Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-15 / 15. szám
1906. április 15. BÉKÉS 3 ségü pálinkát ivott meg s az ennek következtében beállott agyvérömleny őt megölte. Intézkedtem, hogy a gondatlan szülék ellen a bünfenyitő feljelentés megtétessék. Az öngyilkosa igi esetek száma 9 volt, ezen kívül Szarvason márezius hó 28-án hajnalban Oncsik Mihály 22 éves legény gyilkosságot és öngyilkosságot követett el, előbb kedvesét Kis Juditot, azután pedig önmagát lővén agyon. A vagyon elleni bűncselekmények száma csupán 5 esettel kevesebb, mint február havában. Orosházán egyes esetekben hamis pénz forgalomba hozatala észleltetek. A hamis pénzek elkoboztatok, terjesztőik és kiállítóik ellen nyomozat indíttatott. Élelmi czikkek éz csekélyebb értékű ingóságok ellopásából álló 49 eset jelentetett ugyanis be az illetékes hatóságoknál, melyeknek tettesei nagyobb részt mar kinyomoztattak. A tüzesetek száma hét, három jelentékenyebb esettel. Kétegyházán a jegyzői lak udvarán levő istálló 1810 korona, Békésen Kovács Pál ottani lakos tanyai lakóháza 1000 korona és Mezőberényben Vidó József beltelkes háza 1031 korona értékben hamvadt el Az okozott károk biztosítás révén nagyobb részt megtérülnek. Földmivelés. Az őszi vetések állása jónak mondható. Az elmúlt hóban a tavasziaknak vetése volt folyamatban. A rétek és legelők a hideg időjárás miatt nehezen fejlődtek. A munkások helyzete a tavaszi munkák megkezdése folytán némileg javult, Az ínség segélyactió általában befejezést nyert, újabban Szentetornya község nyert az államtól 567 korona segélyt és Gyula varos folyamodott segélyért. E tárgyban folyó hó 8 ára hívtam össze a központi inségügyi bizottságot gyűlésre. Békéscsabán a munkások közül mintegy 1000 ember kubikus munkára szegődött el; ugyancsak ott 41 nyári mezei munkára irányuló szerződést kötöttek meg. .Nagyrésze a munkásoknak részint gyári, részint kubik munkán távoli vidéken van. A napszámbér a vármegye területén 80—100 fillér között váltakozott. Az aratási szerződések megkötése folyamatban van, e tekintetben eddig semmi megemlítendő körülmény nem merült fel. Ipar és kereskedelmi téren az évek óta tartó pangás után különösebb fellendülés nem észlelhető. Vegyesek. A vármegyei és községi közigazgatás menete ellen panasz nem emeltetett. Orosházán az építő ipari munkások és a munkaadók között a muukahérekre nézve megegyezés nem sikerülvén, a munkaadók idegen munkásokat hozattak. A gyulai járás főszolgabirája Harangby Balázs kétegyházi községi Írnokot a betegsegélyző pénztár járuléka és egyébb közpénzek kezelése körüli visszaélések miatt, a fegyelmi eljárás elrendelése mellett állásától felfüggesztette. Yalent János kétegyházi uradalmi cseléd részére pedig márezius hó ll-én a földmivelésügyi minister által engedélyezett 100 korona jutalmat és elismerő oklevelet a megyei Gazdasági Egylet képviselője, az elöljáróság a gazdaközönség és munkások jelenlétében megfelelő ünnepélyességgel átadta. Az alispáni jelentést, valamint a törvényhatósági állatorvosnak az állategészségügy állapotáról szóló jelentését a bizottság tudomásul vette. Szalay József, akit a főispán a gyámügyi felebb- viteli küldöttség póttagjává újból kinevezett, lemondott ezen megbízatásáról. Lemondását tudomásul vették. Szentetornya község lakosságának a községháza áthelyezése iránti — lapuukban ismertetett — kérvényét áttették a törvényhatósághoz. Az államvasutak gyomai szivattyútelepének engedélyezése ügyében hozott alispáni határozatnak némely feltételét a beadott felebbezések folytán módositották. Balog Lázár bérlőnek kérelmét, melyben okleveles gazdatiszt alkalmazása alól való felmentést kér, elutasították. Dr. Zóldy