Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-15 / 15. szám
2 BÉKÉS 1906. április 15. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Csütörtökön folyó hó 19-én délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart Békésvármegye törvény- hatósági bizottsága. A közgyűlést a képviselőválasztásokat elrendelő királyi meghívó levél meghirdetése czéljából hívta össze dr. Fábry Sándor alispán. Ez lesz az egyedüli fontosabb általános érdekű tárgya a közgyűlésnek, melynek 27 pontból álló tárgysorozatába több időközben beérkezett helyiérdekű községi ügyet vett fel. A napirendre tűzött ügyek előkészítésére az állandó választmány szerdán délelőtt tartja meg ülését. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1 Legkegyelmesebb királyi leirat az országgyűlésnek a folyó évi május hó 19-ére történt egybe- hivása tárgyában. 2 Zalavármegye körirata a mezőgazdasági strike megakadályozását czélzó törvényhozási intézkedések tárgyában. 3 Gyoma község határozata a kataszteri munkálat költségeinek fedezése ügyében. 4 Omazta Béla és Dencsák János kondorosi segédjegyzőknek felebbezése a lakbérük megtagadása tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen. 5 Szeghalom község határozata Kutasy Pál községi előfogatos kárpótlása ügyében. 6 T. Fekete János és társai felebbezése Vésztő községnek nyugati fajú bika beszerzése kérdésében hozott határozata ellen. 7 Orosháza község határozata a gyopárosi fürdőben eszközlendő építkezések tárgyában. 8 Csorvás község határozata az állami iskolákI és óvoda telkeinek vétele tárgyában kötött négyj ' rendbeli szerződés jóváhagyása tárgyában. 9 Ugyanannak határozata a nagyvendéglő átalakítása ügyében; és 10 A községi nagyvendéglő bérbeadása tárgyában kötött szerződés jóváhagyása; valamint 1! Az artézi kút gázainak felhasználásával létesítendő villanyvilágítás berendezése tárgyában. 12 M.,kir. belügyminister rendelete, a vármegyei szolgaszemélyzet ruházatának szállítása tárgyában. 13 Gyulavidéki h. é. vasút r. t. megkeresése a vármegye részvényeinek a vasúti r. t. ideiglenesen birlalásában való meghagyása iránt. 14 Csorvás község határozata az állami iskolák, óvoda, községi nagyvendéglő építése illetőleg átalakítása és az ártézi kút gázainak felhasználásával emelendő épületekre kiirt pályázat folytán megkötött vállalkozási szerződések jóváhagyása iránt. 15 Tótkomlós község határozata, inségkölcsön tárgyában 16 Nagy György és társai rendőrök felebbezése, Gyula városának a kért drágasági pótlékot megtagadó határozata ellen. 17 Konsiczky János békési lakos felebbezése, Békés községnek az újvárosi házhelyek kiosztását megtagadó határozata ellen. 18 Szarvas község határozata az önkéntes adók elfogadásának megtiltása tárgyában. 19 Szarvas község határozata két községi népiskola felállítása és ennek költségei miként való fedezése ügyében. 20 Kácz Julia felebbezése Endrőd községnek óvónői lakás építését megtagadó határozata ellen. 21 Szeghalom község módosított fizetési szabályrendelete. 22 Nagyszénás község határozata, az ínséges lakosság részére 5000 korona államkölcsön felvétele tárgyában. 23 Bucskó Gizella felebbezése, Nagyszénás községnek óvónői lakás építését, megtagadó határozata ellen. 24 Községi pótadótörlések. 25 Községi múlt évi számadások. 26 A Nagy Márton alap, községi állategészségügyi alap, vármegyei szeretetház alap, endrődi Vida-féle szegény alap, állami müut bélyeg alap, vármegyei közúti tartalék alap, vármegyei közművelődési alap, honvéd gyámolitó alap zársÉámadások. 