Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-29 / 17. szám
ismertetés ezen alapos munkájában a szerző hü segítőtársai a szövegképek és a minden szónál szebben beszélő ezines és fekete mümellékletek. Az áldozatkészségért mel lyel ezt a munkát külsőleg kiállította, valóban dicséret illeti meg az A'henae- umot. Egy füzet ára 60 fillér, kapható minden könyvkereskedésken. Tarka képek. Van már társadalmi s választási mozgalom is. Az elmúlt hét meghozta, a mit vártunk és a mit sejtettünk. A legnagyobb társadalmi érdeklődést nemcsak városunkban, hanem az egész vármegyében az a hir keltette, a mely a múlt szombat délután már futó tüzként el volt terjedve, hogy közszeretetben álló alispánunk dr. Fábry Sándor Békésvármegye főispánjává kineveztetett. A hir vétele után tartotta az úri kaszinó választmányi ülését, a melyen dr. Fábry Sándort a kaszinó elnökét legelsőbben üdvözölték mint főispánt. Ettől kezdve megindult az üdvözletek sorozata, s még ma is tart. Természetesen nekünk vármegyeieknek leginkább örömöt okozott ez a hir. Nem akarom kifejteni, hogy miért, hiszen azt úgyis tudja mindenki, (mondjuk, hogy talán azért is, mert előlépések lesznek), az uj főispánnak méltatását a vezető czikkre bízom, itt csak arról emlékezem meg, hogy örömünk daczára milyen nehéz lesz nekünk megszoknunk, hogy »főispán urnák« szólítsuk. Berthoty Pista például azt hiszem még az instelláczión is el fogja téveszteni, a mikor az üdvözlő beszédet fogja hozzá intézni, a melyet bizonyára igy fog kezdeni: »Méltóságos Alispán ur!« Annyira hozzá szoktunk mint alispánhoz, hogy nem egy könnyen tudjuk felejteni. De ő se minket és az alispánságot. Vasárnap a korcsolya egylet közgyűléséből telefonon felhívták. »Halló... halló, ki beszél, az al . .. főispán« Most persze vármegyeszerte az a főkérdés, hogy ki lesz az alispán. A megürült alispáni székbe, tekintve az elődöt, mindenképen méltó utód való. Erre való tekintettel, a vármegyei körök amellett vannak, hogy eddig is Sándor volt az alispán, ezután is Sándor legyen s hogy ez igy lesz, erre már fogadások is történtek, mint egészen biztos tényre Többet erre vonatkozólag, — mint bizonyosat, — nem árulhatok el. A másik nagy mozgalom, a most már teljes egészében kifejlődött választási mozgalom. — Hogy ilyen nagy hullámokat fog felverni Gyulán a képviselőválasztás, a múlt héten még nem gondolta senki, azonban az a meggondolatlanság, melylyel a múlt vasárnap a szólásszabadságot megzavarták s Vlesko György, Sál Jóskának a segédje, aki a megzavart szólásszabadság védelmére kelt, felizgatták a kedélyeket. No meg természetesen, a mozgalom megindításához legnagyobb mérvben hozzájárult Barthának a hétfői beszéde, melyet hogy olyan in- ozidensnek, mint vasárnap, ne legyen kitéve, a népkerti pavilion nagytermében tartott meg. Steigerwald János pártvezér állt az ajtóban és felhitt mindenkit, hogy »akik csendesen és jól viselkednek, szívesen láttatnak« ez. korcsmába bemehetnek. Oda benn aztán érdekes dolgok történtek. Bartha elkezdett beszélni s folyt ajkáról a szó 7 órától 9-ig. — Persze, voltak érdekes közbeszólások is, sőt a vége felé valósággal megexaminálták, kérdéseket adtak fel neki, amelyekre mindre válaszolt. Megkérdezték tőle, hogy mért temetnek a papok pizirt s mikor arról beszélt, hogy a képviselőválasztás bizony sokba kerül, egyesek kiváncsiak voltak, hogy hol lesz a kortestanya, (gondolom, a tanyaiak kíváncsiskodtak) s közkívánatra beszélt a klerikalismusról, a papi javak felosztásáról, a felekezetnélküliségről, a fokozatos adókról, csak épen arról nem beszélt, hogy hogy lehetne pénz nélkül megélni. Beszédének igy is nagy hatása volt, olyan nagy, hogy ha a pártja is olyan nagy