Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-05-07 / 19. szám

2 BÉKÉS 1905. május 7. évre 659.341 korona bevétellel és 626.109 korona 76 fillér kiadással, 1906. évre 507.937 korona 24 fillér bevétellel és 488.359 korona 76 fillér kiadással állapítja meg. A rendelet további részében elmondja a minister, hogy tárgytalannak tekinti a vár­megyének azt a kérelmét, hogy a gyomai hidra az előirányzott 140.000 koronán túl még szükséges 125.000 koronának a föld­in ivelésüg-yi ministerrel együttesen való fede­zéséről gondoskodjék, mert a közúti alap e kiadásokat fedezni képes. Nevezetesen e híd­hoz, valamint a szeghalmi hidhoz összesen még 210.000 koronáról kell gondoskodni, a mi az alap mutatkozó maradványa terhére fel­veendő kölcsönből fedezhető. Czélszerünek látszik, hogy kapcsolatosan kölcsön utján fedezze a vármegye a gyula—barakonyi, mező­túr—Öcsöd—kunszentmártoni és békéscsaba—• vésztői vasútra megszavazott hozzájárulásokat is. Nem teljesiti a vármegyének azt a kérel­mét, hogy vasúti részvényeiből 1,000.000 korona értéküt már most átvegyen, mert az alap az előirányzott útépítési kiadások fede­zésére képes, sőt 10000 korona feleslege van, a transverzalis út átvétele esetén további évi 24775 korona fog rendelkezésre állani, jelen­leg is van a költségvetésben 40000 korona nem állandó jellegű kiadás felvéve, tehát az alap helyzete nem annyira kedvezőtlen. Végül ismételve hangsúlyozza a minis­ter, hogy a vármegye a beruházási hitelből kilátásba helyezett segélyre csak úgy tarthat számot, ha megfelelve a törvény feltételének a közúti alap feleslegének megfelelő tőkét is rendelkezésre bocsátja. A minister számí­tásai szerint ez az összeg 315.000 koronát tesz ki, de ez az összeg határozatilag pon- to-an megállapítandó és azután legczélsze- rübben feleslegekből törlesztendő hosszú le- járatú kölcsönnel lesz fedezhető. A mi a ministeri rendeletnek a törölt tételekre vonatkozó részeit illeti, azokban aligha tehet eleget a vármegye a kívánsá­goknak, mert hisz alap és jövedelem hiányá­ban ki van zárva a lehetősége annak, hogy ezeket az összegeket más utón fedezzük, már pedig figyelembe kell venni, hogy azok a vármegye által kötelezőleg meg- ajánltattak. A gyulai Pálinkaház-utcza ki­építésére nézve pedig figyelembe veendő, hogy az a gyulai vámos úthálózatnak feltét­lenül szükséges kiegészítése és főleg, hogy nem a közúti adó terhére, hanem a vámjö- vedelein terhére építtetik ki és igy e tekin­tetben a nem nagy összegű költség ellen alapos kifogás nem emelhető. A közúti alap jövő teljesítő képességé­nek megállapítása tekintetében a helyzet vég­leges tisztázására igen alkalmas irányelveket szab meg a rendelet. Ezek alapján képes lesz a vármegye, hogy az ügyet kellőleg előkészítve már májusi közgyűlésében oly határozatokat hozzon, amelyek minden kö­rülmény szárnbavetásével véglegesen meg állapítsák azokat az anyagi kereteket, ame­lyeken belül a vármegye utainak teljes ki­építése a közeli években végleg lebonyolít­ható lesz. T a n S g y. Főigazgatói látogatás. Nátafalassy Kornél prem. rendű kanonok, kir. tanácsos, a nagyváradi tankerü­let kir. főigazgatója április hó 30-án és május hó 1-én meglátogatta főgimnáziumunkat. Meghallgatta minden egyes tárgyból a növendékek feleleteit, meg­tekintette az uj gimnáziumi épületet és a gimnázium fölszerelését. A folyó hó 1-én tartott főigazgatói értekezleten a hallottak és látottak felett teljes meg­elégedését nyilvánitotta és meleg elismeréssel adózott úgy a gimnázium fenntartóinak áldozatkészsége, mint a tanári kar odaadó működése iránt. Tapasztalatai­nak gazdag tárházából üdvös útmutatásokkal szolgált a főgimnázium további kifejlesztése és fölszerelése terén. A főigazgató