Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-29 / 30. szám
2 BÉKÉS 1906. julius 29. pontból komoly jelentőségű gyula—eleki útszakasz kiépítésére. A gyula —eleki ut kiépítése — ismételjük — nem csak gyulai, hanem békésmegyei éréjek; már most is az, de még fokozódni fog a jövőben. Azért is ajánljuk ennek az érdeknek megvédését, feltétlen érvényesítését Gyula város képviselőtestülete s megyebizottsági tagjainak, de az irányadó vármegyei köröknek is figyelmébe. A vármegye közgyűlése. — Julius 26-án. — A vármegye közgyűlése, — tekintve a szorgos munkaidőt, — aránylag nagyon is élénknek volt mondható, Természetesen az érdeklődés ősi szokás sze rint, csak a déli órákig, a vonat indulásig tartott s délután már csak egy pár független megyebizottsági tag volt jelen, akik közül azonban a hangadó nagyságok hiányoztak, akik úgy látszik, csak akkor jönnek el, mikor többek előtt hallathatják szavukat, csak ahhoz a tárgyhoz szólnak hozzá, amelyhez hatásosabban lehet hozzászólni s a hozzászólással a kedélyeket inkább fel lehet zavarni. A mindennapi munka, kisebb ügyek, amelyeknek megvitatásánál szónoki babérokat aratni nem lehet, de nem is szükséges, azoknak tárgyalásánál most is, — mint rendszerint, — csak az illető községek egy-két érdekeltje, vett részt. A közgyűlés lefolyásáról különben részletes tudósításunk a következő : Jelenvoltak dr. Fabry Sándor főispán elnöklete alatt Ambrus Sándor alispán, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér, Moldovanyi János aljegyzők, dr. Margonyai Gyula, Fejér László, dr. Pándy István, Wagner József, Willim István, Galli Mihály, N. Rau Mihály, Hoffmann D. András, Szalay József, Czinczár Adolf, Borgulya György, Korcsok János, Tábit Mihály, Rau Adám, dr. Grósz Mátyás, Tóth György, Áchim L. András, Jeszenszki Károly, Szabó Sándor, Jancsovics Péter, Nyitrai Jenő, Kiss István, dr. Berthóty István, Horváth János, Jakabfi Jenő, dr. Danes Szilárd, Friedmann Mór, Pardi János, Kun Ferencz, Bácsi Dani, Porjesz Miksa, Csánki Jenő, Pusztai János, Kolozsi Endre, Boros János, Weisz Mór, Popovics Szilveszter, dr. Zöldy Géza, Nagy Imre, Weisz Mihály, dr. Follmann János, Czira Gergely, Nagy Antal, Antalóczy Nándor, Tóth Zsigmond, Szabó Mihály, dr. Seiler Vilmos, Szatmáry Gábor, K. Schriffert József, Papp József, Kitka György, Korossy László, Körber Tivadar, Bakos Mátyás, Szabó János, dr. Kovács László, Tobak István, Gremsperger József, Kukla Ferencz, Szikes György, Múlt József, Melis István, Névery Albert, Durkó Gergely. Kliment Z. János, Kecskeméthy Ferencz, Felegyi János, Vidovszki Károly, Kocziszki Mihály, Oláh András, Ravai Gábor, Áchim Tamás, Petneházy Ferencz. dr. Szlovák Pál, Haan Béla, Elefánt János, Fábry Károly, Morvái Mihály, Südy István, Kóhn Dávid, Perszina Alfréd, Maczák Ádám. A közgyűlés megnyitása. Dr. Fábry Sándor főispán délelőtt 9 órakor az elnöki széket éljenzések között foglalta el. Megnyitó beszédében utalt arra, hogy minő fontos ügyek tették a rendkívüli közgyűlés összehívását szükségessé ebben a szorgos munkaidőben. Az orosházi és csorvási fóldvételek voltak azok, melyeknek napirendre tűzését nem lehetett elhalasztani s továbbá igen fontos és sürgős a vármegye utiprogrammjának a megállapítása. Egyben megköszönte, hogy a bizottsági tagok olyan szép számbau jelentek meg. Ezután a tárgysorozat sorrendjében következett az egyes ügyek előadása. Orosházi földvétel. Az ülés tárgyalásának első pontját és a rendkívüli közgyűlés összehívásának tulajdonképeni alapindokát az orosházi földvétel és parczellázás képezte, Dr. Konkoly Tihamér vármegyei jegyző előadó ismertette kimerítő előadásban az ügyet, mely a következő : Orosháza község a parczellázás közgazdasági előnyei által indíttatva megvásárolta a gróf Károlyi István gyulamezői 9741 holdat tevő ingatlanát 1100 □-öles holdakban számítva 640 koronáért, minélfogva az összes vételár 6 millió 284 ezer 480 koronát tesz ki. A vételár törlesztése úgy terveztetik, hogy a község folyó évi julius 6-án már lefizetett 300.000 koronát, — szeptember 30-án tartozik a vételár 2/3-ad részét, azaz 3 millió 856 ezer koronát lefizetni. A hátralékos ’/3-ad rész vagyis 2 millió 78 ezer korona erejéig a zálogjog gróf Károlyi javára be fog kebe- leztetni. A vétel realizálása úgy fog történni, hogy az első részlet ideiglenes kölcsönből fedeztetik, melyet az orosházi takarékpénztártól 5 V2n/0 kamatra, l/2°/0 jutalék mellett vesz a község. A szeptember 30-án esedékes 3 milió 856 ezer korona a viszont szászoké lett. Anglia 1688. véget vetett a küzdelemnek király és nemzet között. III. Vilmost csak úgy engedte trónra, hogy lemondott kontinentális igényeiről és háborúiról; Anna miniszter- elnöke feloszlatta Németalföld angol helyőrségeit, megsértette vele Marlborough hiúságát, de kioltott egy világháborút és a belső megerősödés útjára vitte nemzetét. ') Az uj földet is áthatotta e szellem és a modern Treuga Dei tette lehetővé, hogy a társadalom erői közös célra egyesültek és kulturmunkájuk uj kort nyitott a jelszók csatáiban kimerült emberiségnek. Az államfogalom érintetlen maradt és az altruismus e legtökéletesebb emberi formáját az egoista társadalomé váltotta fel. Ekkor keletkeztek hírlapok, melyek a társadalom széles rétegeit oktatták és a felvilágosodás erősbödő eszméivel akartak egyéneket alkotni;2) a skót James Watt feltalálta a gőzgépet, Hargreaves és Arkwright a fonógépet, a korszak végén Fulton gőzhajója, Stephenson vasútja és Robert önműködő fonógépje már Washington halála után létesültek. Puszta inductió úján is eljuthatunk a smithi- anismus sarkafvéhez, mert Shmith Ádám elve adott fellendülő korának céltudatos irányt : a nemzetek vagyonosodásának forrása a munka, a munka legyen egyéni és szabad. Valóban egy uj, nagyobb és szabadabb kulturvilág alakult ki az angol szigeteken, melynek fénye kiölte a francia királyi merkantilismus és physiokratis- mus fényét, mely az angolságot megelégedetté és büszkévé tette és adta a fölénynek talán !) Bolingbroke lord: Letters on the study of history. 2) The Review (1704.), The Tatler (1709.), The Spectator (1711.), The Guardian (1713.), Angliában a New-York Gazette (172”>.) és a Weekly Journal (1734.) Amerikában. |eladás folytán jelentkező vevők által befizetett vételárakból nyer fedezetet. Az utolsó vételári részletet vevők kölcsön alakjában a községtől átveszik. Ez idő szerint a megvett 9741 holdas birtokból az elővételi jegyzésekkel 6700 hold jegyeztetett s a képviselő- testületnek reménye van arra nézve, hogy már a birtok átvételének időpontjában — azaz október 1-én az egész birtokra lesz vevő. A vétel tárgyában hozott községi határozat ellen dr. Perger Elemér és Kovács Albert és társai orosházi lakosok nyújtottak be feleb- bezést. Azt hozzák fel a vétel ellen, hogy a község igen drágán vette meg a terjedelmes birtokot, — a miben sok igazuk is van, — hogy továbbá épen ezért nem tud túladni majd rajta, akkor mikor az orosházi nép földvételi kedve betelt a Schossberger és Travt- manmdorf-féle nem régi parczellázásokkal. Végül vitatják, hogy szabálytalanul hozatott a községi határozat. Az állandó választmány határozati javaslata jóváhagyásra ajánlotta a határozatot, mert a vétel ellen sem alaki szempontból nem tehető kifogás, sem felebbezők aggályai nem alaposak, sem pedig más észrevétel nem merül fel. Mindazonáltal a szerződés ama pontját, — mely szerint a 2/3-ad rész vételár pontos lefizetésének elmulasztása esetén a község a 300.000 korona első részletet elveszti — az állandó választmány nem ajánlotta jóváhagyásra. A közgyűlés vita nélkül egyhangúlag fogadta el az állandó választmány alaposan megokolt, szépen kidolgozott javaslatát s a községi határozatot ilyen értelemben erősítette meg. Ugyancsak jóváhagyta az eladási szabályrendeletet és a 300.000 korona ideiglenes kölcsön felvételére vonatkozó határozatot is. Bizottsági, vasúti igazgatósági választások. A választások közül első sorban a Ladies György elhalálozása folytán megüresedett közigazgatási bizottsági tagsági hely betöltése történt meg