Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-11 / 37. szám

4 BÉKÉS 1904. szeptember 11. érkezett szavazatok alapján megválasztattak: Dombi Lajos esperes és Garzó Gyula lelkész, világi részről Fekete Márton és dr. Baksa Lajos tanácsbirák. Dr. Hajnal Albert egyházmegyei gondnok halá­lozását a közgyűlésnek bejelentvén, elrendelték az állás betöltésére az egyházközségenkint való szava­zást s az állás betöltéséig a gondnoki teendők ellá­tásával a közgyűlés Fekete Márton tanácsbirót bizta meg. Ezután a tanítók és tanítónők megválasztásáról szóló presbiteri határozatokat erősítette meg a köz­gyűlés s a véglegesített tanítókat feleskették. Megerősítette a közgyűlés a hódmezővásárhelyi egyháznál rendszeresített anyakönyvvezetői segéd- lelkészi állásra vonatkozó határozatokat, dijleveleket s Kádár Dániel megválasztását három évre helyben­hagyta. Hosszabb vitát keltett a hódmezővásárhelyi egyháztanács határozata, mely szerint a templomok­ban meghatározott vasárnap délutánokon az előirt kátémagyarázat helyett gyermek isteni tiszteleteket kivan tartani. Pap Imre lelkész a presbitérium hatá­rozatát formai okokból elutasitandónak tartja. A közgyűlés többsége a vasárnap délutáni gyermek istenitiszteletek tartását a hitélet erösbitésére üdvös dolognak tartja, de azért a vásárhelyi egyháztanács határozatát, mivel az a zsinati dolgokba avatkozik, feloldja. Érdekesnek tartjuk feljegyezni, hogy az előadó javaslata ellen, ki az egyháztanács határozatát meleg szavakkal elfogadásra ajánlotta, mindahárom idősebb hódmezővásárhelyi lelkész Szeremlei Sámuel, Pap Imre és Karancsi Dániel leszavazott; t. i. az indítványt Losonczy Endre és Győrffy József adták be a presbitériumhoz annak idején. Horthy István gondnok és Kovács Ferenczné Küry Terézia halálát jelentették be a közgyűlésnek ezután s érdemeik a jegyzőkönyvben feljegyeztettek. Az egyházak kánoni látogatásairól szóló jegy­zőkönyveket ismertette Bay József lelkész, a melyekből kitűnt, hogy a csorvási egyháznál az anyagi és er­kölcsi élet nem a legkifogástalanabb. A közgyűlés a szükséges intézkedéseket a rend helyreállítására megtette. Állásukban végleg megerősítették Kiss Károly, Imre József, Szabó Imre hódmezővásárhelyi tanító­kat. Elfogadták egyhangú helyesléssel a hódmező­vásárhelyi egyház azon indítványát, hogy az egyház- kerület utján miniszteri döntés kéressék ki az egyházi dijlevelek bólyegmentességére vonatkozólag. — Az esperesi jelentés tárgyalásának kapcsán — maga a jelentés nagy gonddal összeállított 64 oldalos füzet — kimondották, hogy azok az egyházközségek, melyek­ben az adókulcs nem fedezi a szükségleteket, fel­hivatnak vagy szükségleteik lejebb szállítására, vagy megfelelő adókuls behozatalára. Gondoskodtak hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyvek nyomán készülő sta­tisztikai ivek kérdőpontjaihoz ezentúl utasítást, ma­gyarázatot csatolnak, hogy a kérdőpontok miként töltessenek ki. Intézkedéssel e tárgyban az esperest és az egyházi főjegyzőt bízták meg. Szerdán délután bírósági ülés volt, csütörtökön délután 4 órakor pedig lelkész-egyesületi gyűlés az egyház tanácstermében. A jövő évi egyházmegyei közgyűlés Makón lesz megtartva, mivel a makói egyház a közgyűlést Csécsi Miklós dr. lelkész utján oda hívta meg. T a n íi g y. Óvónő választás. Füzesgyarmat község képvi­selőtestülete a megüresedett községi óvónői állásra 67 pályázó közül egyhangúlag Sztaricskay Emma okleveles óvónőt választotta meg. Kinevozések. A közoktatásügyi miniszter Uraskó Kálmán szarvasi ág. ev. tanítóképző intézeti rendes tanárt Rozsnyóra nevezte ki. — Abaú Irma oki. tanítónő az orosházai áll. elemi iskolához, Ploy Hermin és Holéczi Mária s szarvasi áll. elemi iskolához neveztettek ki. Hírek. Dr. Zöldy János kitüntetése. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy ő felsége a király dr. Zöldy János, Békósvármegye tiszti főorvosa és törvényes utódainak a közegészségügy terén szer­zett érdemei elismeréséül a magyar nemességet „folyfalvi* előnéwel díjmentesen adományozta. Dr. Zöldy János mintegy két évtizedre terjedő városi, kórházi s megyei főorvosi, úgyszintén több irányú társadalmi s humanisztikus működésével a legfel­sőbb kegyet méltán kiérdemelte. A felség kitünte­tése alkalmat adott Zöldy János jó barátai, ösme- rősei s tisztelőinek Rékósvármegyéből és az ország minden részéből, hogy úgy levélben, mint távira­tilag legjobb szerencsekivánatukat fejezzék ki né- kie, melyekhez mi is szívből fakadó gratuláczión- kat fűzzük. Képviseleti közgyűlés. A gerlai ut szabályozása tárgyában kötött szerződések érdemleges tárgyalá­sára határidőül szeptember 12-ik napja tűzetvén ki, De egyre gazdagodik Japán modern szel lemben irt tudományos munkákkal is. Zokutorr.i Jichironak, a keresztény vallásu Írónak, „A jö­vendő Japán' czimü munkája a legszigorúbb ér­telemben vett oknyomozó története Japán leg­újabb történetének, míg a politikai irodalom te­rén Ito gróf, a nagy hadvezér és politikus s Ono Adzusa Írtak korszakalkotó müveket. Te miattad keltem útra, Te miattad mentem messze, A tudást, a dicsőséget Szomjúhozva, megszerezve. íme lásd, most viszajöttem, Lásd a czélom már elértem, De mit ér az, te már nem vagy, Szíved már nem dobog értem. Sírodat a gaz fölverte, Már besüppedt, már behorpadt És a templom papja már is Elfeledte a halottat. Ősz viharja száll süvöltve Végig a nagy pusztaságon, Várj ott lenn rám I Nemsokára Jövök én is szép virágom ! Egy szó. Nemcsak az uj eszméket veszik át Európá­tól. de elvetik a régi formát is. Tozama Masa- kazu és iskolája kimondják, hogy a régi klasz- szikus nyelv nem alkalmas az uj eszmék kifeje­zésére s tokioi egyetem irodalom-tanárai kiad­ják a „Shiutaishisho* (Uj formák a költészetben) ezimü munkát, melynek kilenczven költeménye (mindössze öt eredeti, a többi fordítás angol köl­tőkéből) valósággal forradalmi hatást gyakorol az újabb költői nemzedékre. A régi, akadémikus formák sirján — bár még kezdetleges — de mo­dern európai stylü versek születnek, melyeket nem ver már bilincsbe a negyven év előtt még barbár, ázsiai, buddhista-kultura lenyűgöző szel­leme. íme : A kedves sirján. M. Uyeda. Balgaság volt mit kivántam Szép szerelmem, tarka álom, Tovatűnő fénysugár volt, S most a sírján itt kell állnom. Fogadalmunk megtartottad, Törhetetlen volt hűséged, Bár szüléd úgy akarta Más szivéhez csalni téged. Lassan, lassan elhervadtál Ontözetlen virágszálam, De örültél a halálnak, Enyém lettél a halálban. Hogy halálod meghallottam, Hogy sírodhoz elsiettem, Ügy éreztem, hogy szivünknek Annyi sok vágy elérhetlen I M. Uyeda. A FÉRFI: A NŐ : így ez az élet keserű kín csak, A szerelemnek néma az ajka. Vad gyötrelem, Életünk kínja, gyötrelme sok, Azt, hogy szeretsz-e, egyet- Akkor mondom ki majd azt [len szóval [az egy szót, Áruld el édes egyetlenem! Ha meghalok. Szerelmem. Manyoshu. Hol a Mikane orma S miként a hó, az eső Föl az egekbe nyúl, Ott a magasba fenn : Ott ienn a hó, az eső Szerelmem nem apad ki, Hull szakadatlanul. Szerelmem végtelen I Ezekben a versekben csupa olyan motívum csendül meg, mely eddig — a nőt áruczikknek tekintő ázsiai ethikából — meg nem fogamzha- tott. Az „egyetlen* kedves; az „örök* szerelem fogadalma; a „messze földön“ tudást, dicsőséget szomjazó és a kedvesért „küzdő* férfi ; a túlvi­lágon való viszontlátásban való hit — mindez európai és modern hang. Ez már nem a budd­hizmus, nem is Kina, hanem a — kereszténység szelleme, mely ellenállhatatlanul és napról-napra erősebb szárnycsapásokkal száll már a felkelő nap birodalma felé, az egyház és politika még oly magas bástyáin is. e czélból az említett nap délelőtt 9 órakor a város­háza nagytermében rendkívüli közgyűlés lesz. Ugyanezen közgyűlés alkalmával fel fognak vétetni még a következő ügyek : 1. A bor és husfogyasz- tási adóbérletre vonatkozó tanács előterjesztés. 