János jelentése szerint az egészség- ügyi viszonyok márezius hónapban kielégítők voltak. A halál oka leggyakrabban a tüdővész volt. A fertőző betegségek közül előfordult a difteria 22 esetben 8 halálozással, a vörheny 20 esetben 2 halálozással, a kanyaró 210 esetben 13 halálozással, a szamárhurut 71 megbetegedés 3 halálozással, a hasi hagymáz 3 megbetegedéssel. Csák György kir. pénzügyigazgató jelentése sze rintaz adóbefizetés eredménye egyenes adóban 281305 korona 75 fillér, hadmentességi díjban 387030 koronával kedvezőtlenebb volt, mint a múlt év hasonló szakában. A többi előadó márezius havi tevékenységéről számolt be és kisebb jelentőségű szakügyeket referált. Az elöadmányok tudomásul vétele után az ülés véget ért. T a n ű g y. Magyar gyermektanulmányi társaság. Felhívás ! Társadalmi életünk fejlődése a gyermeknevelés felé tereli a közfigyelmet. Minél bonyolultatabbá válik társadalmi életünk s minél gazdagabbá és szövevényesebbé az emberi műveltség tartalma, annál inkább érezzük a kultúrának sokféle káros kinövését s az egyénre való idegemésztő hatását. Ezt a nyomasztó hatást szomorúan tapasztaljuk gyermekeink testi és lelki fejlődésén is. Ez a tapasztalat azon nagy feladat elé állítja a jelenkor nevelőit, hogy amikor előkészítik a gyermeket a társadalmi és kulturális élet magasabb rendű feladatai, bonyolultabb kérdései és a megélhetés súlyos nehézségei számára, akkor megóvják őt a magasabb igényű élet korai káros következményeitől, az erőltetett testi és szellemi élet túlzásaitól. E nagy feladatokkal és nehézségekkel csak úgy küzdhetünk meg, ha a gyermekek nevelését visszavezetjük a természetes alapra s ez az alap a gyermek természetes testi és lelki fejlődése. Ma már mindinkább általánossá válik az a felfogás, hogy minden nevelőnek feladata és kötelessége a gyermek testi és lelki tulajdonaival való beható megismerkedés és szem előtt kell tartania és ismernie azokat a rendellenességeket, bajokat és betegségeket, amelyek a gyermek fejlődésében a nevelői vagy egyéb külső káros hatásoknál vagy a gyermek belső hajlamainál fogva fel szoktak lépni. Ez okok és körülmények arra indították a pedagógusokat, orvosokat, pszichológusokat s általában a mélyebben gondolkodókat, hogy behatóan tanulmányozzák a gyermek testi és lelki jelenségeit, fejlődését s a hivatott búvároknak egy félszázad óta végzett gondos kutatásai megteremtették az embertani tudományoknak egy uj ágát, a gyermek- tanulmányt. A gyermektanulmányozásra s a nevelés- és oktatásügynek gyermektanulmányi alapon való berenmondáiból a nemzeti hősköltemény kialakulása. Annál gazdagabb, szárnyalóbb, termékenyebb a magyar néplira, formára teljesen önálló, semmi idegen nép hatásától meg nem ihletett, tartalomra bámulatosan sokoldalú, leleményes mindig azonban és minden változatában igazán költői. A »középkori virágének pajkosan, enyelegve, gyengéden, vagy tüzes érzékiséggel dalol a kedvesről. A nem éti küzdelmek ide ében a népi eredet i költészet nemzeti tartalommal teljesedik meg és csatákban harezra gerjesztője, tárogatója lesz a k'trucznak. Itt is éri el virágzása tetőpontját ; erről az emelkedett helyről, a hova alig jutott föl rnégnyugoti országoknak tisztán népies költészete, büszkén tekinthet körül a magyar néplira a meghódított szivekre. Mindazt, a mi egy üldözött, szabadságától áinokul megfosztott, de ereje öntudatában a hatalom gőgje ellen föllázadt nép lelke mélyén lakozik, teljesen és diadalmasan juttatja érvényre a kuruez költészet: A győzelmek szilaj örömét, a teljes függetlenség ragyogó álmát, a bujdosók komor kétségbeesését, rejtekhelyükből előbujó fájdalmát s mindé nek fölött az ádáz, engesztelhetetlen, soha