Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-29 / 17. szám

1906. április 29.

BÉKÉS

7

irántam való elnéző, elfogult jóakarata. Erre a talapzatra állok tehát én, amidőn örömmel, odaadással akarom szolgálni ezt a szent ügyet.

Nem tartom alkalmasnak ez ünnepélyes pillanatott arra, hogy társaságunk irányáról és czéljáról, nagy feladatairól hosszasabban, bővebben megemlékezzem, de fentartom a készséget, hogy ez iránti kötelezettségemnek alkalmasabb, jobb időben eleget tehessek ; most csupán arra szorítkozom, hogy társaságunk, a Pálffy — nevével indul töretlen, hóditó útjára, melyet vármegyénkben számunkra a nemzeti kultúra iránt érzett lelkesedésünk jelöl ki. Ez a nagy név kötelezettségeket is hárit válla- inkra, azt a kötelességet, hogy féltékenyen őrizzük, híven ápoljuk azt a szellemet, melyet e név képvisel, ápoljuk működéseinkben zajtalan, egyszerű nemességgel, sziveinkben pedig az édes magyar föld szere- tetével! Jelszavunk legyen tehát: a hivalkodás nélkül való munka és az izzó fajszeretet.

Ha e zászló alá tömörülve, sikerülne nemes czéljaink, nagy feladataink elérésére odaadó készségüket, kitartó munkakedvüket megnyernem, akkor már büszkeséggel és örömmel kiálthatom előre is, hogy az én feladatom, az én terhem könnyű lesz ! Fogadják a kitüntető megtiszteltetésért őszinte szivemnek osztatlan háláját és azt az igaz Ígéretemet, hogy a helyzettel vissza nem élve, ez átmeneti királyság koronáját nem sok idő múlva nálamnál méltóbbnak fogom tisztán átszármaztatni.

Legyen nagygyá, legyen híressé ez a társaság! (Hosszantartó lelkes éljenzés.)

Szűnni nem akaró lelkes tetszésnyilvánítás fogadta az irodalmi szépségű beszédet, mely után a tisztikar többi tagjainak megválasztása következett. Egyhangú választással a tisztikar a következőleg alakult meg: Alelnöknek Kóhn Dávidot (Gyula) és Varságh Bélát (Csaba), tiszteletbeli alelnököknek pedig Dombi Lajost (Gyula) és Koren Pált (Csaba). A társaság főtitkáraiéit Palatínus József, szerkesztő, titkárok Korponay István főgimnáziumi tanár, (Gyula) és Székely Sándor dr., a neves gyulai poéta. Pénztánok Reisner Arthur, ellenőr Dubányi Imre, ügyész Major Simon dr.

Majd a választmányt alakították meg a következő módon:

Gyuláról: Berkes Sándor dr., Berthóty István dr., Décsy Károly dr., Kiss László, Kóhn Mór dr., Konkoly Tihamér dr., Szabó Emil és özv. Técsy Józsefné.

Csabáról: Maros György, Fábry Károly, Rell Lajos dr., Sailer Vilmos dr, Székely Béla és Bleuer Ernő.

Gyomáról: Mányiné Prigl Olga, Garzó Gyula, Kató József, Kner Izidor és Pálflfy Béla.

Orosházáról: Jeszenszky Elek dr. és Mendöl

Ernő.

Szeghalomról: Dapsy Gizella (Nil) és Szeghalmy Gyula.

Körösladányból: Szabó János és Tóth József

Szarvasról: Nemes Béla dr.

Békésről: Körber Tivadar.

Mezőberényből: Éhenné Keményffy Katinka.

Kondorosról: Reviczky László.

Dobozról: Aszalay Gyula.

A tisztikar és a választmány megalakítása után az alakuló gyűlésnek egy általános lelkesedést keltő aktusa következeit, dr. Zöldy János indítványára egyhangú lelkesedéssel diszelnöknek megválasztották dr. Fábry Sándort, Békésvármegye uj és közszeretetben álló főispánját, aki megválasztására, a következő szép beszédben válaszolt:

Amennyiben azon kitüntető megtiszteltetés ért önök részéről, hogy az újonnan megalakult társaságnak munkásságába szerény tehetségeimet is kikérik, örömmel felelek meg e várakozásnak. Hiszen mindannyian tudják azt önök, hogy minden küzdelemben, minden tevékenységnek, amely a magyar kultúrának és a közművelődésnek czéljait van hivatva előmozdítani, kötelességemnek tartom munkásává lenni Jelen esetben pláne rokonszenvemmel, szere- tetemmel találkozik az az irányzat, a melyet a társaság maga elé tűzött. Hisz amint szép, himes szavakkal adta elő az ő szeretetét, szerény dalos voltát a mi igen t. elnökünk, úgy tudja mindenki, hogy nekem is titkos lelki gyönyörűségeim közé tartozik az, örömömet találom abban, ha a szépirodalom

terén füzfalombokat nyesegethetek. (Élénk derültség és tetszés.)

