Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-09-24 / 41. szám

XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. szeptember 24. 41-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre........ Év negyedre_ f 5 K 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. IDUriVlLu TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyegyülés előtt. — A vármegye költsegvetése. — A vármegye törvényhatósági bizottságá­nak évi harmadik rendes közgyűlését október 11-ére hivta össze a vármegye alispánja. A közgyűlésnek egyik legfontosabb tárgya a házi 'pénztár 1906. évi költségvetésének megál­lapítása leend, a melyre vonatkozólag az állandó választmány javaslata a mai naptól kezdve 15 napon át előzetes közszemlére van kitéve. A költségvetés a folyó évihez viszo­nyítva, végösszegében lényeges emelkedést mutat és 307921 korona 43 fillér szükség­lettel és ugyanannyi fedezettel záródik. Meg­említeni tartozunk azonban, hogy az emel­kedés nem a törvényhatóság múlt évi meg­állapodásához, de a belügyminister által engedélyezett tételekhez viszonyítva számot­tevő. A törvényhatóság ugyanis már előzőleg és igy a múlt évben is több uj állás szer­vezését vette fel a költségvetésbe, a mely uj állások beállítását a központi igazgatás aka­dálytalan ellátása tette szükségessé. A belügy­minister eddig és legutóbb is törölte e téte­leket a költségvetésből és pedig nem mintha azokat feleslegeseknek találta volna, hanem mert azok díjazásához az állami javadalom felemelésére fedezettel nem birt, vagy ilyet adni nem akart. Az állandó választmány csak a törvényhatóság előző' határozataihoz alkalmazkodott, a midőn ezeknek az állá­soknak a költségvetésbe való beállítását és fedezetül az állami javadalom felemelésének kérelmezését javaslatba hozza. A szükségletek emeléséből 13735 korona 67 fillér esik a tisztviselők fizetése és lakás­pénze czimü rovatra, a mely igy 240634 korona 35 fillért tesz ki. A többlet kiadás egy uj árvaszéki ülnöki és egy uj alügyészi állásnak újból való beállításából keletkezik, a melyek szükségességét a vármegye már tavaly kimutatta és a melyek szervezését az azóta is fokozatosan növekvő árvaszéki ügy­forgalom miatt tovább elodázni nem lehet. Előáll továbbá egy kezelői állás helyett egy irodaigazgatói állásnak és egy irnoki állás helyett egy levéltári segédi állásnak szerve­zése folytán szükséges több javadalomból. Amazt a méltányosság indokolja, hogy tud­niillik a kezelő személyzetnek, mely eddig csak a X. fizetési osztályba emelkedhetett, mód nyujtassék a IX. fizetési osztályba való bejutásra, a mint az az államnál és más vár­megyéknél is meg van emennek szervezését a vármegye szintén már előzőleg kimondotta, hogy a törvényhatóság határozatából rende­zés és szabályszerű kezelés alá kerülő levéltár teendőinek ellátásában a levéltárnoknak ál­landó és gyakorlott segédmunkaerő álljon rendelkezésére. A tétel összegének emeléséből 2044 ko­rona esik a dijnokok szintén már elhatáro­zott fizetésemelésére és közel 3000 korona a törvény szerint szolgálati idejükhöz mér­ten magasabb fizetési fokozatba jutó tiszt­viselőknek javadalom emelésére. Ez emelke­désekből megemlitendőnek tartjuk, hogy a gyomai járás főszolgabiráját, a ki több mint 16 éve főszolgabirája a vármegyének, a fize- tésrendezésről szóló törvény intézkedéséhez képest a VIII. fizetési osztályból a VII-ikbe javasolja az állandó választmány előléptetni. A költségvetés szükségleti részének többi rovata a folyó évi előirányzathoz képest csak kisebb összegekkel szenved változást annyiban, amennyiben az illető rovat alatt felvett szük­ségletek az előző évek tapasztalata szerint több vagy kevesebb kiadást okoztak. Hasonlókép változatlanok vagy csak csekélyebb változást mutatnak a fedezeti rész azon rovatai, a melyek a házi pénztár állandó — de kisebb összegű — bevételeit sorolják fel. A változás lényege az állami javadalmazás czimü rovatra esik, a mennyi­ben a szervezett tisztviselői állások javadal­ma törvény szerint ebből fedezendő. Ez ok­ból a jövő évben nyújtandó állami javadalom összegét a növekedett szükségletek fedez- hetése végett 279.348 korona 60 fillérben megállapítani, illetve ily összegű állami java­dalom engedélyezését kérni javasolja a vá­lasztmány. Apad a javaslat szerint a vár­megyei pótadó hozzájárulás összege, a mennyi­ben az eddig 2390 koronát kitevő személyi pótlékok egyes