Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-05-07 / 19. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. május 7. ig-ik szám. ülőfizetési árak: Egész évre .............. 10 K — I Fé l évre.................... 5 K — f Évnegyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. . Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Közlekedésügyünk. Gyors haladást felmutatni tudó vármegyei közéletünk semmiben sem tud talán reá mutatni oly czéltudatos, elvi álláspontját következetesen és gyors léptekben megvalósító, a maga egészében tényleges előnyeinél fogva is leghasznosabb munkára, mint a közlekedésügy javítása terén. Nem kell két évtizedre sem emlékezetünket visszavinni, hogy visszaidézzük azokat az őskorbeli állapotokat, melyek vármegyénket, mint az alföld közepet és a Körösök bőven áztatott völgyét, a sárréteket lehetetlen közlekedésügyi viszonyai tekintetében jellemezték. Ez a két utóbbi évtized, ebből is 14-15 év a közlekedósügy javítására irányuló nagyszabású tevékenység folytán egész uj képet adott vármegyénknek, amely eredmény a vármegye erőkifejtésének és a hasznos beruházásra való törekvések sikerének legszebb példája. Egy nagy vasúti hálózat és — a mi még nagyobb — egy elsőrendű minőségű kiépített úthálózat létesült és van létesülőben e rövid idő alatt és ma már elmondhatjuk, hogy ez év végével a vármegyének csupán egyenlenegy községe — a fekvésénél fogva rossz helyzetben levő kis Békéssámson lesz olyan, amely a közlekedés nagyobb beruházásokkal létesített eszközeinek mindegyikét nélkülözi. Közutaink kiépítése terén, nagyjelentőségű előhaladást biztosított az a körülmény is, hogy az újabban létesülő állami transver- zális utak közül kettőt sikerült vármegyénkén keresztül vezettetni, amely eredmény elérésében a hozzájárulás áldozatain kívül ismét joggal hivatkozhatunk czéltudatos tevékenységünkre, útpolitikánk vezetőinek előrelátására, hogy e szót is használjam — élelmességünkre. A múlt évben alkotott beruházási törvény betetőzni lesz hivatott azt a munkát, a melyet a vármegye megkezdett és a saját erejéből már jórészt keresztül is vitt. A beruházási hitelből az állam nagy összeget bocsát vármegyénk rendelkezésére, hogy még kiépítetlen törvényhatósági útjait kiépítse, oly feltétellel azonban, hogy a vármegye is köteles közúti alapjának anyagi erejéhez képest útépítéseket foganatosítani. A közlekedési eszközök előnyeinek felismerése folytán azok létesítése iránt mindenfelé megnvilvánuló kivánalom és a köve- telmények összetorlódása szinte a lázas munka színezetét adták a közúti beruházások menetének. A vármegye rendes épitési programmja keretében évről-óvre uj útszakaszokat épit, az érdekelt vidék sürgető igényei folytán jórészben kiépíteni volt kénytelen előlegkép a III. transverzalis útnak vármegyénkhez eső fontosabb szakaszait, miután az állam az építkezéseket csak néhány év múlva foganatosíthatta volna. Sok és részben különböző terv és törekvés vetődött fel a helyiérdekű vasúthálózat gyarapítása terén is. Ily sokoldalú tevékenység közben, a midőn lépten nyomon keletkező uj és uj kívánalmak kielégítéséről volt szó, a két évenként készülő közúti költségvetésben teljes, kimeritő, de egyszersmind reális és kivihető előirányzatokat összeállítani igen nagy feladatot képez. Az 1905—1906. évekre szóló múlt évben összeállított költségvetés készítésénél még fokozta e nehézséget a beruházási törvény végrehajtására kiadott utasítások gyors megoldást kívánó és jórészt még irányelvekben is előkészitetlen követelménye. Ily viszonyok között készült el a vármegye legutóbbi közúti költségvetése, a mely a héten érkezett vissza a kereskedelemügyi ministerium felülbirálatával. A költségvetés revideálása nagy gonddal és részletességgel történt és bárha sok részében keresztülhúzza a vármegye számításait és e részben újabb tárgyalásokat igényel, mégis főleg a jövőre nézve előttünk álló követelmények, az ezekkel szemben rendelkezésünkre