Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-09-24 / 41. szám
BÉKÉS 1905. szeptember 24. 4000 koronára tehető hiánya, a netaláni felesleg pedig a vármegyei épületek fen- tartására hivatott és csekély tőkéjénél fogva ennek megfelelni nem képes házi tartalék alap gyarapítására fordíttassók. A költségvetés különben főrovatait tekintve a maga egészében a következő : I. Szükséglet. 1. Tisztviselők fizetése és lakáspénze 240634 K 35 f 2. Szolgaszemélyzet bére . . . 20000 » —» 3. » ruházata . . 3064 » — » 4. Hivatalos helyiségek bére . . 400 „ — » 5. Irodai szükségletek . . . . 17158 » —» 6. Napi dijak és útiköltségek . . 17600 » — » 7. Épületek fentartása .... 4295 »08» 8. Egyéb rendszeresitett kiadások 2466 » - ■ » 9. Babtartási költségek .... 200 » — » 10. Előre nem látható kiadások . 2100 K — f összesen II. Fedezet. 1. Állami javadalmazás . . . 2. Cselekvő kamatok . . . . 3. Ingatlanok jövedelme . . . 4. Alapok járuléka . . . . 5. Különféle bevételei . . . 6. Téritmények ......................... 7. Pótadó hozzájárulás . . . 307921 K 43 f 279348 K 60 f 1400 » — » 500 » — » 4190 « — » 1671 » 84 » 2100 » — » 18710 K 99 f félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czim alatt küldendő be. Uj gyakornokok. A vármegye alispánja a belügyminisztertől nyert meghatalmazás alapján dr. Margonyay Gyula a békési járás fó'szolgabirája mellé beosztott közigazgatási gyakornokot a köz pontba helyezte át 8 úgyszintén a központba kinevezte dr. Kiss László budapesti ügyvédjelöltet köz- igazgatási gyakornokká. A békési járásban megüre sedett közigazgatási gyakornoki állás később fog betöltetni. Tízezer koronás alapítvány. Követésre mól ó szép példáját sdták nemeslelküségüknek Wencklieitn Dénes gróf és neje Wenckheim Friderika grófnő dobozi nagybirtokosok, kik nem régen 10.000 koronás alapítványt tettek elaggott munkások javára. Most ismét 10.000 koronás alapítványt tettek a budapesti irgalmasok házában gyógyíthatatlan betegek számára, mely jótékonyság önmagában hordja dicséretét. Női háziiparkiállitás Gyulán. Gyulaváros lelkes hölgyei, a gyulai nőegylet tagjai szenzácziós nagyjelentőségű vállalkozásra készülnek. Október hó 8-ikától 14 óig bezárólag a népkerti pavilion helyiségében női kézimunka és háziiparkiállitást rendeznek, melybe a gyulai nők, tekintet nélkül arra, hogy a gyulai nőegyletnek tagjai-e, vagy nem, résztvehetnek, sőt arra egyenesen fel is kéretnek, hogy a kiállítás necsak egy szűk társaskör keretében mozogjon ; hanem az egész város lakossága házi Ipar és női kézimunkában való előhaladásának hü szemléltetője legyen. — A nagysikerűnek Ígérkező kiállítás részleteit most állapítja meg özv. Bábry Mártonná úrnő, a nőegylet alelnökének elnöklete alatt a nőegylet választmányából alakitott bizottság, mely már napok óta permanencziában van a siker biztosítása érdekében A bizottság eddigi fontosabb megállapodásai a következők : Kiállítható mindenféle női kézimunka, díszmunka, vagy közönséges háztartási kellék, ugyszinte fehérnemű, asztalnemű, ágyvánkos vagy bármely szövött, horgolt, kötött, tűzdelt, varrott tárgy; saját készítésű fonal vagy gombolyag. Másodszor: magyar stilü népies ágyhuzat teljes ágyfelszereléssel, népies tornyos nyoszolya vagy tulipántos láda, őrsi vagy rokka, avagy kendertörő és tiló. Harmadszor: saját készítésű czukorba, vagy borba eltett gyümölcs. befőzött izek, házi pálinka és likőr, savanyított főzelékek, czuk orba candirozott gyümölcsök. Negyedszer : házi készítésű szappanok, szárított tészták, tarhonya, aszalt zöldség és gomba. Ötödször : saját termelésű konyhai növények s azok, valamint virágok magvai, len és kender. Hatodszor : mindennemű a házi czukrászat körébe tartozó dolgok, torták, sütemények; sulzok. Hetedszer : nők által házilag előállított ipari tárgyak, kosarak, tojástartók, térítők, pokróczok, székfonatok. Nyolczadszor : élő és csinált virág. Kilenczedszer: a főzés, sütés, mosás körébe vágó újabb és czélszerübb készítmények. Tizedszer: szobadiszitési, vagy nipp tárgyak. Minden kiállító a kiállítandó tárgyak jegyzékét az elnöknőnek átadja s a tárgyakat legkésőbb október 7-én a pavillonba szállítja. — A kiállítás technikai rendezését dr. Berthóty István, Künzl Ernő és Székely Lajos urak intézik. — A kiállítás október 8. délelőtt 10 órakor fog megnyittatni, mely alkalomból az erre felkért dr. Fábry Sándor alispán fog beszédet tartani. — A kiállítás naponkint délelőtt 9 — 12-ig és délután 3—6-ig lesz nyitva 20 fillér egyszeri és 2 korona állandó személyjegy mellett. A kiállítás tartama alatt a vendégeknek délelőtt likőr és snapszszal való kínálásáról és süteményeknek mérsékelt áron való ellátásáról a női rendezőség felváltva gondoskodik. — Délelőtt 11 órakor naponkint uzsonnát is szolgálnak fel a hölgyek és pedig friss kolbászt, fánkot, tésztát, virslit, paprikást stb., délután 5 órától pedig theát megfelelő harapni valók kíséretében mérsékelt áron. A mozgalmasnak Ígérkező napok kezdetüket az első napon tartandó nagyszabású népünnepélylyel veszik. Lesz 20 filléres belépő dij mellett póznamászás, zsákfutás, fazéktörés, konfetti, tréfás halászat, szerpentin, pezsgősátor, jux-tumbolo, szépségverseny stb , de a mozgalmas napok legérdekesebbje annak méltó befejezője az utolsó napon tartandó táncz- mulatság lesz, melyet megelőzőleg Gyula város társadalmának erre felkért szép hölgyei és kevésbbé szép urai fognak művésziesen rendezett szenzációs előképeket bemutatni. Különösen ez utóbbi látványosságnak összehozásán fáradozik most lelkesen a hölgy bizottság, mely fáradozás eredményességében egy pillanatig sem kételkedhetünk s érdeklődéssel várjuk a felvirradó nagy napokat. A Szüret a gyulai szőlőkben mindenütt be- feieztetett. Az utóhőség rohamosan megérlelte a összesen 307921 K 43 f T a n ii g y. A gyulai róm. kath. elemi leányiskolák vezetésében a folyó tanévben változások állottak be. A leányiskolák tanítását vezető szent Vincze nővérek ugyanis a kellő számú szerzetes tanitónővel nem rendelkezhetvén, miután ilyenekben különben is országszerte nagy hiány van, a hiányzó tanerőket világi tanitónőkkel kénytelenek pótolni s igy a belvároson Takács Anna, a nagymagyarvárosou Svarcz Mariska, a Józsefvároson pedig Fodor Zsuzsánna okleveles tanítónők alkalmaztattak. H i r e k. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1905-ik negyedik évnegyedére Tisztelettel kérjük mindazokat akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés ' előfizetési dija szívélyes üdvözlő szavakkal Kossuthot, aki meleg szavakkal köszönte meg a fogadtatást, mely után a tömeg lelkes éljenzése közben hosszú kocsisorban vonultak be a községházára. A menet élén 70 tagból álló bandérium haladt és az utczán beiáthatlan népáradat kisérte a menetet. A községházán a képviselőtestület és elöljáróság élén Gally Gyula jegyző, a szobor-bizottság nevében pedig Szalay József fogadták Kossuthot, azután elszállásolták a vendégeket. Este fényes kivilágítást rendezett a lakosság Kossuth tiszteletére, melyet a vendégek sétakocsizással tekintettek meg, azután pedig a Szalay József házában elszállásolt Kossuthot szerenáddal tisztelte meg a békéscsabai dalárda. Kedden gyönyörű szép őszi napra virradt Békéscsaba község népe, amely sűrű sorokban vándorolt az ünnepély színhelye felé. A reggeli vonatokkal egymásután érkeztek meg a vidéki küldöttségek. A vendégek sorában ott voltak: Kossuth Ferencz, Hentaller Lajos, Smialovszky Valér, Kun Árpád, Laehne Hugó, Kuszka István, Achim L. András, Endrey Gyula, Fábry Károly, Veres József, Kecskeméthy Ferencz, K. Schriffert József ország- gyűlési képviselők. Itt láttuk még: Pallay Sándor Kossuth titkárát, Varságh Zoltán dr. és Hódy Gyula függetlenségi párti kültagokat, Váradi Antal irót és Horvay János szobrászt, a békéscsabai Kossuth szobor megalkotóját Budapestről, Kristyóri János, Edvi Illés László, Inokai Tóth Lajos, Tiszti Lajos és Nagy Lajos aradi küldötteket, Gyuláról Fábry Sándor dr. alispánnal élén a megye tiszti karát, Makóról Farkas József polgármestert, Hódmezővásárhelyről Juhász Mihály polgármestert, Szalay József drf, Kun Miksa és Kovács János küldötteket, továbbá Gyula város, Szentes, Békés, Öcsöd, Gyoma, Kondoros, Mezőberény, Orosháza, Szarvas, Tótkomlós, Vésztő, Pusztaföldvár küldötteit és igen sok vidéki egyesület képviselőjét. Kilencz órakor zsúfolásig megtelt a templom hatalmas hajója, melyben több ezren férfi és női küldöttségek, Csaba és a megye előkelőségei és a nagy közönség egy része voltak jelen. Kossuth Ferencz, Szalay József és képviselő- társai kíséretében 9 órakor érkezett a templomba, útközben zajosan éljenezték. Az istentisztelet 9 órakor a gyülekezeti ima éneklésével vette kezdetét, majd Koren Pál lelkész lépett a szónoki baldachinra és megható szép beszédben méltatta Kossuth Lajos érdemeit. A nagyméretű gyönyörű beszéd méltó bevezetője és egyik legszebb mozzanata volt a lelkes ünnepélynek. Oltári ima és áldás következett még, amely után a Himnusz két strófáját énekelte el a közönség, mialatt Kossuth Ferencz kilépett padjából és az oltár mellé lépve, köszönetét mondott Koren Pálnak a szép szónoklatért. Istentisztelet után az ünneplő közönség sűrű sorokban vonult a városi székép'ilet felé, ahol 10 órakor díszközgyűlés volt. Előkelő közönség a meghívott vendégek, küldöttségek, képviselők, hölgyküldöttségek töltötték meg a babér és cserfalevelekkel díszített termet, ahová mikor Kossuth belépett, szűnni nem akaró lelkes éljenzés fogadta. A tüntető éljenzés lecsillapultával Achim Tamás biró lendületes szép beszéddel nyitotta meg a díszközgyűlést. Az éljenzéssel kisért megnyitó beszéd után Korosy László elsőjegyző mondott ünnepi beszédet, amelynek során előadta a szobor keletkezésének rövid vázlatát. A múlt év január havában tartott közgyűlésen a képviselőtestület egyhangú lelkesülő határozattal kimondta, hogy a társadalmi utón megindult mozgalmat kezeibe veszi és az érezszobrot megvalósítja. A képviselőtestület megbízatásában eljáró szobor- bizottság Horvay Jánost bízta meg a kivitellel. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Achim Tamás biró a díszközgyűlést felfüggesztette és kérte a képviselőtestületet és közönséget, hogy a díszközgyűlést a szobor leleplezési ünnepségével Isten szabad ege alatt folytassák. A leleplezési ünnepély megkezdéséig Kossuth Ferencz a társaságában levő képviselőkkel a községháza nagytermébe vonult, ahol több küldöttség tisztelgett a népszerű vezérpolitikusnál. Még tartott az istentisztelet, mialatt a közönség és a küldöttségek egy része már elfoglalta a fentartott tribünöket A szobor előtt üres volt a tér, mig előtte a hölgyközönség, oldalról a vendégek fentartott tribünje emelkedett. A hölgyek emelvényén Csaba és a megye hölgykőzönségónek előkelősége sorakozott, mig a másik tribünön a fővárosi és vidéki vendégek előkelő serege, ott voltak a délelőtt megérkezett küldöttségek sok százai, Gyuláról Fábry Sándor dr. alispán és a vármegye tisztikara. Amint a küldöttségek felállottak, érkezett meg a beláthatatlan ember táborban Kossuth Ferencz. Hosszantartó éljen fogadta. A lélekemelő szép ünnepséget a csabai daloskor nyitotta meg gyönyörű alkalmi dallal amely után hazafias darabokat énekelt, melyeket zajosan megéljeneztek. Ezután Szalay József, mint a Kossuth- szoborbizottság elnöke ismertette a Kossuth szobor létesítésének jelentősebb mozzanatait. Majd Várady Antalt, a kitűnő iró poétát kérte föl ódája elszava- lására. Várady frenetikus hatást keltve, szavalta el szép ódáját,*melyet lapunk első tárczájaként közlünk. Fábry Sándor dr. kir. tanácsos alispán mon-