mez nem békólö — németgyiilöletet. Szerteheverő kincs volt sokáig a magyar néplira; a szájhagyomány adta nemzedékről- nemzedékre, vagy hiven megőrizve szövegét, vagy a kor kedve szerint átformálva; anyák énekelték gyermekeiknek, az unokák vették át örökül őseiktől. Csak a múlt század negyvenes évei, melyek a nép szélesebb rétege iránt a politikai érdeklődést is felköltötték, kezdték buzdítani irodalmunk némely jeles művelejét a népköltés egybegyűjtésére. Hosszú és fáradságos munka volt ez, ma sincs befejezve. Idők folyamán az is kiderült, hogy mennél le'kiismerete sebb a gyűjtésnek ez a neme, annál inkább válik belőle tudós, filológus mii, mint egy részletes statisztikája a magyar nép ezeréves szellemi termelésének. Csakhogy ez a dolog nem a nagy- közönségnek való. A szájhagyomány ingadozó és bizonytalan adalékai helyébe szükségünk van az írásos gyűjtésre, de olyan módon, hogy hasznát vehesse ne csak a kiválasztott, a t dós, hanem mindenki, a kinek a nótázáshoz ked e vagyon. Vissza kell adni a népnek, a mi a népből eredt. Olyan könyvet kell a kezébe juttatni, a melyből semmi sem hiányzik, a mű jól nevelt, biztos izlés költészetéből kiválasztásra érdemesnek Ítélt. Természetes, hogy a könyvnek nem csak dustartalmunak, lehetőleg kimerítőnek kell lennie, hanem egyúttal formásnak es olcsónak is. Százezrek olvassák el s merítsenek belőle szív derítő jó kedvet, vigasztalást, hazafias épül st. A Budapesti Hírlap gondoskodott erről az eleven szükségletről. „Magyarok daloskönyv-“ czimmel most adott ki egy vaskos, csaknem 6oo oldalas kötetet, melynek Ízléses kötésben eg\ forint az ára. S/erkesztését Dura Mátéra bizta, a ki maga is poéta, sok hajlandósággal az egyszerű és igaz népiességre. A szerkesztő a könyvet szerelmi-, dévaj-, hazafias-, bor-, elbeszélő és katona-dalok czímen osztotta külön-külör szakaszokra. Általánosságban munkájáról eny nyit: a nagy gond, szerencsés tapintat és föltétlenül megbizható tájékozottság vezette ; egyaránt kedveli azt, a mi a múltban anyáink nótája volt s kissé fakult színével igaz mesét mond elhervadt szerelmekről és azt, a mi a ma dala. ■— Azonban e derék szerkesztő meg fogja nekünk bocsátani, ha nem róla beszélünk, hanem erről a rózsaszínű, rózsás kedvű könyvről, amelynek szépsége, üdesége, ragyogása elsőül mégis csak a népköltés érdeme és azoké az ihletett költőké, a’ kiknek megadatott, hogy a nép nyelvén szólaljanak meg Velők foglalkozni éppen olyan hálás föladat a könyv ismertetőjének, mint szerkesztőjének lehetett virágaikat csokorba kötni. A leggazdagabb természetesen a szerelmi költészet. Ha háromszáz lapját végigoivassuk a rr élabus, epedb, boldog és kesergő szerelem legszebb magyar nótáinak melódiája cseng fükünkbe halk zenével. Megtaláljuk itt mindama dalokat, a mely k a fonóban, tengerihántáskor, kércz- kötéskor, szöllő kapáláskor termettek s • légis b ‘Cs-sebbek, mint a leghíresebb udvari költő a egfizetett ódája. És köztük vannak da'os költőinknek mindama költeményei, m-1vek bele- özönlöttek a magyar népköltés aranyáradatjá ba. A dévaj dalok kedves, játszi humora olykor vaskosabb tréfája meg-meglepi az olvasót váratlan fordulatai val, elmés csattanójával. .Sárosi Gyula, Erdélyi János, Lisznyai Kálmán, az újabbak közül Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Szent- rmay Elemér, mindnyája fölött pedig Petőfi neve tarkázza a néphumor szülötteinek sürü sorát. Különös érdeme e köryvnek hazafias dalainak szép bokrétája. A magyar honfibánat, rajongó szeretet, a földhöz ragaszkodás megható hangjai csendülnek meg e lapon, a kuruez költés legszebb gyöngyei ék-s fuzérba kötve, a föllobbanó reménység, mely a múlt század első felében
