Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-11-19 / 49. szám

4 BÉKÉS 1905, november 19. a szükségletekről a többi rovatokon bőven gondos­kodva van. A költségvetés ezen uj megállapításá­ban kerül legközelebb a képviselőtestület elé. Értekezlet a város érdekében. K. Schriffert József Gyula város országgyűlési képviselője a város tulajdonát képező Korona épület hasznosítása érde­kében városi képviselők, helybeli kereskedők és iparosokból álló értekezletet hivott össze e hó 13-án reggeli 8 órára a városháza nagytermébe, melyen SíU József és társai a képviselőtestülethez benyúj­tandó kérvényt adtak át az értekezlet elnökének a tárgyban, hogy a korona épület egy fa és fémipar szakiskola részére a város által átadassák. Az ügy­höz pártolólag szólott hozzá Reisner Emánuel, mig Singer Mihály propozicziója az volt, hogy az üresen maradt városi épület oly gyári ezólra legyen fel­használható, mely már e tél folyamán is munkát, keresetet nyújtson, ennélfogva létesittessék egy olyan gyáripar, melynek életképességéről már eddig fényes tanujelek vannak. Létesittessék egy uj rész­vénytársaság utján egy második szövőgyár, a pom­pásan virágzó első gyulai kötött és szövött iparáru gyár r.-t. mellett oly módon és feltétellel, hogy az mintegy folytatását képezze az elsőnek, s hogy felvirágzása pozitív biztosítékot nyerjen, adminiszt- ráczióját a mostani szövőgyár vezetősége vállalja el. A jelen levő Weisz Mór ezt kilátásba is helyez­vén, többek hozzászólása után, az értekezlet oly határozatot hozott, hogy úgy a fa és fémipari szak­iskola, mint az uj szövőgyár ügyét magáévá teszi s oly irányú javaslatot tesz a képviselőtestületnek, hogy a Korona épület szövőgyár, a Szarvas épület pedig fa és fómipariskola ezéljaira adassék át s magáévá tette Weisz Mór azon indítványát is, hogy a honvédlovassági laktanyát illetőleg éljen a város azon jogával, mely szerint az három éven át kato­naság betelepítése nélkül maradván, megszüntesse a kincstárral kötött szerződést s adja ki bérbe az újonnan létesítendő szövőgyárnak. A gyula—simanyifalvi vasút ügyében a meg­alakítandó vasúti részvénytársaság alakulási elő­munkálatainak végzésére kiküldött albizottság kedden délután dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen részletesen tárgyalta és megállapította a részvénytársaság alakuló közgyű­lése elé terjesztendő alapszabály tervezetet. A bi­zottság örömmel vette tudomásul, hogy a magáno­sok körében megindított rószvónyaláirás kedvező eredménynyel folyik és hogy az eddig beérkezett aláírási ivek szerint magánosok és intézetek 174 részvényt jegyeztek, amely szám a még kint levő és legközelebb bevonandó aláírási ivek szerint még tekintélyes összeggel fog emelkedni. Itt megemlít­jük, hogy a vasút gyulai csatlakozó állomásának földmunkáit már megkezdették és serényen foly­tatják. „Békésmegyei egyetemi ifjak köre“ ez évben is megalakult. Már több ülést is tartottak. A kör elnökévé Gyökössy Endre jogszigorlót, alelnökévó Behán Pál bölcsészettanhallgatót, főjegyzőjévé Popják György müegyetemihallgatót, jegyzőjévé Zsilinszky Gábor müegyetemihallgatót, pénztárosává Krcsmárik László joghallgatót, ellenőrévé Csepregi Zoltán mü­egyetemihallgatót választotta. A kör tagjai közé beiratkoztak a Budapesten tartózkodó összes békés­megyei főiskolai s egyetemi hallgatók s kétheten­ként tartják üléseiket Gyökössy Endre elnök arra törekszik, hogy az egymást megértő baráti szeretet karján vezesse a kört czélja felé, hogy a már bel­ügyi kormány részéről is jóváhagyott alapszabályok értelmében az alaptőke ereje szerint egymást anya­gilag támogassák, előadások, felolvasások s szava latokkal egymást szellemileg gyönyörködtessék, szórakoztassák. Eddig tartott üléseiken szavalt Behánj Pál, szónokolt Bencsik József, felolvasott Gyökössy Endre, szabadon előadott Izsó Lajos és Baja Mihály fiatal költő, mint vendég is bemutatta néhány újabb költeményét a kör igaz gyönyörűségére. Nagyobb mozgalmat indít a kör, hogy alaptőkéjét szaporítsa, mert sok szegény s tehetséges, szorgalmas tagja nak anyagi istápolásra föltótien szüksége van. A kör hiszi, hogy a bákésmegyei társadalom támoga­tására siet a körnek azzal is, hogy