Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-29 / 30. szám
XXXVIII. évfolyam. Gyula, 1906. julius 29. 30-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ________10 K — f Fé l évre_ ... _ _ 5 K — f Év negyedre...____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ES KOZGAZDASZATI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal s Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyíltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A gyula—©leki űt. A vármegye csütörtöki közgyűlésének legfontosabb tárgya volt a beruházási hitel terhére végzendő közúti építkezési programra, valamint a vármegye közúti alapjából e czélra rendelkezésre álló fedezetnek megállapítása. Konstatálnunk kell, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága alig volt tájékozva a dologról, az ügynek — melyhez fogható fontosságú már évek óta nem fordult elő a vármegyeháza termében — nagy jelentőségét tekintve, a bizottság semmi esetre sem volt eléggé tájékozva s igy annak daczára, hogy a késedelmes elintézésből a vármegyére háramló esetleges hátrányok fölött sem hunyhatunk szemet, feltétlenül helyeselnünk kell a közgyűlés határozatát, hogy mielőtt az ügy fölött érdemben dönt, a iavaslatot indokolá- sával együtt kinyomatja, azt úgy a bizottsági tagoknak, mint a községeknek megküldi, utóbbiaknak azért, hogy alkalmat adjon nekik esetleges jogos érdekeik érvényesítése vagy sérelmeik orvoslására. És annak daczára, hogy az ügy — a mint mondjuk — nem volt kellőképen előkészítve, már első hallásra is voltak olyan felszólalások, amelyek nemcsak figyelemre méltóknak bizonyultak, hanem figyelmet is keltettek. A kritikák túlnyomó része az .1908. és 1909 ik évben kiépíteni javasolt útakra vonatkozott, de közhelyeslést keltett az a felszólalás is, amely az 1907. évi útépítési programúiban foglalt kétegyháza—eleid útnak kiépítése ellen történt. Sem Elek községének, sem Békés vármegyének, valamennyi fölött pedig a közforgalomnak sem áll egyáltalán érdekében az elek—kétegyházi útnak a kiépítése. És hogy mégis bevétetett az útépítés programmjába, ennek a magyarázata az, hogy Aradvármegye akkor, amikor szó volt arról, hogy Elekről kőutat építsen Bókésvármegye határszéléig, azt az öntudatos hibát követte el, hogy a kőútat nem Gyula, hanem Kétegyháza felé irányította. Ama Kétegyháza felé, ahová Eleket semminemű forgalmi érdeke nem utalja s amennyiben mégis utalná, ezt az érdekét teljesen és bőségesen kielégíti az Elekről Kétegyházára vivő vasút, a mellyel teljesen párhuzamosan haladna a kiépítendő kőút is. A kőut a két község között fölöslegessé teszi a vasútat, de miután a vasút hamarább létesült, a vasút az, amely teljesen fölöslegessé teszi a kőútat. Az Aradmegye által Elekről Kétegyháza felé épitett kőút nem is önczél, hanem egyszerű kisegítő eszköz arra, hogy a kőút Elekről Gyula felé ne vitessék. Már pedig a Gyula — eleki ut kikövezóse feltétlenül szükséges. Forgalmi szempontból e mellett a kétegyháza—-eleki ut a szó szoros értelmében eltörpül. Maga az a tény, hogy a farkashalomig, vagyis a létesítendő köut túlnyomó részén nemcsak az eleki hanem az ótlakaz, siklói, mácsai s kurticsi kocsiforgalom is lebonyolódik, feltétlenül indokolja s elkerülhetetlenné teszi annak létesítését, és pedig ha lehet a beruházási hitel, ha pedig ez nem volna lehetséges, akkor az útépítésre Tnég rendelkezés alatt’ maradó megye: útadó alap terhére. Az alatt hogy „nem volna lehetséges« mi egy pillanatig sem a Békésvármegye széktermében felmerülhető oppozicziót értjük, mert már a csütörtöki közgyűlés folyamán is kitűnt, hogy mindenki ösmeri s méltányolja ennek az útnak Bókésvármegyér3 vonatkozó nagy fontosságár, hanem igenis értjük azt, a pillanatig sem szünetelő s mindig érvényesülni törekvő' hatalmat és befolyást, amely' a Békésvármegyével határos községek természetes forgalmát, az érdekelt községek jólfelfogott érdekei ellenére, sőt első sorban ezek érdekei ellenére, Gyuláról mesterségesen elterelni czólozza. Ezzel a törekvéssel már gyakran találkoztunk és nincs kétségünk hogy most is találkozni fogunk. De ez a körülmény Békésvármegye részéről nem akadálya hanem indító oka kell hogy legyen a gyula — farkashalom — eleki ut kikövezésének, ami első sorban forgalmi, de a közeljövőben egyébb érdek is lesz. Gyula város képviselőtestülete is foglalkozni fog az eléje terjesztendő közút építkezési programmal s kötelessége lesz mindent lekövetni, hogy a gyula—eleki ut, amelynél forgalmasabb kiépítetlen ut különben sincs ma nemcsak a gyulai határban hanem a vármegye egész területén, mindenek előtt a megyei úthálózatba vétessék, és vagy a beruházási hitel vagy a vármegyei közúti