titkos szavazás utján. A szavazatszedő küldöttség elnökéül elnöklő főispán Veres Józsefet s tagjaiul dr. Báy Samu és dr. Lengyel Sándor megyebizottsági tagokat kérte fel s a szavazás tartamára a közgyűlést felfüggesztette. A szavazás eredménye a következő volt: Leadatott összesen 83 szavazat, s ebből 64 szavazat esett gróf Wenckheim Dénesre, 13 szavazat dr. Berényi Árminra s 2 szavazat Haan Bélára s igy a szavazatok nagy többségével gróf Wenckhein Dénes választatott meg. Következett a metrüresedett vasúti i^aztratósáffi souverani tudatát, mely az angol nemzeti érzést ma is kitünteti. *) Labourdonnais és Dupleix legszebb álma szétfoszlott Clive, Napóleoné Wellington győzelmei után, mert consírvativ hadseregeik mögött a kulturniveaura emelt egyének gazdag és népes társadalma állott. E mozzanatok és körülmények tették lehetővé az amerikai gyarmatok szabad fejlődését is; New York francia, holland és angol polgárai közös „socialis“ klubbot alakítottak és három nyelven tárgyaltak benne, 2) a dicsőséges forradalom e fajok fusióját is meghozta. 3) Mindenütt lázas, de egyöntetű munka áll előttünk s oly társadalom, mely a jövőnek és a haladásnak élt, ebben közösséget érzett a legtávolabbi angol telepekkel is, de az utolsó háromszáz év alatt egyszer megfeledkezett arról, mi tette boldoggá és nagygyá és ez az egy eset szülte Washingtont és a második angolszász birodalmat. Folytonos es egységes az angolság fejlődése, mióta a kontintenstől külön életet él és laikus a vélemény, hogy közélete nem leli gyökerét régibb irányokban, melyek nevüket vesztették 4). Tory és whig unióval kezdődik III. Vilmos uralkodása, melyet mindkét irányzat doctrinaire és hatalmi szervezkedésben él át. Stuart Anna uralkodása a tory-jakobitáknak és a franczia- angol absolutismus híveinek, a két első György i) Schrőer A.: Grundzüge und Haupttypen der englischen Literatusgeschichte. Lipcse II. 1906. 56—64. 1. a) Boosevelt Th.: New-Yorki Paris 1903. 58—9. 1. s) u. ott. 79—80. 1. 4) Azt hiszem, e tekintetben a történelmi materialismus és a gazdasági detarminismus proklamált nézetei sem lehetnek irányadók, mint azt a szabadelvüség „első pragmatikus“ fejtegetésében Lecky nyomán megoldani megkísérelték. Wolfner Pál dr. : IVázlatok a szabadelvüség történetéből. Budapest, 1906. 9—50. 1. a hannoveri ház és a hollandi democratia whig barátainak kedvezett. Toryk és whigek, Boling- broke és Walpole, két irányzat és két párt áll előttünk, melyek egymást követték. Az egyik Kanada elfoglalására indult, a másik pénzügyi reformon dolgozott: az a hatalom, ez a szabadság szolgálatában fejté ki nagyobb erejét. Az idősebb Pitt a kettőt egyesíteni törekedett és hatalmi szint öltött a nélkül, hogy liberális elveit elvetette volna. Most lépett trónra III. György, kivel Amerika függetlenségi harcát kell bevezetnem. Elődei Hannoverből jöttek és németül beszéltek, dédatyja 67 éves volt, mikor Osnabrück mellett szélhüdés érte, nagyatyja 76 éves korában hal el, miután Nagy Frigyest barátilag támogatta Ausztria ellen és Göttingában egyetemet állított. Fiatal unokája Angliában született, angolul beszélt és angolságára büszkén hivatkozott; *) egyik nevelőjét Bolingbroke ajánlotta, de úgy látszik ismerte és átértette az eszméket is, melyeket Fiimer és Sacheverell, a „Patriarcha“ szerzője és a St. Paul hires szónoka hirdettek. 22. éves korában és a hatalom delén jutott uralomra ; büszke és gazdag nemzet üdvözölte a vérbeli királyt, kinek trónralépése a tory-whig kornak véget vetett. Barátai párttá szervezkedtek a tory-párt roncsaiból, de nem elégedtek meg a tory-hagyományokkal, növelni akarták a királyi jogok erejét és ki akarták terjeszteni a birodalom határait; nem a franczia forradalom, hanem ők alkották meg a nemzet fogalmát, kik egy a közösség gondolatától átszőtt kontinenstől elvált országban születtek. III. György nevét tűzték a harcban elveik mellé és III. György ti Lecky IV. H. H.: History of England in the eigteentli Century. Néni. ford. III. Lipcse 1882. 7. és 28. 1.