pártoló tagjai közé lép, melylyel 1 korona fizetésének igazán csekély kötelezettségét vállalja csak magára. A i pártoló tagok e dijat Krcsmárik László czimére ( (földművelésügyi ministérium) szíveskedjenek kül- i deni, A kör ez évben nagyobb emlékkönyvet is ad í ki, melyben megakarja szólaltatni a békésmegyei i előkelő társadalom minden kiválóságát. Munkás $ esztendőként indult meg ez év s ha Békósmegye i egészének megyei, városi s községi támogatására s számítanak Békésmegye előretörő fiai, azt hisszük < nem csalódnak. A ki tudja, milyen magára hagya- t tottan él a pesti egyetemi hallgató, örül, ha az ' ifjúság ilyen szükebb szeretet teljes tömörülését I látja s az a leghathatósabb erkölcsi és anyagi tá- I mogatásra valóban érdemes is. i Bankett volt vasárnap este a gyulai „Polgári i Körben“. A gyulai építő iparosok abból az alka- i lomból kifolyólag, hogy dr. Fábry Sándor alispán í kezdeményezésére egy butoráru csarnok létesült, < az ő tiszteletére az iparosok társas vacsorát ren- i deztek, a Polgári Kör nagyterme megtelt iparo- i sokkal s vendégekkel. Az első felköszöntőt Sál József a bútorcsarnok igazgatója mondotta dr. Fábry Sándorra, mint a szövetkezet megalapítójára és azóta elnökére, szép beszédben méltatta jóakaratát és támogatását s egyben biztosította az iparosok 1 hálájáról, szeretőiéről, dr. Fábry Sándor biztosí­totta az iparosokat, hogy ő mint iparos gyermeke együtt érez velük, tudja munkájukat valójában ér- i tékelni s szükségét érzi, hogy teljes intézmények- 1 kel fejleszsze a kisipart, majd dr. Zöldy János köszöntötte Sál Józsefet, mint müveit iparost és példakép állította oda iparos társai elé, dr. Fábry Sándor ismételt felszólalásában reá mutat az össze­tartás erejére s leérte az iparosokat, hogy egymás-' ban bízva, egymás iránti szeretettel fogjanak össze közös ügyük előbbrevitelére. Éjfélkor oszlott széjjel az ünneplő közönség, kellemes emléket vive ma­gával. Orvosok társas vacsorája. A vármegye orvosi kara a kollegiális szellem fejlesztése czéljából s hogy a fesztelen eszmecserékre alkalmat adjon, dr. Zöldy János és d-. Décsi Károly kezdeményezésére elhatározta, hogy a vármegye székhelyén havonta egyszer társasvacsorára fog összegyűlni. Az első összejövetelt folyó hó ll-én tartották mega Komló első emeleti éttermében. Annak daczára, hogy a forgalmi viszonyok nem igen kedveznek, az ilyen összejöveteleknek, ezen első társas vacsorára szép számmal sereglettek egybe a megye orvosai. Meg­jelentek Gyuláról dr. Bárdos Arthur, dr. Berkes Sándor, dr. Décsi Károly, dr, Kovács Károly, dr. Kun Pál, dr. Kaczvinszky János, dr. Luxemburger György, dr. Széli Imre, dr. Zöldy János; Csabáról dr. Keleti Ignácz, dr. Reisz Miksa, dr. Révész Fülöp, dr. Szondy Lajos, dr. Szarnék Ignácz, dr. Wallfisch Ferencz, dr. Vas Vilmos, dr. Wagner Dániel, dr. Weisz Lajos; Gyomáról dr. Eisler Vil­mos, dr. Nagy Ernő; Békésről dr. Frey Géza; Csorvásról dr. Molnár Lajos; Szeghalomról dr. Nuszbaum Károly; Körösladányból dr. Kiss Károly; Dobozról dr. Godán Farencz ; Gyulaváriból dr. Hody János. Dr. Zöldy üdvözölte a megjelent kar­társakat. Kifejtette azt az üdvös hatást, melyet reményű, ezen társas összejövetelek nemcsak egye­sekre, hanem a közre is gyakorolni fognak. Azon óhaját fejezte ki, bárha a gyakrabbi érintkezés a megye orvosi karában addig is uralkodó] összhan­got még tökéletesebbé tenné, baráti viszonyaikat még szorosabbra fűzné. Dr. Décsi indítványokat terjesztett elő a jövő ös tzejövetelek miként való rendezésére vonatkozólag. Dr. Keleti előnyösnek tartaná, ha a vacsorák színhelye időnként más megyebeli község is volna. Számos eszme merült jmés fel s adott élénk vitatkozásra alkalmat. A va- csora mindvégig derült hangulatban folyt le s a résztvevők egy kellemes est emlékével a késő éjjeli órákban oszoltak szét. Szegények felruházása. A gyulai nőegylet no­vember 12-én tartotta a téli ruhakiosztást az árva­házban. Első sorban felruhíztatott 24 iskolás gyer­mek, fiú és leány vegyesen, valláskülömbség nélkül. Fábry Mártonná alelnök buzdító szavakat intézett a szegény gyermekekhez, kik meghatva mondottak köszönetét a vett jókért. A gyermekek után a fel­nőttek segélyezése