Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-01 / 13. szám
XXXVIII. évfolyam. Gyula, igo6. április i. 13-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre — _____10 K — f Fél évre________ _ 5 K — f Év negyedre_________ 2 K 50 f Hirdetési d íj eiőre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. DillVllrO TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A jövő teendője. Izzó a levegő, forrongó eszmék, ideális tervezgetések minden téren, minden vonalon. Társaságok verődnek össze, eszmék hangzanak fel máról-holnapra és eltűnnek, elfogynak mint a buborék. Voltak nincsenek. Lesznek újabbak. Hol a régi idea bontja ki szárnyát, hol a régiek szárnyait metszik meg. Egy-egy ember felszinre jut. Mondani valója van, gondolata nincs. Eszméket hirdet, de nem követik. A másik kevesebbet mond, azt követik. Sok beszéd kevés eredmény. Kevés munka, nagy harcz. Itt-ott pusztit a közöny, amott elernyednek az örö- ös huza vonában, emitt nincs önuralom. Pedig erre van most szükség. Ez az a lelki tulajdona az embereknek, mely Lykur- gust bölcscsé, Petrarkát halhatatlanná, Dio- genest függetlenné tette. Az önuralom lajtorja, melyen az ember eljuthat a trónok széditó magaslatára, a függetlenség Trokaderójára, csak kitartás legyen hozzá. Hogy önuralmunkat megőrizzük, most mikor annyi kisértésnek vagyunk kitéve, ahhoz szilárd akarat szükséges, mely ismerje az emberi indulatokat, mint Washington, a ki a megszokott rendjéből soha ki nem lépett. Küzdelem, szenvedély vagy hajlam csak azon esetben sikeres, ha a lélek egy más hatalmasabb szenvedély szolgálatába áll, vagy a hajlamot még csirájában elfojtjuk, mielőtt szenvedéllyé nőne. Ma az önuralom csak külrnáz a legtöbb embernek. Mindenki hangoztatja, azonban az eredmény egészen más. Egyik ember a másikat nézi, úgy rendezkedik be mint a másik, egyik a másikat követi, a másik a harmadikat, jelszók után uiennek akár helytelen az, akár helyes. Oh pedig az önuralmat megőrizni nem olyan nehéz, mondják az emberek. Napoleon szokta mondani, hogy csak az alkalmat kell kerülni. Az önuralmat megőrizni nem olyan nehéz. Az ám ! csak hogy ez nem önuralom, ez óvatosság. És a baj éppen az, hogy az a hirdetett önuralom az óvatosságra épit. Mindkettőre van szükség. Az ember saját ereje legyen az irányitó, nem a tömeg ereje. A józan felfogás, az Ítélőképesség, a becsületes gondolkodás úgy is hatással van a tömeg emberre és ha kifejlődik a helyes ítélkezés ereje, a kívánatos önuralom szebb, emberibb alakban nyilatkozik meg. Nem akarunk politikai dolgokat érinteni. Tisztán az ország társadalmi megnyilatkozását, társadalmi életet vizsgáljuk és azt látjuk, hogy a tervezgetések tönkelegében minden van, csak önuralom nincsen. Amig egy helyen teljesen petyhüdt már az élet, olyik helyen szenvedelem üt tanyát. De az emberek nem keresik egymást. Azt érzi mindenki, hogy zátonyon van az ország hajója, de az erő, mely onnan kiemelje nincs meg. Mi az oka? Van annak száz oka. Az első az, hogy kevés a munka becse. Ha munkaerejének nagy diadalát nemcsak áhitoznák, hanem szeretnék is az emberek, akkor oda áiiana mindenki, hogy a társadalmi életet javítva éltudnók felejteni azokat a dolgokat is, amikor a politika ráfekszik a közéleti intézményekre. Nálunk mindenki politizál, de kevesen dolgoznak, pedig a munka ereje felsőbb rendű kérdés, mert a munka ezreknek nyújt javakat, a politika csak ezek után gazdagodik. Ezt kellene vallani az összességnek és a helyett, hogy az időt csupán az áldatlan helyzetnek szenteljük, menjünk el, figyeljük meg a műhely levegőjét, kedveljük meg a munka áldását. Mert ha a munka becsültebb lesz, nem sodor annyi embert gondokba a politikai élet. Tetterős a nemzet nem akkor lesz, ha izzó beszédben fogadalmat tesz magyarsága mellett, hanem ha megőrzi önuralmát, elmegy dolgozni két kézzel nem a beszéddel. Ez az az erő, mely a jövő szociális feladatát képezi. A jövő generácziót ezek az elvek irányítsák, hiszen a kühöld ékes bizonysága annak, hogy a munka szeretet a politikai élet kedvezőtlensége esetén is tudja feledtetni azokat a nehéz órákat, melyeket ez vont maga után. T a n ü g y. Küldöttség a vallás és közoktatásügyi