Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-13 / 11. szám
XXXVI. évfolyam. Gyula, 1901. márczius 13. 11-ik szám Előfizetési árak: Egész évre . . 10 K — „ Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . . 2 „ 50 f Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetési dij előre fizetendő. Xyilttér sora 20 fillér. f f Társadalmi és közgazdászai hetilap. Főszerkesztő: Dr. llodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: It.óim Dávid. Szerkesztőség és kiadóiiivatal: Gyulán, Templomtér, Dobay János könyvkereskedése, hov a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Férfi-lakosok összeírása. A közeli napokban, márczius 15-ike és 30-ika között egy nagy összeirási munkálatot foganatosítanak országszerte, a melynek czélja, hogy az ország összes, a 20 éves életkort betöltött férfi-lakosának különböző személyes, főleg műveltségi és adózási viszonyairól megbízható adatokat gyűjtsenek. Ismeretes ez összeírásnak tulajdonképeni czélja is. A legfőbb politikai jogot, az ország sorsának intézésében való részvételt : a képviselőválasztás jogosultságát szabályozó törvényünk annyira elavult, hogy gyökeres átdolgozásra szorul. A választói jogosultság alapját megszabó intézkedések a mai változott viszonyoknak meg nem felelnek. A választói jogosultság előfeltétele ma is kizárólag valamely vagyon, vagy nagyobb jövedelem bírása, ez az úgynevezett vagyoni census is tulmagasan, az ország különböző vidékeit tekintve aránytalanul van megállapítva. Pedig tudvalevő, hogy a vagyon nem előfeltétele a műveltségnek, a melynél fogva az egyén a politikai jogok helyes gyakorlására képes és még kevésbé előfeltétele az állampolgári öntudatnak, a hazafias érzésnek, a mely az egyént jogainak a haza igaz érdekeivel megegyező érvényesítésére utalja. A vagyoni census leszállítása és arányosítása mellett tehát a nagy reformnál a magyar nemzeti műveltség bizonyos fokát is alapul kell venni. Éhez az ország és polgárai legközvetlenebb érdekében megkezdett munkához fog tájékoztató adatokat szolgáltatni a jövő napokban megejtendő összeírás, mely egy kisebb népszámlálással ér fel. Az összeírásnál az erre kiküldött közegek minden 20 évnél idősebb férfi-lakosról egy statisztikai lapot állítanak ki, a melyben feltüntetik az egyén korát, foglalkozását, anyanyelvét és magyar nyelvismeretét, műveltségi fokát az írni olvasni tudás és magasabb iskolai képzettség szempontjából, adózási és birtokviszonyait a 10 kát. holdnál kisebb birtokok művelési ágainak megjelölésével, valamint az ipari foglalkozást önállóan vagy nem önállóan űzőkre vonatkozó közelebbi adatokat. A választói jogosultság uj alapokra fektetéséről alkotandó törvény jósága függ ennek az összeírásnak a pontosságától és teljes hitelességétől és azért minden polgárnak kiváló hazafias kötelessége, hogy az adatgyűjtést megkönnyítse és kimerítő hiteles feleleteket adjon az összeirók kérdéseire. Különösen két körülményre hívjuk fel itt olvasóink figyelmét. Minden összeírásnál, egyes műveletlenebbek bizalmatlanságából, sokszor rosszakaratú izgatok félrevezetéséből az a tévhit szokott keletkezni némely vidékeken, hogy az összeírás uj adók kirovására fog vezetni, miből folyólag ily helyeken bizalmatlanság és titkolódzás nehezíti meg a pontos adatgyűjtést. Tudnia kell tehát mindenkinek és e tekintetben az elöljárók és összeirók mindenütt hangoztassák, mi ennek az összeírásnak az igazi czélja, hogy annak helyessége jó törvény- alkotást,, az állampolgári jogok megfelelő kiterjesztését és ezzel a haza jólétét fogják eredményezni. De figyelmeztetnünk kell a lakosságot arra is, hogy ez az összeírás maga még nem állapit meg jogokat, hogy az csak alapja lesz a jogok meghatározásának, nehogy a félreértés, vagy egyes izgatok félremagyarázása folytán az összeírás alapján az a tévhit foglaljon teret, hogy minden összeirt egyén választói joggal is fog bírni és be ne következzék az, hogy a választói jog kiterjesztése és helyesebb alapokra fektetése folytán várható megnyugvás helyett a