Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-11-19 / 49. szám
1905. november 19. BÉKÉS 3 vonatkozó véleményét kívánták hallani, mire dr. Zöldi) Géza főügyész felszólalásában az alispáni határozat megváltoztatását javasolja, mert a felfüggesztés sem közigazgatási sem fegyelmi szempontból nem indokolt, közigazgatási szempontból azért, mert az ügy megindítása óta a polgármester tényleg nem végez hivatali tevékenységet és attól való eltiltásra szükség nincs. Fegyelmi szempotból pedig a felfüggesztés egy előzetes büntetés, mely anyagilag és erkölcsileg is sújtja az érdekeltet. Előadó ama felvilágosítása után, hogy a polgármester csak önszántából van távol a hivataltól és azt felfüggesztés nélkül bármikor átveheti, dr. László Elek ellenmondást lát a főügyész írásbeli véleménye és felszólalása között, aki Írásbeli javaslatában súlyos mulasztásokat lát a polgármester terhére megállapitandónak és ez alapon felszólaló helybenhagyni javasolja az alispán határozatát. A bizottság 7 szóval 5 ellenében a polgár- mester felebbezését elutasította és a felfüggesztést elrendelő alispáni határozatott helybenhagyta. Dr. Zöldy János főorvosnak a közegészségügy állapotáról szóló jelentése az egészségügyi viszonyokat kielégítőnek mondja. A fertőző betegségek közül a vörheny és a hasi hagymáz mutatnak terjedést. A jelentést tudomásul vették. Somossy Zsigmond helyettes pénzügyigazgato adóügyek állapotáról tett jelentést kiemelvén, hogy 1905. évben eddig egyenes adóban 2 millió koronával, hadmentességi díjban 26 ezer koronával kevesebb folyt be, mint a múlt év hasonló szakában. Az adóügyi felebbezések közül néhány adóleirási ügy keltett nagyobb vitát oly esetekben, a hol bérbeadott birtokon éri a termést elemi kár. Többek hozzászólása után a bizottság akként határozott, hogy abban az esetben, ha az adóelengedés szerződés szerint a bérlő előnyére szolgál és a leirt adóösszeg a bérlet összegéből elengedtetik, a kár erejéig a törlést engedélyezi. A hivatalosan távollevő kir. tanfelügyelő helyett dr. Daimel Sándor főjegyző referálta a tanügyi adatokat. Ezek között a bizottság több iskola költség- vetését jóváhagyta, Barthos Károlyné békési polgári iskolai tanítónő nyugdíjazása iránt intézkedett, Gyula várost záros határidő mellett kötelezte, hogy a polgári leányiskola végleges elhelyezése tekintetében határozzon, a kondorosi és békéscsabai tanyai tanító állásokra megejtett választást megerősítette. Dr. Zöldy Géza főügyész több magánügyben beadott felebbezést referált. Haviái' Lajos kir. főmérnök javaslatára a bizottság lépéseket tesz, hogy a vasúti állomásokon nyilvános távbeszélő állomás rendeztessék be. Szarvassy Arzén kir. főmérnök előadása mellett a gyulai kötött és szövött iparárúgyár szenyviz levezetésének engedélyezése ügyében hozott alispáni határozatot részben megváltoztatta a bizottság és a festődé vizének vegyi tisztítására kötelezte. A többi szakelőadó szokásos jelentésének meghallgatása után az ülés véget ért. H i r e k. A vármegye föispáni állásának betöltése kérdésében a hét még mindig nem hozta meg a döntést, a mi azonban — ha a polilikai viszonyokban lényeges változás nem áll be — előreláthatólag nem sokára, még e hónapban meg fog történni. Megyebizottsági tag választások lesznek holnap Gyulán, Békéscsabán, Békésen és Szeghalmon, hol mindenütt egy-egy bizottsági tagsági hely kerül betöltésre. Gyulán az év elején elhalt dr. Bodoky Zoltán helyét töltik be az I. alkerületben, amelyhez az I. és Y. tized tartoznak. A választás helye a városháza nagyterme és a szavazólapokkal való választás reggel 9 órakor kezdődik és délután 4 órakor nyer befejezést. A képviselőtestület folyó hó 16-ikán tartott rendkívüli közgyűlésén a gyula—simony if alvi vasút állomásának építéséhez szükséges földmunka elkészítésére a homokbányát átengedte és a szükséges kisajátításhoz a város részéről Popovits Jusztin főjegyző, helyettes polgármester, Jancsovits Emil t. főügyész, Molnár Albert városi mérnök, K. Schrif- fert József, ifj. Steigerwald Ferencz, Kukla Ferencz és Monori Mihály városi képviselők küldettek ki. Farkas Miklósné és Tar János közmunka adója kétszeres kivetés czimén töröltetett. A vágóhíd dijak kezelésével megbízott személyzet részére 300 korona jutalom szavaztatott meg. A közegészségi állapotok és pénztári vizsgálatról szóló jelentések tudomásul tétettek. Gyulaváros gazdasági szakosztálya K Schriffert József elnöklete alatt, e hó 13 án a városháza nagytermében ülést tartott, melynek tárgyát a képviselő- testület által visszautasított s a számvevő által újra átdolgozott 1906-ik évi városi költségvetés megvitatása képezte. A költségvetést azonkívül, hogy a képviselőtestülnt által tett kifogások eloszlattattak, a gazdasági szakosztály erősen meghuzgálta. Dicséretet érdemlő minucziózitással, tételről tételre, nagy körültekintéssel állapították meg a tényleges szükségleteket az eddigi prédaságszámba menő, rend- szertelen megállapítások helyett a való szükséget véve alapul. A költségvetés képviselőtestület tárgyalása alkalmából indítványt tevő Singer Mihály képviselőtestületi tagot is meghívták az értekezletre s javaslatai alapján töröltek a szükségleti részen: hivatalok takarításánál .... 93 K 17 f bútorjavítás és beszerzésnél . . 142 > 57 » postadijaknál .............................. 111 » 73 » el őfogat és útiköltségeknél . . 706 » — » építkezésnél .............................. 4000 » — » kö zkutak takarításánál .... 330 » 01 » előre nem láthatóknál .... 3033 » 92 » dijnoki illetményeknél .... 4971 » — > kéményseprésnél......................... 34 » 19 » kö rgát fentartásnál.................... 202 » 94 » 8 K. Schriffert József indítványára Singer Mihályiyal szemben, ki a faiskola és szőllőtelep költségeit annak daczára is, hogy a város ráfizet, fentartandó- nak tartotta, mert az a város közgazdasági szükségletét szolgáló s nem nyereségre alapított intézmény, törölték az egész faiskola és szőllőtelep- költséget 4971 koronát s ily módon 16398 korona 53 fillérrel csökkentették a szükségleteket, ami tetemes pótadó kevesbedést jelent. Megjegyzendő, hogy a költségvetés a 8410 korona tisztviselők lakpénze ez. üj tétel bent hagyása mellett csökkent ennyivel úgy, hogy ez által annak megadása elől a képviselőtestület többé el nem zárkózhatik. — A mostani 16 dijnoki állást beszüntetendőnek véleményezi a szakosztály s helyökbe 6 irnoki állás rendszeresítését javasolja, mely által a város kevesebb költséggel járó, felelősségteljesebb, jobban kihasználható munkaerőhöz jut. — Ugyancsak leütöttek az ápoldapénztár előre nem látható rovatánál 664 korona 44 fillért, a közmunkapénztár előre nem látható rovatán 1000 korona költséget úgy ezeknél, mint a közpénztárnál azzal indokolva az előre nem láthatók megnyirbálását, hogy sem királylátogatás, sem nagyobb elemi csapás, sem egyéb rendkívüli körülmények fenn nem forognak s eső telepre. A társaság nagyobb része azonban, köztük jómagam is, nem kívánkozott kocsira, gyalogséta- képen tettük meg a rövid utat és igazán nagyon érdemes volt. Alig voltunk félórányira a Lyngenfjord havas hegységeitől s ime itt, a hó és jég, a glecserek tőszomszédságában — igaz — védett, rejtett völgyben csodálatosan buja, üde növényzetet találtunk, valóságos kis paradicsomot. Szó sincs róla, nem nagy az egész ; pár száz lépésnyire odább ott leselkedik a halál birodalma ; de ez a kis folt annál kedvesebb, annál vonzóbb. A finnek és a lappok — igen sok tudósnak most már közös véleménye szerint — Európának őslakói. Hajdanában, még a kelták kora előtt, az ö ősatyáik bírták ezt a szép földrészt, amely azután a műveltség zászlóvivőjévé lett. Ok ásták hegyeinken a most már elmohosodott földsáncokat; ök építették tavainkra a cölöpépítményeket; barlangjainkban az ö csontjaik fehérlenek, csodálatos alakú kőszerszámokkal ök küzködtek az emberi élet hajnalán. Akkor volt még ez, amikor Európa téréin hatalmas mammuthok, barlangi medvék kószáltak szanaszét s az embernek a nagy természet bujaságától kellett védekeznie és kikényszerítenie szükségleteit. Azután jött egy erősebb népfaj: az árja vagy talán szabatosabban az indoeurópai. Erősebb volt a karjuk, élesebb az