tisztviselőknek előlépése, illetve a tiszteletbeli alügyész tiszteletdijának az alügyészi állás szervezése folytán történő megszűnése következtében 1023 korona 34 fillérre apadtak, miből folyólag a pótadó hozzájárulás 18710 korona 99 fillért tesz ki. Megjegyzendő azonban, hogy az az összeg véglegesnek még nem tekinthető, mert az állandó pótadó hozzájárulás megállapítására nézve a vármegye és a belügyminister között eltérések voltak és a vármegyének legutóbbi, a hozzájárulást fenti ös-zegben megállapító határozatához a belügyminister még hozzá nem járult. A pótadó hozzájárulás összegének fedez- hetése végett az állandó választmány a folyó évre is az eddig szokásos 1 °/0-os közigaz­gatási pótadó kivetését hozza javaslatba azzal, hogy a hozzájáruláson felül maradó összegből fedeztessék a tiszti nyugdíjalapnak mintegy T A Óda. Irta és a csabai Kossuth-s^obor leleplezési ünnepen szavalta Várady Antal. Mondá az Ur az ősi zűrzavarban. Legyen világosság ! . . . s fény született Szikrázó Bugárpallossal hasítván Keresztül az éjt s éji rémeket . . . Legyen világosság 1 — mondotta Kossuth S az ősi zűrzavar rongygyá szakadt És fölragyogott a szabadság napja . . . A. négy folyó közt s hármas bérez alatt 1 Világosság — teremtő nagy prófétánk Csodálva néz föl rád e nemzedék, Mely általad lett harezoló magyarrá Mivel szabad magyarnak születék. Ki századokra nézve vissza bölcsen Előre látsz egy ezredéven át S próféta-lelked megjelölte nékünk Ösvényeinket véren s harezon át . . . És szóra kél Demosthenes szavával S az első szóra mind fölébredünk. Ajkán, kezében, lángzó szíve mélyén Reszket a lelkünk, dobog életünk. És szól megint ... s az ébredő magyarnak Olybá hangzik teremtő szózata Mint hogyha cselekedni, tenni hivná A magyarok nagy Istene maga . . . S lett uj kor, nagy idő . . . Fölkelt a nemzet Mint sátán ellen cherubok hada. Fegyvert adott kezébe, s a szivekbe Élesztő lángot Kossuth szózata. Egy tábor lett az ország, férfi gyermek Mindent elhagyva őt követte, -— őt . . . S Kossuth, az óriás, leborult zokogva Az ilyen nemzet nagysága előtt! . . . Nem lett azóta kisebb a magyarság, Apánk, Kossuth ráismerhetsz te még . . Hisz, hogyha megtagadnók tanításod Hazánk s az Is‘en ellen vétenénk 1 . . . Csakhogy ma nem szavad —: eszméid élnek S vezetnek boldogabb jövő felé, Független, hatalmas magyar hazáért Harczolván. mint ezt lelked rendelé . . . íme, ércz-szobrod virágos lába mellett Hódolva térdel az egész haza, Melynek még holtan is te vagy, csupán te -Fáklyája, fegyvere és támasza. Es a szobor, mely szent emlék gyanánt áll Békéscsabának szentelt ős-terán Tanitni fogja a késő utódot, Hogy mi a hazafiság s ős-erény ? . . . S ha vész közelget imádott hazánkra Megreszket a föld, melyen szobra áll. S az érez ajak hatalmas szóra nyílik Amely szó lángként szívről szívre száll: „Előre, népem, bátran, csüggedetlen Én el nem hagylak, — lelkem itt lebegi“ S mikor az ő nagy lelke szád fölöttünk E népet egy pokol sem törheti meg . . . Vezess, nagy szellem, hősünk, büszkeségünk, Zászlód alatt az egész nemzet áll És hálás csókkal mond imát az éghez Kossuth érezszobrának lábainál : „Föl a szivekkel, — amig erre néztek Nincs csüggedés, a diadal közel, Mert halhatatlan szellem, a miénk vagy, Kossuth velünk van s Isten nem hagy el 1 . . Kossuth ünnep Békéscsabán. Nagyszabású díszes és e mellett hazafiui lelke­sedéstől áthatott ünnepély keretében leplezte le ked­den Békéscsaba nagyközség közönsége Kossuth Lajos­nak művészi kivitelű ércz-szobrát, amelyet saját áldo­zatkészségéből, egyesek önkéntes adományából és a község mint erkölcsi testület hozzájárulásából állított fel a község főtéren. Az ünnepély már hétfőn vette kezdetét, amikor a zászlódiszbe öltözött város vendégéül fogadta az ünnepélyre érkező Kossuth Ferenczet és a kíséreté­ben jövő képviselőket. Kossuth a délutáni gyorsvo­nattal érkezett Budapest felől Békéscsabára. Útköz­ben Békéscsaba képviselője Achim L. András Mező­túron üdvözölte nagyobb küldöttséggel az érkezőt, Gyomán pedig szintén népes deputáczió élén Fábry Károly orsz. képviselő köszöntötte Kossuth Lajos fiát. Impozáns és lelkes volt a fogadtatás Békés­csabán, hol ezrekre menő közönség élén az elöljáró­ság és a szobor-bizottság fogadta az érkezőket. A község nevében itt Maros György jegyző fogadta LapTa-nls mai száma lO oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom