Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-11 / 37. szám
1904. szeptember 11. BÉKÉS 3 Bagi Pál, Békés 960 48 Seiler Elek, Békéscsaba 959 13 Braun Mór, Gyula 958 79 Benedikty Gyula, gyógyszerész, Békés 957 76 Ifj. Laczó András, Békéscsaba 957 59 Ifj. Laurinyecz István » 953 46 H. Braun Ádám, Mezőberény 941 10 Ifj. Kovács János, Szarvas 940 37 M. Grósz György, Kétegyháza 938 57 Mikolay István, ügyvéd, Orosháza 937 50 Nyitrai István, Szeghalom 935 19 Botyánszky János, Békéscsaba 924 50 Stark Gusztáv, Békés 920 61 Gonda János, Békésszentandrás 912 12 N. Rau Mihály, Mezőberény 910 79 Jantyik Mihály, Gvoma 909 71 Emperl Ernő, oki. gazda, Békés 900 16 Bajcsi János, Békéscsaba 894 18 Kovács Antal, Orosháza 892 77 Reiner Béla, Kondoros 891 83 Litauszky György, Szarvas 884 87 Jakabíi Jenő, Füzesgyarmat 882 — Weisz Mór, Gyula 875 55 Gémes Ferencz, Orosháza 873 15 Ifj. Zahorán György, Békéscsaba 873 06 Tepliczky János, Szarvas 869 89 Molnár P. János, Békéscsaba 867 90 Badics Elek, gyógyszerész, Békéscsaba 864 34 Hanó Pál, Békéscsaba 862 84 Janurik Pál, Szarvas 862 58 Herczegh Géza, ügyvéd, Orosháza 855 34 Oláh Antal, Öcsöd 852 53 Fábián Gábor, Köröstarcsa 850 91 Kovács Lajos, Gyoma 848 54 Dr. Szondi Lajos, Békéscsaba 848 08 Zsiros András, ' » 844 33 Janurik György, » 844 12 Friedmann Mór, » 840 36 Uhrin T. Tamás, » 839 57 Schreier József, » 834 06 Janurik Mihály, Szarvas 832 36 Kalocsa István, Gyoma 831 34 Hankó F. Mihály, Békéscsaba 830 07 Neumann György, Gyula 825 90 Koc8ondi Mihály, Szentetornya 823 71 Weisz Mihály, Békéscsaba 823 52 Kovács Mihálj, » 823 05 Szirmay L. Árpád, Szarvas 815 21 Mázán M. János, Békéscsaba 815 14 Szerető Imre, Gyoma 813 86 Dezső Antal, Öcsöd 811 18 Kis Pál, Kondoros 809 57 Horváth József, Szentetornya 808 74 Rau Ádám, Mezőberény 802 -Bodoky Mihály, gyógyszerész, Gyula 797 60 Belenta Mihály, Békés 795 36 Medovarszky Pál, Békéscsaba 794 69 Vidovszky Károly, » 789 46 Tímár J. János, Endrőd 788 89 Dr. Haviár Gyula, Szarvas 784 72 Kaczkó Mátyás, Békéscsaba 784 55 Griecs T. György, » 782 01 Csóti József, Vésztő 781 10 Tóth Mihály, Békés 774 90 Felegyi János, Békéscsaba 774 79 Grósz Arnold, Szeghalom 773 36 Brhlik Pál, Békéscsaba 766 31 Valkovszky Mihály, Csabacsüd 764 16 Erkel János, Gyula 758 43 Endrész András Gyula 751 51 Sztán F. György Kétegyháza 747 27 Nagy Károly Köröstarcsa 744 23 Hajdú András, Szeghalom 739 96 Mészáros István, Szeghalom 738 86 Homoki F. Péter, Füzesgyarmat 734 90 Tenner Lipót, Orosháza 734 09 Bolla István, Orosháza 732 98 Ifj. Zachoran György, Békéscsaba 728 35 Botyánszky Mihály, Békéscsaba 725 38 Mengyan Pál, Békéscsaba 723 59 Winkler Lajos gyógyszerész, Gyula 722 60 Cservenák György, Békéscsaba 722 12 Kiss Pál (Gyúró), Szarvas 720 38 Zacborán János, Békéscsaba 712 93 Lehóczky György, Tótkomlós 712 63 Ferencsik Károly, Körösladány 706 11 Frnda András, Békéscsaba 699 54 Grünwald Adolf, Szentetornya 697 50 Lukoviczky János, Békéscsaba 695 47 Boros Márton, Tótkomlós 694 58 Körösi János, Békéscsaba 692 61 Botyánszky András, Békéscsaba 690 92 Szrnka János, Szarvas 682 43 Rajki József, Pusztaföldvár 681 92 Ifj. Oszlacs János, Békéscsaba 679 33 Egyházmegyei közgyűlés. Kedden reggel 9 órakor vette kezdetét Hódmezővásárhelyen a városháza közgyűlési termében a békésbánáti ev. ref. egyházmegye őszi közgyűlése Dombi Lajos esperes és Fekete Márton tanácsbiró, helyettes főgondnok elnöklete alatt. A közgyűlést megelőzőleg az egyházmegye közgyűlési tagjai a ref. ó-templomban részt vettek a reggeli isteni tiszteleten. Jelen voltak: Dombi Lajos esperes, Fekete Márton h. főgondnok, Futó Zoltán egyházi, dr. Baksa Lajos világi főjegyző, Bay József, Szabolcska Mihály egyházi, dr. Zsiros Lajos, dr. Bodoky Zoltán világi aljegyzők, Pap Imre, Szeremlei Sámuel, Garzó Gyula, Darabos Sándor, Csécsi Miklós, Nagy Károly egyh., Kovács Sebestyén Aladár, dr. Csathó Zsigmond, dr. Szegedi Kálmán világi tanácsbirák, Kovács János egyházmegyei ügyész, Böszörményi Béla egyházmegyei és Fekete Gyula nyugdijintézeti pénztárnok, Kovács Lajos egyházmegyei számvevő, Tereh Gyula egyházmegyei levéltárnok. Részint ők képviselték az egyes egyházközségeket is, részint pedig még a következők: Darabos Sándor lelkész (Békésszentandrás), Tóth József lelkész (Körösladány), Zöld József lelkész (Resicza), Zöld Mihály lelkész, Zöld István presbiter (Végvár), Pánczél József lelkész (Gádoros), Szabó János lelkész (Köröstarcsa), Somogyi Lajos lelkész, A. Tóth Mihály presbyter (Békéssámson), Kodi Márton lelkész (Orosháza), Csapó Péter lelkész, Szabó András gondnok (Öcsöd), Bereczk Sándor lelkész (Szeged), Szőllősi Imre lelkész (Bodófalva), Fa István lelkész (Pancsova), Szalai József lelkész (Nagybecs- kerek), Imre Árpád lelkész (Szkulya), Karancsi Dániel, Losonczi Endre lelkészek, Kóti Pál gondnok, dr. Szomor Dezső ügyész, dr. Hódi Mózes, Zehery Lajos presbiterek (Hódmezővásárhely), Cseresznyés Jenő presbiter (Nagybecskerek), Joó Márton gondnok (Makó), Soós Károly lelkész (Nagy-Majlát), Szabó Béla lelkész (Igazfalva), Csák Aladár lelkész (Vésztő), Pap Lajos h. lelkész, Túri Sándor gondnok, Domokos Gábor presbiter (Békés), Osváth Ferencz igazgató (békési főgimnázium), Császár Péter, Gulyás János (tanitó képviselők.) A gyűlés megnyitásakor Dombi Lajos esperes mondott megható imát, segítségül hiván a Szentlélek segedelmét az ügyek elintézéséhez. A meg nem jelent közgyűlési tagok bejelentése és a megjelent tagok igazolása után felolvastatott a szavazatbontó bizottság jelentése, mely szerint a megürült világi tanácsbirói állásra dr. Bartóky József ministeri osztálytanácsos, a világi aljegyzői állásra dr. Zsiros Lajos kikindai ügyvéd választatott meg. Zsiros Lajost és a régebben világi tanácsbiróvá megválasztatott dr. Csathó Zsigmond csongrádi főispánt feleskették. Zsinati képviselőkké az egyházak részéről héjaik a saját mindennapi nyelvükön beszélnek. De azért vannak történeti és irányregényeik, sőt bűnügyi és — mint ma mondanák — pornografikus regényeik is. Történeti regényeik közül híresebbek: „Jongi fejedelem élete“, tizenkét kötetben ; „A hét szerencsés és a hét szerencsétlen dolog“, öt kötetben és „A szép Kagami története.“ A későbbi regényirók közül ma legnagyobb becsben Kyokutei-Bakin áll, kinek élete pályája a XVIII. század végére és a XIX. század elejére esik. A lyrai költészet is nagy arányokban fejlődött s a későbbi korok költőinél az érzelmeknek ugyanazt a bensőségét találjuk, mint a primitíveknél. E lyrikusok közül a mai japániak legtöbbre becsülik Matsuo-Bashot, a XVII. század kedvelt költőjét. A letűnt századoknak ezek az irodalmi emlékei azonban csak talpkövei annak a korszaknak, melyet a japánok Tokio-korszaknak neveznek (s mely az 1867-ben megindult politikai