2. A Fekete körös folyó melletti társulati gátőrház meg­vétel iránti előterjesztés. 3. A Körös erdő egy ré­szének vágatására vonatkozó előterjesztés. 4. Az egyházakkal elcserélt faiskolai területekre vonatko­zólag kötött szerződések előterjesztése. 5. Az 1903/4. évi ipartanoncz iskolai jelentés. Honvédség köréből A gyulai 2-ik honvéd gyalogezred körében most mozgalmas élet van. Az idei nagy gyakorlatok helyett most Gyulán történt az ezredös8zpontositá8. E hó 1-től kezdve itt volt a Bachó István kitűnő vezetése alatt levő első honvédzenekar. Csütörtökön érkeztek meg a jász­berényiek is, akiket az egész tisztikar a zenekar­ral együtt ünnepélyesen fogadott a vasútnál. — Ugyanaz nap este jött meg Hoffmann Hugo, kerü­leti dandárparancsnok, aki holnap fog elutazni. Itt tartózkodása alatt folytonos gyakorlatozások voltak, melyek felett teljes megelégedésének adott kifeje­zést. A jászberényi zászlóalj e hó 20-ig marad itt s ekkor érnek véget a gyakorlatok is. — A héten jönnek Gyulára Bihar altábornagy és Klobucsár adlátus is. A zenekar itt tartózkodása alatt min­dennap hangversenyt adott. Schnörch Gyula ezred­parancsnok intézkedett, hogy Erkel Ferencz nagy­nevű zeneköltőnk tiszteletére az Erkol-téren szin­tén tartassék egy hangverseny. Ez alkalommal a zenekar nagyobbára Erkel darabokat játszott, köztük a hires Bánk-bán operából is egy rész­letet. A Rákóczy indulót és Hymnust a szép szám­mal egybegyült közönség ez alkalommal szintén nagy élvezettel hallgatta, valamint Bacho hires magyar ábrándját. Ezenkívül a népkertben két­szer, a „Komló* ban háromszor s a tisztikaszinó­ban voltak nagy hangversenyek s különösen a „Komló“-ban voltak sokan szerdán este, első hangverseny alkalmával. A zenekar tegnap reggel utazott tovább Nagyváradra, ahol 20-ig marad s onnan tér vissza rendes állomáshelyére, Budapestre. Békésvármegye községjegyzöi egyesülete vasár­nap tartotta meg Békéscsabán ez évi rendes köz­gyűlését, melyen résztvettek : Bakó Mátyás (Békés), Batizi Ferencz (Köröstarcsa), Beke Ferencz, Budai Lajos (Csaba), Csikós János (Békés), Fülöp József (Kondoros), Galli Gyula, Galli Mihály, llrabovszky Pál (Csaba), Kocsor András (Békés), Kolozsy Endre (Mezőberény), Kolpaszky László, Maros György, Megyeri Imre (Csaba), Petneházy Ferencz (Körös­tarcsa), Szathrnáry Gábor, Szentgyörgyi György (Békés), Tóth László, Zűlinszky Sándor (Csaba), továbbá Csaba község elöljárósága részéről Zsíros András bíró, Kitka György albiró, Németh Lajos közgyám, Zahoran János gazda, Leszkó János és Hrabovszky György esküdtek. — a közgyű­lést Petneházy Ferencz egyleti elnök vezette, aki üdvözölte a megjelenteket és köszönetét mondott Békéscsaba elöljáróságának, amiért vendégül látja az egyesületet. Békéscsaba elöljárósága nevében Maros György jegyző intézett üdvözlő szavakat az egyesület tagjaihoz. Az évi elnöki jelentést Kolozsy Endre egyleti főjegyző terjesztette elő, megemlé­kezvén abban az egyesületet és a jegyzőket érdeklő eredményekről, főleg a jegyzői javadalmazás és a jegyzői magánam» kólátok rendezéséről. A jelentés tudomásulvétele után a megürült egyleti jegyzői állásra Tóth László békéscsabai számvevőt, a szak- bizottságba Maros Györgyöt. Szathrnáry Gábort és Tóth Lászlót választották meg. A Délvidéki Köz­művelődési Egyesület által Szegeden létesített jegy­zői internátus ügyében akkéut határozott a köz­gyűlés, hogy miután az egylet már az Erzsébet se­gítő egyletet támogatja, a DMKE. internátusát nem áll módjában segélyezni, hanem a tagokat az üdvös czél támogatására felhívja. Az országos központi jegyző-egylet véleményezés végett átküldött alap­szabálytervezetét többek hozzászólása után elfogad­ták. Ver8Ónyi Elemér azon indítványát, hogy az egyleti közgyűlésen résztvevő tagoknak költségei a községek által megtéríttessenek, elvetették. Végül kimondotlák, hogy a jövő évi közgyűlést Békésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom