Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-03-12 / 11. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. márczius 12. 11-ik szám. előfizetési árak: Egész évre .............. 10 K — I Fé l évre.............. 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intezendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Rendezett tanacs vagy nagyközség. Huszonegy esztendővel ezelőtt, 1884. őszén mozgalom indult meg Gyula városa lakossága körében, az akkor még 11 esztendős múltú rendezett tanácsnak nagyközséggé leendő visszaalakítása érdekében. Minő volt akkor a város anyagi helyzete, az adófizető polgárság községi adója a maihoz képest? Mikor a nagyközség érdekében a moz galom megindult, a város 1885. évre szóló költségvetése már meg volt állapítva. És pedig úgy, hogy egy állami adóforintra, nem úgy mint 1905-ben 85 krajezár, hanem csak 38 krajezár, (a földadóra még annyi sem, nevezetesen csak 32 krajezár) városi adó vettetett ki. Ugyanannyi, vagyis 38 krajezár városi adó volt a következő 1886-ik esztendőre is, amint ezt a város és a vármegye levéltárában megszemlélhető 1885. és 1886-ik évi városi költségvetések bizonyítják. Sok tekintetben tehát igaza van a rendezett tanács további tentart >sa érdekében megtartott vasárnapi népgyülés egyik érdemes szónokának Sál Sebestyén községi bírónak, amikor azt mondotta, hogy a rendezett tanács elleni akkori mozgalomnak, amelyben ha jól emlékszünk mint független iparos polgár ő is tevékeny részt vett, nem annyira a tulmagas városi adó — mert 38 perczent igazán nem magas városi adó — hanem az volt a fő rugója, hogy a nép a nagyközségi szervezet révén az akkori tanács néhány népszerűtlen tisztviselőjétől akart megszabadulni. Meglehet, sőt nyilatkozata után valószínű, hogy Sál Sebestyén urat is kizárólag ez a gyűlölködés! szempont vezette akkor a rendezett tanács elleni táborba. Hanem voltak már akkor is számosán, és pedig nagyon számosán, akiket nem ilyen személyes gyülölködósi szempont, hanem az akkori viszonyok szerint — akár helyesen, akár helytelenül felfogott, de a legkisebb személyes tekintetektől távolálló és azokon felülemelkedő — tárgyi okok, vagyis a közérdek tekintetei vezettek a nagyközség táborába. Hogy mástne is említsünk, a Wenckheim grófi család, gyulai uradalmára kivetett ezrekre rugó adójával szintén a rendezett tanács ellen foglalt állást, már pedig ezt az illustris főun család tagjait egyes egyének elleni gyülöl- ködési szempontok egyáltalán nem vezérelték. E sorok írója a nagyközségi szervezetnek volt akkor is a hive. És pedig hive volt nem a Sál Sebestyén ur által hangoztatott gyűlölködés okából — egyéni gyűlölködés köz- ügyekben akkor és azóta is mindig távol állott tőle ; — hive volt nem az akkori 38 perczentes városi adó miatt, hanem tisztán és kizárólag hive volt aina okokból, amiket e lap két hét előtti szamában kifejtett; nevezetesen azért, mert az ország törvényhozása igazságtalanul és aránytalanul magasabb állami adóval sújtja a rendezett tanácsú városok adófizetó'it, mint a hasonló vagy bár nagyobb népességű nagyközségeket; minden háztulajdonost ugyanis magasabb házosztálvadóval és általános jövedelmi pótadóval, a segédekkel dolgozó iparosokat pedig hasonlithatla- nul magasabb és már akkor is elviselhetlenül nagyobb kereseti adóval. (Zárjel között e helyen korrigálnunk kell két hét, előtti czik- künkbe egy becsúszott sajtóhibát. Nevezetesen azt, hogy két szobás ház nagyközségben, például Csabán nem 3, hanem 4 korona, rendezett tanácsú városban, tehát Gyulán nem 4, hanem 6 korona házosztályadot fizet. így egy két, szobás háztulajdonosnak, ha özvegy asszony és a házán kivül semmi egyebe nincs és mint napszámosnő kei esi is kenyerét, Gyulán egy évi legkisebb állami adója 12 korona 40 fillér, — Csabán csak 9 korona 60 fillér.) Mint a városnak akkori időben adó s birtoknyilvántartója lelkhsme- retbeli kötelességemnek ösmertem olyan mozgalomhoz csatlakozni, amelynek, ha Sál Sebestyén ur szerint nem is a czélja, hanem az én meggyőződésem és törvényösmeretem mellett igen is az lett volna az eredménye, hogy közei 3000 házigazda, akik közül mintegy ezerötszáznak házán kivül nincs is