Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-07-09 / 30. szám
2 BÉKÉS 1905. julius 9. t testvéri üdvözleteit, miket a közgyűlés örömmel jutalmazott. Azután Futó Zoltán szentesi lelkész a szentesi ev. ref. egyház nevében üdvözölte a körében gyülésező egyesületet s lelkesen emlékezett meg annak magasztos hivatásáról. A titkári jelentés hű képet nyújtott az egyesület múlt évi működéséről. Majd Papp Lajos «Vallás-erkölcsi nevelésünk» ezim alatt tartotta meg értekezését hatalmas s zugó tapsokat s a legnagyobb elismerést aratva érte. A gyűlés 4-ik száma Szegh ilmi Gyula szeghalmi tanító értekezése volt e czim alatt : «A magyar nyelv ma». Bemekül kidolgozott értekezése valamint Papp Lajos szentesi tanító értekezése is az egyesület költségén kinyomatni rendeltetett s ennek kapcsán Szeghalminak egy «nyelvtisztitó egyesület» megalakítására vonatkozó indítványát elfogadták. 5. pont alatt Páczai Mihály öcsödi tanító tartá meg «A magán- és mássalhangzók elnevezése, a szótagolás tanításának eredménytelensége» czimü értekezését s részben szabad előadásáért, igazi dicséretet nyerve. A választmány által elfogadott «Egyesületi fiókkörök» és «Közgyűlési házszabály ügyrendje» a közgyűlés által is elfogadva lett. A pénztári jelentés, költségelőirányzat tudomásul vétetett. A választmány Kiss Sándor körösladanyi kartárssal egészittetett ki A még benyújtott indítványok letárgyalása után elnök megköszönve Szentes város és az egyház, valamint a szentesi kartársak szives vendégszeretetét délután 2 óra után a közgyűlést bezárta. Gyűlés után közebéd volt, hol a vidám és lelkes toasztok nem maradhattak el. Czirbus István elnök az egyházmegye fejeire az esperes és főgondnokra, Papp Lajos szentesi körlelkész a tanítóegyesületre s annak tisztviselőire, Gulyás János a szentesi egyház és a gyűlésen megjelent vidéki lelkészekre és Szentes város polgár- mesterére, Vidonyi Jenő a szép nemre, de különösen a vegyes kar női tagjaira, Irlanda Dezső a szentesi kartársakra, Szeghalmi Gyula a muzeum őrére, a muzeum őre a tanítókra stb. ürítették poharukat. Ha e tudósításomhoz hozzáteszem azt, hogy a szentesi egyház a ligetben villásreggelivel látta el tanítóit, valamint ha a szentesi kartársak igaz, magyaros vendégszeretetét felemlítem, úgy azt hiszem e tudósításom hü és igaz leend. Különben álljon itt a gyűlésen megjelentek névsora : Futó Zoltán, Gerőcz Lajos, Papp Lajos szentesi, Győri! József hódmezővásárhelyi, Buzáth Imre magyarittebei lelkészek, egyházmegyei főgondnokunk Fekete Márton és Csathó Zsigmond főispán világi tanácsbiránk, a város feje és előkelőségei, de különösen díszes s nagyszámú hölgyközönség. Tanítók : Czirbus István elnök makói, Gulyás János alelnök gyulai, Vidony Jenő, Albert József, Biczó Árpád, Máró Gyula, Kolumbán Bertalan, Miklovicz Lajos, Szász Károlyné, Kelemen Lajos, Faragó Sándor, Császár Péter, Nagy József, Kákos János, Nagy Gyula, Molnár Ferencz, Zsenáty Ferencz, Ugrai László, Égető Imre, Szalai József, Török Lajos vásárhelyi, Irlanda Dezső, Kásy Gyula, Nagy Gábor, Székely György, Szalóki József, Mágori Sámuel makói, Kiss Sándor körözsladányi, Vigh Imre, Török József, Kolos Vincze, Tönkő Imre öcsödi, Szeghalmi Gyula, Bencze József szeghalmi, Szabó Antal derekegyházi, Pap Lajos/ Varga Ferencz, Berczeli Károly, Vecsery Lajos, Kolpaszki György, Kábái Endre, Varga József, Ivörtvélyesi Sándor, Varga Béla, Kuti Ferencz, Vassay Vincze, Paksi János, Zsoldos Ferencz szentesi, Mecsbalog Benedek szeghalmi, Csete György gyulavárii tanítók stb » A gyulai r. kath. főgimnázium bizottsága f. hó 7-én Groh Ferencz prépost-plébános bizottsági elnök elnöklete alatt ülést tartott. Ez ülés tárgyai: a főgimnáziumi igazgató jelentése a lefolyt iskolai évről. A kiküldött számvizsgáló bizottság jelentése és a gimnáziumi pénztárnok és igazgató számára a felmentvény megadása. A jövő tanévben megnyíló