Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-02-05 / 6. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. február 5. 6-ik szám. előfizetési árak: Egész évre — ........ 10 K — f Fé l évre... 5 K f Évnegyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZQAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal :i Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a. lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intezendők. Kéziratok nem adatnak vissza. ». Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Választási tanulságok. Véget ért az egész országot hetekig izgalomban tartó általános képviselőválasztás és a választások mérlege sok alkalmat ad, hogy annak tanulságait minden irányban levonjuk, tapasztalatainkat a jövőre leendő okulás czéljából feljegyezzük. Minket természetesen csak a vármegye területén észlelt tünetek érdekelnek és azokból sem a politikai vonatkozásuak. De hiszen egy képviselőválasztás és az azzal járó forrongása az eszméknek, gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozású törekvéseknek annyi sok oldalról vet uj fényt közállapotainkra és bajainkra, hogy méltó feladatot nyújt a politikai vonatkozás mellőzésével mutatkozó eredmények és ezek tanulságainak leszűrésére. A társadalmi mozgalmak kialakulása jelszavak után és azok szerint indul és történik. E jelszavak között sok van olyan, mely tartalmas gondolatot, komoly irányú program- mot fed, de sok közöttük a kivetni való is, a mely nem értékével, de hangzásának tetszetőségével igyekszik hóditani, a melynek nincs semmi háttere, várható üdvös eredménye, de a melyekkel mégis sokan élnek, — hogy ne mondjuk visszaélnek, — mert azokkal a dolgok mélyére gondolkozásukkal hatni nem tudó egyének kedélyére hatnak és magukat ily érték nélküli frázisok hangoztatásával a tömeg előtt felszínen tartani tudják. A komoly törekvést, értékes program mot magukban rejtő jelszavak között társadalmunkra is messze kiható fontosságú az, a mely a nemzetnek gazdasági és kulturális megerősítését tűzte ki első sorban munkálandó feladatnak, azt hangoztatván, hogy csak gazdaságában erős, műveltségében általánosan előhaladott nemzet képes a világversenyben megállani, magának abban való szilárd helyzetet és ezzel önmaga boldogulását biztosítani. Kétségtelen, hogy nem csupán közjogi viták megvívásán, a kérdések tisztázásán fordul meg az ország sorsa, sőt mondhatjuk ezeken legkevésbbé. így jogosult az a felfogásunk, hogy a haza javát nem a közjogi kérdéseken lovagoló szorosan vett politikusok fogják előmozdítani, hanem első sorbán azok, kik az általuk vallott közjogi alapot csak eszköznek tartják arra, hogy abból kiindulva és az által akarják megszerezni a nemzet egészének a jólét előfeltételeit, a kik — bármely mostani politikai párthoz tartoznak is — nemcsak szóval, de komoly oda adó munkával vesznek részt a nemzet elő- haladására irányzott törekvésben, a kik igazán szeretik a népet, mert épen annak sorsban alacsonyabb rétegei számára akarják és igyekeznek megteremteni a szellemi fel- világosultság, a tudás és a gazdasági jólét egy bizonyos általános fokát, a melylyel minden egyes polgára a hazának megelégedett hasznos tagja lehet a nemzeti czivilizácziónak. Kívánatos volna, hogy népünk megértse ezeket a törekvéseket, felismerje saját jól felfogott érdekét és értékelje, megbecsülje és kövesse azokat, a kik tudásukkal, eredményeket felmutatni tudó hasznos tevékenységükkel vezető szerepre hivatottak és a kik elég erősek arra, hogy a támogatásra leginkább reá szoruló alsó néposztály segélyére legyenek. Annál sajnálatosabb, hogy hangzatos jelszavak leple alatt sok helyütt és épen vármegyénkben is a nép egy része épen azokat tagadja meg, a kik neki legjobb akarói, hogy a politikai harcz során egy káros és veszedelmes irányzat lábra kapását kell észlelnünk, mely félrevezetett vakságában nemcsak meg nem becsüli a nép érdekében kifejtett munka érdemét, a tudás és vezetőképesség tekintélyét, de magának a jóra vezető irányzatnak szegül ellene, lekicsinyel és megtámad mindent, a mit jószándékkal épen az ő érdekében létesítettek, a melynek nem kell sem