ministernól. Megírtuk lapunk múlt heti számában, hogy a képviselőtestület márczius 17-iki közgyűlésének határozatát, illető eg eme határozat alapján szerkesztett kérvényt dr. Bucskó Korjolán főjegyző, Hoffmann Perencz jegy ő, Molnár Albert mérnök, K. Schrififert József és Weisz Mór városi képviselőkből álló küldöttség adta át Tost Gyula vallás és köz- oktatásügyi ministernek. Csak lapunk zárta után értesültünk róla, hogy a küldöttséget Lakács György vezette hivatali utódához azon a jogczimen, hogy mint Békésvármegyének nyolcz esztendőn át volt főispánja s ez idő szerint is gyulai illetőségű polgár, teljesen összeforrt Gyula városa .közéletével a legkisebb részletig ösmeri ennek a városnak hely, zetét és szükségleteit, különösen kulturális téren, amelyben nagyon hátramaradt és rendkívül súlyos TÁRCZ 4, Nagy magyarok élete. *) —- Benedek Elek könyve — Benedek Elek ötkötetes munkájának első könyve fekszik itt előttünk. A könyv most indul el útjára s a magyar olvasóközönségnek bizonyára nincs szüksége magyarázatokra, hogy megértse, mit akar Benedek Elek eme nagy munkájában megcsinálni ? Mikor egy erős, tiszta, szinte fanatikus hazaszeretetben égő lélek szól a többi magyar lélekhez, akkor a magyarázó igazán a legfeleslegesebb személy. Nagyon szomorú volna az mindnyájunkra, ha egyszeriben meg nem értenénk, milyen czélt szolgál Benedek Elek, mikor a nagy magyar emberek életét *) A nagy magyarok életete öt kötetben jelenik meg. El*ö kötete Attila, Árpád, Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi János, Mátyás király, Werbőczy István, Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, Tinódi Lantos Sebestyén. Balassa Bálint és Báthory István életéről szól. Egy kötet ára diszkötésben 6 korona. könyvében lerajzolta. Hogy micsoda czéljai voltak, mikor lelkünket a mi rettenetesen szomorú világunkból fölemelte a nagyokhoz, az örökké élőkhöz. A könyv minden során átlüktet az a forró érzés, mely az iró szivét eltöltötte, mikor rajzolta ezeknek az alakoknak életét, sorsát, kik tehetségben, elmében, erőben igen különbözők valának, de testvérek voltak abban a forró, mindeneket egyesitő szent tűzben, melynek neve hazaszeretet. A könyv útban van s bizonyára elér otthonába : a magyar szivekbe. Mi csak arról próbálunk számot adni, mint sikerült Benedek Elek nek a maga elé tűzött czélja. Azt már a könyv lapján látjuk, hogy igen szerencsés kézzel nyúlt a dologhoz. Olyan alakokat választott ki, kikben a fajnak minden erénye és sajátossága szinte inkarnálva van. Attila, Árpád alakja természetesen még a mondába vesz, de már Szent Istvánnál a világosan s élesen látó szem is dolgozik. A nagy király fényes életében már ott vannak a sötét, boron- gós árnyékok. Már megkezdődik az idegen lélek hódítása. Homályosan, ködfátyolon keresztül, mintha már szemünkbe tűnnék a jövendő, mikor mindazok az idegenek, kiket a magyar türelem és nobilitás megtűr, uralkodni akarnak rajta. Jön Szent László, kinek hóditóan nemes alakját ritka szép színekkel festi a szerző. Könyves Kálmán, IV. Béla, Nagy Lajos, az idegen vérből való király, ki megmutatta, mivé lehet az uralkodó, ha lélekben, gondolkozásban és érzésben össze tud olvadni nemzetével, ő fentartás nélkül adta át magát a nemzetnek, a nemzet pedig nagygyá tette őt. A lelkűket ajándékozták egymásnak s egymás által lettek dicsőkké, nagyokká mindörökre. Hunyadi János, a keresztény vitézek és lovagok ideálja, Mátyás, korának legnagyobb uralkodója. Werbőczy István, kinek életével az iró különös szeretettel foglalkozik. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, Tinódi Lantos Sebestyén, Balassa Bálint, a szerencsétlen nagy póéta és Báthory István erdélyi fejedelem. Báthoryval végződik Benedek Elek munkájának első kötete. Előszavában többek közt azt mondja, hogy könyvét az ifjúságnak szánta és irás közben különösen gondja volt reá, hogy a népiskolai műveltséggel biró ember is megSirolin Emel! az étvágyat éa a testsúlyt, megszüa- teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Rache A Cm. Basel (Svájc). Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara üvegenkint 4.— korona. 3 Lapunk mai száma, 1.0 old.a,l.
