Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-03 / 22. szám
8 1906. jüniüs 3. BÉKÉS gyének. E közt és az eddig alakult egyletek közt pedig az lesz a különbség, hogy a mostani egyleteket (Pálffyékat kivéve) megalakitották, aztán senki sem törődött vele többet, legfeljebb akkor vakarta a fejét egy-két ember, mikor a tagsági dijat kérték, mig a most alakuló egylet ép ellenkezőleg nem tagsági dijat kér az emberektől, hanem érdeklődést minden iránt, a mi magyar, legyen az ipar, művészet, irodalom, kereskedelem, vagy bármiféle produktum. A »tulipánkeit« czélja tehát szép és magasztos, mert a magyar géniuszt veszi védőszárnyai alá s azért szóljon a mi részünkről is egy szerény üdvözlet az uj egyletnek ! Egyébként pedig, mint az lapunk mai vezér- czikkéből is látható : Pünkösd van ! összes pünkösdi reflexióim, és a tüzes nyelvek körüli ismereteim ki lévén merítve, egyedül annak konstatálására szorítkozom, hogy ez a harmadik sátoros ünnepe az esztendőnek és pedig az, amikor a pünkösdi rózsa kihajlik az útra és ilyenkor hajnalban születnek azok a kis lányok, akik nem anyától lettek, hanem rózsa fán termettek, ami a mamákra nézve mindenesetre kényelmesebb. A pünkösd másodnapját a kereskedelmi majális teszi érdekesebbé, a mely alkalomra Gyula város közönsége találkozót ad egymásnak a városerdőben. A majális, vagy korszerűen irva juniális, igen gazdag programmal van összeállítva, úgy hogy pazar élvezetben lesz részük azoknak, akik kimennek erre az alkalomra a városerdőbe. Ez lesz a második majális az idén, az elsőt a gyulai gimnázium rendezte csütörtökön, a harmadik pedig az összes elemi iskolák növendékeinek részvételével lesz a jövő héten. Ezen nem kevesebb mint négyezer ember lesz, ha a gyermekek hozzátartozóit is beleszámítjuk. Szóval nem lehet panaszkodni most a felől, hogy nem lenne Gyulán társadalmi mozgalom. A héten meg folytattuk a választásokat. Alig hogy befejeztük a vármegyén, ahol nem régiben alispánt, három jegyzőt egy főszolgabírót és egy szolgabirót választottunk, most Gyulavárosánál volt egy kis részleges restauráczió uj városi ügyészt és uj alkapitányt választottunk és pedig mind a két helyre odavaló érdemes embert. Jantsovits Emil doktorban boldogult édes atyja utódjául, méltó, képzett és rokonszenves fiatal erőre tett szert a város Bessenyei Vendel pedig régesrégen rászolgált már, hogy olyan sarzsihoz juttassák, a melyet megérdemel. Régi kipróbált őre ő a rendnek s nem egy jó fogást tett már rendőrbiztos korában is s nem kételkedünk, hogy a legutóbbi többszörös betörések tettese is mihamar az ő kezeügyébe kerül. A vásár idejében történtek ezek a betörések is, mint egy másik eset, a melyből az a tanúság, hogy a Röntgen sugár is kikaparja az igazságot nemcsak a tyuk. A Fábián hetese ugyanis sírva ment haza a vásárból a múlt vasárnap és kétségbeesve panaszolta a gazdájának, hogy neki most már meg kell halnia, mert véletlenül lényelte azt a 10 koronás aranyat amelyet rábíztak, hogy vásároljon rajta. Olyan csuklást és öklöndözést vitt véghez, hogy csakugyan elhitték neki és fiakkerrel vitték be a kórházba Kaczvinszky dr. keze alá, hogy operálja ki belőle a 10 koronás aranyat. A kórházban a gyereket rögtön a Röntgen masina elé állították, de a katbód-sugarak csak nem akadtak semmiféle nemes érezre a gyerekben. Már-már azt hitték, hogy csődöt mondott a Röntgen s a gyereket megijesztették, hogy most már fel kell vágni a gyomrát, mire a pácziens esze nélkül bevallotta, hogy nincs biz’ ő benne egy 10 filléres sem, hanem a nadrágzsebében van még 3 forint 40 krajezár a 10 koronás aranyból, a többit el-laczikonyházta, ringlispilezte és mézeskalácsozta a vásárban. — Ilyen átkozott masinéria a Röntgen . . . — re. Közgazdaság. A Gyula—simonyifalvi helyiérdekű vasút föld munkája Miskéig készen van, s teljes befejezése Simonyifalváig két hét alatt annyival inkább remélhető, minthogy a kisajátítás teljesen befejeztetett. A sinfektetés, homokolás nélkül, Gyulaváritól Fekete- gyarmat-felé egészen a Makkos erdőn keresztül is, összesen mintegy 16 km. hosszban megtörtént, a mely körülmény az építés további gyorsabb haladását biztosítja; ugyanis ezen 16 km. szakaszon már a társaság saját két gőz lokomotivja és bérelt teherkocsijaiból alakított teher vonatokkal az építési anyagokat gyorsabban lehet az építési helyre fokozatosan előre szállítani. A munkálat vezetését lényegesen könnyíti az, hogy a telefon vonal egész Simonyifalváig kiépítve van. A munka örvendetesen halad, tehát örömünk tetőfokát előreláthatólag a szeptemberi megnyitáskor érjük el, mely időpontra a vasút üzembehelyezését a társaság gyakorlatias vezető mérnöke, Zerkowitz Rudolf kilátásba helyezte. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy a munkálatok ily eredményes előbbrevitelében kitűnő érdemei vannak dr. Fábry Sándor főispánnak, mint a társaság elnökének, s hogy oroszlán rész jut a kiépítés munkájából Szekér Gyula uradalmi jószágfelügyelőre, a társaság végrehajtó bizottságának elnökére, ki irányitó és ellenőrző figyelmét a legapróbb részleletekre is kiterjeszti s kinek a társaság pénzügyeinek rendezése körül is sokat köszönhet. Épen ezért mert tudjuk, látjuk, hogy a társaság vezetői minden kérdés iránt, melynek eredményes megoldása a társaságra előnyös lehet, a lehető legtárgyilago- sabbak, másrészt meg a város képviselőtestülete a város gazdasági fejlődését nagyon is óhajtja, hiszen épen ezért adott 200.000 kor. hozzájárulást a vasúthoz: kérdjük, miért kellett az állomási sorrendben „Kossuth-téri állomásinak elkeresztelt állomást az úgynevezett Billitz telekre behelyezni ? Azért talán, hogy ne rakodhassanak a Kossuth-téren szabadon fel és le, mint a hogyan rakodnak hasonló vasútnál, Nyíregyházán, Dombóváron, Nyírbátorban a főtereken s mint a hogyan Nagyzerind és Simonyi- fal^a is a piaczterükön rakodni akarnak? Vagy azért, hogy az állomáshoz való igás közlekedés, és az állomási kocsik tologatása, az állomás előtti gyalog forgalmat felettébb veszélyeztesse, tekintettel épen a gimnáziumi növendékek gyalog forgalmára is? Vagy talán azért, hogy piaczunk forgalma az állomás beszoritása és nehéz hozzáférhetése folytán ne emelkedhessek úgy szabadon, mint egy piacz- tóri állomás létesítése esetén emelkedhetnék ? 8 végre talán azért, hogy a báró Wenckbeim Béla-utcza ezen egyenes kinyithatása, mely művelet idővel feltétlenül végrehajtandó lesz, már most vógkép megakadályoztassék ? A társaságot azt hisszük ezen czélok nem vezethették, mert hisz ez reájuk nézve sem előnyös. Először is ki kell sajátítani az egész telket, — pedig az egész telken igen kicsi kis állomás helyezhető el, — és ez Gyula és vidéke forgalmának alig lesz megfelelő, az egész telek pedig drágább, mint egy sínpárnak szükséges terület sáv. Másodszor épen mert csak kicsi állomás lesz elhelyezhető e telken, ennélfogva a forgalom nem épen lesz akadálytalan és könnyen lebonyolítható az, tehát, hogy mégis ide terveztetett az állomás, hiba, nekünk azonban nem czélunk e hiba okának felderítése, hanem csak az, hogy a társaság és a város figyelmét felhívjuk erre a tervezési hibára, hogy annak kivitele megakadályozható legyen. A Kossuth Lajos-téren kell elhelyezni a „ Kossuth-téri állomást“ és nem a Billitz telekre eldugni. Félreértések kikerülése végett megjegyezzük, hogy az állomás a téren semmi épület építését nem kivánja, csupán 3 sínpár fog elhelyeztetni, melyek közül egy később a vásártérre is kivezethető lenne, egyenesen az aradi utón. Ismételten felhívjuk az irányadó körök figyelmét. A dolog a helyzet mai stádiumában még reperálható. Uj gazdasági tudósítók. A földmivelésügyi minister újabban három gazdasági tudósítói megbízatásról értesítette a vármegye alispánját. És pedig az orosházi járásra nézve a gazdasági tudósítói tiszttel megbízta Márton János orosházi, a békéscsabai járásra nézve Mázor Pál békéscsabai és a gyulai járásra nézve Kiss Albert dobozi lakosokat. A gyulai tisztviselők fogyasztási szövetkezete, mely tavaly februárban alakult mintegy 300 üzletrészszel, egy esztendei fennállásáról most számol be a nyilvánosságnak. A lapunkban közzétett mér leg szerint az első évi tiszta nyereség 600 korona, mely a tartalékalap létesítésére