kulturális sem gazdasági intézmény, csak viszály és gyűlölködés, felvilágosodás helyett szellemi sötétség, gazdasági előhala- dás helyett visszafejlődés. A politikai barcz- nak ez a kinövése vármegyénk több kerületében volt most fokozottabban észlelhető, Gyula, Békéscsaba, Békés és a gyomai kerület választási mozgalmának megfigyelése igazolja e szomorú tényt. Nem pártokhoz van kötve e megfigyelésünk, mert a nép félrevezetéséből eredő ez a baj nem egyes pártok átka, de veszedelme az egész népnek, melynek jólétét hivatottak előmozdítani az általa megtagadott hasznos intézmények. Ennek az inkultur, vagy helyesebben anti- kultur irányzatnak szembetűnő megerősödése a lefolyt választási küzdelemnek egyik szomorú tapasztalata. Ennek a veszedelmes kinövésnek csirájában való elfojtása, kiirtása/ kell hogy a nép vezetőinek első nemes feladatát képezze. A vármegyénkben kisebbségben maradt szabadelvüpárt jelöltjei a nemzeti művelődés nagynevű bajnokai, a gazdasági fejlődés, az általános jólét előmozdításának nagyérdemű munkásai. A függetlenségi pártot kitűzött czélja utalja erre, mert csak müveit és jólétben élő nemzet lehet független. A magát szocziálistának nevező párt hívei pedig legalább e téren legyenek igazi szocziálisták és TÁRCZ A. A nippek. Irta: Szabóné Nogáll Janka. Vacsora után, mikor kékes felhők bolyongnak a gyűrött fehér asztal fölött és elviszik magukkal a felleges homlokok borongását; mikor elhomályosodnak a poharak s mellettük a szemek ragyognak fel, mikor ürül a palaczk szin- arany nedve s folyik el minden érzés a szivek mélyéből; mikor az asszonyok már elmenekültek s legjobb számítás szerint nem az ajtó függönyei mellett hallgatóznak, hanem három egész lépésnyire üldögélnek csöndesen meglapulva az ajtónyiláson túl, — bizalmas vallomásra nyílik egymás között a férfiak ajka. Mikor ez a kis história történt, ketten üldögéltek már csak az asztal mellett. Egy öreg ur és egy fiatal gavallér. Az öregebbik volt a házigazda, a másik pedig a vendég. Az töltött és hallgatott, emez beszélt és ivott. Az öreg o^yan nyugodt, csöndes, okos ember volt, a jmilyeneket a magyar róna nevel. A fiatalabbik jolyan, akire azt mondják csinos fiú. Szépen fésülködik, a bajusza valóságos csoda és a foga fehérsége egyszerűen szenzáczió. Már néhány perez óta hallgatták az óra ketyegését, mikor a fiatalabbik kirukkolt a vallomással : — Nagyon boldogtalan vagyok bátyám. — Azért jöttél le hozzánk ? — Azért. Az öreg ur szó nélkül nyúlt a belső zsebe felé. Szokásból, egészen magától talált oda a keze. A fiú minden hónap végén nagyon boldogtalan volt. Olykor tizenötödike táján is, a farsang hónapjaiban. Ilyenkor az öreg olyan féle mozdulatot tett s a baj a javulás útjára került. Most egy kicsit tűnődve nézett föl. A fiatalember szomorúan intett a fejével: — Nem az. — Csakugyan. Hiszen még csak elseje van. — Nekem a világ vége. — Akkor bizonyosan kiszerettél valakiből, szólt az öreg ur és mosolygott bajusza alatt. — Kiszeretni valakiből, semmi. De ha úgy esik, hogy nem is lesz a mienk az, akiből alkalom adtán kiszerettünk, ez a baj, bátyám. Ilyen az enyém. Belepusztulok én ebbe. Azt, aki úgy elkeserített, nem fogom elfeledni soha. Az öreg ur most csak a szájával fogta a szivart. Lenézett rá s úgy fújta föl a füstöt. Mindig igy szokott tenni, mikor a jegyző vagy az ispán vadászhistóriákat újságol. —■ Nem fogom elfeledni. Hiszen, ismeri bátyám Kovács Boriskát. — Boriskát? Természetesen. Az én uj bérlőmnek a felesége. — Most az. Az őszön jöttek ide az alsó rétre. Bátyám a Boriska kedvéért adta nekik a bérletet ? — Leginkább azért. Szegény megboldogult feleségem nagyon szerette. Még csitri leány korában, amikor itt nőtt föl a házunkban, amikor annyit játszott veled. — A szőke kis Boris . . . Haját kemény varkocsba fonták, piros pántlikával. Kék karton szoknyácskáit hamar kinőtte, le kellett ereszteni a mosásban kifakult hajtásokat. Fehér harisnyája is nagyon bő volt, ránezosan hullott Siroliiu Ahathatósf«0™' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut 6b különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 30—52 Lapunk m.ai száma, S oldal.