következett, melyhez a nőegylet évi rende; járulékán kívül tekintélyes adományok is érkeztek és pedig gróf Wenckheim Frigyesnó adományozott 2 vég barchettet, Yégh Józseféé 8 méter barchettet, 7 méter vásznat, a gyulai szövő­gyár 24 pár harisnyát, Rombay Zsigmondné két öltönyt, Stern Mór 11 méter barchóttet. A segélye­zett szegények száma 70 volt. A ruhakellékek ki­osztása sok nehézséggel járt, miután rendesen sokkal több a jelentkező, mint az egylet által pénzügyi viszonyainak megfelelőleg adható segély. A ruha­kiosztás után a segélykérvónyek elintézése követ­kezett. Rendes havi segélyre 10 szegény vétetett újból fel, kikkel a havi segélydijasok száma 82-re szaporodott. A nőegylet küldöttsége november 15-én adta át Fábry Sándornó választmányi tagnak azon alapítványt, melyet János Józsefnó buzgó gyűjtése eredményezett s mely alapítvány 358 koronával emelte a nőegylet törzsalaptőkéit. A küldöttség szónoka Korponay István szép szavakkal vázolta Fábry Sándornónak a nőegylet jótékony működése körüli érdemeit. Uj tagokul felvétettek: Nuszbek Sándornó, Maró Gyuláné, Schmidt Antalné, Trukket ; Pálné, Dászkál Györgyné és Szilárdné, Demkó Györgyné, Mihálik Jánosné, Kukla Istvánná, Licska • Lajosáé, Hegyi Istvánná, A polgári kör bálbizottsága a tánczestélyt ■ november 25-ről a Kossuth szobor-bálra való tekin­tettel elhalasztotta s igy az estély csak a farsangon i lesz megtartva. i A gyulai nemzetközi szocziáldemokrata párt ' e hó 12-ón népgyülóst tartott a pavilion nagyter­mében, melyen mintegy 4—500-an jelentek meg. A ■ gyűlést Dundler Károly asztalos nyitotta meg, i utána Bánfi Lajos épitőmunkás szólt a mai politikai 1 helyzetről, népcsalóknak mondván a koalicziósokat, ■ kik a választás alkalmával tett Ígéretüket az álta­lános választói jogot illetőleg nem tartották be. i Kijelenti, hogy a szocziáliaták nem emberekért, s hanem eszmékért küzdenek, s nekik mindegy akár . Kossuth, akár az ördög jut kormányra, csak az 3 általános titkos választói jogot hozza, melyet ha t kell, ki fognak küzdeni az orosz, vagy belga for- í radalom módjára is. Beszéde alatt nagy ellentünte- i tés volt, a más pártállásu hallgatóság zajongott a i Kossuth-nótát és a Hymnust énekelte, úgy hogy az í elnök a gyűlést felfüggeszteni volt kénytelen. ) Tanczik Lajos rendőrfőkapitány intette ezután rendre- a hallgatóságot, melynek folytán a gyűlést tovább s lehetett folytatni. Mikó János szólalt fel ezután . Grünfeldet és Bánfit támadván, mely után Barát r István gyulai lakos szólt a sajtóról, Grünfeld Jakab 1 pedig az általános titkos választói jog mellett való s kitartásra buzdította a hallgatóságot. Utána Dundler . Károly Berónyi Ármin egy régebben tartott nép- r gyűlésen tett kijelentésére akart válaszolni, de a- főkapitány, mint a népgyülés tárgyát nem képezőt, ; nem engedte, melynek folytán az elnök, több tárgy . hiányában a népgyülóst berekesztette s a nép rend- ; ben szétoszlott. Felfüggesztették a munkaszünetet. A keres­■ kedelemügyi miniszter a folyó évi deczember 24-óre t és deczember 31-ére törvény szerint kötelező munka­- szünetet kivételesen felfüggesztette arra való tekin- i tétből, hogy úgy a karácsonyi ünnepek előnapja, a mint Szilveszter, újév előnapja a folyó évben- vasárnapra fog esni és ezért nem volna indokolt a t kettős ünnepek teljes munkaszünetelóse. t Ritka természeti tünemény szemtanúi voltunk je hó 16 án délután. Valóságos júliusi jégzivatar i vonult el városunk fölött, olyan, amilyenre a leg- s öregebb emberek sem emlékezhetnek vissza s t amilyet a legbolondabb kalendáriumcsináló sem- mert volna november hó 16-ára megjósolni. Az ég i fél 4 óra tájban beborult, sötét fekete felhők tor- i nyosultak a láthatáron s csakhamar sürü meny­dörgések s állandó erős villámlások közt mogyoró- nagyságú jegek estek mintegy 5 perczig. — Az- egész időjárás teljesen nyárias jellegű volt s olyan- erős volt a villámlás dörgés, hogy vártunk mikor . sújt már le egy-egy villám az égről. — A szokat- t lan természeti tünemény után pedig meghüvösödött í a levegő, másnap reggel erős hideg szól fújt s- ilyen bolond, következetlen időjárás mellett nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom