Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-23 / 43. szám
1904. október 23 BÉKÉS 3 ügyében szólal fel. Tudomására jutott, hogy Golián időközben elmezavar miatt elmegyógyintézetbe került. Fölöslegessé válván az ellene indított fegyelmi eljárás, annak feloldását kéri. Daimel Sándor dr. arról szól, hogy ez ügyben már történt intézkedés. — A beszámithatóság kérdésének tisztázásáig az alispán három hónapra skon- tróba helyezte a szomorú aktát. A közigazgatási bizottság félévi jelentésére vonatkozó tervezetet vita nélkül elfogadta a bizottság, majd tudomásul vette az állategészségügy állapotára vonatkozó jelentést és néhány községi adókivetés elleni felebbezest intézett el. Dr. Zöldy János főorvos jelentése a közegészségügyi viszonyokat kielégítőknek, az előbbi hónaphoz viszonyítva jobbaknak mondja, mert a heveny ragályos bajokban történt megbetegedések változatlan száma mellett az ezekben történt halálozások százaléka 3 százalékkal csökkent. Leginkább a légző és emésztő-szervek hurutos betegségei fordultak elő, leggyakoribb halálozások pedig a bélhurut és tüdő vész voltak. Szeptemberben előfordult a diphteria 20 megbetegedéssel, 5 halálozással, a vörheny 64 esetben 12 halálozással, a kanyaró 10 esetben 2 halálozással, a hasi hagymáz 47 esetben 9 halálozással, a gyermekágyi láz ! halállal végződött esetben. Uralkodó járvány a vörheny volt, de szelíd lefolyással, legnagyobb számmal Dobozon és Orosházán fordult elő. Az óvintézkedések és az' ellenőrző vizsgálatok foganatosíttattak. Orvosrendőri vissgálatot eszközöltek 329 élőn, 7 hullán, orvostörvényszékit pedig 13 könnyű és 7 súlyos testisértés esetében. Gyógyszerummal beoltottak 14 diphteriás egyént, a kik közül 11 meggyógyult, 3 pedig meghalt. A jelentést a bizottság tudomásul vette. Haviár Lajos kir. főmérnök a szeptember havi útépítési és útjavítási munkálatok előhaladásáról tett jelentést, majd előadta, hogy a biczerei tanyák megállóhely nevének megváltoztatása és a szanatórium részére létesítendő megállóhely biztosítása érdekében tárgyalásokat folytat és a légközelebbi ülésre érdemleges jelentést tesz. Tudomásul vették. A békéscsaba—békés—vésztői vasút ideiglenes engedélyének végleges erővel történt felruházását tudomásul vették, majd az ezen vasút által elfoglalt területek kisajátítási tárgyalására Hoffmann Mihály, dr. Sailer Vilmos bizottsági tagokat és dr. Sál József tb. aljegyzőt küldötték ki. A vasút menetsebességének az utszakeresztezéseknél leendő csökkentése iránt tett előterjesztés ügyében meghallgatják a vasúttársaság véleményét. Gróf Zselénszky Róbertné kérelmére, egy vasúti átjáró áthelyezését engedélyezték. Csák György kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az adóbefizetés eredménye egyenes adókban 770000 koronával, hadmentességi díjban 10000 koronával kedvezőbb volt, mint a múlt év hasonló szakában. Ugyanő néhány adóügyben beadott felebbezest referált. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a múlt hóban visszatért szabadságáról és résztvett a szarvasi tanitóképezde vizsgáin, valamint több tanítói járásköri gyűlésen. Javaslatára több iskola és óvoda költségvetését jóváhagyták — A mezőberényi polgári iskolához Mertz Konrádnak és E. Keményfy Katinkának, Orosházán Ravasz Antalnak tanítókká történt megválasztását jóváhagyták, ellenben az Endrődön megtartott óvónőválasztást megsemmisítették. Dr. Zöldy Géza tiszti főügyész egész csomó cseléd-, mezőrendőri- és más apróbb magánügyben beadott felebbezést adott elő, melyekben törvényszerű javaslatait vita nélkül elfogadták, majd az árvaszéki elnök és a kir. ügyész szokásos havi jelentéseinek meghallgatása után az ülés véget ért. Hírek. Előmunkálati engedély. A m. kir. kereskedelmi minister Márkus Ágoston mérnöknek, a Gyoma — Endrőd—Kondorosi vasútvonalra előmunkálati engedélyt adott. Elnökök a megyebizottsági tagválasztásokon. Lapunk múlt heti számában közöltük a megyebizottsági tagok sorából a folyó év végén kilépő, illetőleg az uj választás alá eső tagok