félrevezetettek csalódása fogadja a megalkotandó uj törvényt és az uj alapokra fektetett államólet zavartalan fejlődése helyett politikai zavarok és viszályok rontsák meg a hasznos törekvések üdvös eredményeit. Az összeírást elrendelő m. kir. belügyminiszter a munkálat nagy jelentőségéhez illő komoly hangú körrendeletben fejezi ki abbeli várakozását, hogy az összeírás a nagy czélboz mérten pontos és megbízható leend. A miniszternek az összes törvényhatóságokhoz megküldött rendelete a következőleg hangzik : 22089—I-a. 1904. szám. B. M. számú körrendelet. Valamennyi vármegyei törvény- hatóságnak. A kópviselővála8ztói eljárás és választói jog reformja, mely oly régóta foglalkoztatja a közvélemény, ma már annyira megérett, hogy annak tapintatos megoldása a legsürgősebb és legfontosabb feladatok közé tartozik. De ép a kérdés nagy fontossága, melyet államiságunk, nemzeti létünk s a társadalmi rend szemponjából alig lehet eléggé méltányolni, határozottan megkívánja, hogy a reform keresztülvitele a tényleges viszonyok lehető leggondosabb mérlegelésével történjék. A rendelkezésünkre álló adatok azonban e tekintetben kimerítő tájékozást nem nyújtanak, a szükségessé vált egy, külön e czélra szolgáló adatgyűjtés, mely az összes 20 éven felüli, magyar honos polgári férfi népességre kiterjedve, felölelje mindazokat az adatokat, A szabadság ünnepére. Irta: Székely Sándor. Gyász és dicsőség ölelkezik benned, Magyarok múltja : drága temető ! . . .. Szivemre borúi némaságod, csended, Te nagy álmokból szövött szemfedő ! Hajdan ilyenkor a riadót vertem, És ma zsolozsma zeng a búrokon, Mint halk fuvalom repül át a lelkem A fűbenőtte, süppedt sírokon 1 . .. . Mit is regélnék én a régiekről? Ez a tenger sír mind arról beszél, Híres csatákról, nagy történetekről Mondja meséit a tavaszi széli Mert a szabadság is tavaszra támad, Mint a vadrózsa, — mint a liliom ! — — Könynyel öntöztük azt a virágszálat, — Csupa harmat volt mindenik szirom ! . . . . Kiömlött vérünk drága váltság ára, Édes szabadság, piros rózsaszál! Borulj a késő magyar ablakára Az emlékezés fénysugárinál, Szórd el illatod kietlen szívébe, Hol örök úr a zsibbadás tele. Égő szirmaid hullasd el fölébe, Ihlesse meg a múlt költészetei .... Oh! hátha akkor egyszer utoljára, Elernyedt karral fegyverére kap, Lesújtja lánczait a föld porába Az istenadta régi, régi rab! — Hátha keletről derengés mutatja, — A közeledő hajnal hírnöke — Hogy megvirrad, hogy a magyar nem hagyja. Mi őseitől rászállt öröké! Nemzet a magyar! Büszke, dicsőséges 1 Egy ezredév mögötte elmaradt 1 Hű voit szavához, adott esküjéhez, S traditióihoz is — hű maradt! .... A mi urunk : a magyarok királya, — Fejének éke: a szent korona! Meghajlunk a magyar király szavára, De az osztrák császár előtt soha ! Volt a magyarnak magyar fejedelme, Ki idehaza, közöttünk lakott, S miénk volt a hegy, s rónák végtelenje, A meddig a szem messze láthatott! Volt a magyarnak boldog szabadsága, Voltak hatalmas, szent törvényei, S a Corpus Juris ódon bibliája Nem volt salakkal, fekélylyel telil Vagy nem fekély, vagy nem fekete átok, Mely a magyarra folyton visszaszáll, Hogy kigyót — békát hűtlen rákiáltott Arra, ki messze, Dél határinál, A Márványtenger csodás partja melleit Temette sirba tépett álmait!? S Rodostó felől elhozta a felleg Gyakori nehéz sóhajtásait! .... Rákóczi! — Szabad eszmék ideálja! — Neved átragyog a múltak ködén! .... Feléd fordúl a magyarok hazája Az új ezredév kétes küszöbén, A Te nagy lelked van a levegőben, Virágillata a Te sóhajod, Szemed harmata csillog a mezőben ! — Sóhajtva áldunk Késő magyarok! .... Óh! ha szeplőtlen, égő honszerelmed Megszállna minket, satnya korcs hadat, És bűnbánóan verve melleinket Születnék egy nagy zarándokcsapat! Es hazahoznánk idegen országból Áldott koporsód, — vállunkra vevén, Hogy a mi maradt tetemed porából Itthon pihenjen meleg föld ölén !. . .. SiroliiJc) A sokíó^mct í,aantta0tósészerr:0' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 25 9—s& Lapunk inai száma 12 old.al.
