Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-05-14 / 20. szám
1 gositást nyújt, hogy a tételek szabályszerint a három évi átlagban irányoztattak elő, ott pedig, hol eltérés van, a többkiadást mulhatlan szükség indokolja. Dr. Ladies László a kórboneztani orvosi állás szervezése tekintetében tesz kérdést, a mire dr. Zóldy János főorvos adja meg a felvilágosítást, hogy ez az ügy a belügyministeriumban most tanulmány tárgya. A költségvetést ezután változatlanul elfogadták. (,sák György kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy az adóbefizetés eredménye egyenes adóknál 322737 korona 09 fillérrel, hadmentességi díjnál 911 korona 75 fillérrel kedvezőtlenebb, mint a múlt év hasonló szakában. Az adókivetési munkálatok végrehajtattak. Tudomásul szolgált. Rezey Szilviusz tanfelügyelő április havi iskolalátogatásairól tett jelentést, majd több tanügyi dolgot referált. — Békés községet kötelezték Páll Antal tanító ismétlő iskolai dijának kifizetésére. Jákay Károly békési ipariskolai tanítót jogosulatlanul felvett illetményei visszafizetésére kötelezték. — Gyula város kérelmét, a polgári leányiskola létesítése alól való felmentése ügyében, elutasították. Zöldy Géza főügyész magánügyben beadott felebbezéseket, Katona Béla kulturfőmérnök pedig egy vízjogi engedély ügyében beadott felebbezést referált, amelyben többek hozzászólása után, az érdekelt társulat meghallgatását határozta el a bizottság. Haviár Lajos kir. főmérnök, a közutak állapotáról és a folyamatban levő munkákról tett jelentést. Orosháza község azt kéri, hogy a M. A. Y. sinei felett vagy alatt átjáró létesittessék. Dr. László Elek pártolja a község kérelmét, mert ott az állomási tolatások miatt a közlekedés állandóan fennakad. Haviár Lajos figyelmeztet a közlekedési nehézségekre, amelyek a magas átjáró létesítése folytán előállanak. — Többek hozzászólása után Haviár Lajos indítványához képest elhatározta a bizottság, hogy az államvasutakat megkeresi, hogy az állomás kibővítésével és tolatások szabályozásával segítsen a bajon. Ugyanannak Orosháza kérelmére átírnak, hogy Orosháza déli szélén egy feltételes megállóhely létesittessék. Az Orosháza—szentes—csongrádi vasút köz- igazgatási pótbejárásáról szóló jegyzőkönyvet tudomásul vették, a csaba—gerendási út felülvizsgálatához pedig Beliczey Gézát küldték ki. A mezőberényi körgát és a kettős-körösi halászati társulat által tervezett halrekesztők engedé1905. május 14. ________________________ ly ezése ügyében hozott alispám határozatokat helybenhagyták. Az ülés végén Szekér Gyula közgazdasági előadó terjesztett elő javaslatot az erdőket pusztító Scolythus nevű rovar irtására, ugyan ő az alispáni jelentés ide vonatkozó részére reflektálva, kimerítő és érdekes felvilágosítást adott a gyulavári munkásügyek állásáról kifejtvén azt, hogy az uradalom lehetőleg minden munkásnak ad munkát, de a gyulaváriak a könnyebb és ezért olcsóbb munkák elvállalásától idegenkednek és azért ott a szomszéd községbelieket kell alkalmazni. Ugyan ő kifejtette, hogy a munkások érdekében czélszerübb, ha kisbérlet helyett részes földeket Oszt ki közöttük az uradalom, ez nagyobb és kocz- kázat nélküli biztos jövedelmet nyújt a munkásnak, azért erre a rendszerre tért át az uradalom, nem pedig mint egyesek állítják, kárpótlás nélkül vonta meg a bérlet földeket. Az ülés déli egy óra után ért véget. _____________ BÉKÉS_______________________ A békésbánáti ev. ref. egyházmegye közgyűlése Makón. A békésbánáti református nagy