Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-11 / 50. szám
XXXVI. évfolyam. Gyula, 1904. deczember 11. 50-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre _________ 10 K — f Fél évre___________ 5 K — f Év negyedre_________ 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. BODOKV ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: ív Ó II N DÁVID. A tisztességtelen verseny. Ma a vívmányok korát éljük. Tegnapról mára, máról holnapra uj és újabb találmányra ébredünk és felfedeztek az emberek úgy szólván mindent, a legtökéletesebb pokolgépig és még mir dig uj csodákat teremtenek. így azután ipari ágakban tökéletesedünk. Világhirii gépek, tökéletes szerszámok, remek és mindennemű hivatásos szerszámok, eszközök között százával választhat az ember a jó és jobb között s ha valaki tud választani, értelmes és okos, hát bizonyára a legjobbat olcsón választja. De bizon nagyon sokan vagyunk — emberiségünk javarésze ilyen — kik nem tudják megkülönböztetni a rosszat, az ideig- óráig tartót a czélszerütől, a primitívet a legjobbtól, az olcsót a drágától, a silányt a tökéletestől. Ezek azután becsapódnak csuful, de úgy, hogy még sem okulnak saját kárukon, vagy legalább is későn okulnak. Ezért akarunk mi most megemlékezni a versengésről és pedig a versengés azon neméről, mely már piszkos, csalárd szándékú és igy egészséges hatással az ipari fejlődésre nincsen. A szép, nemes versengés mindég hasznára van a különböző iparágaknak. A tisztességes versengés abból áll, hogy mindenki a legjobbat, a legelfogadhatóbb áron akarja nyújtani a közszükségletét kielégíteni szándékozó közönségnek és ez a versengés úgy általánosságban emeli és elősegíti az ipart. De a tisztességtelen koukurrenczia az iparnak, a kereskedelemnek ép annyit árt, mint a mennyi kárt okoz a becsapott közönségnek. A tisztességtelen verseny egy országban sem olyan nagy, mint minálunk. Valósággal gyalázat az, mit egyes ágakban ép legkéte- sebb hirü kereskedőink és iparosaink véghez visznek. Túl Hezitálják egymást. Nincs az az ár, melynek kicsinységénél ők egy kicsinyebb vételárt ne tudnának a piaczra kiáltani, legtöbbször persze e legkisebb vételár is felülmúlja a kínált áru értékét, mely valósággal csak szemnek való és hasznavehetetlen. De tekintsünk el attól, ha rossz árut olcsó áron nyakába sóznak a közönségnek. Ez csak egyik árnyékoldala a piszkos versengésnek ; van egy sokkal fontosabb körülmény, melyre figyelmet kell terelnünk. És ez az az eset, mikor a legjobb és értékes áruk, értéküknek sokszor csak alig tizedrészé- vel egyenlő árban bocsáttatnak a közönség kezeibe. Ezek azok a kereskedők, a kik boltokat nyitnak egy félesztendőre, vásárolnak sok ezer korona értékű árut hitelbe és azután elvesztegetik potom áron. A potom árakat persze zsebre rakják s a nagy ezégeknek semmit sem fizetnek. Eltűnnek, nem léteznek. Előbb ugyan csődöt kérnek maguk ellen, a nagykereskedőket pedig érzékenyen érinti ez a kár s sokszor csődöt hoz reájuk is. íme ez is a tisztességtelen verseny egyik neme. De ki tudná e szerencsétlen állapot minden fázisát felsorolni ! Es a közönség kezd hitetlen lenni, mindentől fél, mi olcsó 8 igy kezd a legszükségesebb bevásárlásokra szorítkozni, sokszor ezeket is elodázza, mi pedig az ipar és kereskedelemnek végtelen károkat okoz. Tény, hogy első rangú gyárakat, ezége- ket, iparosokat, kereskedőket elnyom, tönkre tesz a tisztességtelen