alapból a vármegye határáig ki köveztessék. Elek községének sincs ennél fontosabb utkiépitési érdeke s az eleki megyebizottsági tagok megfogják tenni kötelességüket Arad vármegyénél, hogy a békésmegyei határtól Elekig terjedő két-három kilométernyi útrész kövezését kieszközöljék, bizonyára — eredmény nélkül. . Erre az eredménytelenségre számítunk. Hanem azt igenis elérjük vele, hogy a kereskedelmi minigtórium nem mérhet majd két mértékkel. Nevezetesen: vagy nem kötelezi Békésvármegyét sem arra, hogy a forgalmi szempontból absurd csekély jelentőségű Kétegyház — eleki útnak békésmegyei részét ki kell építenie, vagy pedig ha a szomszéd vármegye határszéléig kikövezett útépítést okvetlen folytatni kell, akkor viszonosságból Aradvár- megyét is kötelezni fogja a forgalmi szemTÁRC1A. Washington. Irta: dr. Horváth Jenő. „Carlyle világos szemmel látta az angol polgárháború fontosságát a XVII. században és nem értette meg a nagyobb és fontosabb polgárháborút, mely szemei előtt a XIX. század Amerikájában lefolyt.“ E szavakkal nem vádolhatja többé kortársait Roosevelt, mint Nagy Frigyes a franczia forradalom történetírójával tette. ’) A történelmi conservativismus utolsó várai, a tankönyvek is elfutnak már a kunnersdorfi csata fölött és nem hagyják ki Lincoln reformjait, mert Carlyle müve és napjaink között az ismeret és művelődés határai messze kiterjesztettek. Mikor Laboulaye a Collége de France tanára lett, azért adta elő az Egyesült Államok történetét, *) hogy a közszabadság alkotmányszerü kodifikálását egy akkor még merőben idegen országban állítsa mintaképül forrongó nemzete elé; 3) ma az idegen kontinensek is a nyugati fejlődés körébe vonat1) Roosevelt Th.: Amerikanismus. Schriften und Reden. Lipcse 1903. 67. 1. 2) Laboulaye Eduard: Az Egyesült államok története. Magy. foro. 3 kötet. Pest 1870- 1. a) u. ott 1. 1870. 2—20. 1. tak ; a fajok elhelyezkedése és expansiója vezeti a jövő történelmét és a vezérfajok és ve^érbiro- dalrnak között az ezeréves Norvégiát és a háromezeréves Hellast Amerika messze megelőzi. Csak ma ismerte ugyan fel az erőt, melyet a birodalomnak a társadalmi és gazdasági expansio ad, ') de ez expansiót történelmi szükségnek vette 2) és a nagy Amerikáról nyert minden impressiónk a mount vernoni obeliszk alá gyűl, hol Washington pihen. Amerika felfedezése és birtokbavétele oly időre esik, melyben a nyugati fejlődés egysége már fictió volt. A vallástól összekovácsolt nyugati nagy közösség nemzetekre szakadt és a tekintély elve egy nemzeten belül fejedelem és nép között lett a vita tárgya. Ez a kor szülte az államfogalom mai nevét, 3) melyet Macchiavelli után a fanczia udvar európhi forgalomba hozott, Bodint és Hobbest, a Principét és a Leviathant, II. Fülöpöt és a Stuartokat, XIV. Lajost és I. Lipótot, Nagy Pétert és Nagy Frigyest, az érem túlsó oldalán pedig Rousseaut és a jakobinusokat, Cromwellt és Napóleont. Ha átlépjük az Óceánt, kisérni fog e küzdelmek reflexhatása 9 „ . . . ha rieonoseiuto la neeessita di essere forte, di dominare e di espandersi.“ Morasso M.: L’imperialismo nel seeolo XX. La conquista del mondo. Milano 1905. 142. 1. 2) u. ott 143. 1. 3) Jelűnek György: Das Recht des modernen Staates.; I. Allgemeine Staatslehre. 11. kiadás. Berlin 1905. 123. 1. I is. Királyok udvaroncai és üldözött - ellenzék , együtt kelnek át a tengeren. Balboa a Csendes Óceánba lép és kardjával a spanyol felség birtokába viszi az ismeretlen partokat, a Fülöpök alkirályai pedig a kiölt indus trónokba ülnek ; franczia kalandorok Capeting hagyományokat ültetnek el a kontinens közepén, Montréal és Uj-Orléans között egy uj franczia birodalomról álmodott La Salle, melynek emporiuma Louisiana volt s melynek szivét Laclede Saint Louisba tette. Amerika lakói között mais vannak spanyolok, de nem függnek a Fülöpök utódaitól; ma is vannak francziák. de az angolsággal vérben és szellemben összeforrva uj birodalom jövőjén dolgoznak. >) Mikor a Mayflower puritánjai partra szálltak, már nem érezték I. Károly szigorát a nonconformisták ellen és a személyes szabadságot avatták Massachusetts állam alapkövévé: Pennsilvania quäkerei előbb közös békére léptek az indusokkal, kiknek kiirtása fölött a madridi és párisi udvarok napirendre tértek és Penn parlamentje a népképviselet hamisítatlan elvére épült; magához gyüjté az abszolút országok üldözöttjeit, kik a testvéri szeretet helyét, Philadelphiát világvárossá és simbolummá avatták. 2) Amerika nevelő hatása abban áll, hogy északon —• napjainkban délen is — a fölény az angol9 Siegfried A.: De Canada. Les deux races Paris 1906. 7. ; és 412. 1. i 2) Laboulaye i. m. I. 1870 303—4 1. Laptinls: mai száma 10 oldal.
