Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-10 / 23. szám
8 BÉKÉS 1906. junius 10. hatamas testével felemelkedett a viz színére, csapkodott ficzkándozott, úgy, hogy hatalmas hullámokat idézett elő, és a vége az lett, hogy sikerült neki a horogról elmenekülni s villimgyors szökéssel Ladány felé vette az útját. így a tárcsái halászok elestek a zsíros zsákmánytól. Öngyilkosság. Orosházán junius 1-én a délutáni órákban Varró Lajos szíjgyártó éles borotvával elvágta a nyakát s meghalt. Az utóbbi időben buskomor volt s családja nagyon vigyázott rá. A szerencsétlen ember özvegyet és nyolcz gyermeket hagyott hátra. Tettének oka állítólag a folytonos pénzzavar volt. Tarka képek. A tulipán mozgalom kluja volt nálunk a vasárnapi alakuló gyűlés, amelynek viszont fénypontját képezte a gróf Almásy Dénesné elnöki megnyitó beszéde. Mindenki el volt ragadtatva, mert Öméltósága olyan szépen beszélt, akár csak egy született szónok, vagy hires képviselő. Meg is volt beszédének a hatása, mindenki tapsolt és éljenzett, köztük a mi derék számvevőségi főnökünk is, akinek öblös hangja úgy kihallatszott a többi közül, mintha ő lett volna a tulipánkert leghatalmasabb tulipánja. A vége a mozgalomnak természetesen az lett, hogy megint alakult egy uj egylet, pedig az egylet olyan a társadalmi életben, mint a hatósági intézkedések közt a bizottság kiküldetése, ami viszont körülbelül egyenlő a »Concordia«, vagy »Kegyelet« czimü pom- pes fu^iébres vállalatok czéljával. Ennél az egy egyletnél azonban mégis reméljük a kivételt, csak egy körülmény aggaszt bennünket, hogy ennek az egyletnek is az ellenőre — re, a minden egyletek ellenőre s ő maga panaszolta, hogy még eddig egyetlen egy egyletnél sem volt alkalma ellenőri képességét kifejteni, az ő. ellenőri keze tehát olyanféle, mint a politikában az a bizonyos »balkéz«, azért jó lesz vigyázni, nehogy ő kezeskedjék az egylet felvirágzásáért. Ámbár a felvirágzás mindenképen bizonyos, mert hisz a Tulipánkert ha egyebet nem, de virágzani szépen fog. Az első virágok máris megjelentek a »Bulgária* és a »Komló« törzsasztalának sörös és boros poharain, amelyeken, — lévén e poharak gyakran tele gyönygyöző nedűvel, — a legcsökönyösebb volt mamelukok által- is a legszívesebben látott jelvények. így lehet a legkönnyebben terjeszteni az eszmét. Hogy lehet legkönnyebben pénzre szert tenni ? Ezt meg a gyulai kereskedők s kereskedő ifjak találták ki, akik pünkösd másod napján juniálisos majálist rendeztek a városerdőben. Azt tudtam, hogy az ügyes kereskedő túl tud adni a legrosszabb portékáján is, de hogy ilyen kelendősége lesz a majálisuknak, azt ők maguk sem hitték, csak remélték. S reményük bankóra vált, a miből egész csomót raktak élire, mint a majális tiszta bevételét. Az igaz, hogy a programmjuk csábitó volt. Először az erdő, azután a Manók (voltak köztük Emánuelek is !) A pénztárnál ott ült a törő ember (Zuzmann), aki egész nap s talán még most is azon töri a fejét, hogy hányán használták fel az erdő kerekségét a pénztár figyelmen kívül hagyásával. De megnyugtatta őt az aranyember (Goldberger), a bankók sokaságával. Aranyos kedvük volt az elnököknek is, Gzinczárnak s Dobay Ferinek. Különösen akkor hágott a jókedv legmagasabbra, mikor már a kora délutáni órákban minden konfetti s szerpentin elfogyott s még csak egy láda volt felbontatlanul, da már azt is körülállták a konfettit áruló leánykák s sürgették az utolsó láda felbontását. Nosza Balázz ur,'— aki annyit dolgozott egy maga a majális érdekében, mintha csak Port-Artur bevételéről lett volna szó, — neki fesziti a bicskáját a fedő lapnak, amely felpattan s belemarkol a láda tartalmába — s kivesz belőle egy 2 literes kőkorsót. Azt mondja erre Dobay Feri: Na hát, nem kihozták a Doboz község által rendelt tintát is. De azért Dobay t nem lehetett kihozni —a sodrából, nem úgy mint Hojfmann Miska bátyánkat. Ő vele történt a héten az alábbi, igen mulatságos eset. Miska