egyebe, mindegyike kisebb házosztályadot, a pusztulás lejtőjére lépett kézműiparos pedig a törvény megengedett utján kisebb kereseti adót is fog fizetni. És noha a rendezett tanácsnak egyik tisztviselője voltam, amely minőségemben is különben mindig megóvtam független gondolkodásomat és meggyőződésemet, ismétlem, hogy köztisztviselői minőségem sem akadályozott, sőt a fenti ok következtében odaterelt már 1884-ben a nagyközség hívei közé, sőt nemcsak hivei közé, hanem mondhatni vezető szerephez is juttatott a nép mozgalmában, amennyiben azokat a kimutatásokat, amelyekkel kitüntettük és bebizonyitottuk, hogy a lakosság adófizetőinek nagyobb része a nagyközséget akarja, a felajánlott szép összegű tiszteletdijat sem fogadva el érte, hetekre terjedő éjszakai munkával én készítettem el, amint hogy ezt a tényt a népet aláírató bizalmi férfiak — akik között sok élő ember van, többen, akikre emlékezem és akik szintén emlékeznek rá, meg is nevezhetem őket— ma is bizonyítják. Hogy az én általam készített kimutatások a kitűzött ezéi- nak meg is feleltek, bizonyítja az, hogy Tisza T ÁRCZ A, A vén fűzfa. Irta: Verner László. Álmos, lassú folyó öleli keresztül a falumat. Lassan hömpölyög a hullámok szelíd fodra s beláthatatlan messzeségben, összevissza álló rendetlen fűzfák között vesz el. Kedves látnivalóim nekem ezek a fűzfák, melyek alázatosan bólingatják ágaikat. Az ágak vége szinte fürdik a vízben. De ah ! minő metamorfózis. Mert ha télre fordul az idő, az alázatos ágak hegyesen peczkelődnek ég felé, dideregve zörögnek, ha végig sivit közöttük a téli szél. Mikor aztán az élet visszaköltözik, akkor újra alázatosakká lesznek. Eltűnik az ágakról a haragos rozsdaszin s az enyelgő ág szerelmesen borul a suttogó habok alá. Ilyenkor nem meredez felfelé, mint a Titán Laczi frizurája. A széles, összelágyult levelek körül szint, hamar tűnő tájékot ver az álmos viz néha s aztán nagy nehezen legyőzve akadályát, elszánja magát tovább hömpölyögni a füzek között. Kérges, furcsa fák ezek az én fűzfáim. — Régiek, mint a vármegyei diurnisták irodakabátja s úgy nőnek, mint a meglett emberek : szelességben. Vagy úgy sem. Megvannak állapodva. mint a kisvárosok túl sok bizottságai. Összevissza, féloldalra, ide-oda e rendetlen ócskaság. És én mégis úgy szeretem őket. Téien olyan kuszák, mint a párisi divattudósitások nyáron meg alázatosak s megkövesedett levelei oly andalgóan csüngnek a földre : csevegnek lassan, mélázva, ábrándosán. Csúf, rücskös törzsi Mikor alvóra indul a természet, valami korhadt régiségnek gondolnék, amit ott felejtettek; mert senkinek sincs reá számítása. Csúnya nagyon! S ha a pöczkös gőgjükből engednek egy kicsit, felveszik az ágak csipkés, zöld viganójukat, még szépnek is tetszik. Télen ki gondolna bennük életet? Hova fut ilyenkor az élet ? Alig tartja valami. Pásztorfiuk kiégették derekát. Kis vékony kéreg, jóformán a háncson zörög a csúnya, meredező vesszők serege. Ki gondolna ott életet ? . . . Most pedig, hogy elandalódom a rozsdás szint veszteni kezdő füzágakat látva, most, hogy látom, mint kel életre egy öreg szilánk, — ne csodálkozzanak kérem, — eszembe jut János bácsi. És voltaképpen itt is kezdődik a történetem. János bácsi grajzlerájos. Régi ember. A Pacsirta-utczát nem lehet elképzelni nélküle. Ott silbakol a boltajtóban. Ránczos homloka mögött beesett szeme elrévedez messze, ki tudja, hova ? Avagy tán a megenyhült levegő kékjébe, vagy még messzebb ? Tán neki is volna csillagja? Kár lenne. Fiatalabb emberek számára való az ilyen időtöltés. Különben is, szó sincs ezekről. Annyit nem hederit a vászoncselédekre, mint a péklegény a lópatkolásra. Valódi bürokrata. Olyan fontoskodva mér- csikéli a galandot, bécsi kormot és pászoltatja a lámpaüveget, mint amily pontosság kívántatik egy tanügyi polémia ratifikálásához. Strolin^ A SOIL'S hathatós te“?’0' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült I bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszűnteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a S gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva, j F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 34—52 9 Lapunk mai szánna, 12 oldal.