27 Községi közpénztári tulkiadások. A közigazgatási bizottság ülése. — Április 9. — Hétfőn délelőtt tartotta meg a vármegye köz- igazgatási bizottsága április havi rendes ülését. Az ülésen, miután a beállott politikai változások következtében Krcsmarik főispán Budapestre utazott, hogy az uj kormánynál bejelentse lemondását, dr Fabry Sándor alispán elnökölt. A bizottság tagjai teljes számmal jelentek meg az ülésen és élénken tárgyalták a váratlanul bekövetkezett nagy fordulatot. A politikai láthatár megtisztulása által keltett derült hangulat uralta a bizottság ülését, a melynek egyébként fontosabb tárgyai nem igen voltak. Jelen voltak az ülésen dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt dr. Daimel Sándor várm. főjegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, Jantsovits Péter árvaszéki einök, dr. Zöldy János főorvos, Csák György pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Per- szina Alfréd kir. főmérnök, dr. Liszy Viktor kir. főügyészhelyettes, Szekér Gyula közgazd. előadó, Haviár Dániel, dr. Márki János, dr. Ladies László, Dombi Lajos, Beliczey Géza, Szalay József, Morvay Mihály, dr. Pándi István választott bizottsági tagok. Az ülést dr. Fábry Sándor alispán lendületes beszéddel nyitotta meg. Megemlékezett a nap történelmi jelentőségéről, a mely uj korszak kezdetét jelenti a nemzet alkotmánytörténetében. Évekig tartó alkotmányjogi küzdelmek után, a mikor már teljesen reménytelen volt a helyzet és a jövő csak a pusztulás képét mutatta, a király és nemzet megértették egymást. A mai nap jelent meg az uj kormány kinevezése, a mely kormány az ország legjelesebb fér- fiaiból, a nemzet vezéreiből alakult, a kik iránt az egész országban bizalommal viseltetnek. Indítványozza, hogy a bizottság a változás felett érzett örömének is kifejezéséül táviratilag üdvözölje az uj alkotmányos minisztériumot. (Éljenzés.) Haviár Dániel hozzájárul az indítványhoz. Kiemeli, hogy a bizottság kizárta a napi politikát, de sok politikai vonatkozású ügyben tanácskozott. Erős szavakkal illeti meg a közel múltat, kiemelve, hogy sokszor maradt magára politikai véleményével, mint á legutóbbi ülésen is, a mikor a törvénytelen főispán elnöklése ellen tiltakozott. A jelen esetben az üdvözlésnél kifejezésre akarja juttatni azt, hogy ez nem puszta udvariassági tény7 — mint az eddigiek, hanem igenis a hazafias együttérzés és politikai bizalom kifolyása. (Helyeslés.) A bizottság erre megállapította az üdvözlő távirat szövegét, a melyet lapunk hírrovatában közlünk. Áttérve a napirendre dr. Daimel Sándor főjegyző előterjesztette az alispáni jelentést, a mely a következőleg szól : A múlt hóban történt közérdekű eseményekről szóló rendszerinti havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő : A személybiztonság a vármegye területén kisebb inérvü verekedések által 8 esetben zavartatott meg. Baleset csupán egy alkalommal történt és egy hirtelen haláleset fordult elő. Nevezetesen Morosán János nevű 8 éves gyulai tanyai lakos nagymennyiez hajdanában ! Ember alig tévedt ide. kivévén husvét más napját a mikor népunnepeket tartottak. Ezrével vándorolt ilyenkor a kiváncsi nép a Gellérthegyre, a hol a tnézeskalácsosok és ideiglenes italmérők ütötték föl a sátraikat. Mellettük ponyvákon olvasókat, szentképeket, játékszereket és daloskönyveket, gombokat és miegymást árultak éktelenül ordítozva a vásárosok. Vidámság, jókedv, kurjongatás tették ezen a napon változatossá az öreg Gellérthegyet, a melynek elmúlta után ismét egy évig nem találkozott olyan, aki a sziklákat megmászta volna. A vallásos ruthének asszonyai nagyszom baton tiszta búzalisztből kalácsot készítenek. Husvét hétfőjének hajnalán ezen kalács mellé fiistölthust, festett tojást, szalonnát, sonkát, fokhagymát, sót, pálinkát s több efélét tesznek vagyoni tehetségükhöz képest és azt gondosan kosarakba csomagolva viszik a templom elé. Ha korán érkeztek, kört képeznek és tüzet gyújtanak, viaszgyertyákat égetnek és e mellett, kint