Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-04 / 49. szám

1904. deczember 4. BÉKÉS 5 bebizonyithatólag fölötte nagyok. A gép megtekin­tése (vásárlási kényszer kizárásával) szívesen meg­engedtetik. Czim : a hirdetési rovatban. Az első leánykiházasitási egyletnek mai szá­munkban levő nyílttéri közleményére felhívjuk t. olvasóink figyelmét azzal, hogy véleményét függessze fel, mig a támadások ellen indított sájtóperben a független bíróság nem hoz Ítéletet. Kovács Sándor előnyösen ismert szegedi zongorakészitö és hangoló a hét folyamán váro­sunkba érkezik. Ajánljuk at. ez. közönség figyelmébe Előjegyzéseket elfogad Dobay János könyvkeres­kedése. „Henneberg selyem1 csak közvetlenül a gyárból hozatva valódi. — Fekete, fehér vagy színes 60 krajczártól II frt 35 krig méterenként. Blúzoknak, kabátoknak a legalkalmasabb. — Bjr- mentve és vámolva a házhoz szállítva. Dús válasz­tékú mintagyüjtemény postafordultával küldetik. Selyemgyár: Henneberg, Zürich. is 4-4 Adománygyűjtés a Délmagyarországi Magyar Közművelődési-Egyesiilet javára. Mélyen tisztelt honleányok és honfiak! Kéregetni jövök ajtaitok elé ! A honvédkoldus »Arany«-os »Miatyánk«-ját veszem ajkaimra : »Adjatok, adjatok, amit Isten adott.« Ne izenjetek ki: Nincsen itthon senki.« Ne utasítsatok el, — mondván: »Most menj el és azután térj meg, mert holnap adok « (Bölcs Salamon Péld. k. 3. R. 38. v.) Kéregetek a Dálmagyarországi Magyar Köz- müvelődési-Egyesület javára. És mi ennek a czélja? A magyarságnak Délmagyarországon, az idegen törekvések között segítségére lenni. Ápolni, Ifejlesz- teni Délmagyarországon a hazafias magyar szellemet, terjeszteni a nugyar nyelv ismeretét. Magyar szív, magyar elme, magyar lélek előtt lehet-e hazafiasabb, nemesebb, felségesebb czél: mint ez? Nem! és százszor mondom: nem! Erre a nemes czélra : »Adjatok, adjatok, amit Isten adott.« Nem kunyorálva, nem meghunyászkodva, ha­nem nyílt szívvel, emelt fővel, teljes bizodalommal járulok elétek. Mert tudom: hogy hazafiul kötelességet tel­jesítek ; tudom : hogy nemes szivek ajtaján kopottatok, zörgetek és megleszek hallgatva ; tudom: hogy embertársaimhoz, testvéreimhez jövök — akiktől ha egyebet nem, — legalább jó és biztató szót kapok; tudom: hogy értelmes, müveit egyénekkel van ügyem, akik nem csúfolnak meg kéregetésem miatt; tudom: hogy magyarok előtt nyitom ki szivem kamarájának ajtaját; (idegentől, — ki e szent földön meggazdagodott és innen mégis kifelé sandít, kifelé kacsingat, nem érzi, nem tartja magát magyarnak : panaszos ado­mányt el sem fogadok); tudom: hogy a jószivü adakozónak sokfelé kell adni és sokszor nem is telik : — én hát sokat nem kérek! A fillér előttem annyi mint a korona. Mindenik : szent; mert adomány. És én, ha keveset kapok is — kimenve a kapun — nem duzzogok, nem mormolok, nem panaszkodom a kisebb ajándék miatt; hanem édes szavakkal meg­köszönöm. Hiszen az igazi szegény, az igazi koldus is megcsókolja a krajezárt, tudva, hogy az a jó szív­nek az adománya, a jó szívben pedig az Isten la­kozik; — igy tehát az drága kincs ! »Adjatok, adjatok tehát, amit Isten adott« S adományotokat Írjátok be a »Gyüjtöivre.« Az adomány rendeltetési helyére fog eljutni. Erről kezeskedem. Az Isten áldása legyen a kegyes adományon és a nemesszivü adományozón! Mezőberény, 1904. deczember hó Szentandrási István. Irodalom és művészet. „Szerelmek“ czim alatt Ízléses, csinos kiállí­tású könyv jelent meg a békéscsabai Corvin nyomdá­ban. Szerzője Palatínus József fiatal hirlapiró kolle­gánk, a „Békósmegyei Közlöny“ ambicziózus és tehetséges szerkesztője. Tíz darab hangulatos csinos elbeszélést tartalmaz a könyv, i ővetkező czimek alatt: S/erelmek. Aki kétszer halt meg Két sir- domb. Őszi vihar. Mese a szerelemről. Visszaperelt menyasszony. A bosszú. A kuruez labanezhadnagy. Furfangos czigány. Ilonka. Mindegyik poétikus, szép alkotás és teljesen lebilincseli az olvasó közönséget. „A Nap.