Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-04 / 49. szám
6 BÉKÉS 1904. deczember 4. berek mikor a más s olyan éktelenül cselekednek, midőn a saját becses érdekükről van szó, még mindig „beugrik“, mint aféle jó balek. — Tüntet, lármázik, hajigái és lelkesül. Ma e mellett, holnap a mellett, attól függ, ki rángatja a drótot, ki ordít nagyobbat. Mert a hang, ez imponál nálunk. A tett kevésbé. Ugyanis a hangot felfogni csak fül kell, az pedig van e hazában sok és nagy, de a tettet megbírálni és mérlegelni, már egyéb kvalifikácziók is igényeltelek, ebből pedig igen csekély mennyiséget osztogattak szerte e hazában, daczára annak, hogy szoczialistáink veres plakátokon hirdetik s ma délután a Bodoky-patika előtt is hangoztatni fogják, hogy az általános titkos választói jogra oly égető szükség van. Ezt a közmondást különben nagyon ügyesen alkalmazza a szanatórium-egyesület, mely olyan kedvesen kapar a zsebünkben, hogy mosolyogva vesszük észre, hogy alaposan megvagyunk pumpolva, mert a derék egyesület épen nem szerénykedik (s nagyon okosan is, mert szerény koldusnak üres a tarisznyája), hanem nyíltan és őszintén kimondja, hogy „ha van öt forintod, csak add ide nekem.“ S ki állhatna ellen a mosolygó pumpolásnak, mikor szép asz- szonyok és lányok zsarolják ki belőlünk sorsjegyekért az utolsó koronát. S a jótékonyság e kérlelhetlen végrehajtói alaposan értenek is a nyúzáshoz, nincs zseb, melyet figyelmen kívül hagynának, nincs az az elrejtett és tartalékban tartott utolsó korona, mely ki ne kívánkoznék a zsebünkből, mikor a jótékonyság e bájos vi- géczei rája utaznak. Az idén különben áldozhatunk is egy kicsit többet mi gyulaiak a szanatóriumnak, mert az idei farsangon úgy se minálunk lesz a szana-! tórium-egylet főhadiszállása, hanem a megye egyik, társadalmilag legkedvesebben ismert helyén, Szarvason. A múlt hetekben ott gyülésezett a nőegylet egy monstre szanatórium-bál irányában s miután Szarvason publikum is van, pénz is van, terem is, nz idei szarvasi szanatóriumbál iránt, a legvérmesebb reményeket van jogunk táplálni. Mi azonban egyelőre csak vásároljunk sorsjegyeket 1 — re. N y i I i t é r. Tájékoztatásul. Az Első Leánykiházasitási Egylet m. sz. és annak igazgatósága rövid idő óta czéltáblájául szolgál a leggyülölködőbb és bosszuvágyó támadásoknak, melyek mindannyian hazugságoktól, ferdítésektől és torzításoktól csak úgy hemzsegnek. Méltóságon alulinak tartjuk, hogy ezen támadásokra reagáljunk. Csak annyi szolgáljon tagjaink tájékoztatásául, hogy az Első Leánykiházasitási Egylet m. sz. kebelében semmi olyas nem történt, ami nyugtalanságra okot szolgálhatna és hogy ezen üzelmek tisztán egy rendezett hajszára vezetendök vissza. Üzletmenetünk zavartalan folyásáról különben is látjuk, hogy érdekelt tagjaink, valamint általában a nagyközönség, ily minősíthetetlen támadásokról a helyes Ítéletet magának megalkotni tudja. A sajtópört, az egyedüli védelmi eszközt, mely ily esetekben rendelkezésre áll, mind ezen támadások ellen, már is folyamatba tettük. Budapest, 1904. nov. 30. 4i2 í-i Leánykiházasitási Egylet igazgatósága. Közgazdaság. A gyulai tisztviselők fogyasztási szövetkezete a múlt vasárnap délután a városháza termében tartotta alakuló közgyűlését, melyen elnökké Korponay Lajos főgymnásiumi tanárt választották meg. Az alakuló közgyűlésen az egylet tagjai mintegy 300-an jegyeztek részvényt s a szövetkezetét január hó 1-én akarják megkezdeni. Közgazdasági előadó A földmivelésügyi minister Béké8vármegye közgazdasági előadói tisztétől Zlinszky István felmentette és ugyanakkor közgazdasági előadóvá Szekér Gyula, uradalmi jószágfelügyelő, gyulai lakost kinevezte. A csabai játékárugyár fölavatása. A Werther Hugó-fóle fa- és macheé gyártelep berendezése a közelmúlt napokban teljes befejezést nyervén, úgy Csaba közönségének szine-java, mint a kereskedelmi kormány képviseletében Szterényi József miniszteri tanácsos, Zsilinszky Mihály