a szabadban térdelve, várják meg a húsvéti készítmény beszentelését. Ha a pap elvégezte a beszentelést, egyszerre áll talpra az egész népség és egyre-másra siet haza, hogy ő legyen az első, aki a családtagjait megvendégeli. A húsvéti készítmény rendszerint az utolsó morzsáig elfogy, mivel a rutbén a hatheti böjtöt olyan szigorúan megtartja, hogy ezalatt az idő alatt se tejet, se vajat, se tojást nem eszik. Eledele kizárólag savanyu káposztából és krumpliból áll. A husvét hétfői öntözködés valamikor nagyon jelentőségteljes volt a falusi fiatalság életében, mikor nem is volt lány az, akit az itató-kutnál csűrön vízzé nem öntöztek. Ennek a következménye bizony már elégszer volt halálos betegség, azért bizony nem nagy kár érte, ha kiment a divatból. A festett, piros, himes tojással való játék sok derűs pillanatot szerez, de sok bánatot is okoz a falusi gyereksziveknek. A Dunántúlon komatálakat is küldenek egymásnak a koma- ságban levő asszonyok, a mely rendszerint himes tojás és különféle édes süteményekből áll; ezzel a kölcsönös ajándékkal is igyekeznek egymás között ápolni a komaságból er*-dő jóviszonyt. A Székelyföldön és felső Dunán tulon is szokásban volt a nagyszombat éjjelén való határjárás. A falusi legények a fiatalabb házasokkal vacsoraidő után a templom köré szoktak gyülekezni, ahol megbeszélték á tavaszi teendőket, mit hogyan kellene elvégezni. Mikor együtt voltak, bementek a templomba, imádkoztak, majd ájtatos énekek éneklése közben kifelé vonultak a faluból. A mezőn, réteken, fölkeresték a jó ivóvizet adó kutakat, azokat kitisztogatták, a határdombokat kijavították és eközben a mezőre áldást és az égi csapások eltávozását kérték. Ezt a szokást minden évben megújították. Mire az ünnepély lefolyt, rendesen virradni is kezdett már. A Székelyföldön a legények a szeretet és az emlékezésnek szánták rendesen a reggelig tartó időt. Fenyőgalyakat díszítettek föl szalagokkal, czifra papirossal, piros tojással és az a lányos házak kapuja tetejére helyezték. Reggel, ha a falu felébredt, egész látványosság számba ment a sok feldiszitett fenyőág. Arról tudták meg a faluban, melyik lányhoz milyen hü a legény. Nagyobb szégyen nem ért leányt, mintha husvét reggelén nem volt virágja. Virágvasárnaphoz is töb szokás fűződik. Ekkor van a barka szentelés. Azt tartja e néphit, hogy akinak a gerendája alatt ilyen szentelt barka van, az a ház ment a villámcsapástól. A babonás hiedelmek egész sorozata van összeköttetésbe hozva nagypéntekkel. A pénteki nap iránt egyébként is nagy félelemmel viseltetik \z emberek nagy része. Azt tartja, hogy ezen a napon bármibe kezd is nem fog az sikerülni. Összeszedtünk egy csomót a húsvéti nép szokásokból, ezenkívül még számtalan van, vagy volt még érvényben a nép között. Amelyek a babonás hiedelmek szüleményei, azokat el kell távolitanunk, de azokat a népszokásokat, amelyek vallásos meggyőződésben emelik a népet, vagy amelyek kedélyére jótékony hatást gyakorolnak, azokat tartjuk fenn továbbra is az időkfolyá- sának. Magyarok daloskönyve. A népiélek legmisztikusabb és mégis legkézzelfoghatóbb nyilvánulása a népköltés; csudálatosai) titokzatos, mert soha semmi tudós kutatás nem fogja kideríteni, honnan támadtak e gyönyörű, szabályos vagy szabad ritmusok, e fölvillanó ötletek, a nagy, összefüggő, széles epikai történetek; és egyúttal ékesen szóló és világos is, kétségbe nem vonható bizonysága a nép jellemének, alkotó kedvének, tükre sorsa viszontagságainak, a melyek intézése fölötte álló hatalmaktól függ. A magyar népköltés egyike az elsőknek a világ minden népeié közül. Eposzt nem alkotott, oly okokból, amelyeket Arany János, a nagy epikus meggyőző erővel fejtett ki, bár kétségtelenül már folyamatban volt a honfoglalás
