Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-17 / 24. szám
8 BÉKÉS 1906. junius 17. Simi is el merte Kóczét invitálni Gyulára, mielőtt az ó-világnak hátat fordit, hogy Amerikába vitorlázzon muzsikálni. Hogyhogy van kedve most valakinek Amerikába menni, mikor olyan borzalmas leleplezéseket közölnek az amerikai huströsztökről, a melyek döglött patkányból csinálják a csirke konzervet és tüdövészben elhunyt tehenek faggyújából a legfinomabb aixi olajat, azt ugyan nem értem, pláne Kóczéról, aki épen nagyon szereti a jó magyar kosztot s mindig Ígérkezett, hogy lejön a télen Gyulára disznóölésre, de hát az bizonyos, hogy ha Kóczét ott meghallják muzsikálni, nemcsak a huströsztös milliárdosok szive mozdul meg, hanem még táu azok a döglött patkányok is, amelyek különböző bádog szelenczében várják, hogy delicatesse gyanánt kerüljenek az európai asztalokra. Mert hát Kóczé mestere a hegedűnek, nem hiába barátkozik Major Simivel s előre is tudjuk, hogy összemuzsibál egy csomó dollárt ott kint a gazdag jankéerek közt, ahol nem úgy van mint nálunk, hogy hitelbe huzatjuk még az éjjeli zenét is az ideálunknak, hanem annyi a pénz, mint a pelyva. Nem is csoda, ott pénzt csinálnak mindenből, példa rá a huströszt, nálunk meg még akinek van, annak sincs. A héten Pálffyék gyülekeztek megint, véglegesen, elkeresztelték a társaság első lapját, amely julius elsején fog megjelenni Kner Izidor remek kiállításában, pazar tartalommal s amely most már nem »Mezei virágok«, hanem »Kalászok« czim alatt fog közrebocsátódni. Yolt is keresztapa a lapkeresztelő gyűlésen elég, mert tekintettel arra, hogy a választmányi üléseket este kell tartani a Komlóban, sohse kell tartani attól, hogy a gyűlés határozatképtelen lenne, mert a választmány tagjai közül — a házas emberek mindig ott vannak. S igy ha a Pálffy társaság még egyebet nem is produkált volna, mint polgári kimenőket, akkor is meg volna a maga lét- jogosultsága, mert biztos, hogy a házas emberek nem hagyják lealudni, hanem legalább is minden hétre csinálnak egy választmányi ülést. A múlt héten például elhatároztuk, hogy julius elsején matinét rendezünk, most azonban ismét elhatároztuk, hogy nem julius elsején, hanem szeptember végén rendezzük azt színi szezon bezáróul s mindenki természetesnek fogja találni, hogy szeptember végéig milyen sok gondot okoz s hány választmányi ülést kell tartani a sikei érdekében. Csak az asszonyok nem akarják ezt belátn és azt mondják, hogy az egész Pálőy társaság azért alakult, hogy a férjek teljes komolysággal zsebn vághassák a kapukulcsot . . . De hát persze az asszonyok nem értenek az irodalomhoz ... — re. Irodalom és művészet. A Pálffy társaságból. A Pálffy irodalmi társa ság választmánya dr. Zöldy János elnöklete alat csütörtökön ülést tartott, melyen elhatározták, hog; a julius elsején megjelenő lapja a társaságnál BKalászok“ címen Jog kiadatni. Elhatározták továbbá hogy a julius elsejére tervezett matinét, annak tel jes sikere érdekében és a közönség érdeklődésénél megnyerése czóljából nem julius elsején, hanen szeptember végén fogják megtartani egyrészt azért meit a julius hó kiesik a szezonból s a megye közönség nagy része résziut már itthon sincs, részin ha itthon is van, hangversenyre már nem kapható másrészt pedig azért, mert az augusztustól szepttm bér végéig tartó színi szezon zárópontjául épei alkalmas lesz egy hangverseny, amely igy megfelel' keretet nyervén, méltó beköszöntője lehat a nagyr hivatott társaságnak. Sajnálattal vette tudomásul társaság Varságh Béla alelnök szép levelét, amely ben a közéletben erősen való igénybevételét s haj lőtt korát hozván fel indokul, köszönettel lemon az alelnökségről s helyét a legközelebbi közgyűlés ben betölteni határozza s örömmel és lelkes köszö nettel vette tudomásul Kner Izidor gyomai könyv nyomdász nagy lelküsógót és gavallériáját, aki tel jesen díjtalanul ál 1 itja. elő nemcsak az egylet nyom tatványait, hanem a „Kalászok“-at is. Megbizt továbbá a választmány a főtitkári teendők ellátása val Korponay István és Székely Sándor titkárokat ii A julius elsején megjelenő lap gazdag tartalomrm és díszes kiállításban jelenik meg, méltán provokál váo a közönség érdeklődését. Közgazdaság. A gyulai tisztviselők fogyasztási szövetkezete múlt vasárnap délután a megyeház kis termében tartotta évi rendes közgyűlését, melyen Korponay István elnök helyére, akit az igazgatási teendőkben való nélkülözhetetlensége miatt az igazgatóságba választottak, dr. Zöldy János vármegyei főorvost választották meg. Az igazgatóság uj tagjai lettek : Nóránt István, Scherer Benedek és Dubányi Imre. A fogyasztási szövetkezet mérlegét Sál István terjesztette elő, melyből kitűnt, hogy a szövetkezet az első évben 600 korona tiszta hasznot hozott. Végezetül a közgyűlés köszönetét szavazott Korponay Istyán eddigi elnöknek, aki fáradhatatlan munkása, megteremtője volt a fogyasztási szövetkezetnek. Rendkívüli közgyűlés. A bókésvárraegyoi gaz dasági egylet junius 14-ikén, csütörtökön délelőtt Békéscsabán, saját házában rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az újonnan megválasztott igazgatóelnök Beliczey Géza részére felhatalmazást adtak, hogy az eladott porták adásvételi szerződését s a bekebelezési engedélyeket az egylet nevében a bíróság előtt jogérvónyesen aláírhassa. Munkások elszegödése. Az idei aratási mun kákra Bókésvármegyéből több munkás szegődött e messzebb vidékekre és pedig Szarvasról Beregszászba 30 kaszás, 30 marokverö, Fiúméba 26 férfi, 8 leány, 8zatmárba36 kaszás, 20 marokverő leány, Torontóiba 50 kaszás, 50 marokverö leány s azonfelül Salgótarjánba s Tatabányára 40 férfi. Uj vasút a vármegyében. Makó város képviselőtestülete foglalkozik azzal a tervvel, hogy Tótkomlóstól Makóig egy keskeny vágányu vasútvonalat építhessen. A 39 kilométer hosszúságra tervezett és 650,000 koronába kerülő vasútvonal költ ségeihez eddig a következők járultak; Csanádvár- megye törvényhatósága 100,000 koronával ; Tótkomlós 100,000 koronával ; a püspöki uradalom 50,000 koronával. Návay úgy tervezte, hogy ezen összegekhez Makó város 120,000, Makó város polgárai pedig 80,000 koronát aduának és igy e vasútvonal kiépítésének útjában misem állana többé. Makó város képviselőtestülete kedden foglalkozott újra e kérdéssel s Mágori Sámuel képviselő indít vány alakjábm kérte a közgyűlést a szükséges hozzájárulás megszavazására. Az indítványozó élőszóval is kifejtette, hogy mily üdvös volna a vasútvonal kiépítése. Az uj vasút Tótkomlóstól indulna ki, a Rákosi-uton, Makó—Újváros állomáson át a? Acsev. pályaudvaráig s innen a Maros kikötőig vezetve. A közgyűlés az ügy érdemi tárgyalásál megelőzően egy bizottságot küldött ki az előkészü letek megtételére. E bizottság érintkezésbe főj; ■ lépni az érdekeltekkel és véleményes jelentést tesi ; a közgyűlésnek. A gyulavidéki h. é. vasút munkálatai má: : Gyula város belterületére is áttétettek; jelesül i . társaság mérnökeit az Erdélyi és báró Wenckhein Béla utón látjuk kitűzésekkel foglalkozni, hogy az : tán a kitűzött nyomon az uj sínek a régiek felsze- i dósé után lerakassanak, a mint halljuk, rövid pá , héten belül. — Nem hagyhatjuk azonban szó nél- i kül, hogy ez utón felhívjuk az illetékes körök figyel- t mét arra, miszerint elég volt már egyszer látni, i , most említett útvonalon fáknak kivágását s nem ki vánjuk, hogy az a fasor újabb és újabb kivágások i kai kiritkittassék, illetve elpusztittassék, hiszen ut í czáinknak legfőbb díszük az élőfák. i Halljuk azt is, hogy az Erdélyi utón végig a: i ut közepe felé kell kitolni a villam-oszlopokat. I . kihelyezés kérdése nagyon is megfontolandó. Belátjuk- hogy a vasútnak szélesebb hely kell, mint jelenlej 1 s hogy, tekintettel arra is, miszerint zsámolyozot . kocsik is fognak a városon végig szállíttatni, azaz ,- kis tengelyeken nagy M. Á. Y. kocsik, azok a f és villám-oszlop sor között el nem haladnak, méj- csak kis távolságra sem lehet e hosszú vonalon hagyn- sem a fákat, sem az oszlopokat. Előbbieket azér i sem, hogy erősen le ne galyaztassanak, mindkettő- pedig még azért sem, mert egy a kocsiból véletle i. nül kihajló fej könnyen érthető veszélyben forogna l Azért hát az uj síneket úgy kell lerakni, hog,- a fáktól elég