III. osztályban a gyorsírást, mint rendkívüli tantárgyat tanulhatják a gimnázium növendékei. E tanévben a gyorsírás tanító tiszteletdiját a gimnáziumi pénztár saját költségvetésébe állítja be. A hirdetett tanári állásokra a bizottság az 1905/6. tanévre Gróz Jánost a földrajz- természetrajzi, Haszler Károlyt a latinnémet tanszékre helyettes tanárokul megválasztotta. A gimnáziumi iskola szolgai állásra 37 pályázó jelentkezett. Ezek közül a bizottság Pécsi Imre szabó iparost az 1905/6. tanévre ideiglenes minőségben alkalma zta. H i r e k. Bachát Dániel püspök. A Sárkány Sámuel lemondásával megüresedett bányakerületi ágost. evang. püspöki szék betöltésére beadott szavazatokat a kiküldött bizottság hétfőn bontotta fel Zsilinszky Mihály kerületi felügyelő elnöklete alatt. Beérkezett 165 egyház és 3 gimnázium részéről 359 szavazat, amelyek közül négy szavazatot a bizottság érvénytelennek nyilvánított. Az érvényes szavazatokból 112 egyház részéről 210 szavazat Bachát Dánielre, 53 szavazat Veress József orosházi esperes-lelkészre, 42 Laukó Károlyra, 6 szavazat Belochorszky Gáborra, 8 szavazat Solcz Gusztávra, 4 szavazat Petrovics Somára, két szavazat Szeberényi Zs. L jósra esett. Eszerint a szavazatok általános többséget Bachát Dániel nyervén el, ő lett a bányakerület uj püspöke, Bachát Dánie1 budapesti lelkész, esperes, a Kisfaludy-társaság levelező tagja, 1840-ben született és igy jelenleg 65 éves, 1873 év óta budapesti lelkész és 1874. óta esperes, érdemekben gaz lag irodalmi munkásság t fejtett ki, melynek során vallásos tárgyú munkái mellett, főleg magyar költők és Írók munkáinak tót nyelvre való fordításával tűnt ki. ebbeli sikereiért választotta be 1879. évben tagjai sorába a liisf iludy-társaság. Az uj püspök nagytudo- inányu, hazafias, hithü fái fi a és mint ilyen, benne a nagy egyházkerület, — melyhez az egész Békésvármegye is tartozik, — feltétlenül érdemes és hivatott vezetőt nyert. A vármegyei útépítések folytatása. A beruházási törvény keretében Békésvármegye részére engedélyezett hitel terhére a rörvényhatósági b zott- ság tudvalevőleg a folyó évre az Orosháza—gádoros — nagyszénási és a gyula—ujkigyósi utak kiépítését határozta el. A két nagy ut építésének előmunkálatai végrehajtattak, sőt a földmunkák is elkészültek, a mikor a kormány a költségvetésen kivüli állapotra tekintettel eirendelto a munkálatok beszüntetését. Az utak kiépítéséhez fűződő nagy érdekek, valamint a mir megkötött villalati szerződésekből folyó kötelezettségek teljesítése érdekében a vármegye közgyűlése elhatározta, hogy az építkezést folytatni fogja és a költségeket előlegez«, a mig azok az államkö'tségve és megalkotásával folyósíthatok lesznek és erre kikérte a kereskedelemügyi minister jóváhagyását. Ez a jóváhagyás a héten érkezett le a vármegyéhez és igy most már nincs akadálya az építkezések folytatásának. A munkálatokat a legszorgosabb aratási munkák be fejezete után újból megkezdik és kedvező időjárás mellett előreláthatólag legnagyobb részükben még ez év folyamán be is fejezik, minek következében vármegyénk müut hálózata ismét két nagy útvonallal lesz gazdagabb. Megerősített megyebizottsági tag választás. Az őszi általános választások során Szarvas III. alkeiületében megválasztott dr. Mázor Elemér ügyvéd megválasztását többen megfelebbezték, majd miután a felebbezést úgy az igazoló, mint az á!. . . légy jó . , . olyan szomorú vagyok . . . jere ... jere . . . — Én is az vagyok ... ne menj el . . . megyek utánad . . . Senki által nem hallható rejtelmes beszédek suhantak el közöttünk. A hangos utczán, a vasárnapi sokadalomban, mintha magányban lettünk volna. A kocsi alóla, a környezet körűié, az utcza, a lég, a világ eltűnt. Csak nézését láttam. A felém fordított, halvány, hamvas fejecskének hivó és rejtelmes tekintetét, a mint utánam néz . . . eltűnik. Csakugyan eltűnt, hiába kerestem, nem