Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-11-12 / 48. szám
2 BÉKÉS 1905. november 12. ne tespedjenek, hogy azok részéről, akiknek feladata a tudás hagyományainak megőrzése mellett a tudomány továbbvitele, a főiskolák tanárai részéről időnkint bepillantást nyerjenek a tudós vizsgálat műhelyébe és hogy ez utón fönntartassék a tudós pályák közössége. íme, körvonalakban a bárom, már megalakult intézmény: a Népakadémia, a Szabad Lyczeum és Szabad Egyetem külön sajátos feladatának egymást segítő és kiegészítő működésének jellemzése. Ezen intézmények között és mellett működik az Uránia Magyar Tudományos Egyesület és az Uránia Magyar Tudományos Színház, amelyek szélesebb körű szervezetüknél és sokoldalú eszközeiknél fogva a fent elősorolt intézmények között országos jelentőségűek nemcsak azért, mert egyetemes jellegüknél fogva az egész országban egymaguk- ban állanak, hanem különösen azért, mert működésűket az egész országra, a fővároson kívül nemcsak az ország minden városára már kiterjesztették, hanem az ország legkisebb községébe is eljutnak felvilágositó, oktató és nemesitő tevékenységükkel. Hírek. A vármegye főispáni állásának betöltése tekintetében egy hót előtt köbölt az a feltevésünk, hogy a kinevezés a közeli napokban nem fog megtörténni valóra vált, amennyiben még ma sincs kinevezett főispánja a vármegyének. A napról-napra megjelenő főispáni kinevezésekből azonban előre látható, hogy mihamarabb Békésvármegyére is reá kerül a sor. A személyi kombinácziók tekintetében azonban semmi pozitív eddig nem szivárgott ki. Uj közigazgatási gyakornok. A főispáni teendőkkel megbízott alispán Mácsai Ferencz dr. nagy mágocsi végzett joghallgatót kinevezte közigazgatási gyakornokká s ezen minőségben a csabai főszolga- birósághoz osztott be Kormos Emil tb. szolgabiró helyére. Egyházi választások. A bókésbánáti ev. ref. egyházmegyében a múlt hó folyamán megejtett szavazással megválasztattak : egyházi tanácsbiróvá Fekete Gyula nagykikindai s egyházmegyei jegyzővé Tóth József körösladányi lelkészek. Lemondott segédorvos. Dr. Fás Albert, vármegyei közkórházi segódorvos, ezen állásáról le mondott. Megyebizottsági tag választások lesznek folyó hó 20-án Gyű án az I. alkerületben, a békéscsabai I. alkerületben, a békési I. alkerületben és Szeghalmon. Mindenütt egy-egy időközben megüresedett bizottsági tagsági hely kerül betöltésre. Az igazoló választmány dr. Márki János elnöklete alatt f. hó 7-én a választások előkészítése dolgában ülést tar tott, érvényesítvén az érdekelt kerületek választóinak névjegyzékét. Ugyanez ülésében a választmány Jantyik József békési lakosnak kétszeres adószámítás iránt beadott kérelmét, mint elkésettet elutasította. A vármegyei állandó bíráló választmánya héten dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt tartott ülésében a legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok 1906. évi névjegyzéke ellen beadott felebbe- zéseket intézte el. Felebbozésük folytán Belönta Mihály adóösszegét helyesbítette, felvette a névjegyzékbe Prág Bonifácz csorvási és Kun Ede békéscsabai lakosokat, mig ezek felvétele folytán a sorrendben utolsó Hrnyák Jánost és Rajki Józsefet törölte a névjegyzékből. Wallerstein Sámuelnek felvételét. kérő felebbezését a választmány elutasitota. Gyűjtési engedély. A belügyminiszter megengedte, hogy a pusztaföldvári ág. hitv. ev. hitközség templomépitósi költségek beszerzése czél- jából, az ország területén 6 hónapon át könyör- adományokat gyüjthessen. Kinevezés. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter Horváth Jenő okleveles tanárt, lapunk jeles készültségü munkatársát, tanárrá nevezte ki a pancsovai főgimnáziumhoz. Készülődés a jövő esztendőre. Az esztendő vége felé pontosan megjelennek a kormány rendeletéi, a melyek a következő esztendőre való előkészülettel foglalkoznak. Pénz és katona kell az államnak és az adókivetés és ujonczozás előmunkálatainak ideje elérkezett, a pénzügyi és hon védelmi ministerek tehát csaknem egyidejűleg kiadták a szokásos rendeleteket az adókivetés és ujonczozás előmunkálatainak foganatosítása iránt. Hogy a végzendő előmunkálatok mikor fognak azután a tényleges adókivetés és sorozás czéljaira felhasználtatni, azt ma a mi or a folyó évvel is restanciában van a kormányzat, természetesen még nem tudhatjuk. Nehogy azonban a mai időben félreértések keletkezhessenek, hangsúlyozzuk, hogy ezek a rendeletek nem érintik az exlexes állapotot és az adók összeírására és ujouczok jelentkezésére vonatkozó rendeletek végrehajtandók és azoknak az érdekeltek eleget tenni tartoznak. Más dolog az adók tényleges kivetése behajtása és a sorozás, a melyekro csak a jövő évi költségvetés és ujoncz- jutalék országgyűlési megszavazása után kerülhet a sor. Az 1906. évi adókivetési munkálatok megindítása. A pénzügyminiszter a hét folyamán kiadta szokásos évi körrendeletét a jövő évi adókivetési munkálatok folyamatba tétele tárgyában. A körrendelet az előző éviekkel megegyező rendelkezéseket tartalmaz az adóösszeirás foganatosítására s az egyes adónemek kivetésére vonatkozólag, mely munkálatok tehát tekintet nélkül az ex-lexre foganatosítva lesznek, azonban a kivetési lajstromok közszemlére kitétele s a III. oszt. kér. adó és nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának megállapítása fölfüggesztetik a költségvetési vagy ezt pótló felhatalmazási törvény életbeléptéig. Kinevezés Lukács György vallás és közoktatásügyi minister Dobó Zoltán középiskolai tornatanári oklevéllel biró hódmezővásárhelyi városi adótisztet, akit mint Dömény Mariska férjét városunkban is sokan ösmernek, a székelyudvarhelyi állami főreáliskolához rendes tornatanárnak kinevezte. A képviselőtestület hétfőn délelőtt 10 órakor Popovits Jusztin főjegyző helyettes polgármester elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésen Kovács János, Tokai András és társai birtokátírás iránti ügyük érdemleges tárgyalására deczember hó 4 ike tűzetett ki. K. Schrißert József indítványára a remetei és ökörjárási uradalmi földeknek 1—2 holdas részletekben való bérbeadásának kieszközlésére Jantsovits Emil t. főügyész elnöklete alatt K. Schriffert József és Csordás Ferencz bizattak meg. A sitkai árokpartnak haszonbérbe adásával pedig a tanács megbizatott. A kötőgyár ártézi viz használatára vonatkozó alispáni engedély tudomásul vétetett s köteles a társaság évenként egy 10 koronás aranyat szolgalmi jog czimén a városnak fizetni. A legtöbb adót fizető képviselők névjegyzékének kiigazításával K. Schriffert József elnöklete alatt Fábián Ferencz, Kukla Ferencz, Anuló Pál, Mo- nori Mihály, Gergely Pál, Argyelán György és Szikes György bizattak meg. A foglalkozást közvetítő szabályrendelet akként módosíttatott, hogy ezután 2 engedély lesz kiadható. A városi mérnök pótdijazásában kelt törvényhatósági bizottsági határozat tudomásul vétetett. Végül K. Schriffert József indítványára a hetipiaczra vonatkozó szabályrendelet akként módosíttatott, hogy a bevásárlás korlátozva ezután nem lesz és hogy kofáknak, aprójószágkeres- kedőknek már a kora reggeli órákban is szabad vásárolni. A gyulai csizmadia ipartársulat folyó hó 19 én — templom zászlószentelése alkalmából — Ludvig József nagymagyarvárosi vendéglőjében, templom zászló alapja javára jótókonyczólu zártkörű táncz- vigalmat rendez. Beléptidij személyenként 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetósek, tekintve a czél fontosságát, köszönettel fogadtatnak és a „Békés“-ben nyugtáztatnak. Délelőtt 10 órakor Almanach 1906-ra.