bátyánk negyed magával és pedig az alsó-fehér-körösi-ármentesitő-társulat főmérnökével, szak vagy szakasz, avagy szakasztott mérnökével és ártéri énekesével, kirándultak Csabára s ott folyó ügyeiket elvégezvén, a »Fiume« vendéglőben töltve az időt, azon tanakodtak, hogy a nap'hátra levő részét, mikép és hol töltsék el. — Miska bátyánknak akadt egy kitűnő és ármentö gondolata: tudjátok mit, gyertek ki hozzám Decs halomra. Viszünk ki magunkkal 3 üveg bort innen a vendéglőből, oda kint van jó harapni való, meguzsonálunk, elboroz- gatunk estefeléig s mint ki dolgát jól végezte, kocsizunk be Gyulára. S már hívta is a pinczért. Hé, pinczér! vigyen csak fel 3 üveg jó bort a szobámba s pakolja jó be, hogy a kocsira tehessűk, itt az ára. Ezzel a vízügyekben utazó társaság is felkerekedett, Miska bátyánk felérvén a szobájába, látja, hogy a három üvegből kettő egy külön csomagba, egy szintén külön van pakkolva. Furcsa gusztus ettől a pinczértől a pakkolásnak ez a módja, gondolta magában, de hát egye kutya, az a fő, hogy az uzsonnánál legyen mit inni. Décshalom a legberendezettebb tanyák egyike, jégverme is van. A jégverem tudvalevőleg a legjobb arra, hogy a kocsin felrázott s megmelegedett üveg borokat lehűtse. Nosza, amint a társaság Décsba- lomra megérkezett, Miska bátyánk feltörette a pin- czét s behüttette a borospalaczkokat. — Mig a bor hült, a társaság jó étvágygyal fogyasztotta a Gyulán készült csabai kolbászt, a mire a Csabán készült gyulai bor kitűnő ital. Miska bátyánk az egyik behfitött palaczkot felbontva, töltött a vendégek poharába s poharát emelve az ekkép szerencsésen elintézett viziügyekre, vígan koczintottak-----de a következő pillanatban, mi nt egy-egy eczetbe savanyított ugorka, kérdőleg néztek egymásra s mindannyian Jontz Franczira gondoltak, mert a pohárban — eczet volt. Most következik a magyarázat. — Miska bátyánk mikor Csabára megy, hogy a Gyula és Csaba közti jó viszonynak külső jelét adja, mindig vesz 2 üveg eczetet s 1 üveg olajat. A pinczérfiu pedig, aki a három üveg bort felvitte a szobába, látva a bepakolt 2 üveget meg 1 üveget, gondolta magában, hogy az is 3 üveg, a 3 üveg bort visszavitte. Miska bátyánk meg látva a 2 üveg eczetet s 1 üveg olajat, azt hitte, hogy ahán itt van már a 3 üveg bor s kinek jutna eszébe, bor mellett az eczet, meg az olaj, legfeljebb akkor, ha issza s még jó, ha a kettő közül az eczetet választja ki s nem az olajat. Hanem azt a káromkodást, a mit 'az eczet megízlelése után Miska bátyánk hallatott, jó hogy neru hallotta a décshalmi béres asszonyon kívül más. Ez a históriája a csabai kirándulásnak s vége az én krónikámnak. ___________ —ss — ó. N y i 111 é r. E rovat alatt közlöttekért nőm vállal felelősséget a szerkesztőség. Pcóc7arfiirrln BudaPesten- Nyári és UodOLdl IUI UU téli gyógyhely, a magyar ■ irgalmasrend — tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdők; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák, török, kő- és márványfürdők; hőlég, szénsavas és villamosviz-fürdők. Ivó és belégzési kúra. 200 kényelmes lakószoba Szolid kezelés, jutányos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küld 40 2—10 Az igazgatóság. Közgazdaság. A gyulamezöi földvétel. Orosházán a község múlt hó 29-én délután tartott képviseleti közgyűlésén legfontosabb tárgy volt a gyulamezei földvétel ügye, mely ismét közelebb jutott a megvalósulás felé. Ugyanis az első megállapodás értelmében — mely szerint Orosháza az esetben veszi meg a kérdéses uradalmat kis holdanként 640 korona vételárért, ha azt junius 15-ig jegyzésekkel biztosíthatja — alkalmasint elesett volna a község e vételtől. Azonban a bizottság a község jól felfogott érdekében akczióba lépett és olyan javaslatot terjesztett a képviselőtestület elé, melynek alapján nemcsak megoldható ezen vételügy, de az előbbinél némileg kedvezőbb is. S a képviselőtestület hosszas eszmecsere után el is fogadta a bizottság javaslatát. Eszerint