láttam többé. Az első napokban szinte beteggé tett az a gondolat, hogy magamra maradtam, nem látom többé a fekete kapisonból kivilágló hamvas fejecskét de nemsokára ez az egész elillant emlékezetemből. A szemeire még hónapokig emlékeztem, de a mikorra kitavaszodott, már csak tekintete és innak homályos hatása élt bennem. És a rejtelmes mélységű nézés, mely panaszkodva hiv, vont maga után, kisért minden hova, velem volt mindenütt. Jó! emlékszem, hogy ebben az esztendőben kezdtem igazán érdeklődni a lányok iránt. A tisztelendő professzorok tilalma ellenére elszöktem a színházba, órákig sétáltam a czisztercziek terraszán. a virágzó akáczok alatt és éjjel a régi kőszentek talapzatára ülve, belemerültem a magam árnyékába. És mikor elkövetkezők Mária hava, a nagy diákokkal együtt jártam az apácák templomába, holott májusi virágoktól, növendék lányok mosolygó arczától volt szines, ragyogó és illatos minden. A nyitott ablakon át betört a tavasz, május vidámsága, kéksége, lágy világossága és eledtek a szintek szobrai, a rózsaszín oltár fölött megelevenedett a Szűz fehérruhás képe. A fiuk — tudom — az »ideált« jöttek ide keresni. Én is. És néha úgy tetszett, meg is leltem. Mintha az orgonavirágok közül ugyanaz a rejtelmes szempár világitana. De csakhamar láttam, hogy nem az : egy kis leány kiváncsi tekintete, amelylyel az idegen fiút nézi, leányszem, mozgékony, szép, olyan, mely minden ártatlanság mellett azt tükrözi vissza: szép vagyok ? tetszem-e ? Az örök kaczérság az örök tisztaságban. Minden más, csak nem az. Minél jobban teltek az évek, annál jobban fájt, hogy eltűnt. Sokszor gondoltam arra, hogy mért engedtem. És mennyiszer fogott el a vágyakozás menni utána ! De hová, de merre, de hol találom ? Kérdések gyötröttek, álmok jstszottak velem: ki volt? Itt van megint? És a mig én valósággal levetettem a gyermekruhát, nőttem, húsz éves lettem: a gyermekleányt is megnövesztette a képzelődés. Egyszer az jutott eszembe, hogy most férjhez adják. És a régi tekintetbe még több szomorúság és némi vád vegyült. Máskor meg nem tudván visszaidézni emlékembe a szemek formáját, valósággal megdöbbentem, meghalt, elhunyt örökre! Majd két teljes év következett, a mikor megfeledkeztem teljesen mindenről. Egy asszony delejes körébe jutottam. Ott kerengtem, forong- tam, megbüvölve, esztelenül. A felforralt, buzgó vér minden régi emléket elöntött forró árjával. Egy duzzadt, kicsiny alak csókján kívül, álom volt számomra az élet minden jelenése. És a mikor arra ébredtem, hogy a csók édessége is ólom volt, ebből a hamis, csalogató és semmi életből el akartam menekülni az igaz, sötét semmiségbe. Akkor jelent meg újra fölöttem a két szürke csillag. Még most is világit nekem, még folyton hiv . . . összeszedtem magam és újra megindultam. Mentem, mendegéltem utána De legelőbb is élni kell, életben maradni. Oh milyen pompás kedvvel, duzzadó akarattal mentem neki az életnek ! Láttam a dicsvágy czélját, mert ha jó emberek néha megvoltak elégedve azzal, a mit Írtam : egész világosan láttam egy nedves szempárból eltűnni a szomorúságot és a helyén felvillanni némi örömet. És éreztem a nyomorúságot, a megaláztatást, úgy, a hogy talán senki még, mert télviz idején, talpnélküli czipöben, fázva és éhesen kóborogva a főváros utczáin, nem egyszer járt az eszemben ez : ha most megpillantana, ha most tudná, hogyan vagyok ? Kimerülve a küzdelmekbe, belefásulva a szenvedésekbe, ismét csak egy elképzelt tekintet árama frissített föl, aczélozott meg, adta vissza a kedvet az élethez. Idegen földön, katonabörtön rideg és reménytelen magányában, a padmalyt nézve, egyszerre csak összeomlottak körülöttem a falak, kinyílt az ég, a sok tornyu város levegője csapott meg, a meleg vizek gőze imbolygott körülöttem és elém tűntek a nagy jegenyék a vízparton, aztán a fehér, köves utón egy kocsi . . . egy fej, mely felém fordult.
