Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-07-16 / 31. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. julius 16. 31-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ... ____10 K — f Fé l évre........ _ _ 5 K —• I Év negyedre—_... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDÁSZAT1 HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A benedeki földvétel. Gyula város képviselőtestülete a holnapi napra rendkívüli közgyűlésre van összehiva, mely közgyűlés egyetlen tárgya: a Wenckheim István gróf tulajdonát képező gyulai határbeli szentbenedeki uradalomnak megvétele fölötti tanácskozás. Az ügynek előzménye az, hogy a képviselőtestület K. Schriff'ert József indítványa alapján még a múlt évben elhatározta, hogy a tulajdonosnál egy e czélból választott bizottság utján kérdést tesz, vájjon a benedeki földet hajlandó e s ha igen minő' áron és feltételek mellett Gyula városának örökáron eladni. Hétfőn reggel a képviselőtestület által választott bizottság, melyhez még számos földműves gazda csatlakozott, a tulajdonos megbízottjánál jelentkezvén, utóbbitól azt az értesülést kapta, hogy a szentbenedeki uradalom Gyula városa mint. erkölcsitestület által igen is megvásárolható s hogy annak eladási ára: 1.885.000 korona. K tárgyban lesz a holnapi rendkívüli közgyűlés, és miután a földvásárlás már napok óta izgalomban tartja a lakosságot, ami természetes is, mert az ügy Gyula városára nézve igen komoly dolog, kötelességünknek tartjuk ahhoz e lap hasábjain mi is hozzá- szóliani. Nem kellemes sőt azzal is tisztában vagyunk, hogy határozottan hálátlan feladat ez, és pedig háládatlan, mert tudomásunk szerint olyan körök, amelyek az utóbbi időben tagadhatlanul döntő szerepet visznek a város ügyeiben, értesülésünk szerint, határozottan a föld megvásárlása mellett vannak, aminek' bizonyítéka lenne ama körülmény, hogy a bizottság a benedeki uradalomért egy millió hétszázezer (1.700000) korona vételár felajánlását indítványozza a képviselőtestületnek. Nem tudjuk, nem is tudhatjuk, hogy a tulajdonos földbirtokos, a város ily összegű esetleges ajánlatával szemben minő álláspontra helyezkednék, de a kért és a felajánlandó vételár összege között olyan csekély különbség mutatkozik, hogy — bár ismételjük, nem tudjuk — de okunk van feltételezni, s egyben félni tőle, hogy a tulajdonos a felajánlandó 1.700,000 korona árért készségesen oda fogja a földet adni a városnak. A benedeki' uradalom (szorosan vett Benedekkel topográfiái összefüggésben nem levő 561 hold peressziket és 379 hold nagy- csattogót is belészámitva) 5496 hold területű (1100 [J-ölével számitva) tehát csupán térfogatát nézve tagadhatlanul tekintélyes nagy terület, úgy hogy a laikus, sőt akárhány nem laikus is az 5496 hold területet a felajánlott 1.700,000 koronához viszonyítva, első hallásra úgy okoskodhatik, hogy az úton-útfélen hallható holdanként! 3 - 4 - 5 száz forintos földárak mellett ez valóságos potomár, ami fölött nem is kell gondolkodni, hanem két kézzel megadni ; aggodalmaskodni pedig egyszerű rémlátás, ellene szólani pláre valóságos rósz akarat, amit meg sem keli hallgat' i. vagy érdeme szerint le kell hurrogni. Hát mi kitesszük magunkat a lehurrog- tatás veszedelmének' és a bizottság javaslatával szemben mégis kimerjük mondani, hogy Gyulavárosa a benedeki uradalomért 1.700,000 korona vételárat adván, olyan üzletbe menne, amelyen sok százezer — nem is koronát — hanem forintot veszítene. Aki pedig hihetetlennek veszi ebbéli állításunkat, annak gondolkodás és mérlegelés czéljából produkáljuk a következő adatokat: A benedeki uradalom területe, mint megírtuk, kataszteri, tehát minden kétséget kizáróan hitelesfelmérés szerint, 1100Q ölenkint számitva 5496 hold és 404 Q öl. Ebből 561 hold a kigyósi határral szomszédos „peres szik“, amelyet Wittmann János volt.orszgy. képviselő bérel évi 5000 koronáért ; ugyancsak ebből 379 hold a szabadkai pusztán levő „nagy csattogó“, amelyet Farkas Miklós bérel évi 1000 korona haszonbérért. 