lesz, lehet kilátása a győzelemre. — Különösen az asszonyok és borbélyok lelkesednek érte. Az előbbiek azért, mert olyan szép ember, »eszem a lelkit«, s ki is terjesztette ott nyomban a választói jogot az asszonyokra is, az utóbbiak pedig azért, mert mindig olyan szépen megvan borotválva. Hanem K Schrfferték sem hagyják ám magukat, verselnek és nyilatkoznak s különösen nem hagyják magukon száradni, hogy ők gyűlölik az urakat. És ezt jól is teszik, mert hát ha az urak egyebet is esznek, mint a mit paraszt polgártársaik termelnek, mégis csak olyan emberek ők is, mint a többiek, s akár milyen nagy ur is valaki, csak egy voks az mikor az urnához járul, igaz, hogy néha egy voks is drága gyöngyöt ér. Ezek a mozgalmak persze csak a választásokig tartanak s aztán elsimulnak, mint gondok elmúltával a ránezok, vagy eloszlanak mint a bugyborékok. Csak egy marad meg s ez leghosszabb életű, az alkotmányos költség. Dehát hiába, ennek az eltörlését semmiféle programúiba bele venni nem lehet, ez olyan mint a nap, hogy nyugtával kell dicsérni és pedig »saldirozott« nyugtával. Ma lesz a jelöltek közt az utolsó mérkőzés programmjaik kifejtésében, holnap megválik, hogy a két 48-as jelölt közül kié lesz a pálma. Az egyik győz bizonyára, és pedig nem az, a melyik veszíteni fog. Dehát ilyen a választás, győzelemmel és vereséggel jár. Ez alól kivételnek a »Békésmegyei Pálffy Irodalmi Társaság« alakuló ülésén volt helye, a melyen minden tisztségre egyhangú lelkesedéssel történtek meg a választások, különösen nagy lelkesedéssel választották meg dr. Fábry Sándor főispánt tiszteleti elnöknek s dr. Zöldy János megyei dalnokunkat pedig a társaság elnökének. így tehát egészen biztos, hogy az újonnan alakuló irodalmi társaság virágzani fog, különösen ha még hozzá vesszük, hogy a társaságnak olyan erősségei vannak, mint —re, a ki nem a hálókocsik, hanem a társaság ellenőre, és —- latin, a ki egyébként Márton. Hogy miért az, azt legközelebb fogom kifejteni. —SS -ó. N y i 111 é r. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Rosenthal Gusztáv és Társa női divatsíriiliázában Gyulán ulipán atlasz szatin ulipán voile delaine ulipán batiszt ulipán karton eladása már megkezdődött. Telefon 38. szám. I I Telefon 38. szám. 101 S—á Közgazdaság. Ipartestület. Az uj ipartörvóny létesítése óta már több Ízben indult meg Gyulán akozió ipartestület létesítése iránt; de valamennyi mozgalom részint a heves ellenakczió, részint a közöny következtében eredmény nélkül végződött. Most na gyobb sikerrel kecsegtető újabb mozgalom gyümölcse a ma délután két órakor a városháza termében tartandó alakuló gyűlés* amennyiben az ipartestület létesítését a Gyulán összeirt 453 képesített iparos közül 307 iparos kérelmezte, tehát a törvényben előirt kétharmad rész. A közgyűlés a képviselőválasztási mozgalom daczára is élénk érdeklődést kelt Gyula városa iparosai közt, akik ezúton kéretnek fel, hogy a pontban 2 órakor kezdődő alakuló közgyűlésen teljes számban szíveskedjenek megjelenni. Az iparhatóságot Szikes György fogja képviselni. Vásártartási engedély. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter 816006 V.