álló anyagi eszközök megállapításával a helyzet tisztázására alkalmas alapokat van hivatva nyújtani. A rendelet jóváhagyja az útadó mérvének az eddigi 10°/0-ban és a kézi és igás napszám minimumnak 3 illetve 6 koronában történt megállapítását és a költségvetés bevételi részére nézve, fő'leg a hátralékok rovatánál kisebb változtatásokat tesz. A kiadások fejezetében törli a rendelet a gyulai Pálinkaház utcza kikövezésére felvett 15000 koronát, a Géza megálló — tótkomlósi vasút segélyezésére felvett 23000 koronát és az Orosháza—szentes—csongrádi vasút segélyének 80000 koronáról 140000 koronára való felemelése folytán előálló 60000 korona kü- lömbséget. Indokolja ezt a közúti alap helyzetével, azzal, hogy a vármegyének már ez időszerint két nagyobb hid kiépítésével felmerülő 210000 koronáról kell gondoskodnia és főleg azzal, hogy az 1904. évi XIY. t.-cz. feltételül köti ki azt, hogy a vármegye közúti alapjának feleslegeit is utak építésére fordítsa és igy kizártnak látszik annak lehetősége, hogy a vármegye ezekről a hozzájárulásokról közúti alapjának keretén belül gondoskodhassék, miért is felhívja a vármegyét, hogy ez összegek fedezéséről másként gondoskodjék. Ezen és egyéb kisebb változtatásokkal a minister a költségvetést 1905. t De vissza várlak reggel, este, És vissza várlak : jöjj feléin ! Elhagytak mind — csak egy maradt itt És él szivemben : a remény. Elmentem messze, hosszú sok időre, Világba mentem küzdeni csak érte, Zokogva mondtam én : Isten veled ! Elmentem s szivem itt hagytam neked! Vissza várlak. A kandallóban ég a rozsé — Oh hallgasd meg e kis mesét Én álmodok egy szebb jövőről, . . . Szálljon a dal, a vágy feléd! Még gyermek voltam ifjú, pajzán S te rövid szoknyás kis leány, Derűs volt éltem, gond nem űzött, És mosolygott az ég reám. A gyermekész nem kérdi s nézi Szeretni néki szabad-e ? Csak egyre hallgat, eayet érez, Mit mond 8 tanácsol a szive. Szerettem én is gyermekészszel Szerettelek én tégedet . . . Oh boldog érzés, boldog idő Miért tűnt el? hová veszett? Szerettelek s te is szerettél, Szivem csak éretted hevült . . . . . És most? — oh mintha hideg rázna, Itt ülök némán, egyedül. És visszavárlak türelemmel, Várnak ölelő karjaim. Boldoggá fogják varázsolni Az éltedet majd csókjaim. Vagy hogy ha régen elfeledtél És elfeledted nevemet, 11a gyermekjátékaid közzé Eltetted az emlékemet. Vagy hogy ha kezed másnak adtad S kitépted szivedből nevem, Mert évek múltak és nem tudtad, Mi lett azóta én velem. — Oh akkor szólj, üzend meg nékem, Hogy mindhiába várlak én — Hadd szálljon el egy végsóhajban A hit szivemből s a remény. r Es vissza várlak . . . És vissza várlak téged reggel este, És várlak régen, várlak mindörökre. Enyém voltál egyszer s én tiéd Mért kellett válni tőled, oh miért ? Múltak az évek és én visszajöttem, Te nem láttad, hogy ember lett belőlem Mert elfeledted talán nevem is . . . ( . . . Beh sokszor mondtad: a lány mind hamis!) S én várlak mégis, vissza-vissza várlak, Nem nyugszom én, mig szivemre nem zárlak . . . Tudom, hogy jössz, mert jönni kell neked, Hisz nálad hagytam egykor szivemet. Keblovszky Mayer Lajos. Humanizmus az emberevöknél. — Az Universumból. — Ujguineának kivált északi és keleti részében nem szükséges a szárazföld belseje felé törekedni, hogy idegen befolyástól teljesen mentes, őseredéti állapotban levő népet találjunk. Úgyszólván az egész partvidék olyan még jelenleg is. A németek birtokában levő részen mindössze négy hely van, egymástól egy-egy napi gőzhajón járásnyira, hol némi Strolin^ AsSím1ífh1tKsteT0' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idüli bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga'és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegeükiut 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minijén üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche * Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 42—52 Xj&.p'u.n.ls: mai száma 12 oldal.