fordittatott. Az egylet múlt vasárnap tartotta volna évi rendes közgyűlését, de miután azon az alapszabályok szerint a határozatképességhez szükséges negyven tag meg nem jelent, megtartható nem volt, hanem e hó 10-ére uj határidőt tűztek ki, melyen a tagok számára való tekintet nélkül fognak határozni. A gyulai hitel és böranyag beszerző szövetkezet május hó 28-án tartotta évi rendes közgyűlését a tagok nagy részének jelenlétében. Jóváhagyatott és elfogadtatott az évi mérleg, mely szerint az évi nettó forgalom 109.004 korona 29 fillért tett s a tiszta haszon 499 korona 57 fillér, ami a tartalék- alaphoz csatoltatott s a tartalékalap ezáltal 3345 korona 33 fiiérre szaporodott. A szövetkezetnek 127 tagja van, 300 üzletrészszel és múlt év folyamán 101 ezer korona értékű árut forgalmazott tag- jairak, s hogy nagyobb hasznot nem mutathat fel ennek az az oka, mert áruit csaknem a beszerzési áron adja tagjainak, csak hogy az általános gazdasági rósz viszonyok és üzlettelenség által sújtott bőriparosokon segíthessen. — A szövetkezet az országos központi hitelszövetkezet kötelékében áll s nem annyira hitel mint inkább bőráru közvetítéssel foglalkozik. Az elmúlt évben azonkívül 2000 pár bakkancs kiszitósót is lebonyolította. Az uj igazgatóság következőleg választatott: elnök és központi megbízott Szabados István, igazgatók Névery István, Névery Antal, Pumutz János és Csete Pál. Az uj igazgatóság elhatározta hogy a szövetkezet kebelében, de attól tetjesen függetlenül, filléres segélypénztárt létesít 3 évi kötelezettséggel s hetenként 20 filléres befizetésekkel, melybe bárki szabadon beléphet és tetszés szerinti számban üzletrészeket jegyezhet. A vármegye áliategészség jgye májusban, az elmúlt április hóval szemben rosszabbnak jelezhető. Ugyanis annyiból gyengült, hogy május hóban a ragadós száj és körömfájás, melytől a vármegye már teljesen mentes volt, két községben, u. in. Gyomán és Békésen fellépett. Eme közgazdasági szempontból igen jelentős betegség helyhez kötésére a hatóságok a törvények keretén belől a leghathatósabb és legmesszebb menő intézkedéseket már megtették, sőt ezenfelül a védekezési eljárás befejeztéig egy külön állatorvosnak a helyszínére leendő kiküldetése iránt javaslatokat tettek a földmivelós- ügyi kormányhoz. Egyebekben a többi ragadós állati betegségek csak szórványosan mutatkoztak, minél fogva azok különösebb állatforgalmi korlátozásokat vagy számottevő elhullás! veszteségeket nem eredményeztek. Gazdasági munkások s cselédek sztrájkja. Sárréten, Füzesgyarmaton, illetve Bucsatelepen a gazdasági cseléd sztrájk izgalmai többé kevésbé lecsillapultak, helyreállott a rend, azonban nem bizonyos, hogy a hamu alatt nem lappang-e tovább az elégületlenség parázsa s titkon nem szítják e azt. Ambrus Sándor alispán, hogy személyesen szerezhessen tájékozódást a sárréti munkás mozgalmakról, kiutazott Szeghalomra, onnan Füzeegyar- matra és Bucsatelepre, a honnan tulajdonképen a mozgalom kiindult. A legutóbb kitört, de idejekorán elfojtott munkás sztrájk epilógusa pénteken délután játszódott le a vármegyeházán, a hol a munkásügyi albizottság ülésezett dr. Fábry Sándor főispán elnöklete alatt s az ülésnek egyedüli tárgyát képezte Helmeczi Lajos füzesgyarmati lakos ellen gazdasági munkásoknak a megkötött aratási szerződések teljesítésének megtagadására való ösztönzése miatt indított kihágási eljárás során hozott Ítélet felülbírálása. A munkásügyi albizottság, melynek előadója dr. Daimel Sándor főjegyző volt, hosszas beható tárgyalás után hozta meg ítéletét, mely a büntetést enyhíti és pedig a 40 napi elzárás helyett 30 napi elzárást s a 2C0 korona pénzbüntetés helyett 100 korona pénzbüntetést szabváu ki. Az Ítélet enyhítésének főindokául az szolgált, hogy a bizottság nem látta közvetlenül bebizonyitottnak, hogy a vádlott kifejezetten a szerződés szegésre hívta fel munkástársait, inkább csak az általános elégületlenséget igyekezett szítani s ennek közvetett eredménye lett volna a munkássztrájk. A vármegye alispánja is felülbírálván ugyancsak a nevezett ellen népgyülésnek szabályszerű bejelentés és
