Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-03 / 22. szám
1906. junius 3. BÉKÉS 9 hatósági engedély nélkül való rendezése és tartása által elkövetett kihágás miatt hozott Ítéletet, azt a kihágást megállapító részében helybenhagyta, miután Helmeczi Lajos tényleg nem jelentette be a népgyülés tartását, azonban a reá kiszabott büntetést leszállította, mert Helmeczi eljárásában nem volt rosszhiszeműség, miután magát a főszolgabírót is meghívta a gyűlésre s megküldte a főszolgabírói hivatalhoz az erről szóló felhívás egy példányát, továbbá tekintve, hogy a főszolgabíró előbbi Ítéletében ezen népgyülés tartása már mint súlyosító körülmény felhozatott s igy szigorúbban büntette- tett. Leszállította pedig az alispán 10 a napi elzárást 3 napra, a 100 korona pénzbüntetést 30 koronára, illetve behajthatlanság esetén további 2 napi elzárásra, S ezzel egyelőre a sárréti munkás és gazdasági cselédek elégületlenkedósének vége szakadt, a béke helyreállott. Mint újabban értesülünk, a belügy- minister elrendelte, hogy az összes vármegyei földmunkás egyletek vizsgáltassanak meg, s amennyiben a vizsgálat eredményéből az volna megállapítható, hogy az általános aratási sztrájkra készülnek s ez iránt szervezkednek, ezen egyletek működése azonnal fel fog fiiggesztetni. A gazdák gyűlése. A Békésmegyei Gazdasági Egylet uj igazgató-választmánya junius hó 4-ikén pünkösd hétfőjén 9 órakor Csabán, az egyesület saját házában, Beliczey Géza igazgató-elnök e nök- lete alatt ülést tart az alábbi érdekes tárgysorozattal : 1. Elnöki jelentések, luxuslóvásár megtartásáról, Gádoros község vásár ügye vétemónyezéséről, Petőfi- téren levő ház bérletének lejártáról és egyháznak eladott kertészlak ügyéről. 2. Közgazdasági szakosztályok javaslata cselédtörvény revíziójára vonatkozólag. 3. Földmivelésügyi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy az állatdijazásra 800 kor. államsegélyt ad. 4. Katonai parancsnokságok megkeresése, melyben a hadsereg élelmezésének szállítására hívja fel a gazdákat. 5. Az. OMGE. átirata a kóbor- czigány-ügy rendezése tárgyában. 6. Aradvármegyei Gazdasági Egylet átirata munkásvédő egylet szervezése tárgyában. 7. Gazdatisztek országos egyesületének megkeresése, az általa létesítendő internatus segélyezése iránt. 8. Áchirn Gusztávnak a közgyűlés által ide utalt indítványa czukorgyár létesítésére -vonatkozólag. 9. Folyó ügyek és idiiványok. Az árendási s ökörjárási földvétel. Az a bizottság, amelyet Gyula városa képviselőtestülete az árendási s ökörjárási földek megvásárlási ügyében kiküldött, május 30-án eljárt megbízatásában és érintkezésbe lépett Szekér Gyula uradalmi jószágfelügyelővel, mint a tulajdonos özv. gróf Almást/ Kálmánná, Wenckkeiin Mária grófnő megbízottjával a földvétel ügyében. Mint lapunk múlt heti számában megírtuk, a kegyelmes asszony az árendási 1180 hold földért holdankint 700, az ökörjárásért holdankint 800 koronát kért a várostól s igy a vételár mintegy 1220000 koronának felelt volna meg. A szerdai tárgyalás alkalmával Szekér Gyula jószágfelügyelő, a grófnőnek komoly eladási szándékát, Gyula városa, különösen pedig ama közös czél iránti jóindulatát igazolandó, hogy a gyulai szegény sorsú lakosság akár örök tulajdoni joggal, akár bérlet utján földhöz juthasson, a föld eladási árát 1220000 koronáról spontán elhatározással 1080000 koronára szállította le, úgy hogyazutóbbi 1 millió nyolczvan ezer koronát számítva, a két föld átlagos vételára holdankint 647 koronát tenne. A kegyelmes asszonynak eme szives előzékenysége, ha nem is hárította el ama rendkívül sok akadályt, amely a földvétel elé nehezedik, tagad- hatlanul mégis könnyítette