dr. államtitkár, Lukács György dr. vármegyénk főispánja, az aradi kereskedelmi- és iparkamara küldöttsége és a vidéki notabilitások egész sora jelenlétében, ünnepélyesen fölavattatott. Ezen ünnepség, — mely megyénk utóbbi időben szép virágzásnak induló iparát oly szépen dokumentálja, — lelkesedéssel folyt le, mert Csaba közönsége nagy örömmel fogadta Werther Hugót, kit úgy a közönség, mint az állam, anyagilag is támogat az Alföld iparfejlesztésének áldásos munkájában. A virágzó gyártelep ambicziózue alapitója, Werther Hugó ismereteit Németország ugyanilyen szakmáju gyáraiban szerezte s gyártelepét, mely hazánkban az első, előbb Bártfán létesítette, egy évvel ezelőtt pedig Csabára helyezte át, hogy megfelelő központot teremtsen magának, ahonnan jobban irányíthassa napról-napra növekvő exportját. A fölavatási aktust lakoma, majd este tűzijáték követte. Törvényszéki csarnok. Esküdtbirósági tagok az 1905. évben. A gyulai kir. törvényszéknél szervezett esküdtbirósághoz, az 1905. évben tartandó esküdtszéki ülésszakokra behívandó esküdtek kiválasztása a kir. törvényszéknél november hó 20-án ejtetett meg. E bizottságban részt vett: Novák Kamii kir. törvényszéki elnök, mint bizottsági elnök, Y. Szakmáry Arisztid kir. ítélő táblai bíró mint bizottsági tag és a törvény- hatóság által megválasztott dr. László Elek, Varságh Béla, Czinczár Adolf megyebizottsági tag és Tarr Dezső mint bizottsági jegyző. A bizottság rendes esküdtekként a következőket választotta ki Gyuláról : Anuló Pál, ifj. Balog József, Bálint Antal, Bálint Perencz, Becker György, Békés Gyula, Bodoky Kálmán, Bossányi Béla, Braun Izidor, Braun Mór, Braun Vilmos, Csiszár Kálmán, Diószegi Sándor, Erkel János, Farkas Lajos, Féhn István, Ficker Ferencz, Frailer Gyula, Frailer István, Freund Sándor, Gaborják Ferencz, Glatz János, Goldmann Sámuel, Harsányi Frigyes,Hauberl Károly, Jeszenszki Ferdináud, Joncz Ferencz, Karácsonyi Károly, Ko h- man Ferencz, Kolhman Károly, Licska Ferencz, Lindenberger Rudolf, Manheimer Arnold, Mandorf Gyula, Mayer István, Nagy Jenő, Névery Albert, Niderhauser Gyula, Reisner Ernánuel, Bal István, ifj. Sál József, Schmidt Antal, Schneider János, K. Schriffert József, Szalczer Nándor, Vadas József, Varga Lajos v. tan. Winkler Lajos, Wolf Zsigmond, Zuzman János. Helyettes esküdtek : Alföldi Ferencz, Bagi Károly, Benkő János, Bleyer Ignácz, Dászkál Szilárd, Ehrenfeld Salamon, Fogl Adolf, Geiszt János, Goldman József, Gróh György, Gróh Mihály, Heezler Alajos, Hrabovszki Ferencz, Illés József, Jeszenszky Béla, Kis István, László Antal, Lotta György, Lusztig Adolf, Magyar István, Najman György, Petik Péter, Piczkó Mátyás, Rosenczweig Herman, Scheibert Jakab, Schilinger Lipót, Schütz Gusztáv, Szemeti Imre, Tóth Márton, Verner József, Vlagyovits János, Weisz Salamon, Werner Károly, Zielbauer György, Zielbauer Alajos, Zsigmond György, itj. Karácsonyi Mihály, Balogh István, Balog János, Bauer Márton, Btuderman János, Becker János, Berndt Károly, Czingulszky Mátyás, Demkó György. Démusz János, Karácsony Béla, Kátai István, Kelemen Miklós, Kiska Péter. — Csabáról : Achim F. János, Achim László, Badics Klek, Bakos Mátyás, Banner Béla, Beliczey Géza, Braun Hermann, Böhm József, Csanádi János, Fábry Károly, dr. Fáy Samu, Francsek István, Friedman Mór, Frnda Miklós. Fuchs Gyula, Gencsy József, Haán Béla, Haraszti Sándor, Jenei Endre, ifj. Kapta János, Klein Gusztáv, Komáromi Béla, Kovács Károly, Kovács L. Mihály, Kugel Sámuel, Kún Ede, Dr. Linder Károly, Löffler Ignácz, Lőrinczy László, Lővy Sámuel, Dr. Margócsy Miklós, Pfeifer István, Dr. Povázsay Máté, Reichard József, Reisz Herman, Reisz Simon, Dr. Seiler Vilmos, Stark Ferencz, Südy István. Szalay Gyula, Szalay Sándor, Stojanovics Gyula, Dr. Tardos Dezső, Uram László, Dr. Urszinyi János, Wagner József, Wallerstein Sánuel, Dr. Weisz Frigyes, Dr. Zsilinszky Endre rendes esküdtek. Kinevezés. A nagyváradi kir. Ítélő tábla elnöke dr. Csánky Dezső szeghalmi ügyvédjelöltet a szeghalmi járásbírósághoz joggyakornokká nevezte ki. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Fischer Gyula ügyvédet Békéscsaba szék hely lyel az ügyvédek lajstromába felvette és hogy Sámuel Viktor ügyvédjelölt dr. Mázor Elemér szarvasi ügyvéd irodájába lépett át joggyakorlatra. Hivatalszolgák kinevezése. A nagyváradi kir. tábla elnöke Krizsán Dávid gyulai járásbirósági kézbesítőt a békéscsabai, Dancsovszky Mátyást a gyulai és Kugyela Mihályt a szarvasi kir. járásbírósághoz hivatalszolgákká nevezte ki. A községi biró előtt. Sál Sebestyén gyulai községi birót,mint annak idején megírtuk, még folyó óv május hó 31-én Szántó Linka a tárgyalásról való eltávozása után visszatérve a tárgyaló terembe egy nagy konyha késsel megtámadta. A bünfenyitő tárgyalás november 28-án volt a gyulai kir járásbíróság előtt, mely alkalommal Szántó Linka azzal védte magát hogy ő nála kés nem volt, csak egy bicska, az sem a bírónak volt szánva, hanem a felperest akarta megijeszteni. De az akkor jelen volt tanuk, akik őt ártalmatlanná tették, beigazolták, hogy Szántó Linka már a tárgyalás előtt, a várakozó szobában a kaskájából mutatta a nagy koDyha kést s azt mondotta, ha elmarasztalja őt a biró, ezt a kést megforgatja benne ; a tárgyalás után, a mikor csakugyan elmarasztalták és a feleket elbocsájtották, néhány perez múlva visszatért és a birót szidalmazva szúrásra tartotta a kést, amely tehát nem lehetett a felperesnek szánva, aki már akkor jelen sem volt. A tanuk eme vallomása alapján meghozatott a Ítélet, melyszerint Szántó Linka egy havi fogház, 20 korona mellékes és az összes rabtartási költség lefizetésére köteleztetett. Az ítélet jogerős. Mikor az elitéit nő a járásbíróság hivatalos helyiségéből távozott, csupán a fölött sopánkodott, hogy miért nem ülhet legalább tavaszig. A pipa. Eke László 18 éves cselédlegény, különben körösladányi lakos, gazdájától László Károlytól 2 Ízben kukoriczát lopott — a tárgyaláson azzal védekezett, hogy gazdája nem adott pénzt dohányra s ő azért vitt el két Ízben tengerit, de csak annyit mért ki kötényébe, amennyiért 2 pák dohányt és egy pipát kapott a szatócstól. Midőn pedig az elnök figyelmeztette, hogy [a vád szerint több tengerit lopott s be is ismerte a csendőrök előtt — azt felelte, hogy akkor fájt a feje és az a szokása van, hogy ilyenkor mindent magára vállal. Beismerése alapján 14 napi fogházat kapott s nyomban neki is állott. A hűtlen cselédek. A dobozi urada'om alkalmazottjai voltak Fekete Gábor és N. Szöllösi István, kik a folyó év elején nehány kiló árpát elloptak és elrejtették az erdőbe a haraszt alá. Noha a kár alig jön figyelembe, az uradalom képviselője azon indokból, hogy például szolgáljon az eset, igen helyesen, kívánta a hűtlen cselédek megbüntetését, kik 8, illetve 4 napi fogházat kaptak. Az ítélet jogerős. Szerelem áldozata. Geller István is mint annyi más csak úgy esett verembe, hogy meglátta és megszerette Valech Józsefné békési lakost, s annyira szerelmes lett bele, hogy feleségül is akarta venni s a mint mondta, a nő hajlandónak is mutatkozott lekötni magát az életre. E czélból a vádlottként szereplő fiatal ember beszerezte okmányait, melyek állítólag 70 koronába kerültek, — de a házasságból még se lett semmi, mert a nő megbánta Ígéretét — és a férfi bánatjába mit csinált, főbe lőtte magát ? oh nem ! sokkal reálisabb gondolkozásu és helyesebb észjárású, mert levelet irt a hütelennek, hogy közre bocsájtja, hogy őt boldogította ha nem fizeti meg a költségeit: 70 koronát s ugylátszik hogy a mióta esküdtbiróság van, terjed a büntető törvény ismerete, — mert a hütelen nem fizetett, hanem beperelte udvarlóját — zsarolásért. Az udvarló fiatal ember bánatosan panaszolta, hogy szerelme áldozata és tényleg az is volt, mert zsarolás vétségéért 8 napi fogházat kapott, mig szerelme tárgya férjével a kapott elégtétel hatása alatt boldogan hagyta el a tárgyalótermet