940 hold területért tehát az uradalom évi 6000 korona haszonbért kap. — Mellesleg Írva kicsinysége mellett is olyan nagy árenda ezekért a földekért, hogy ennél csak kevesebbet és semmi esetre sem lehet többet elérni. De vegyük kiindulási pontul ezt a maximális 6000 korona évi haszonbért. Azt hisszük, hogy eléggé megbecsüljük a földek árát, ha abból indulunk ki, hogy a föld értékét húszszor annyinak vesszük, mint a földnek egy évi haszonbére. Mennyire nem az ujjúnkból szopjuk a húszszoros haszonbéri összeget földárnak, helyi példákkal igazoljuk. A tapasztalat igazolja, hogy olyan fertály földért, amelyért évi 600 korona haszonbért fizetnék, .ha a föld eladóvá le.-,z, 1200° korona, — olyan fertály óidért, amelyéi t mint a sióréten vagy pejré évi 800 korona haszonbért fizetnek, eladás esetében 16.000 korona árat lehet elérni. Annak idejében a város is jóemlékü Wenckheim Rudolf gróftól 60.000 koronáért vette meg az 500 holdon felüli területükispéli legelőt, amelyért huszonöt évi kísérlet után sem tud évi 3200 koronánál nagyobb haszonbért elérni, tehát a vételár itt is a húszszoros haszonbóri árnak felel 9 Adakaleh. Nagy mulasztást követnénk el, ha az Orso- vától kissé lejebb, a Dana közepén fekvő Adakaleh szigetre át nem eveznénk. E szigeten tudvalevőleír törökök laknak, kiknek számát 500-ra teszik. A balpartról a szigetre török révészek viszik át az embert csónakon. Néhány perez alatt Adakaleh földjén vagyunk, mely török elnevezés annyit tesz, mint Szigetvár. És e név teljesen megfelel a valóságnak, mert Adakalehnek, mely körülbelől akkora mint a Margitsziget, majdnem egész területét a Mária Terézia atyja, III. Károly által épitetett vár fedi. E szigetvár mostani állapota annyira leköti figyelmünket, hogy múltjának részletes története egészen háttérbe szorul. Elég a múltból csak annyit tudnunk, hogy a hadiszerencse változan- dósága szerint nem egyszer cserélt urat ; hol a török, hol a monarchia kezében volt, túlnyomóan p^dig a padisaht ismeré urának. Régebben igen fontos stratégiai pont volt az Aldunán s e részbeli jelentőségét ma sem vesztette el egészen, minek bizonyítéka az, hogy 1878. május 23. óta közöshadseregbeli csapataink által van meg- szálva, ez idő szerint pedig a 43. sorezred egy százada állomásozik ottan. Istenem, minő kép tárul itt az ember elé! A ki tán olyan gondolattal száll ki e szigetre, hogy itt a keleti pompának és fénynek jeleit szemlélje, az úgy érzi magát, mintha a hetedik mennyországból esnék alá, mert mindaz amit itt lát, csak romlás és pusztulás; szegénység és nyomor. Az egykor erős várfalak repedésnek indultak ; a hatalmas tölgyfa kapuk embervas- tagságnyi vaspántaikkal csak úgy roskadnak cyclopsi sarkaikról; turbános kőemlékekkel jelölt sírhelyek a képzelhető legelhagyatottabb állapotban; ronda, büzhödt sikátorok mentén a kazamaták füstös és tisztátalan odúi és barlangjaiban, vagy nyomorúságos viskókban lakik a szegény török nép, tán a legelhagyatottab a föld kerekén. No, az ilyen „háremekbe" nem is igyekszik betolakodni valaki ! — A vármüvek központja táján egy kis téren meg vannak még a bazárok, de készletök alig ér pár garast. A régi fényből és jólétből tehát nem maradt meg semmi sem. Egy maradt meg csupán: az ősi valláshoz és szokáshos való törhetlen ragaszkodás és ezzel az Önmegadó belenyugvás Allah akaratába. Ez a keleti fatalizmus megóvja ugyan e szigetlakókat a kétségbeeséstől, türhetővé teszi ugyan rájok nézve a nélkülözésteljes életet, de egyúttal el is öli bennök az élet igazi kovászát; munkásságot és iparkodást, melylyel egyedül küzdhetnének még ki magoknak némi jólétet. Van köztük egy pár ember, a kik megfordulnak a nagy világban, spekulálnak, szereznek s ezek jómódúak is, de csak ritka kivételek. A többi ott guggol naphosszat a primitiv kávéházban, a mig tart azon pár ezer franknyi segélyből, melyet nekik évenként a szultán nagylelkűsége juttat A nők ma is lefátyolozott arczczal suhannak tova, mint árnyak a férfi szem elől — vigasztalan hajlékukba. Csak itt-ott kandikál ki egy-egy üregből egy-egy üde török gyermekarcz, hasonlítva a síron fakadt virághoz. A Duna mindkét partján, köröskörül naSirolinq hathatóste°rr:V0‘ tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál agy^nt idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 51—52 Lapvinls: mai szám a, IO oldal.