egyházmegye folyó hó 9-én fogott hozzá tavaszi közgyűléséhez Makón. Hat vármegyét foglal magában a ref. egyházmegye s kiküldötteit igaz örömmel várta és fogadta Makó város szinmagyar közönsége felekezetkülömbség nélkül. A vendégek legnagyobb része még hétfőn este megérkezett a gyűlésre, amelynek kiváló fontosságot adott az a körülmény, hogy az uj főgondnok, Fekete Márton beiktatási ünnepélyével volt egybekötve. A közgyűlést reggel fél 8 órakor istentisztelet vezette be. A reformátusok ó templomában Nagy Károly makói lelkész mondott emelkedett szellemű,! szép imát s a közgyűlés tagjai ennek végeztével az ev. ref. egyház tanácstermébe vonultak. A közgyűlést Dombi Lajos esperes szép imával nyitotta meg, majd megnyitó beszédében a zsinati kiküldetésről számolt be. Híven, lelkiismeretesen teljesítették kötelességöket, kéri a további bizalmat és támogatást. Megemlékezik az egyházmegye gyászáról, a mely tíodoky Zoltán dr. tanácsbiró elhunytával érte, majd azon örömről, amely Fekete Márton főgondnokká választása folytán jutott az egyházmegyének. Zajos éljenek között nyitja meg a közgyűlést, amelyet Baksa Lajos dr. főjegyző, mint hivatalban legidősebb tanácsbiró, szintén megnyitottnak jelent ki. Bay József egyházmegyei jegyző terjeszti be ezután a főgondnok választásra vonatkozó eredményt. Az egyházközségek által beadott szavazatok szerint Fekete Márton 57 szavazattál választatott meg Baksa dr. 34 szavazatával szemben. Az uj főgondnokot Szegedi Kálmán dr., Nagy Károly, Juhász Mihály és Czirbus István tagokból álló küldöttség hívta meg a közgyűlésre. Viharos éljenek között érkezett meg Fekete Márton, Dombi esperes tudomására adta a választást s azután Futó Zoltán felolvasása mellett az uj főgondnok letette a hivatali esküt. Újból éljenzés támadt, melynek csilapultával Fekete Márton nagyszabású, zajos helyesléssel fogadott s általános tetszést keltő beszédben fejtette ki programmját. Hálát mond először is a megtiszteltetésért, mely az ő érdemeit túlhaladja. Tudja, hogy méltóbbat is találtak volna ő nála, de a kálvinista ember kötelessége teljesíteni azt, amire elhívják, ezért fogadja el a főgondnoki tisztet. Kegyeletes szavakkal rójja le az elismerés adóját elhunyt elődje, Hajnal István drral szemben, akinek élete és munkássága örök példaként állhat az egyházmegyében. Jövendő munkásságát illetőleg kifejti, hogy szigorú törvényesség és tárgyilagosság lesz a vezércsillaga azzal a hozzáadással, hogy a törvény rideg betűjétől — különösen egyházi téren — sok esetben el kell térni, mert a méltányosság azt követeli. Az iskolák előbb- vitele, feljesztése különös gondját fogják képezni s ezeknek vezetőit, a tanárokat és tanítókat nem csak nagyra becsüli, de az ő támogatására mindenkor számíthatnak. Azon fog működni, hogy az egyházi vagyonkezelés javitassék s azok az egyházak, melyek a délvidéken nemcsak a reformátusság, hanem a magyar nemzeti állam érdekeit is szépen szolgálják, j megfelelő támogatásban részesüljenek. Rendkívül nagyfontosságuak azok a kijelentések, melyeket az uj főgondnok az 1848. évi XX. törvényezikk végrehajtására vonatkozólag tett. A törvény 2-ik szakasza a felekezetek egyenjogúságát és viszonosságát, a 3-ik pedig az egyházi és iskolai szükségletek állami javadalmazás utján való ellátását rendeli el. Az első — az egyenjogúsítás — némikép rendezettnek mondható, de teljes jogegyenlőség nincs, egyik egyház anyagi javadalmaival szemben a protenstáns egyházak nagyon szegények. A protestánsok nem küzdenek ezen