“ Ily czim alatt uj napilap jelenik meg nyolez nap óta a fővárosban, Braun Sándor jeles publiczista a „Budapesti Napló“ nagytehetségü volt szerkesztője, felelős szerkesztősége s Ábrányi Emil legtehetségesebb poétánk főmunkatárssága mellett. „A Nap“ este jelenik meg Budapesten és a kora regeli órákban a vidéken. Előfizetési ára: negyedévre 4 korona, példányonkénti ára 4 fillér. A világ legolcsóbb folyóirata. Ezt a czimet ambic2Íonálja magának az „Érdekes Könyvtár“ könyvalaku szépirodalmi folyóirat, amennyiben elő­fizetési árát egész évre 2 koronában, félévre 1 ko rónában állapította még. E csekély ár daczára a lap csak elsőrangú hazai és külföldi Írók legkivá­lóbb elbeszéléseit, novelláit és költeményeit közli. Folytatásos czikket sohasem ád, minden füzet tel­jesen befejezett, szép könyvet képez. A lap speczi- álitása, a „Rejtvényvilág“ állandó ingyenes mellék­let. Specziálitásnak nevezzük, mert csak ez a lap nyújtja olvasóinak azt a kedvezményt, hogy kivétel nélkül, minden egyes rejtvénymegfejiőnek egy szép- irodalmi müvet ad jutalomképpen. Az előfizetési összeg az „Érdekes Könyvtár“ kiadóhivatalába (Bu­dapest, V., Kálmán-utcza 2.) küldendő, ugyanonnan kérhető ingyen és bérmentve mutatványfüzet és előfizetési gyüjtőiv is. Virágfakadás czimmel a napokban uj szépiro­dalmi lap indult meg a fővárosban, melyet Endrődi Béla szerkeszt, a fiatal magyar irók szine-java támogatásával. A lap czélja az, hogy a nagyközön­séggel megismertesse a jövő Magyarország még fejlő­désben levő Íróit, hogy eggyétömöritse az ambició­zus fiatalal embereket kiknek élete az irodalomé lesz. A „Virágfakadás“ első száma 16 oldal terje­delemben, Mühlbeck Károly művészi czimképé.vel gyönyörű kiállításban jelent meg. Tartalma: be­köszöntő: Endrődi Béla. Idyll. Első szerelem (ver sek): Farkas Imre. A kis herczegasszony : Miklós Jenő. Ősz lesz (vers): Kürthy György. Éjszakai találkozás; Sómezei Sándor. Emlékek (vers): End­rődi Béla. A virágok postása: Tormay Cécile. Tavaszró álmodom (vers): Vikar Z. Vera. A havon: Gagyi Jenő. Művészet. Zene. Irodalom. A „Virág­fakadás“ előfizetési ára egész évre 8 kor Fél évre 4 kor. Havonkint kétszer jelenik meg. Kiadóhivatal Budapest, IV., Váci-u. 60. Révai kalendárium 1905. Most hagyta el a sajtót ez az ir, dalmi naptár — a magyar könyv- piacz érdekes speczialitása — mely az idén felette erdekes és nagyszabású irodalmi újdonságokról számol be. Olyan irodalmi újdonságok ezek, melyek a modern kulturigények nagy területeit ölelik fel s a rohanó, követelelő kor emberének kezébe adják a művelődés biztos eszközeit. E mellett a kegyelet­nek is hódol a Révai Kalendárium, Jókai Mór emlékezetének szentelve egy igen szép czikket. melyben többek között a világsajtó nekrológjaiból hordja össze a legérdekesebbeket. A Révai Kalen­dáriumot minden irodalombarátnak — kívánatra — ingyen küldi meg a kiadóhivatal : VIII., Üllőt-ut 18. szám. A „Zenélő Magyarország“ zongora és hegedű zenemüfolyóirat most megjelent XI. évfolyam 23. füzete a következő szép zenemüujdonságokat közli : I. Lengyel Miska „Orgonafa virágzik a kert alatt,“ II. Ivánfy Iván „Édes anyám mondja meg a galam­bomnak helyettem.“ (Baka nóta). Két szép magyar dal. III. Huher Sándor „Cabaret“ franczia négyes, a legújabb kupiék és chansonok újdonságaiból össze­állítva. IV. Heidlberg Albert „Valse mignoné“ salon darab. Ily gazdag tartalommal jelenik meg — e minden zenekedvelőnek kiváló fontossága zenemü­folyóirat minden egyes füzetete, úgy, hogy előfizetői az érdemesebb zenemüveket, melyek az év lefor­gása alatt megjelennek, — a havonta kétszer meg­jelenő füzetben, mindenkor 10—12 oldalon kapják. Előfizetési ára : egész évre (24 füzetre) 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre (6 füzetre 3 korona. Egyes szám 60 fillér. Előfizetni a most folyó IV. évnegyedve, valamint az előző évnegyedekre is, a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zenemükidó- hivatalában Budapest, VIII