kedden reggel távozott Gyuláról Békésre az ottani főgimnázium meglátogatására. Kedden főigazgatói ünnep volt, melynek délutánját a főgimnázium tanuló ifjúsága tanáraik kíséretében a városerdőben töltötte, hangos jókedvvel és vidám játékkal mulatozva. A gyulai r. k. főgimnáziumban a magánvizs­gálatok junius hó második felében tartatnak. Az I. és II. osztályból tartandó magánvizsgálatokra jelent­kezni óhajtó magántanulók, folyamodványaikat e hó 12-éig nyújtsák be a főgimnázium igazgatójánál. Főigazgatói látogatás Békésen Natafaluay Kornél tankerületi főigazgató, az elmúlt bét 3 napján, május 2-, 3- és 4-én látogatta a békési főgimnázium osztályaiban az előadásokat s a csü­törtöki konferenczián a tapasztalt előmenetel felett teljes megelégedését fejezte ki a tanári kar elchf. Érettségi. A békési ev. ref. főgymnasiutn 'VIII. osztályának osztályvizsgája f, hó 13-án lesz, mely után az Írásbeli érettségi vizsgálatok 15-én veszik kezdetüket. Békésmegyei tanítók gyűlése. A békésmegyei általános tanítók egyesülete ez évi rendes közgyű­lését május 17-én tartja meg Orosházán, a polgári fiúiskola nagytermében Láng Gusztáv elnöklete alatt. A közgyűlés igen érdekesnek Ígérkezik tartal­mas tárgysorozatával, a közgyűlés tulajdonképen 16-án délután Sorakor kezdődik, amikor az igazgató­bizottság tart ülést. Ugyanaz nap este nagyszabású hangverseny lesz a nyári színkörben. A műsort a vegyeskar nyitja meg a Bölcsődallal. Azután Seres Jolán és Irsa Ferencz, zongorán játszanak. Majd a vegyeskar ad elő egy Románczot, mely után „Az esernyő“ czimü egy felv. vigjátéí jön a következő műkedvelő szereplőkkel : Noszlopy Elekné, Sass Jánosnó, Bézy Elvira, Gotstag Jolán, Borcsinszky Jenő, Rácz Béla és Ambrózy Pál. A tulajdonképpeni közgyűlés 17-én délelőtt 9 órakor lesz, melyet előértekezlet előz meg. A közgyűlés tárgysorozata a következő : Elnöki megnyitó-beszéd. Jelentés az egyesület évi működéséről. Előadó : Uhrin Károly főjegyző. A nőnevelés nemzeti fontossága. Előadó : Dezső Julia kisasszony. Az Eötvös-alap működésé­nek ismertetése. Előadó : Paulovits József. A könyv­táros évi jelentése. A pénztáros évi jelentése, a múlt évi számadások bemutatása és a jövő évi költségvetés megállapítása. A pénztár megvizsgá­lására kiküldött bizottság jelentése. Indítványok. A közgyűlés bezárása. Hírek. Vármegyei közgyűlés. A vármegye törvényha­tósági bizottsága évi második rendes közgyűlését május hó második felében, előreláthatólag máju3 29-én fogja megtartani. A közgyűlés tárgyainak előkészítését az alispáni hivatal már megkezdette és a hét folyamán az állandó választmány is ülést fog tartani, hogy a múlt évi számadások felülvizs­gálata ügyében határozati javaslatát megállapítva, azt a törvénynek megfelelően a közgyűlést megelő­zőleg 15 napon át közszemlére kitehesse. A József főherczeg sanatorium egyesület hol nap délután három órakor tartja közgyűlését, mely­nek tárgya a legutóbbi közgyűlésen már tárgyalt és lapunkban ismertetett alapszabály módosítás ügyé­ben való határozathozatal lesz. Az uj alapszabály­tervezetet az egyesület összes tagjai megkapták és igy a javaslatot teljes részletességgel ismerve vehetik tárgyalás alá. európai telepedésről lehet szó. Ezek is a ben- szülöttektől elszigetelve lakó, teljesen a maguk czéljának élő -s a benlakókkal alig é.rintkező helyek. A német birodalom mindjárt politikai térfoglalása elején, melynek még 20 éve sincs, egy, német tőkepénzesekből alakult részvény- társaságnak, az ujguineai társaság néven fenn­álló kereskedelmi- és üketvényes szövetkezet­nek adta át, minden fenségi jogával együtt Ujguineát és a hozzátartozó szigeteket. Ennek a társaságnak összes működése idáig csak annyira terjedt ki, hogy néhány