A rokonszenv minden esetre felavat e társaság munkásává és tagjává s én azzal a rokonszenvvel és azzal a buzgalommal akarok e társaságnak tagja lenni, amely engem önök közé vonz. S ha e vonzalom erőt fog adni a munkásságra — amint hiszem — akkor talán hasznos tagja is leszek a Pálffy irodalmi-társaságnak.

Köszönöm a belém helyezett bizalmat. (Hosszantartó lelkes éljenzés.)

S ezzel megtörtént a megalakulás s az uj egylet, amelynek alapszabályait megerősítés végett most a belügyminszteriumhoz terjesztették fel, a jóváhagyás után azonnal megkezdi működését és pedig először is a Pálffy Albert iránti kegyelet nyilváni tásával a mennyiben megállapították, hogy az alapszabályok leérkezte után egy nagyszabású Pálffy ünnepélyt rendeznek a melynek programja megállapítására az elnökséget megbízták.

Majd indítványok következtek :

Décsy Károly dr. aziránt tett indítványt, hogy a válaszmány által kijelölendő bizottságok sorába alakítsanak szabad lyceumi bizottságot is, mely népszerű tudományos felolvasásokat rendezzen a nagy- közönség számára.

Az indítványt egyhangú lelkesedéssel tette magáévá a közgyűlés

Koncsek Gy. József szociális és morális szempontból felolvasások rendezésére az egyes községekben helyi bizottságok szervezését hozza javaslatba.

Az indítványt főtitkár javaslatára a választmány elé utalták.

Zöldy János dr. elnök indítványozta, hogy a Társaság csak alapszabályainak jóváhagyása iránt kezdje meg működését és pedig annak idején patro- nusa emlékének áldozva egy nagyszabású, fővárosi müvészerők közreműködésével rendezendő Pálffy emlékünnepélylyel, amelynek részletes műsorát kellő időben közöljük.

Az elnöki előterjesztés utána közgyűlés Berthóty István dr. indítványára jegyzőkönyvi köszönetét szavazott az előkészitő-bizottságnak a Társaság megalakítása körül kifejtett munkálkodásáért.

Tulipán csárdás. Dr. Zöldy János vármegyei főorvosnak lapunk múlt heti számában hozott hazafias szép költeményét Tóth László jeles czimbalmo- sunk megzenésítette és csárdás ütemre tette át, mint zenebarátoktól értesülünk, a csárdás igen jól sikerültnek mondható.

A „Zenélő Magyaroszág“ zenemüfolyóirat ma megjelent 309-ik füzete a következő zenemű újdonságokat közli: Róvffy Károly pompás hallgató nótáját „Tudom nem sírsz, hogy elhagytál“ és „Kicsi piros szájú galambom“. Martorell J. „Valse Rose“ czimii hírneves spanyol boston keringőjót. E pompás zene- müfolyóiratot, amelynek minden egyes száma szakavatott megválasztással minden zene válfajt felölel, s meghozza mindenkinek a maga ízléséhez megfe lelő zeneujdonságot — mint ilyet, minden zongorakedvelőnek melegen ajánljuk. A most folyó XIII. évfolyam II. évnegyedének előfizetési ára: egynegyedévé (6 füzet 60 oldal modern és közkedvelt zenével) 3 korona. Előfizetések Klökner Ede zene- mükiadóhivatalához (a „Zenélő Magyarország“ szer kesztősége) Budapest, VIII., József-körut 22—24. intézendők.

A baromfi tenyésztésről. A baromfi tenyésztés csak akkor jövedelmező, ha szakismerettel kezeltetik. Szükséges a tenyésztőnek ismerni nem csak a legjobb tenyész anyagot, de mindazon tapasztalatokat Is, melyek sikerhez vezetnek és azon eszkö zöket, melyek a siker elérését megkönnyítik. Ezen ismeretek terjesztésének szolgálatában áll immár 21 év óta a „Szárnyasaink* czimü szaklap, mely Parthay Géza gondos szerkesztésében, irás és képek ben a tenyésztőnek mindig a legjobb tanácsokkal szolgál. Ajánljuk mindazoknak, kik a baromfi tenyésztés után éideklődnek, hogy kérjenek e lapból mutatványszámot, amit a „Szárnyasaink“ kiadó hivatala Budapesten, Rottenbiller-utcza 30. sz. bár kinek szívesen és ingyen küld. Egyetlen mutatványszám elég ahhoz, hogy a tenyésztő az ügy állásáról tiszta képet nyerjen.