Orosháza község ajánlatot adott be a tulajdonos Károlyi István grófnak, hogy az úgynevezett Gyulamezei és Kisszénási uradalmait 6.500.000 korona összvételárért a terméssel, gazdasági épületek, jószág, felszerelés, tehát összes tartozékaival együtt véglegesen megveszi. Egyúttal a bizottságot felhatalmazta a gyűlés, hogy a termést és gazdasági berendezést, — ha a gróf ez ajánlat alapján eladottnak jelenti ki a kérdéses uradalmakat — az épületek, fák, trágya, szóval a törvényes és természetes tartozékok kivételével eladhassa s az abból befolyó pénzből fizesse be a 300.000 ezer korona foglalót s viszont az esetleg jegyzetlen maradt birtokrészlet megtarthatása czéljából ideiglenes kölcsönt vehessen igénybe. A termés és berendezésre már van is ajánlat Wolfinger Miksa 400.000 koronát ajántott fel érte oly kikötéssel, hogy a birtokvótelből f. évi október 1-ig felmerülő költségeket — a község által esetleg felveendő 700.000 koronáig terjedhető kölcsön kamatait is s a birtok után járó köz- és egyébb terheket ő fedezi. A vármegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya a folyó hó 4-én pünkösd hétfőjén tárgyára nézve igen fontos, azonban gyéren látogatott ülést tartott Ezen ülésen ugyanis beható tanácskozás alá vette a cselédtörvénynek a modern viszonyok és a népélet újabb jelenségei folytán feltétlenül szükségessé vált revisióját. A tárgyalás főanyagát a pestmegyei gazdasági egyesületnek a m. kir. földrnivelésügyi kormányhoz intézett s véleményezés czéljából a gazdasági egylethez is megküldött ama felirata képezte, mely a cselédtörvénynek úgy a cselédek érdekeiből, mint a szolgálatadók szempontjából szükségéé módosítását sürgeti, A választmány beható tanácskozás után határozatilag kimondotta, hogy a törvény módosításánál a tervezetteken felül figyelembe veendőnek tartja a cselédeknek a közterhek viselése alól való tágabb körű mentesítését és különösen a védkötelezettség alatt álló családfők hozzátartozóinak a szolgálatból folyó mél- tányosabb kárpótlását. Ilyen étleiemben feliratot is intézett a kormányhoz, s egyben elhatározta,, hogy megkeresi az illetékes közig, hatóságokát. Miként az ujabbi időben gomba módra jelentkező és a munkások s a cselédek bujtogatása czéljából tanyákról tanyákra járó izgatok ellenében a legszigorúbb megtorló intézkedéseket tegyék folyamatba, mert mint mindenütt, úgy a vármegyében is méltán aggasztja az illetékes köröket ama féktelen izgatás, mely első sorban is a munkaadó és munkás közötti egyetértés megrontására, de legfőképpen arra vezet, hogy a cseléd törvényes kötelezettségeit nem teljesíti, illetve jogos ok nélkül megszegi, minek folytán minduntalan összeütközésbe jön a törvény rendelkezéseivel. Természetes következménye annak azután, hogy a hatóságok kénytelenek a törvény büntető intézkedéseit foganatba venni. Az igazgató választmány tárgyalta ezeken kívül a luxus lóvásár kérdését, melyet többé nem rendez ; Gádoros község kérelmét vásártartás engedélyezése iránt, melyet pártolólag terjeszt a vármegyéhez; az egylet bérbe adott házát 1000 korona évi bérért továbbra is kiadja, a békéscsabai ág. ev. egyházat felhívta nyilatkozattételre az iránt, vájjon az u. n. kerti kertészlakot hajlandó e ezután is bérelni ; a miniszter ama tényét, hogy a Körözstarcsán rendezendő állat- dijazásra 800 korona államsegélyt engedélyezett, örvendetesen vette tudomásul ; a katonai parancsnokságok megkeresése folytán termény értékesítő szövetkezet létesítését mondotta ki; a gazdatisztek országos egyesületében 2000 koronás alapítványt tett egy gazdatiszt gyermekének fél dijas felvételére ; a czukorgyár szorgalmazására Beliczey Géza felkóretett; végül elhatárolta, hogy tanulmányi kirándulást tervez a budakeszi kiállítás megtekintésére. Törvényszéki csarnok. Júniusi esküdtszéki ülésszak. A júniusi ülésszakban csupán két bűnügy foglalkoztatta az esküdtszéket, ami örvendetes jelenség, mert az ez évi februári ülésszakban egyetlen egy