* Van-e kellemesebb érzés annál, mint ha őszi ködboruláskor, sivár dérhullás idején egyszerre csak beköszönt hozzánk egy régi ismerős, mesemondó barát, aki érdekes történeteket mond el és fantáziájának tüze meleget, fényt áraszt a szoba borongó félhomályába? Ilyen hűséges, derék, szórakoztató és mindén tépelődést elűző jóbarátja a magyar olvasóközönségnek az Egyete mes Regénytár Almanachja. Evről-évra várjuk és évről-évre beköszönt éppen akkor, amikor a legnagyobb szükségünk van reá. Mintha beutazta volna az Írók lakta világot és mindenütt kincseket szedett volna össze: tele van a zsebe pompás történetekkel. Magával hozza Herczeg Ferencz, Mikszáth Kálmán, Ambrus Zoltán, Bársony István lelkének egy ragyogó részét, Szomahazy István és Lövik Károly humorát, Malonyay Dezső, Farkas Pál, Abonyi Árpád, fantáziáját, Pékár Gyula, Andor József, Lengyel Laura meseszövő képességét, Szikra finoman czizellált elmésségeir, Lőrinczy György és Krúdy Gyula jó magyaros történeteit, Benedek Elek meleg családi rajzait. S mind ízt végig élvezhetjük anélkül, hogy kimozdulnánk szobánkból : mert a régi hü barát szívesen fölkeres minket, * Almanach az 1906. évre. Szerkeszti Mikszáth Kálmán. Egyetemes Regénytár, XXII. évfolyam 4—5. kötete. Singer és Wolfner kiadása. Ára diszkötésben 2 korona. szép, díszes viseletben, ha két koronáért megrendeljük Dobay Jánosnál, az Almanach gyulai elárusitójánál. ELŐSZÓ. Úgy tűnik fel nekem az Almanach szerkesztés, mintha öreg herold volnék, aki belefuj évenkínt a kürtjébe, megnyitja a kaput, csikorogva fordul meg sarkaiban, mire szép sorban felvonulnak a lovagok, nem lovon ülve, de ködből font kantáru, virágillatból szőtt takaróju Pegazusokon, nem éles lándzsákkal, hanem finom aczél toliakkal s ezen a kis helyen megmérkőznek egymással, uj emberek régi kipróbált bajnokokkal. Rontja azonban az idén ezt az illúziómat egy pár hozzám érkezett panaszkodó levél, hogy nehéz az Almanachba bejutni és hogy sok iró künn reked, a kinek ben volna a helye. Hát ez bizony meglehet, mert a lapok úgy elszaporodtak és az irótoll nmberei, hogy lehetetlen őket számon tartani. Ha minden belletrisz- tikus dolgot el akarna valaki olvasni, ami a lapokban egy nap megjelenik, ahhoz egyenesen a napok meghosszabbítása volna szükséges. Hanem azért érdemes erről a thémáról elmélkedni. Hogy kimaradnak? Bizony aligha nem. Az oka azonban nem én vagyok. Ki hát? Isten tudja. Valahogy úgy lesz az, hogy az emberiség soha sem helyezkedhatik el egészen okosan ; ha megnyitja előhaladásában a titkokat megroppintván, mint a dióhéjakat, a misztériumok kitárulnak egyszerű dolgokká: úgy, de azalatt az egyszerű dolgok változnak át misztériumokká. Most már például ott vagyunk, hogy a Röntgen-sugarak bevilágítanak az emberi testbe is ruhán, fán keresztül, de másrészt ott vagyunk, hogy az Írói talentum sugarai már nem képesek kivi- lágolni a bolondos ólombetűk irdatlan sokaságából s tűnődve nézünk magunk elé: hogy is lesz az csak ? Hogy támad majd ezentúl az irói hírnév ? A szinmüirásnál még tudhatni. Ott egy nagy közönség jelenlétében lép ki a világba az irói alkotás. Másnap azonfelül az összes lapok referálnak s a mázsálókon legalább hozzávetőleg megállapítható, mennyit nyom az iró és darabja. De az elbeszélő mii sorsa nem ilyen. Az nem kerül együttesen Ítélő sokaság elé. Az iró, akinek még neve nincs, nagy hírlapi gezemicze közé hordja a .szive vérével, lelke lobogásával alkotott virágokat, hogy ott az asztagban egy nap alatt elszáradjanak, úgyszólván nyomtalanul. Hogy azelőtt . . . Hja, más volt azelőtt a naiv korban. A tekintélyes öreg írók magok nevelték magoknak az utódokat és vetélytársakat. Mikor még Vörösmarty ott ült esténként a „Csigában“ kedvencz Zoffcsák-jával és Szijj urammal, körülvéve az Írók legjavától és ha volt kéznél tehetséges kezdő, az akár ott mindjárt
