Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-27 / 21. szám

2 BÉKÉS 1906. május 27. az alispáni székbe és a kiket megbecsülendő tulaj­donságaiknál fogva egyaránt személyi melléktekinte­tek nélkül méltán alkalmasoknak ismertek a díszes tisztség betöltésére. Ezért volt nehéz és még az utolsó napokban is bizonytalan kimenetelűnek látszó a választás és ennek óhajtjuk betudni azokat a sok oldalról tapasz­talt ingadozásokat és következetlenségeket, a melyek a választás kimenetelét mindvégig kétségessé tették és a melyekhez, ha azokat jóakaratulag nem ennek a körülménynek tudnánk be, a fontos kérdésben való állásfoglalás komolysága és az egyéni szó megbíz­hatósága szempontjából méltán aggályosnak kellene ítélnünk. Az utolsó napok döntötték el a két egyaránt méltó és alkalmas jelölt között a választás kimene­telét. Az egész Békéscsabának és Békés nagyobb részének az előző hangulattal ellentétes állásfoglalása, másrészt a szarvasiak távolmaradása tekintélyes több­séget biztosítottak Ambrus Sándornak és igy vele egyenlőkép hivatott és érdemes ellenjelöltje mellett őt ültette a közbizalom a vármegye alispáni székébe. E helyen is konstatáljuk, hogy a választást épen a két jelölt egyenlő hivatottsága folytán még azok is teljes megnyugvással fogadják, a kik dr. Duimel Sándorban keresték az alispáni szék legméltóbb betöltőjét. A további választások folyamán csak a Il-od osztályú szolgabirói állásnál történt szavazás, a hol az előhangulattal szemben a szolgálatban idősebb dr. Margonyay Gyula tb. aljegyző váratlanul kisebbség­ben maradt, hasonló szép képzettségű kollegája dr. Stojanovics Szilárddal szemben. A tisztviselő választások után kiürült a köz­gyűlési terem és a hosszú tárgysorozat pontjait gyors egymásutánban intézték el. Gyülekezés A régi választóközgyülések előestéjén hangos volt Gyula város minden nyilvános helyisége a be- sereglett megyebizottsági tagok lármájától; most kedden este csak néhány sárréti bizottsági tag volt még látható. Annál nagyobb számmal hozta a szerda reggeli vonat a híveket úgy, hogy a helybeliekkel együtt háromszázra tesszük, — szokatlan sok — a bizottsági tagok számát, miután többen tartózkodtak a választásnál a szavazástól. A vidék egy része a Göndöcs-kerti pavillonba vonult, hol a megyei függet­lenségi párt tartott a közgyűlést megelőzőleg érte­kezletet, a nagy számmal megjelent csabaiak pedig szokásos »perkelt«jök elfogyasztására a Komlóba vonultak. Fél kilencz tájban kezdtek a bizottsági tagok felvonulni a megyeházára és kilenczre tele lett a nagy terem, a mely méhkasként zsongott a választás esélyeit megbeszélők vitatkozásától. Jelen voltak : Dr. Fábry Sáudor főispán elnök­lete alatt dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Berthóty István tb. főjegyző, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér aljegyzők, dr. Margonyay Gyula, dr. Stojanovics Szilárd tb. aljegyzők, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Rohoska Mihály, Seiler Elek, Ambrus Sándor, Lukács Endre, Popovics Szilveszter főszolgabirák, Sáróssy Gyula, Szabó Emil, Somogyi Ákos, Sinszky Ferencz árvaszéki ülnökök, Antalóczy Nándor levéltárnok, Schmidt Iván árvaszéki aljegyző, tb. ülnök, Perszina Alfréd főmérnök és a következő bizottsági tagok: Áchim L. András, Bohus M. György, Lipták L. Pál, Sztraka György, Kovács Mátyás, dr. Sailer Vilmos, ifjú Kraskó Mihály, dr. László Elek, ifjú Laurinyecz István, Kraft Viktor, Seres András, Schreier József, dr. Linder Károly, Kliment Sz. János, Janovszky János, Ágoston Lajos, Pusztai János, Cservenák György, Lipták v. János, Felegyi János, ifjú Laczó János, Kaczkó Mátyás, ifjú Laczö András, Miklya Z. György, Maczák L. György, ifjú Gajdács János, Zsiros András, Pataj György, Kitka György, Aradszky Pál, Botyánszky András, Achim F. Tamás, Povázsay Mihály, Zahorán Pál, Griecs T. György, Motyovszky András, Bakos Mátyás, ifjú Zahorán György, ifjú Zahorán György, Kitka János, Laurinyecz János, Medovarszky Pál, Mázán M. János, Mengyán Pál, Kocziszky Mihály, Sipiczky K. János, Hanó Pál, Kovács Sz. Ádám, Németh Kálmán, Freuder Mór, Kun Ferencz, Tobak István, Jankó Ferencz, Szalay József, Tenner Lipót, Wolfinger Miksa, Vangyel Szilárd, K. Horváth János, Maczák Ádám, Vidovszky Károly, Donner Lajos, Galli Gyula, Pataj Z. András, Galli Mihály, Gémes Ferencz, Horváth Mátyás, Bolla István, Haan Béla, Maros György, Molnár P. János, Torkos Kálmán, Bázár Gyula, Rosenthal Adolf, Reichardt József, Gremsperger József, Farkas József, Dán József, dr. Tardos Dezső, Pfeiffer István, Vagner József, dr. Vas Vilmos, Kun Ede, dr. Debreczeny Lajos, Entersz Károly, Prág Bonifácz, Beliczey Géza, Sztojanovits Gyula, Szalay József, Korossy László, Áchim Gusztáv, Kovács L. Mihály, Jankó György, Seiler Gyula, Kovács Lajos, Antal István, Yeres József, Mikolay István, Németh Pál, Herczegh Géza, Belenta Mihály, Garzó Gyula, VarsághBéla, Südy István, gróf Blankenstein Pál, Reck Géza, Böhm Miklós, Jurcsek Győző, dr. Márki János, Erkel János, Szénássy József, Haraszti Sándor, Gróh Ferencz, Hoffmann Mihály, Benedicty Gyula, dr. Mázor Elemér, Basch Simon, Jakabffy Jenő, Deutsch Arthur, Seress Gyula, Nyitrai Jenő, Czira Gergely, Kratochwill Gyula, Emperl Ernő, dr. Ladies László, Borsóthy Géza, Fejér Imre, Horváth József, Popovics Viktor, dr. Szegedi Kálmán, Durkó Gergely, Ivocsondi Mihály, Beles Vazul, Tóth Mihály, dr. Berényi Ármin, Dohányos János, Kardos Gergely, Mező Sándor, Ferencsik Károly, báró dr. Drechsel Gyula, Szabó Sándor, Tárkányi Péter, Miklós György, Kny Antal, dr. Török Gábor, dr. Hajnal Albert, Novák Kamill, Bulla Sándor, Horváth János, Léderer Rudolf, Oláh Mihály, Árgyellán János József, Stark Gusztáv, Bakucz Tivadar, Bácsi Dani, Dérczi Péter, Weiszberg Emil, T. Sztán György. Továbbá : K. Schriffert József, dr. Follmann János, Kóhn Dávid, Papp József, Csák György, dr. Haviár Gyula, Grimm Mór, Marsall Soma, id. Melis Mátyás, Schmidt Gyula, dr. Dunay Alajos, Reismann Adolf, Kovács János, dr. Igaz Pál, Endrész András, imádságos könyvet, a pap kezét, sőt egyes ün­nepeken a szertartás egyenesen előírja, hogy a hívek egymást megcsókolják a templomi isten- tisztelet alatt. És e tekintetben nem ment fel sem rang, sem nemi különbség. De nemcsak az egyházi szertartás körül, hanem a társadalmi életben is nagy szerepe van a csóknak a czári birodalomban, hol lakoma, ünnepély és szerencsekivánat nem is történhetik meg csókolódzás nélkül. Egyes esetekben a házi aszszonynak egyenesen kötelessége vendégeit sorba csókolni. Ha már a szokás egészségügyi tekintetben is komolyan kifogásolható, még inkább kárhoztatandó azon orosz szokás, hogy a halottaktól csókkal búcsúznak el, mivel szám­talan betegség és járvány csiráját vetik el. A történelem fölemlíti, hogy a meggyilkolt III. Péter czár halála után mindazok súlyos beteg­ségbe estek, akik a czár holttestét megcsókolták. Francziaorszagban, Olaszországban és Spa­nyolországban korántsem olyan olcsó a csók, mintvOroszországban. Különösen Francziaország- ban az etikett-szabályok nagyon korlátozzák e kedves passziót, ugyannyira, hogy házasfelek sem csókolódznak harmadik személy jelenlétében. A finom szokások mintaországában a család tagjai, sőt férfi és felesége csók nélkül szeretik egy­mást, a vőlegény pedig legfeljebb azt a szabad­ságot engedi meg magának, hogy menyasszonyát homlokon csókolja. A hidegvérű angolok már kevésbbé szigo­rúak. Angliában a jegyváltás ép oly könnyen megy, mint annak fölbontása és az angol társa­dalomban senki sem ütközik meg, ha egy parthie visszamegy. Az eljegyzés tartama alatt pedig a jegyes­párok vigan csókolódznak a nélkül, hogy a fölött valaki megütköznék. Annál szigorúbban veszik azonban az angolok a házaséletet, melyben még a szelíd flirtelés és kaczérkodás sincs megengedve. Ami hazánkat illeti, úgy tetszik, mintha nálunk újabb időben csókolódzás tekintetében nagy visszaesés állott volna be. És ez onnan van, hogy a mai generáczió korántsem oly mér­tékletes és önzetlen, mint a régi egyszerű, de épszivü és lelkű emberek voltak Kohlmann Ferencz, Csonka László, Múlt József, Ludvig Mihály, Nyitrai István, Ravai Gábor, Weisz Mór, dr. Oláh Antal, Rideg János, Braun Mór, Valkovszki Mihály, Borgulya György, Hajnal Béla, Szabó János, Melis Pál, Körber Tivadar, Tóth György, Névery Albert, Winter Mihály, Pettner József, Sebők Sándor. R. Nagy István, N. Rau Mihály, Hoffmann D. András, Winter P. Ádám, Braun Ádám, Nagy József, Morvái Mihály, Beinschrott Márton, Yámos Sándor, Pardi János, Puskás -László, Jeszenszky Károly, Czinczár Adolf, Kukla Ferencz, Vakarcs János, Ritsek János, dr. Grósz Mátyás, Kolozsi Endre, D. Szabó Mihály, Nagy A. Imre, Nagy Antal, Boros János, Kecskeméthy Ferencz, Grósz Arnold, Szathmáry Gábor, Szikes György, dr. Kovács László, ifj. Bérezi Sándor, Pikó Béla, Kárnyáczki István, Popovics Elek, dr. Margócsy Miklós, Szaszák Ádám, dr. Pándy István, Kliment Z. János, Erdei János, Kiss István, Kalocsa Lajos, Korcsok János, Lukoviczky János, dr. Bácsy Lajos, ifj. Hunya M. Mihály, Áchim H. Pál, Uhrin J. Imre. Vincze Dániel, Házy Imre, Zelinka János, dr. Kovács Péter, Tímár M. Lajos, Kovács János, dr. Bikádi Antal, Hunya Elek, G. Nagy László, Kalmár József, Uhrin Mihály, Hanyecz Lajos, Szabó Benedek, Prág Lajos, Tábit Mihály, Schmidt József, Megnyitás. »Alig múlt 9 óra, dr. Fábry Sándor főispán több tisztviselő kíséretében belépett a terembe, a hol éljenzés között elfoglalva az elnöki széket, a követ­kező beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: A vármegye közönsége az önkormányzat leg­szebb és legfontosabb jogának gyakorlásával él, mi­dőn tisztviselőit választja meg. Különösen nagy jelen­tőségű ténye a törvényhatóságnak, midőn a vár­megye első tisztviselőjét, alispánját választja: ni . ki akaratának letéteményese és végrehajtója, a köz­gyűlés együtt nem létében a vármegye közönségé­nek képviselője, kinek lelkiismeretére és gondosságára van bízva a vármegye vagyona, s kinek egyéni képes­ségeihez és munkásságához szorosan hozzá van fűzve a vármegye minden irányú fejlődése, lakosainak biz­tonsága és jóléte. Egyébb közügyeink elintézése mellett e nagy- fontosságú jog gyakorlatára, az alispán választásra, s ezzel kapcsolatban előreláthatólag megüresedő több tiszti állás betöltésére gyűlt ma egybe vármegyénk érdemes törvényhatósága. Örömmel és hazafias üdvözlettel köszöntőm az e czélból egybegyült közönséget, mely nagy szám­ban való megjelenése által élénk tanúságot tett arról, hogy mai elhatározása nagy jelentőségének tudatá­ban van. Ösmerve a vármegye törvényhatóságának min­denkori tárgyilagosságát, s azt, hogy tisztviselői megválasztásánál magas nézőpont szerint, minden mellék tekintet és egyéni érdek nélkül csakis az arravalóságot és érdemességet tartja szemelőtt, azon biztos tudatban tekintek a mai többrendbeli válasz­tás eredménye elé, hogy törvényhatóságunkat ezen szempontok vezérlendik e választásoknál is, s azok folytán vármegyénk jövendő érdekei, a törvényható­ság bölcs elhatározása nyomán, megőrizve, megvédve és előbbre vive leendenek. Mielőtt napirendre tűzött ügyeink tárgyalásához kezdenénk, tartozom még megemlíteni, hogy Füzes­gyarmaton az országos munkásvédő szövetség ottani helyicsoportja a legutóbbi napokban a gazdasági cse­lédek és munkások között bérharezot készített elő. Az alispánhelyettes úrral együttesen megtettük az intézkedéseket a közbiztonság megvédésére és e vég­ből a csendőrség létszáma Füzesgyarmaton 24 főre megerősittetett, a törvény és szabályrendelet ellene­sen eljárt szövetségi helyicsoport működése felfüg­gesztetek, elnöke ellen a vizsgálat elrendeltetett s megtétettek minden irányban az intézkedések, hogy a munkaadók és munkások érdekei megvédessenek. Yégül mély részvéttel és igaz fájdalommal em­lékezem meg törvényhatóságunk egy általánosan tisztelt, nagy jellemű, kitűnő tagjának, Jantsovits Emilnek elhunytáról, ' :ben törvényhatóságunk egyik legderekabb munkás) rgját vesztette. Az általános szeretet és nagyrabecsülés, mely őt megyeszerte kör­nyezte, kiváló egyéni tulajdonságain alapult s e sze­retet és tiszteletből fakad a mély megilletődés és %

Next

/
Oldalképek
Tartalom