Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-05-14 / 20. szám

4 BÉKÉS 1905. májas 14. mondta a királyra. Szalay József nagybecskereki lelkész Fekete Márton főgondnokot éltette. Fekete Márton nagyszabású beszédben a protestáns szellemre üritett poharat. Baksa Lajos dr. a más vallásfele­kezetek lelkészeit éltette, amire Draskóczy Ede és Kecskeméti Ármin feleltek, Draskóczy Fekete Mártont, Kecskeméti a ref. egyházakat és vezetőit éltetve. Nagy Károly a makói ref. egyház a feletti örömének adott kifejezést, hogy az egyházmegyét körében üdvözölheti s éltette az egyházmegye elnökeit, tiszti­karát, az uj lelkészeket. Dombi Lajos esperes Meskó Sándor főispánra, Csák Emil ref. kovácsházi lelkész pedig a makói egyház haladására ürített poharat. Délután 4 órakor a békés-bánáti református tanitó-egyesület Makón ülésező választmánya s a makói ref. tanitó testület együttesen tisztelgett Czirbus István vezetése mellett Dombi Lajos esperesnél és Fekete Márton főgondnoknál. Az üdvözlő beszédre az esperes és a főgondnok külön-külön válaszolva, szeretetről és jóakaratról biztosították a tanítóságot. Megcsappant érdeklődés, de nem kevesebb vitatkozási kedv mellett folytatta szerdán az egy­házmegye közgyűlését. Ez a vitatkozás volt az oka, hogy egy-egy tárgynál órákig elidőztek. Különösen megindult a vita a számadások mikénti készítése körül. Alakiságról volt szó csupán és mégis ez az egy tárgy másfél órát vett igénybe, bár az elnökség tapintatosan és a tárgy eredményéhez méltóan igye­kezett a vitát korlátozni. Mégis sikerült a gyűlést az nap befejezni, ami egyfelől az elnökség higgadt felszólalásainak, másfelől a tárgyak csekély érdemé­nek tulajdonítható. Végzett a fegyelmi bíróság is több igen fontos fegyelmi ügyben. Az egyházmegye közgyűlésén a következők vettek részt: Dombi Lajos (Gyula), Fekete Márton (Szentes), Csécsi Miklós dr. (Nagykároly), és Futó Zoltán (Szentes) egyházi, Bartóky József dr. (Budapest), Csathó Zsigmond dr. (Szentes), Kovács Sebestyén Aladár (Budapest), Baksa Lajos dr. (Hódmezővásár­hely) világi tanácsbirák, Szabolcska Mihály (Temes­vár) és Bay József (Gyulavári) egyházmegyei jegy­zők, Szegedi Kálmán dr. (Békés) és Kovács János (Szeged) ügyészek, Böszörményi Béla (Battonya) és Fekete Gyula (Nagykikinda) egyházmegyei pénztáro­sok, Kovács Lajos számvevő. Az egyházközségek megbízása alapján: Csák Aladár vésztői, Győrfíy József és Losonczy Endre vásárhelyi lelkészek, ezenkívül Juhász Mihály pol­gármester és Hódy Mózes dr. főügyész, Paulini Károly mezőberányi, Imre Árpád skulyai, Szabó János köröstarcsai, Szabó Béla igazfalvi, Hamar György vadászerdői, Csáky Benjámin szeghalmi, Szombathy István mosnicai, Csapó Péter öcsödi, Szalay József nagybecskereki, Gaesal János torontál- vásárhelyi, Soós Károly nagymajláthi, Szőllőssy Imre bodófalvai, Baráth Imre magyar ittebei, Somogyi Lajos sámsoni, Halász Endre csorvási, Vadas Gyula m.-csanádi és Gulyás János gyulai lelkészek, ezen­kívül a különföle egyházak gondnokai és presbiterei közül számosán. Hírek. A vármegye közgyűlése. A törvényhatósági bizottság tavaszi rendes közgyűlését a vármegye hivatalos lapjában közölt meghívó szerint május 30-ára tűzte ki a vármegye főispánja. Hogy a tör­vény azon rendelkezésének, mely szerint a házi pénztári számadás az állandó választmány javasla­tával 15 nappal előzetesen közszemlére tétessék, megfeleljen, az állandó választmány pénteken dél­előtt ülést tartott a főispán elnöklete alatt, a melyen elfogadta és jóváhagyta a számadásokat és több már előkészítve levő ügyben megszerkesztette hatá­rozati javaslatát. Ez ülésen terjesztetett elő Heves és több vármegyének a politikai helyzetre vonatkozó ismeretes átirata is, de arra való tekintettel, hogy a közgyűlés ideje még távol van és addig a hely­zet változhat, a törvényhatóságnak pedig a tény­leges helyzethez kell alkalmazni állásfoglalását, az átirat tárgyalását az állandó választmány a köz­gyűlés előtt tartandó másik ülésére halasztotta. Hivatalvizsgálat. A pénzügyministerium kikül­döttje dr. Wallon Dezső pénzügyministeri osztály- tanácsos, a pénzügyi szakirodalomnak is neves művelője csütörtökön délután Gyulára érkezett s itt másnap vizsgálat alá vette a gyulai kir. pénzügy- igazgatóság és a mellé rendelt számvevőség műkö­dését. A vizsgálat különösen az egyenes adó kivetési munkálatokra terjeszkedik ki részletesen s előrelát­hatólag még holnap is fog tartani. A gyulai kir. pénzügyigazgatóságnál május hó 15-étől a nyár folyamán szeptember hó 17-ig a hivatalos órák hétköznapokon délelőtt 7-től 1 óráig, vasárnap pedig délelőtt 9-től 11 óráig tartanak. Kinevezésok. A vármegye főispánja a vármegyei közkórháznál az elmebeteg osztályon megüresedett segédorvosi állásra dr. Rochel Aurélt nevezte ki. — A vármegye alispánja a vármegyei közkórháznál ideiglenesen rendszeresített dijnoki állásra Mészáros Lajos központi díjtalan irodai alkalmazottat ne­vezte ki. A József föherczeg szanatórium egyesület hét­főn délután tartotta meg rendkívüli közgyűlését dr. Lukács György elnöklete alatt a lapunkban ismer­tetett alapszabálymódositás érdemleges tárgyalására. A szép számban megjelent tagok előtt az elnök ismertette az alapszabály tervezetet, a melynek lényege az, hogy az egyesület országos jellegű szervezetet nyer, eunek folytán székhelyét átteszi Budapestre, a honnan az eddigi nagyobb akcziót is irányították és hogy működési körébe sanatorium létesítésén kívül felveszi a tüdővész és annak leg­főbb istápolója az alkoholizmus ellen való védeke­zés minden eszközét. A tervezethez Haviár Lajos szólott elsőnek hozzá, ki arra való tekintettel, hogy az egyesület egész uj szervezetet nyer, biztositani akarja az alapszabályokban az egylet eredeti czél- jának, a már elhatározott és előkészített gyulai 8anatoriumnak megvalósítását. Többek hozzászólása után, miután a gyulai sanatorium építése teljesea elő vau készitve, a közgyűlés egyhangúlag hozzá­járult az indítványhoz és az egylet első feladata­ként a gyulai sanatorium létesítését és fentartását jelölte meg az alapszabályokban. Ezzel és néhány kisebb módosítással a tervezetet a közgyűlés elfo­gadta és az alapszabályokat jóváhagyás végett fel­terjeszti. Dr. Hajnal Albert arra való tekintettel, hogy az egylet eddigi szervezetében utolsó köz­gyűlését tartja, indítványozza, hogy a közgyűlés fejezze ki hálás köszönetét dr. Lukács György elnök irányában az egylet alapitása és vezetése körül kifejtett fáradhatatlan tevékenységéért, a melynek egyedül köszönhető, hogy a kis egylet rövid fennállása alatt már oly gazdag sikereket ért el. A közgyűlés lelkes ovácziók mellett fogadta el az indítványt, a minek megtörténte után az elnök azon reményének adott kifejezést, hogy az uj szer­vezet mellett a helyi bizottságok önállóan és még sikeresebben működhetnek az egylet czéljainak megvalósítására és a közgyűlést berekesztette. A gyulai vízvezeték részletes tervei és költség- vetése elkészülvén dr. Fábry Sándor alispán, a mozgalom kezdeményezője vasárnap délelőttre érte­kezletre hivta össze az érdekeltség által kiküldött előkészítő bizottságot. Az értekezleten Haviár Lajos és Molnár Albert részletesen ismertették a tervezetet és a költségvetést, a mely szerint a létesítmény a tervezett összegnél kevesebbért, 48000 koronáért megvalóeitható és a fentartás költségei a vizdijak- ból fedezhetők a nélkül, hogy a vízvezeték létesí­tőjére a legkisebb anyagi teher hárulna. Az értekez­let újból feltétlenül kívánatosnak találta a vízvezeték létesítését sőt annak lehető nagyobb körzetre való kiterjesztését. Az ügyet a legközelebbi városi köz­gyűlés fogja részletesen tárgyalni és remélhetőleg végleg el is határozza a hasznos és a városra pénz­tári terhet nem rovó alkotás sürgős megvalósítását. Az utadókezelés egyszerűsítése. A kereske­delmi minister a pénzügyministerrel egyetértőleg elrendelte, hogy a kik 200 korona egyenes adót fizetnek, az útadójukat is közvetlenül az illetékes kir. adóhivatalnál fizessék le. A fagyos szentek. Nemcsak május hóban, hanem még nyári hónapokban is néha nagyon alászáll a levegő hőmérséslete, de a májusi fagyokat különö sen figyelemre méltatják, mert ilyenkor a zsenge növényzet a fagy okozta káros hatást legjobban megsínyli. Ezért nevezi a nép Pongrácz, Szervácz és Bonifáczot fagyos szentednek. Igaz, hogy a májusi fagyok nem épen e napokhoz ragaszkodnak — az idén például előbb volt észlelhető a lehűlés — és keletkezésük okát a májusi meteorológiai viszonyok­ban kell keresni. Ugyanis a légnyomás május havá­ban északnyugoti Európában növekedik és délkeleti Európában, tehát hazánkban is erősen csökken, minek következtében az északkeleti szelek a levegő lehűlését idézik elő. Különösen nagy hőmérsékleti eltérés mutatkozik az Alföldön s azért sokan még a tudósok közül is a fagyos szenteket magyar szenteknek nevezik. Az idén a fagyos szentek sze­rencsére nem csináltak bajt, sőt szerencsével jártak, mert a levegő lehűlése esőt hozott. Eső. Olyan általános örömmel régen nem fogad­tak idő változást, mint a minőt a héten megeredt eső okozott. A májusi szárazság ijesztő réme fenye­getett bennünket, egy a még tavalyi évnél is szü- kebbnek ígérkező ínséges esztendőnek kezdtünk már szomorúan elébe nézni, mert a korai száraz­ság, mely már a kezdődő vegetácziót támadta meg, a tavalyinál sokkal súlyosabb, komolyabb követ­kezményekkel járt volna. Arra a hírre, hogy a búza már kezd száradni, ijesztő mértékben kezdtek emel­kedni az árak, gabonaféléket, zöldség féléket, melyeket tavaly nyár óta anélkül is horribilis árakon fize­tünk, már már csak aranyért lehetett kapni. S ennek az ijesztő áremelkedésnek vetett véget a megindult eső, kedvezőbb reményekre hangolva mindenkit a gazdasági esztendő felől s a piaczon rögtön észlelhető volt az időjárás kedvező fordu­lása az azonnal hanyatló árakon. — Az eső, bár egész héten borongós, hűvös idő járt s mikor e sorokat Írjuk is esik, még mindig nem volt elég, bár minden cseppje aranynyal ért fel. A gyulai polgári kör múlt vasárnap délután több tag írásbeli kérelme folytán rendkívüli köz­gyűlést tartott, melyen a gyűlést összehívók kívá­nalmait Singer Mihály adta elő, részletesen vázolván beszédében az építkezés rendkívüli szükséges voltát s azon aggodalmát, hogy a már nélkülözhetetlenné vált építkezés, melyet a kaszinó legutóbbi közgyű­lése elhatározott, el fog odáztatni. A felszólalót Szénásy József elnök igyekezett megnyugtatni afelől, hogy az építkezés ügyének részletesebb előkészíté­sével most működik a közgyűlés által kiküldött építkezési bizottság, amely junius 8 áu fog beszá­molni s ekkor lesz a kör abban a helyzetben, hogy a bizottságnak minden irányban kiterjedő positiv informácziói alapján e kérdésben érvényes határo­zatot hozhasson. Bár ő maga is hangsúlyozta az építkezés szükségét, a minden áron való építkezés­nek nem barátja s csak akkor mehet ebbe bele a kör jól felfogott érdekében, ha az építkezés finán- cziális része is kedvező megoldást nyerhet. Hasonló értelemben szólaltak fel dr. Follmann János és Gróh Ferencz tagok is, valamint Kiss László is, mely után a közgyűlés oly értelemben hozott hatá­rozatot, hogy bevárja az építkezési bizottság junius 8-iki beszámolását. Ezután Székely Lajos igazgatói lemondását jelentette be az elnök, kinek lemondá­sát azonban a közgyűlés nem fogadta el, hauem ismételt zajos tüntetéssel bizalmát fejezte ki az igazgatónak, Megugrott ló. Csik János gyulai lakosnak ápril 26-án a fővéuyesi pusztáról, a ménesből egy 15 éves pej kancza lova, melynek homlokán csillag, hátulsó jobb czombján 15 ős szám van, mindkét hátulsó lába pedig csüdbe kesely, megugrott. Fel­találás esetén a gyulai rendőrkapitányi hivatal értesítendő. Talált tárgy. A gyulai rendőrkapitányi hivatal által egy pár sárga bőrczipő gazdátlanul őriztetik. Leforrázott gyermek. Sztojka Ignácz 2 éves gyermeket folyó hó 11-én gondatlanságból életveszé­lyesen forró vízzel leforrázták; a gondatlan szülő ellen a megtorló eljárás folyamatba tétetett. Nánássy Géza hangversenye. Nánássy Géza az ország legérdekesebb müvészegyéniségei közé tartozik. 6oló művész, aki művészi arisztokratiz­musa il áll egymagában, de aki művészetének tel

Next

/
Oldalképek
Tartalom