt és ennyit ezúttal Dutkay Béla nyugdíjazásának kérdésében ; a polgármester válságból és ebből kifolyólag Gyula városa közügyéi válságáról lapunk jövő számaiban. TÁRCZA. Washington. Irta: dr. Horváth Jenő. (befejezés ) V. Amerika egységes állammá lesz. — Az egyedüli út a federatio, a fejlődés jellege a conservatismus. — A federatio előharczosa Hamilton Sándor. — Az annapolisi kongressus kidolgozza az' alkotmánytervet, az államok megszavazzák. — Washington elnökségét conservativ elvek és politika jellemzik. Tanulmányunk harmadik és legnehezebb részéhez értünk. Az uj állam polgárai is úgy vélték, könnyű, volt vitatni az adózás jogát és kétségbe vonni a teavám törvényességét, egy látható ellenséggel szemben is hamar egységes lett a közvélemény, de az idegen jogok és hadsereg eltűntek Amerika földjéről; államadósság maradt, a nélkül, hogy állam lett volna, mert az egységes terület és nemzet fogalma még homályosan jelentkezett; a 13 állam egymás ellen szavazott, képviselői gyülekezete csak viselte és nem érdemelte ki a kongresszus nevet; Anglia kizárta az uj ország áruit, gyakori zavargások lázadást rejtettek el, senki sem emelkedett felül az állam érdekein, melyhez tartozott. Hogyan lett mégis nagygyá Amerika? Ismét fel kell idéznem a nézetet, hogy III- György uralkodása uj korszakot jelent az angol történelemben. Azt mondtam, hogy e korszak a birodalom egyesítését tűzte maga elé és hogy abban a vámuniót vette alapul; hozzátettem, hogy egy munkás korszak előzte meg, melynek békés haladását az biztosította, hogy a dicsőséges forradalom révén Anglia függetlenité magát a kontinenstől. Most analog esetre hivatkozom. Amerika függetlenité magát Anglia befolyásától és államai egyedül élvezték a munka gyümölcseit, melyet egy elhalt nemzedék végzett. Ha széthúztak is az egyes államok, volt amerikai elme, mely képzeletben lerontá azok határait és egységes birodalomról álmodott. III. György korszaka újjászületett Amerika földjén és alig ismernék szebb feladatot, mint az amerikai con servativ korszakot Washingtontól Monroe haláláig kísérni. 111. György barátai kegyenczek és kislelküek voltak, de III. György nem közönséges eszméit fedezték és nyomukba oly ember lépett, ki a királyi trón fényével az értelem bámulatos fejlettségét, a legnagyobb éleslátás és szívósan kitartó erő mellett, a legszebb férfijellemet egyesitette; ifjabb Pitt vállain lett fényes III. György koronája. Amerikában nem a király, hanem a gondolat körül egyesültek a federatio barátai s hogy elmondhassam a legszebb harczot, melyet emberi elme vívott, Washington és Hamilton alakját Pitt mellé kall állítanom. Washingtonban szerencsésen egyesült az. állami tekintély és a helyi szabadság tisztelete, Hamilton Sándor lavinaszerűen képviselte a federation Az angol Antillákon skót apától és franczia anyától született, három oly tényező, melyek mindegyikéből sokat érthetünk. A new- yorki King’s College diákjai is hazája nevét adták neki. ’) Már a háború alatt látta, hogy a részekre tört Amerika nem él sokáig és mert mindenek fölött veszedelmesnek tartá a növekvő pénzhiányt, mint tüzérazredes, névtelen levelet irt a royalista hírében álló Morris Róbertnek, melyben nemzeti bank felállítását ajánlotta ; ezzel átlépte az államok határait és egységet keresett, mely valamennyi államot összefoglalt. Mint katona, Washington benső barátja lett és 30 éves korában New-York állam követének küldte az alkotmány előkészítésére, „fiatalon és lelkesen, tele eszmékkel“, irta sokkal azután egy amerikai államférfi, ki szintén Hamilton szellemében dolgozott,2) „Amerika legnagyobb államférfiét, aki valaha élt“, irta egy másik, aki Hamilton szellemében akart kormányozni. 3) A gyűlés és alkotmánytervezete Hamilton szellemét viselik és New-York államban pártot szerezvén e tervezetnek, irta hozzá a legjobb kommentárokat, melyek Madison és Jay leveleivel 1) „The young West Indian.“' Lodge H. C.: Alexander Hamilton. American Statesmen II. Edinburgh 1886. 5. 1. 2) Lodge i. m. 36. 1 3) Roosevelt: New-York. 202. 1. maő. száma, ÍO cld.a.1.