eszük, hatalmasabb a termetük; lépésröl-lépésre szorították az öslakókat ki a bőség vidékeiről, a Földközi tenger mellékeiről fel a .Jegestenger felé, az Ínség tanyáira. Minden európai nép gyermekmeséiben ott szerepelnek máig is az óriások és törpék, akik élethalálharcot vívtak valamikor egymással; ott szerepelnek a barlanglakok, szól a mese föld alatt élő emberekről, sárkányokról és más fenevadakról. Azt hiszem, hogy ezek a mesék mind a képzelet által átalakított, szépített, torzított hagyományai ennek az őskori harcnak. Igen, csakugyan olyanok a lappok, hogy a hatalmas germán mellett szinte törpe számba mennek. Apró, elkényszeredett alakok ; most a mostoha éghajlat alatt, szűkös viszonyaik között még a nyomorúság is lerí vonásaikról. Ruházatuk a férfiakon és nőkön majdnem azonos: hosszú, térdig érő bő halinaféle felsőruha, lábukra csavargatott bördarabok, bocskor- féle sarú, nyakukban meleg kendők, fejükön idomtalan börkucsma. Arcuk az egész fiatalokétól eltekintve ráncos, durvabőrü, szemük sötétszínű, rendkívül mozgékony, ami azt a benyomást kelti, mintha gyanako- dóan vizsgálódva néznének mindent. A fiatal nőket meg lehet ismerni és különböztetni ; a többinél, gyermekeknél és idősebbeknél az ember egész tájékozatlan marad, férfival áll-e szemben, vagy növel. Hogy lappal áll szemben, azt igen érthetően mondja el penetráns biiziik; a tisztaság t. i. ismeretlen fogalom közöttük. Lakóhelyük faágakból, bőrökből összetákolt, lombbal fedett kunyhó, félig a földbe ásva, aféle faluvégi cigányputri. . A civilizáció annyiban érinti őket, hogy egyré- sziik megtanúl írni és olvasni, másrészt meg a látogató túristák kíváncsiságát jó pénzért nagyon szívesen kielégítik. Megmutogatnak mindent, amit az ember látni kíván : kunyhóikat, ruházatukat, házi eszközeiket, iramszarvasaikat, gyermekeiket; eladnak mindent, amit az utas megvenni hajlandó. Egész garmada aggancsot, apró semmiséget, papirvágó kést aggancs- ból, bábut, kis bölcsöt, gyermekjátékot mutogatnak látogatóiknak s kínálnak megvételre. Az egész kolónia körülveszi az embert, aztán együgyű furfanggal iparkodnak tárgyaikra vonni a figyelmet. Meg-megcsó- válják semmiségeiket az ember szeme előtt; megsimogatják, dédelgetik. Ha valaki az árát kérdezi valaminek, meg nem menekül tőlük többé; hihetetlen összeget mondanak, de leszállnak ötöd-, sőt tizedrészre. Mikor már elmentünk, csónakra ülnek, odaeveznek a hajóhoz s még ott is kínálgatják — végeladást rendezve — mélyen leszállított árakkal. Nyelvrokonaink az emberiségnek ezen páriái. Persze, nem úgy kell érteni ezt a rokonságot, hogy meg is értjük egymást. Még kevesebbet értünk beszédükből, mint a fsvédekéből vagy norvégokéból. De sok szó hangzása meglepően hasonló a magyar szókéhoz ; nyelvtani szerkezete sok tekintetben egyezik a két nyelvnek. Valaha évezredek előtt a magyar és a lapp nép valószínűleg azonos nyelvet beszélt. De az ezredévek múlása az egymástól eltávolodott két népet vadidegenné tette egymásra nézve; nyelvtudósaink keresik a két nyelv rokonsági kapcsait, a hasonlóságokat ; a laikus közönség legfeljebb csodálkozik rajta. A civilizáció könyörtelen hatalma ezt a szerencsétlen nemzetet még ma is üldözi; ahol megjelenik, nekik pusztulniok kell. Alig egy-két század előtt még akadálytalanúl legeltették iramszarvasnyájaikat Skandinávia északi vidékein, ma már kezdenek eltűnni onnan, visszavonúlnak lassanként a Fejértenger partjai mellé, zord vidékről még zordabbra. Svédország és Norvégia északi részein már csak mutatóba látható imitt-amott az állomásokon egy-egy portékáit áruló lapp; a lyngsseideti lapp kolónia aféle vándor komédiás trupp, amelyet a turista egylet szerződtet az utasok szórakoztatására, mint pl. az állatkertek igazgatóságai az exotikus népek egy-egy csoportját. Mint minden nomád, civilizációra nem hajló népnek, nekik is megölöj ük a pálinka; ezt az egyet alaposan elta- núlták ők is tölünk, akiknek állami intézményeink a pálinkafőzők és kimérök. A két kormány törvényes tilalommal iparkodik a pálinkaivást kiirtani közülök természetesen kevés sikerrel.] (Folytatjuk.)