távol legyenek, viszont az oszlopoka szintén jó távolra kell helyezni. Igen ám, de ha a oszlopok nagyon az útba behelyeztetnek, ez meg a forgalmát erősen korlátozza, hiszen a kövezett útból már is fél méter sávot elfoglal. Azért az illető köröknek a villamoszlopok elhelyezése tekintetében egy helyes és lehetőleg végleges megoldásáról kell gondoskodni. Mi egyetlen helyes megoldásnak azt tartjuk, hogy a villamvezetékek a törvényszéki olda'on tetőtartókon vezettessenek ki. Elismerjük, hogy valamivel költségesebb volna, mint oszlopokon vezetni, de leggyökeresebb és végleges megoldás volna. Volna még, bár nem ilyen helyes más megoldási mód is, nevezetesen,.ha a villamoszlopok a túlsó oldalra a jelenlegi helyükkel az úttengelyre nézve symmetrikusan helyeztetnének. Igaz, hogy innen is épen azért helyezték el a távbeszélő és táviró vezetékeket, mert a fákat erősen galyazni kellett, de hát viszont az is igaz, hogy ezek, tudniillik a törvényszék felőli oldalon a fák nem oly szépek, mint a vasút oldalán. 8 ha ide helyeztetnék át, talán még ott is ellehetne tűrni, hogy itt végig gömb akáczfasor létesittessék. A dolog sürgős és gyorsan megoldandó. Úgy tudjuk, a vasút részvénytársaság a városhoz még át sem irt e tárgyban, sem pedig a villamtársaságnál a villám-oszlopok áthelyezése tárgyában nem rendelkezett, noha sinje.it gyorsau lerakni akarja. Agrár szocziális bajok. Mezőgazdasággal foglalkozó földmivelő munkásaink telve vannak keserű panaszokkal munkaadóik ellen ; egyöntetűen szervezkedni igyekeznek országszerte s szervezkedésük bevallott czélja közös és egy : emelni akarják munkabérüket. Nem lehet vitatni, mindenkinek joga sőt önönmaga iránti kötelessége, hogy igénybe vegyen minden lehető törvényes módot és eszközt arra nézve, hogy létfentartásának biztosítékait megszerezze és gyarapítsa. Azonban midőn valaki egy bizonyos munkára nézve erejét, egyéniségét szerződésileg már lekötötte és pedig oly módon, hogy egyúttal munkájának ellenszolgáltatása értékben kifejezve, előzetes megállapodás folytán szintén szerződésileg biztosíttatott és ugyanakkor teljesítendő munkájára nézve magasabb bér után vágyakozik s szervezkedik oly czélból, hogy a munkaadókat egyöntetű összebeszélés folytán kényszerítse a szerződést meghaladó magasabb munkabér megadására, akkor a mezőgazda- sági munkás már összeütközésbe jön a törvénynyel és megszegi szerződésszerű kötelességét. Nem csoda tehát, hogy az idei aratásra vonatkozó előkészületek során a gazda aggodalommal látja és tapasztalja munkásai szervezkedését. Egyrészt azért mert a munkásaival szerződésben van, másrészt azért mert a szervezkedés külső megnyilatkozásaiban nem vezethet máshova, mint az aratási szerződés nyílt megszegésére. Nyugodtan nézhetnek azonban az aratás elé. A munkások jelzett bérmozgalma nálunk Békésvármegyében régebbi keletű, melynek folytán közhatóságaink annak rugóival, a szervezési munkálatok és agitácziók módjaival és azzal, hogy a munkásoknak értelmesebb része szerződés megszegésébe nem megy bele, tisztában lehetnek. Csak résen legyenek. Arról van szó ugyanis, hogy központi szövetkezetek kiküldött és kiküldetlen emberei mesterségesen szítják a munkások között az elégületlenséget és ösztönzik őket az engedetlenségre. Az hogy a vasárnapi munka alók fel akarják mentetni a munkásokat, hogy a gazda bánásmódját éles bírálat tárgyává teszik, mind egy-egy tetszetős frázis arra, hogy tulajdon- képeni czéljukat elérjék s minél szélesebb rétegekben vonják be a munkásokat keserves filléreikkel a szövetkezésbe. S ezen a pénzen utazgatnak azután a munkás apostolok«. Az agitáczió ellenszere egyszerű: szigorúan kell ellenőrizni a szövetség munkálódásait. Ha a helyi csoport megalakulása miniszterileg jóváhagyva nincs, fenálló törvényeink szerint működését meg sem kezdheti, tehát hatóságilag beszüntetendő. Természetes, hogy a hatóságoknak első és fő feladata, — mint ezt az alispáni jelentés is jelzi — hogy a munkásokkal közvetlen és állandó érintkezésben kell lenni. Ismerjék ki azok gondolkozási módját, hallgassák meg és orvosolják panaszaikat, ne mulasszák el soha a leg-