József körút 24/11. hol egyúttal minden nyomtatásban megjelent zenemű, a legolcsóbban megszerezhető. Kívánatra a „Zenélő Magyarország“ eddig megjelent füzeteinak részletes tartalom jegyzékét ingyen és bérmentve küldjük meg. Gyulai élet. Odajutottunk, hogy Gyulán, ha azt akarjuk hogy a publikum el is menjen oda, ahova hívják hát akkor feltétlenül a megyeház nagy termét kell igénybe venni. A bálrendezők már régen tudják, begy Gyulán csak egy terem van, a megyeház terme, mert a pavilion nagy terme nem terem, hanem csűr, a Komló terme pedig nem terem, hanem folyosó s igy ahhoz, hogy az a bizonyos valami, amit rendeznek, sikerüljön, feltétlenül az ország mintagyorsaságu közigaz­gatását kell.egy pár napra kizavarni a rendes kerékvágásból. A megyének számtalan más köz­sége különb táncztermékkel, vendéglőkkel ren­delkezik, mint maga az igen tisztelt megye- székhely, s hpgy ilyen körülmények között a vezető szerepet nehéz megtartani a megyeszék­helynek, magától értetődik. Ezek a dolgok különben csak úgy alka­lomadtán ödenek az eszembe, hogy az Uránia előadásai a héten a megyeház termében folytak le a .Szanatórium-Egylet jóvoltából és hasznára. Persze a gyulai közönség ismét hü volt önma­gához és a Prág-féle system it az Uránia szín­házra is alkalmazta. — Első nap még csak volt publikum, de második és harmadik napon már csak az a bizonyos kicsiny, de distingvált pub­likum volt jelen. S mindezekből pedig az is kivilágosodott előttem, hogy miért nem akadt még Gyulán mindeddig vállalkozó szellem, amely egy modern és a mai igényeknek megfelelően felszerelt szállodát épített volna. — Egyszerűen azért, mert a mi közönségünkre nem lehet szá­mítani. Itt egy napnál tovább még az Uránia sem tud otthont találni, még a szanatórium je­gyében sem s a társadalmi összetartás annyira dühöng, hogy mindaddig, mig az a bizonyos 77 szegletü terem fel nem épül, melyben a kü­lönböző klikkek és kasztok egymás fumigálása nélkül, külön-külön bújhatnak össze, mindaddig meg kell elégedni Gyulán a tótkomlósi igények­nek sem megfelelő készségekkel, bálterem és vendéglő dolgában. Pedig ennek legkevésbé sem a publikum szegénysége az oka, hiszen másutt sem milliomosok az emberek, igaz, hogy gróf sem akar lenni mindenki, mint nálunk. Ez azonban már olyan régen elcsépelt téma, hogy kár is rá a szót vesztegetni, erre legfeljebb csak azt lehet mondani, amit az a bizonyos ur mondott a kávéházban, hogy „Pinczér! egy másik publikumot!“ Egy szóval, a szanatóriumos Uránia estélyek nem sikerültek Gyulán, ami a szanatóriumot te­kintve is, az Urániát tekintve is, sajnálatos. Még jó, hogy nem szombaton este rendezték, mert ambicziózus riporterünk úgy járt volna vele, mint a gyulai kötőgyár .^kiváló vendégével, Szterényi József miniszteri tanácsossal, akiről ékesen meg vagyon Írva múlt számunkban, hogy megtekintette a gyulai szövőgyárat szombaton este. S hogy a h>’r 4 órákor íródott és Szterényi nem jött meg az este 6 órai vonattal, arról iga­zán nem tehet senki. Ha eljött volna, bizonyára a legnagyobb megelégedéssel szorított volna kezet Weisz Mórral és Vadas Mártonnal is, ;?őt Singer Mihálylyal is, aki pedig erősen ludas a miit vasárnapi „kacsánkéban. S csak az az egy vigasztaló, hogy efféle kacsa a legjobb csa­ládoknál, illetve a legkomolyabb lapoknál is előfordul s volt eset rá, hogy a leghivatottabb zenekritikus, a legautentikusabb lapban, a leg­pompásabb zenekritikát irta meg arról a hang­versenyről, amely „közbejött akadályok miatt“ elmaradt. Kavarognak a politikai hullámok is. Minket is meg-meg érint a szele s a sangvinikusabb vidéki városok már mozognak is. Mi 'természe­tesen még ráérünk a m egy egy ülésig s hogy ak­korra lesz egy kis „hecc“ s- hogy ,;önzetlen“ népvezéreink nem fogják ezt a kedvező alkal­mat a haza boldogitására elszaladtam, az több a bizonyosnál. S ez a szegény agyonb .'ldogitott haza, amelyben olyan ékesen beszélmek az etn-

Next

/
Oldalképek
Tartalom