a helyzetet annyiban, hogy a városnak nemcsak kötelességében, hanem ' módjában is lesz az árendás s ökörjárási földek megszerzésével a közérdek parancsolta jogos igényeket kielégíteni, vagy ezek kielégítésére komoly kísérletet tenni. A képviselőtestület, tegnap délután direkt ez ügyben tartott rendkívüli közgyűlésében, Kóhn Dávid a képviselők számos tagjaival tartott értekezleten már előzetesen közölt és általános viszhangot kellett ama indítványt tette, hogy miután Gyula városa annyira elvan merülve az adósságban, hogy a védekezett, hogy az udvaron találta a gyereket és benedeki földvétel után még a legnagyobb áldozatokkal is alig volna képes egy ujabbi nagyobb par- czellázásba bocsátkozni, különösen pedig képtelen lenne a parczellázást úgy keresztül vinni, hogy a városnak ama lakosai, a kik Benedekből sem jutottak, pedig legjobban rá vannak szorulva, földhöz akár örökáron, akár bérlet utján a föld élvezetéhez jussanak : kérje meg a közgyűlés a földmivelésügyi mi- nisteriumot, hogy a várost a kérdéses földnek a gyulai zsellérség részére leendő megszerezhetése czéljából a legmesszebb terjedő állami támogatásban részesíteni szíveskedjék. Az árendási földek, egy- részről a kőuttól határolva, másrészről a Fehér és Fekete Körösök partjaira nyúlván a parczellázásra s a belterjes gazdálkodásra csaknem eszményi alkalmat nyújtanak. Talán az egész Alföldön nem volt még egyetlen föld sem annyira alkalmas a parczellázás ideális czéljainak gyakorlati megvalósítására, mint az ökörjárás és árendás. Közelében van a városinak, amelynek föld nélkül szűkölködő napszámos proletáriátusa évről-évre ijesztő mérvben növekszik és mindég hangosabb és lármásabb igényekkel lép fel, mely igényeknek jogosultságát nem is lehet tagadásba vonni. Egy öntudatos földmivelési politika, egy újabb csapáson induló parczellázási terv, amely egy belterjes gazdálkodás álláspontjából indulna ki, paradicsomot varázsolna az ökörjárás és árendásból, megsokszorozná annak jövedelmét és a munkáscsaládok százainak nemcsak keresetet és kenyeret, hanem jólétet is tudna biztosítani. A nemzetgazdasági haszon mellett óriási előnye lenne az is, hogy föld- míves napszámosaink munkakedvét fokozná, lelki világát kedvező irányban átalakítaná s az intensiv gazdálkodás üdvösségéről, vezérczikkeknél, szakelőadásoknál és földmivesiskolák példáinál hathatósabban győzné meg. A képviselőtestület a városi tanácsnak Kóhn Dávid indítványán alapuló javaslatát, az indítványozó, továbbá K. Schriffert József, Singer Mihály, Molnár Albert, Szekér Gyula, Weisz Mór, Múlt József, Reisner Emánuel felszólalásai után egyhangúlag elfogadta s elv_ ben már most kimondotta a földek megvásárlását, K. Schriffert József elnöklete alatt Kóhn Dávid és Hoffmann Ferenczből álló küldöttséget választván, mely e hét folyamán felutazik a ministeri umhoz a földvétel támogatását esetleg eszközlését kikérni. Egyben felkéretik Fábry Sándor főispán, hogy a nagyfontosságu ügyet pártfogásába venni s annak sikere érdekében közreműködni szíveskedjék. nem a kamarában. Minthogy pedig ezen védekezése igazoltatott is, könnyű testi sértés miatt 15 koronára Ítéltetett. MeghiTÓ. A gyulai hitel és bőranyagbeszerző szövetkezet, mint az országos közp. hitelszövetkezet tagja, folyó évi junius hó 5-én délután 2 órakor Gyulán, az önkéntes tűzoltó- egylet helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a szövetkezet tagjai meghivatnak. Tárgy: az alapszabályok módosítása. Gyula, 1906. május 28. Szabados István, 151 1 — 1 ig. elnök. Törvényszéki csarnok. Kinevezés. Ő felsége a király dr. Jankovics Tihamér véglegesen Csabára helyezett albiró megüresedett