konkurrenczia. A ki jó dolgot készít, jó munkát, jó árut ad, annak azt meg is kell fizettetni. Sokan azonban inkább rossz auyagot gyors módon összetákolnak, hogy a közönségnek jó olcsón dobhassák a piaczra és igy sikeres versenyt csináljanak és a jó ezég, a szolid ez ég érzékeny károkat szenved és a jó áru, a jó gyártmány, a jó czikk nem fogy, nyakán marad a ezégeknek. Ezeken segíteni kell. Okuljon a közönség számtalan csalódásán, mely a tisztességtelen versengés fejlődése óta egyre éri és forduljon el azon czégektól, melyek olcsó árukkal, silányságokkal ezreket vágtak zsebre. Pártoljuk az ipart, mozdítsuk elő a tisztességes versengést, de tartsuk magunkat távol a piszkos konkurrencziától. Legyünk óvatosak s ne higyjünk a látszatnak, az olcsóságnak, mely alatt teljes értéktelenség lakozik. A versengést vissza kell terelni a maga tisztességesen szabályozott medrébe, ezt sürgősen parancsolják kereskedelmi és ipari érdekeink ! TÁROiA Egyedül. Nézem a lámpa hunyó lángját, Árny hull a papirosra, Körültem csend van. Kint a hajnal Most gyullad bíborosra. Sejtelmes némaság a társam, Meg fel-felsíró bánat. . . . Borús emléke hideg ősznek És rózsahervadásnak. El-elakadó szívveréssel, Sóvárgón félve hívom . . . S az ismert, halvány, kedves árnyék Pihen meg a papiron. Az ismert, halvány, kedves árnyék, Bús álmaimból szőve . . . Fehér a fátyla, a ruhája, A csipkeszemfedője . . . A szeme csukva, arca sápadt, Csak mosolya a régi . . . 0, ez az édes, hús mosolygás A lelkem gyötri, tépi! Vergődöm hangtalan zokogva, Elönt a lelkem láza. Fölöttem lassú szárnycsapással Leng súlyos évek gyásza. Bekúnyom a szemem. Ne lássam, Mit úgyis egyre látok Pirosló hajnalhasadást ég Kialvó fehér lángot . . . ___________ Nil. Lapozgatok. Lapozgatok egy sárga kis füzetben, Minden lapján van egynéhány dal És minden dal tele van szerelemmel, Tele van játszi napsugárral. Ez a fakó füzet be drága nékem! Pedig nótáit régen írtam, Egykor, tavaszszal, húsz éves koromban Az ifjúságom’ belesírtam . . . Fehér Jenő. Rézkapcsos bibliák. Irta: Zöldi Márton. Az, aki nekem ezt a történetet elbeszélte, nem azért tette, hogy a csabai nép lelkét magyarázza. Őmaga is csabai volt. Az apámnál szolgált, mint béres. De amellett filozófus lélek volt a pozitív iskolából. Ezt abból sejtem, hogy ahol és amint tenette, kerülte a munkát, lehetőleg messzire. Talán három Ízben szolgált nálunk. Mikor megunta a mezei munkát, a megye szolgálatába lépett. Perzekutor lett. Sokszor láttam dolmányban, rájthuzliban sétálni a csabai piaczon. Lomhán, megfontoltan lépkedett. Ilyenkor irigyeltem a betyárokat. Milyen kényelmes életük lehet, ha a perzekutorok olyan lusta tempóban lépkednek, mintRohoska Mihály. Mert úgy hivlák a derék embert, aki nekem az alábbi történetet elbeszélte. Szetrény, már rég künn pihen a lutheránus temető akáczai alatt. De én máig is szeretettel gondolok reá. Hogy mikor történt az az eset, melyet Rohoska elbeszélt, arra nézve kevés tájékoztató adattal szolgált. Ő is az apjától hallotta kis gyerek korában. Ezt egybevetve életkorával, úgy sejtem, hogy a múlt század negyvenes éveiben zajlott le a viharos esemény. Ha a csabai nép között költők születnének, bizonyára dalba foglalták volna ezt a romantikus történetet. De a csabai anyák sokkál okosabbak, AsokLMmict hathatós te0™0' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 23—52 Lapim-ls mai száma ÍO oldal.