Magyar Lányok. Ahol fiatal lány van a háznál, nem tudunk jobb, hasznosabb szórakoztatót, mint a fiatal lányok egyetlen hetilapját, vig pajtását: a Magyar Lányok-at. Az esztendő bármely szakában czólszerü ajándék ez az oloső s gazdagon illusztrált hetilap. Vasárnaponként hűséggel bekopogtat s hoz verset és prózát, mind a java magyar íróktól. — Tanácsai, ismeretterjesztő czikkei szinte a szülők szerepét veszik át s ahová egyszer befogadják, ott bizton megmarad állandó vendégnek, jó barátnak. Húsvéti számából, a mely a szokottnál is több képet, változatosabb tartalmat nyújt, mutatvány- számot ingyen küld a kiadóhivatal. A Magyar Lányok-at Singer és Wolfner adja ki. Szerkesztője pedig Tutsek Anna, aki Írói nevével kész biztosíték a lap mindig nobilis színvonaláért. Előfizetési ár negyedévenként 3 korona.

Én Újságom. Apró embereknek, a magyar gyermekvilágnak készül az Én Újságom. Ami szépet, tarka mesét, színes szavú históriát kigondolnak a magyar Írók, mindezt csokorba kötve kapják hót- ről-hétre az olvasói. Olyan ez a lap, mint a tulipánkert: friss, harmatos virágai nyílnak benne a mesemondásnak. Ezenkívül közöl ifjúsági regényt, történeti tárgyú elbeszélést, ismeretterjesztő apró czikkeket s igy a serdülőbbek is folyvást megtalálják lapjain, ami hasznos és mulattató. A gyermekvilág legapraja pedig, amely most, az esztendő vége felé már túl van az abc-n, az olvasmány első szűzi örömeit élvezheti az En Újságom meséiben. Az Én Újságom kiadója Singer és Wolfner. Szerkesztője Pósa Lajos, a nagynevű költő, a magyar gyermek országszerte ismert Pósa bácsija. A húsvéti számból, mely sok képpel, a rendesnél is bővebb tartalommal jelent meg, kívánatra ingyen küld mutatványt a kiadóhivatal. Előfizetési ár negyedévenként 2 korona.

Uj Idők A magyar úri famíliák szalonjában, immár tizenkettedik éve, hogy nehezen várt, kedvelt ösmerős Herczeg Ferenoz hetilapja: az Uj Idők. Szövegrészében rendre fölvonulnak az irodalom legjava termékei, s akik ellátják képpel, illusztráczióval: azok közt ott találjuk a festés, a rajzón jeles mestereit. Minden számán rajt’ van a legelső magyar irók egyikének, a szerkesztő Herczeg Fereneznek szignuma: előkelő ízlés, magvas tartalom, ötlet és finomság. Ami az irodalom, művészet és társadalom életében jelentős: mindez nyomot hagy élénk ha ábjain. A mellékletek és egyébb, önálló képeken kívül, mint illusztrált krónikása egy-egy lefolyt hét közérdekű eseményeinek, bő számmal közöl eredeti fényképfelvételeket. Negyedévenként szines nyomású mülappal ajándékozza meg olvasóit s uj regényt kezd elösmert hazai s külföldi szerzőktől. Az Uj Idők kiadója Singer és Wolfuer. A tulipán jegyében készült gazdag húsvéti számból mutatványt kívánatra ingyen küld a kiadó- hivatal (Budapest, Andrássy-ut 10.) Előfizetési ár negyedévre 4 korona.

Az Ember czimü munka, mely az Athenaeum kiadásában jelent meg, füzetes kiadásában is megnyerte a nagyközönség tetszését és méltán, mert a mint az előttünk fekvő 9—15 füzet is bizonyítja, az abban nyújtott anyag úgy feldolgozás, miat külső kiállítás tekintetében teljesen méltó az eddigi füzetekhez. Pékár Mihály dr. az egyelem élettani intézetének adjunktusa szakavatott tollal vezet be bennünket abba a rejtélyes világba, melyet emberi testnek nevezünk és az ő világitó fáklyája mellett nem marad előttünk homályban az emberi testnek legparányibb része sem. A tulajdonképeni leiró boncztan anyagának ismertetése után a legfontosabb életműködéseket ismerjük meg, igy a táplálkozust, a felszívódást, a vérkeringést, a kiválasztást, majd az anyagi ólet tanulságait foglalja össze, világos képet nyújtva annak körforgalmáról. Miután igy megismerjük a gépnek minden egyes részét, a legfinomabb csavarokat épugy, mint a nagy alkotó részeket, végre a mozgató erőt is megismerjük, bemutatja az emberi gépezetet hajtó idegrendszert minden uyilvánulásában és legfinomabb szerkezetében. Megismerjük a mozgató és érző központokat és pályákat, az érzékszerveket, amelyek utján a külvilág ezer behatásáról veszünk tudomást. A meg-