javadalmazás ellen, mi nagyobb társadalmi forradalom nélkül — amitől Isten mentse meg hazánkat — nem is szüntethető meg. Az állam ne az egyházi javadalmak elkobzásával szüntesse meg ezt a jogegyenlőséget, hanem a többi egyházakat emelje fel oda. A második pont — az egyházi és iskolai terhek viselése — nem vihető keresztül az állam pénzügyi viszonyai miatt. A protestáns egyházak kérelme s jogos követelése e tekintetben az, hogy az állam ott segítsen, ahol az egyházközségek roskadoznak a terhek alatt s ezek kulturális intézményeit az állam fejleszsze a szükséghez képest tovább. A szépen előadott, hatásos programmbeszéd végén, melyet közben is sűrűn szakított félbe zajos éljenzés és tetszésnyilvánítás, az egyházmegye támogatását kérte. Hasonlóképen zajosan éljenezték azokat a válaszokat, amelyekben Dombi Lajos esperes és Baksa Béla dr. tanácsbiró biztosították a főgondnokot az egyházmegye szeretetéről és támogatásáról s a főgondnok beszédét Nagy Károly indítványára jegyzőkönyvbe is iktatták. Ezután Bartóky József dr. fóldmivelésügyi miniszteri tanácsos, az egyházmegye uj tanácsbirája tette le a hivatali esküt s utána formás, hatásos beszédben jelentette ki, hogy oly mély és igaz az egyházmegyével szemben a kötelességérzete, mint hálája és köszöneté a bizalomért. Az ünnepélyes aktusok befejeztével a tárgy- sorozatra került a sor, amelyből az első napon keveset lehetett elintézni, csak a személyi ügyeket. Szeremley Sámuel hódmezővásárhelyi lelkész a tanács- biróságról, Szegedi Kálmán dr békési ügyvéd ügyészi állásáról lemondott. A közgyűlés egyik lemondást se fogadta el, hanem felkéri a lemondókat tisztségük megtartására. Délben 1 órakor fényes közebéd volt a vendégek tiszteletére a Korona szálló emeleti dísztermében. Az első felköszöntőt Meskó Sándor dr. főispán ________________________________________ 3 Hol volnánk, ha a pusztító tiidövész elh nem védekeznének az államok, mint a véres háborúk ellen. Nagy Jenő, Mosouvármegye főispánja. * Ki a tüdőbajos betegnek vissza adja egészségét : uj embert, uj életet teremt és ennek áldása kiterjed reá és az egész országra. Hegedűs Sándor, v. b. t. t. * Mint a nap a reggeli harmatot, úgy szárítja fel a jótékonyságnak enyhét nyújtó melege, embertársaink szenvedéseinek fájó könnyeit és nyomdokában — Áldás fakad. Gr ói Hadik Béla. * Minden fillér, mit a tüdővész leküzdésére fordítunk, adomány a haza oltárára ! Azokat arra helyezni hazafiui kötelesség. Horváth Béla, főispán. Nincs élet egészség — és jótékonyság nélkül. nincs egeszseg Szabó Jenő. Halál ellen harezot ember híjába folytat, Sírok mindig lesznek, a mint eddig voltak. De azért, ha nincs már egyéb menedéke, Ez a harcz az ember legszebb dicsősége. Az a legnagyobb hős, nagyobb minden másnál, A ki még e szörnyű küzdelemben sem hátrál, Hanem az elesett társak fölé állva: Folytatja a harczot életre-halálra ! Jakab Ödön, főreál isk. tanár. * Hazánk viruló ifjúságát az emberiség legnagyobb ellenségétől a tuberkulózistól lehetőleg nemcsak hogy gyógyitani, de meg is óvni, ez egy magasztos szent kötelesség, a mely iránt minden igaz emberbarátnak és hazafinak lelkesednie kell. Gróf Pálífy Béla. * Isten nevében. Virágkora múltán Rózsa hervadoz. Még álma sem volt tán S kis lány — sorvadoz, Éltél, Isten rendje Rózsa, hogy lehullj; De te, szüzí zsenge Bimbó el ne múlj ! Isten rendjét sérti A kora halál. Szivünk meg nem érti S vigaszt nem talál. Mikor ellenében Küzdelem merész : Isten szent nevében Nagy az emberész. Kozma Andor.