-2. számú leiratában tudatta a vármegye alispánjával, hogy Kétegyháza íözségében minden óv április, augusztus és deczem- ber havában tartandó országos vásárt engedélyezett. Az első vásár augusztus 6-án lesz. A szarvasi kereskedők értekezlete. Annak idején általános elégedetlenséget szült Szarvason az, hogy évekkel ezelőtt a Szarvasról Mezőtúr, illetve Budapestre menő éjjeli vonat be lett szüntetve. A beszüntetés óta már több Ízben kérelmezve lett e vonat visszaállítása esetleg egy más megfelelőbb vonat beállítása. A M. Á. V. igazgatósága a főszolgabiróság utján a múlt héten felhívta a szarvasi kereskedőket, hogy tegyenek ajánlatot az iránt, hogy az elmaradt éjjeli vonat helyett mily vonat közlekedésének beillesztését óhajtják. F. hó 20-án délután 3 órakor dr. Wieland Sándor főszolgabíró elnöklete mellett, az Árpád szálloda éttermében a helybeli kereskedők majdnem teljes számmal jelentek meg, s Licska Gyula m. á. v. főnök fejtegetései után abban állapodtak meg, hogy kérvényt intéznek a kereskedelemügyi miniszterhez, a melyben arra kéri a minisztert, hogy Mezőtúrról Szarvasra délelőtt fél 11 órákkor indíttasson egy vonatjáratot, amely fél 12 órakor Szarvasra érne, s magával hozná az Arad felől jövő utasodat. Délben e vonat Orosházára menne s vinné a Szeged és Gyula felé utazókat. Délután 5 órakor pedig e vonat Oros házáról Szarvason keresztül Mezőtúrra érkezne s csatlakoznék a Budapest felé induló vonathoz, hogy a Budapestre szándékozók már este fel 10 órakor Budapesten lennének. Kitüntetett munkás. Békéscsabán vasárnap délelőtt szép munkásünnep folyt le a békéscsabai „ Munkásotthon“-ban. Ez alkalommal adták át Huszár András gazdasági cselédnek azt a 100 koronát és dicsérő oklevelet, melylyel a földmiveléeügyi kormány tüntette ki érdemeit. A jutalmat, buzdító beszéd kíséretében dr. Debreczeni Lajos adta át Huszárnak. Az ünnepségen megjelent a Gazdasági Egye8üset képviseletében Beliczey Géza alelnök és Pfeiffer Istyán titkár, az elöljáróság részéről pedig Korossy László főjegyző és Achim Tamás biró. Luxuslóvásár Békéscsabán. A Békésmegyoi Gazdasági Egyesület kedden tartotta meg az éven- kéns szokásos luxus lóvásárt. Az eddigi vásárok teljes sikertelensége miatt nnga az egyesület utolsó kísérletnek rendezte az idei vásárt és tekintve, hogy azt most is a legteljesebb rószvétlenség jellemezte, bátran Írhatunk a csabai luxuslóvásárok végéről, mert nem volna semmi értelme a további próbálgatásnak. A keddi vásárra mindössze 145 darabot jelentettek be, de annyit sem hajtottak fel. A csekély számnál csak a minőség tette sikertelenebbé a vásárt. Igazi jó minőségű lovat csak egynéhányat vezettek fel, a többi nagyon közepes, vagy épen silány volt. Megfelelően lanyha volt a vásár is és csak 10 darab ló cserélt gazdát 600 korona átlagos árban. A legmagasabb ár 850 korona volt, tehát a vásár egyáltalán nem volt luxuslóvásárnak nevezhető. A mit a vásárok rendezésének megindításakor megmondottunk, hogy nem sok remény fűzhető azok sikeréhez, beteljesedett. Ebban pedig csak mellékes okként szerepelhet az első évek természeti akadálya. Luxuslóvásárt csak ott lehet tartani, a hol megvan arra a talaj, Békéscsabán pedig sohasem voltak forgalmas lóvásárok. Bizonyára több sikerrel járt volna a gazdasági egylet törekvése, ha a luxuslóvásárt a gyulai országos hirü vásárokkal kapcsolatban rendezte volna. Itt, ahol egy közönséges vásárra 10—12000 darab ló kerül felhajtásra, a hova ennek folytán az ország és a külföld lókereskedői nagyszámmal járnak és a hol nem ritka az 1500—2000 koronás vételár, nem maradhatott volna el a kívánt eredmény. Most a mikor a békéscsabai luxuslóvásárok végéről joggal beszélhetünk, ismételve ajánljuk ezt a megszívlelendő körülményt az egyleti vezetőség figyelmébe, mert hiszen a czól talán úgy sem az, hogy Békéscsabán legyenek e vásárok, hanem főleg az volt, hogy a vármegye lótenyésztő közönségének alkalmas helyen uj megfelelő piaczot és ezzel gazdasági előnyöket biztosítsunk Törvényszéki csarnok. Elköltözött Ügyvéd. A kerületi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Hirschfeld Márk dr. mezőberó- nyi ügyvédet a kamara területéről Felsövizközre való elköltözésa folytán, az ügyvédi lajstromból kitörölte.