ponton alkal­matos földterületet választott ki, hajóival Ázsia felől 7—8oo kínai és maláji munkást hozott be, kikkel a dohánytermeléssel tett kísérletet; másfelől kisebb hajói bejárták a szigetséget s mintegy másfélezer pápua-legényt és leányt gyűjtött telepeire, a földmiveléshez szükséges durvább munkákra. Európai nemzetiségű em­bert csupán annyit foglalkoztatott a társaság, amennyi e munkás tömeg vezetésére szükséges volt. Ezeknek száma az első években, mikor még a nagy haszon reményében az ültetvényes munkálatok nagyobb erélylyel folytak, 8o—ioo európait is kitett, később, mikor a nehézségek beállottak, 20—30 személyre apadt. Az a né­hány hittérítő, kik ugyanis a társaság telepei közelében kerestek biztonságot, nem jő külön kulturális tényező számba. Magános települő pedig Ujguineában nem is volt, sőt éveken át egyedül magam voltam az egyetlen európai, aki nem tartozott a társaság alkalmazottjai, vagy a hittérítők közé. Az uj települők éghajlatuk és fajuk szokásai szerint tömörülnek, mindenik igyekszik megta­lálni a megszokottat s igy külön kis társadal­mat alakítanak maguk számára. Az európai, nemzetbeli egy társaságba kerül, a közös szük­séglet együvé gyűjti a németet, a dánt, svédet, angolt, magyart és használja itt a többség nyel­vét a németet. A kínai életmódja a malájéval egyezik meg legjobban, hozzá simul s mert nem egyenesen jő hazájából, hanem a maláj­szigeten volt előbb dohánymunkás, ennek a nyelvét használja, legtöbbször még egymás közt is, mert a kinai birodalom különböző részéből való, még kinai nyelven sem értené meg egy­mást.' A sokféle helyről került pápuamunkás ismét csak egymáshoz húz, arra utalja hasonló életmódja is; közös nyelve valamikor sausa ültetvényeiben dolgozó pápuamunkások utján elterjedt tört angol nyelv, a valóságos pápua- volapük, amelyről azonban azt hiszik a jó fiuk, hogy az az urak nyelve. A negyedik társadal­mat képezik a szabad bensziilöttek, akik leg- fölebb saját fajtabeliekkel kötnek szorosabb barátságot. Ha ujguineai életről akarunk beszélni, az a legelső, hogy megkülönböztessük, melyikről van szó e négyféle közül. Mindeniknek más­más az emberszine, más a ruházata, nyelve, lakóháza, eledele, mindenféle aprósága, termé­szetesen nem kevésbé különböző egész gondol­kozásmódja. És e közül a népzagyvalék közül három, mint bevándorlóit, az együttélésre van utalva, egymásra szorul, ami egymásközti érint­kezést még bonyolódottabbá teszi. A hét munkanapjain a telep egész sze­mélyzete óráról-órára kiszabott munkájához van kötve, alig nyílik alkalma a benszülöttel érint­kezni. Este kedve sincs ahhoz. Vasárnapi munkaszünet idején a német klubba vonul sö­rözni, mert ahol hat német van, ott már klubbot szerveznek maguknak. Különben sem tehetnénk mást, mert Ujguineában az a német specialitás van érvényben, hogy az „Ujguineai társaság“ szerződésileg kiköti alkalmazottjaival szemben, hogy természetrajzi, vagy néprajzi tárgyakat nekik csupán a társaság számára Szabad gyűj­teni, maguknak nem. Azzal ólcólják meg, hogy olyan érdekés helyen szenvedélylyé fejlődhetik bennök a tudományok iránt való érdeklődés és ennek szentelnék minden szabad idejüket, aztán elhanyagolnák hivatalos kötelességüket. A sörö­zés és kártya bizonyára jótékonyabb hatást fog gyakorolni. Ilyen apró okok nem egyedül állók, csak azért emlitettem fel, hogy jelezzem azt, misze­rint nem csupán a jóakarat hiányán, vagy a települők közönyösségén múlik, hogy az egy­más mellett élésnek sincs meg az a jó hatása, hogy a műveltebb európai megismerhetné a benszülött szokásait, jó vagy rossz tulajdonsá­gait s kiterjeszthetné rájuk a művelődés áldásait. Hiszen a legtöbbje az ott lakó kevés európaG

Next

/
Oldalképek
Tartalom