reformkorszakkal esik egybe) onnan, hogy Matsu-Hito császár Jedo nevét Tokióra — keleti főváros — változtatta, mikor mikádói székhelyét ebbe a városba tette át. E korszak irodalmának karakterét már a nyugattal hirtelen megindult sürü érintkezés, az európai kultúra után való mohó törekvés a modern alapokra fektetett közlekedés révén mindjobban beözönlő — német és angol könyvek adják meg. 1867. előtt ugyai is anyanyelvükön kivül legfeljebb csak holland nyelven tudtak a japánok, de e nevezetes esztendőtől kezdve egyre több európai nyelvet kezdett tanulni a modern japáni: főleg az angolt, németet és francziát. A a külföldet járó és onnan visszatérő fiatalsággal együtt Tokióba özönlik az Írók serege, akik részint jó fordításokat, részint kitűnő magyarázatokat adnak az idegen irodalomról. E modern írók közül legnagyobb hírnévre tett szert Fukuzava : „Seyo Jijo“ — Nyugati országok viszonyai — czimü munkájával, továbbá Nakamura, aki lefordítja Smiles és Mill könyveit. Majd sorra kerülnek Kant és Herbert Spencer s a két nagy filozófus csakhamar oly óriási népszerűségre tesz szert, mely a Mencius és Confuciséval vetekedik. A modern szellemet erősen terjesztették a hírlapok is. Az első újság csak 1872-ben jelent meg Tokióban s 1891-ben már 22568 különféle |könyv és 716 újság meg folyóirat jelent meg, összesen i99-i68-37i példányban. E lapok között legelterjedtebb a kormány politikáját támogató Nicsi-nicsi Simbun (Napi újdonságok), továbbá a liberális irányú Jubin Hocsi Simbun, melynek Angliában és Eszak- Amerikában rendes tudósitói vannak. De igen olvassák a szenzácziókban utazó Jomiuri Simbunt és a Kaisin Sibunt is. Töméntelen sok élczlap- juk és illusztrált újságjuk van, melyek szinte olcsóbbak, mint az európai lapok és van számos tudományos folyóiratuk is, melyek közül nem egy angolul és németül jelenik meg. A modern japán belletrisztika külföldi novellák fordításával kezdte. Egymásután jelentek meg japán nyelven Lytton „Ernest Maltravers“-je és Dumas „Három muskatéros“-a; Cervantes, Ridder Haggard, Jules Verne müvei; Robinson, Telemach és hatásuk alatt Tsoboutsi Judro kitűzi a „reális irodalom“ zászlaját. Megszületik az uj irány esztétikusa is : Shosetsu Shinzui, aki „A költészet szelleme“ czimü munkájában a régi scnolasticizmus hagyományainak elvetését sürgeti. A Vasedu-Bungaku czimü kritikai lap folytatja a küzdelmet s az uj japán naturalizmus vezére: Tsuboutsi 1887-ben megírja Shoasi Katagi (Diák-typusok) czimü humoros és drámai dialógokkal tarkított novelláját, tiz évvel később pedig Makinorata és Kiku-Ta-Kiri czimü drámáit s ezzel a győzelem teljes. Feltűnik Sudo- Nansui, politikai és sociologiai irányú novelláival, melyekben már nemcsak az „uj styl“-t. de a jövő képét is festi. „Ujmódi nők“ (The Ladies of New-Style) czimü regénye akár feminisztikus irányregénynek is beválik. Hasonló szellemű „The Local Self Government1’ czimü müve is. A japán anyaföld csak úgy ontja magából a nyugati szellemű és európai formákban dolgozó novellistákat. A hazafias érzésű, tiszta erkölcsű és választékos stylü Jamade Takataro ; az alig pár hónapja elhunyt népszerű O/aki To- kutaro, aki már az andytikus regénynyel is megpróbálkozott ; Koda Naryuki, a szertelen fantáziájú és lobogó pathosu elbeszélő, könyvet könyvre Írnak, jeléül annak, hogy mint nyugaton, a messze keleten is elnyomta az elbeszélő költészet a lyrát.