helyére, a gyulai kir. törvényszékhez Szommer Béla pécsi jegyzőt nevezte ki albiróvá. Lopás. Dartha István és Madarász Vincze, Jakúcs István cselédjei voltak Endrődön és ily minőségben a szomszéd Tímár csárdással összebeszélve- gazdájuk birtokából 3 */2 zsák zabot elloptak, melyet, értéken alól, másik szomszédjuk, Tímár Menyhért vett meg. A két cseléd egy-egy hónapi és a két társuk 14—14 napi fogházra Ítéltettek jogerősen. Eladó ház. Gyulán, a Novák-utcza 3. szám alatt lévő ház szabadkézből eladó. Értekezni lehet Száraz András háztulajdonossal. 147 Meghivó. A gyulai Tisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének t. tagjait a múlt hó 27-ikére összehívott közgyűlés határozatképtelensége miatt, — folyó hó 10-ikére, vasárnap délután 4 órára a vármegyeház kistermében, évi rendes közgyűlésre azzal a figyelmeztetéssel hívom meg, [hogy e közgyűlés az alapszabályok 15. §-ának értelmében a megjelenők számára való tekintet nélkül határozatképes lesz. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság jelentése az 1905. üzleti évről. 2. A felügyelő-bizottság jelentése. 3. Az évi mérleg tárgyalása, határozathozatal a felesleg hovaforditásáról és az igazgatóság és felügyelő bizottság számára a felmentvény megadásáról. 4. Az igazgatóság indítványa az alapszabály 10. §-a utolsó pontjának módositásáról. 5. Indítványok. 6. Elnök választás, az igazgatóság kiegészítése és a felügyelő-bizottság megalakítása. Felhívom a t. tagok figyelmét az alapszabályok 15. és 16. §-ára, amelyek a közgyűlésre és hatáskörére vonatkozó határozmányokat tartalmazzák. Az 1905. üzleti évnek az igazgatóság által készített és a felügyelő-bizottság által jóváhagyott mérlegét itt közlöm : I. Mérleg-számla 1. Cselekvő vagyon: Pénztári maradvány 44 K A trafik ellenségei. Endrődön 1905. szeptember 16 án Tímár Szuvavecz Pál és Knapcsek József 17 01 f. Árúkészlet 77 iO K 52 f. Felszerelések 337 K éves legények, Büngözsdi László dohánypajtájábólj/ Alapítási költség 310 K 24 f. , , Á \J J '94 f. Hátralékos uztetreszek 234 K, — annak beszegezett ajtaja kiteszitese után — 16 korona 55 guér levél dohányt elloptak és elpipálták, mert a trafikotl 24 f. Adósok 4189 K összesen 12826 nem szeretik, de mert nem is volt pénzök, hogy dohányt vegyenek. A mikor pedig az igy szerzett dohány elfogyott, Timár János bezárt tanyai lakásába is bementek olyformán, hogy a bezárt ajtót reggel nyitották ki. Itt azonban legnagyobb sajnálatukra, dohányt nem találtak. — E ténykedósökért elől nevezett, — mint közvetlen tettes, — 6 hónapi, börtönre, utóbbi mint bűnsegéd, 8 napi fogházra ítéltetett jogerősen. Önbíráskodás. Babecz Mihály nagyszénási lakos ellen az a vád emeltetett, hogy a múlt év augusztus 24-én Stoszjár Pálné bezárt kamarájának ajtaját benyomta és az ottan előle elbújt Stoszjár András nevű 7 éves gyermeket megverte. Terhelt beismerte, hogy megverte a gyermeket és pedig azért mert ez is mindig ütötte az ő fiait, de azzal 2. Szenvedő vagyon: Üzletrészek 6030 K. Tartalékalap 332 K. Hitelezők 5863 K 66 f. Nyereség mint egyenleg 600 K 89 f. összesen 12826 korona 55 fillér. II. Nyereség-számla. 1. Veszteség: Felszerelésekből leírás 84 K 46 f. Alapítási költségek Va része 155 K 12 f. Üzleti költségek 3366 K 85 f. Nyereség mint egyenleg 600 K 89 f. összesen 4207 korona 32 fillér. 2. Nyereség: Árúkból 3969 K 53 f. Különfélékből 237 K 79 f. összesen 4207 korona 32 fillér. Ezen meghívót, a mérleget és az igazgatóság évi jelentését az alapszabály rendelkezése szerint egyidejűleg szövetkezeti üzlethelyiségünkben is kifüggesztettem s ott megtekinthetők. Gyulán, 1906. évi junius hó 2-án. Korponay István, 130 1—1 elnök.