névjegyzékét. Pótlólag közöljük, hogy a legutóbbi törvényhatósági közgyűlés a megejtendő megyebizottsági tag választásokra elnökökül és helyettesekül a következőket választotta meg. Gyula városban : I. alke rület. Elnök áchrőder Kornél, helyetteséül Névery Albert; II. alkerület. Elnök dr. Ladies László, helyettes Kukla Ferencz ; III. alkerület Elnök dr. Be- rónyi Ármin, helyettes dr. Follmann János. Két- egyháza községben : Elnök Bőhm Miklós, helyettes Beles Vazul. Békéscsaba községben : I. alkerület. Elnök Fábry Károly, helyettes dr. Margócsy Miklós. II. alkerület. Elnök Haan Béla, helyettes dr. Pándy István. III. alkerület. Elnök dr. Sailer Vilmos, helyettes dr. Urszinyi János. IV. alkerület. Elnök Sztraka György, helyettes dr. Kerényi Soma. Gyoma községben : Elnök : Garzó Gyula, helyettes Debreczeni Endre. Endrőd községben: Elnök Zelinka János, helyettes dr. Uhrin Endre. Békés községben : I. alkerület. Elnök Kny Antal, helyettes dr. Szegedy Kálmán. II. alkerület. Elnök dr. báró Drechsel Gyula, helyettes Lavatka József. III. alkerület. Elnök Kratochwill Gyula, helyettes dr. Török Gábor. Mezőberény községben : Elnök Horváth János, helyettes dr. Kovács László. Szarvas községben : I. alkerület. Elnök gróf Bolza Géza, helyettes dr. Mázor Elemér. II. alkerület. Elnök id. Salacz Ferencz, helyettes dr Danes Szilárd. III. alkerület. Elnök dr. Szemző Gyula, helyettes dr. Fischbein Soma. IV. alkerület. Elnök dr. Haviár Gyula, helyettes dr. Glasner Adolf. Öcsöd községben : Elnök Oláh Antal, helyettes Soós István. Orosháza községben : I. alkerület. Elnök Bulla Sándor, helyettes dr. Bikády Antal. II. alkerület. Elnök dr. László Elek, helyettes dr. Külley Pál. Szeghalom községben : Elnök Szabó Sándor, helyettes Sárréti János. Körösladány községben: Elnök dr. Chilkó László, helyettes Kovács Albert. Füzesgyarmat községben : Elnök Bor8Óchy Géza, helyettes Kornis Gyula. A köröstarcsa-vésztő-dobozi kerületben : Elnök Szabó János, helyettes Petneházy Ferencz. A csorvás— szentetornya—gádoros—pusztaföldvár—gyulavárii — békéssámsoni kerületben: Elnök Kozma Gusztáv, helyettes Gremsperger József. A békésszentandrás— nagyszénás—kondorosi kerületben : Elnök Léderer Rudolf, helyettes Darabos Sándor. Munkásházak. A földmivelésügyi minister az orosházi munkáslakásokra a már engedélyezett 12000 koronán felül, még pótlólag 4200 korona és más községekben léiesitendő munkás lakások czél- jaira újabb 12000 korona államsegélyt engedélyezett. Határjárás. Mint már megírtuk, Dr. Fabry Sándor alispán vezetése mellett, Jásznagykunszol- nokvármegye részéről dr. Benkö Albert várm. főjegyző részvételével, folyó hó 17-én a báró Wodi- aner Albert és társai kérelme folytÚD, a Békés- és Jásznagykunszolnokvármegye határvonalai alá eső Holt-Körös és Holt Berettyó területén, a vármegyei határvonal megállapítása végett helyszíni tárgyalás tartatott, amelyen Mezőtúr, Turkeve, Endrőd, Gyoma községek képviselői az érdekelt ármentesitő társulatok megbízottai is résztvettek. A vármegyei határvonal egyértelmüleg megállapittatott s a további eljárásra az érdekeltek részéről Békésvármegye alispánja kéretett fel. Kinevezés. Dankó Dezső gyulai kir. pénzügyigazgatósági díjtalan számgyakornokot a pénzügy- miniszter a pozsonyi kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez díjas számgyakornokká nevezte ki. A gimnázium építése, a mely a sok sztrájk- mizéria következtében nagy késedelemnek volt kitéve eddig, most már valósággal gőzerővel halad előre. N. Szabados József vállalkozó mindent elkövet, hogy a gimnázium még ez évben teljesen készen legyen, kívül, belül egyaránt. Most a külső munkálatot egészen a földszintig befejezték, úgy, Füstölgő, vig kéményt a Gálné házára, Selymet a Gál Magda sugár derekára. De az oltott rózsa mire kivirágzott: Nem ültek egy padba Magdával a lányok . . . S mire az őszi dér a rózsát megeste : Valami nagy bánat Magdát eltemette. Nincsen szebb virág a pünkösdi rózsánál, Falusi lánynak a magaszőtt ruhánál I Őszszel. Nincs szomorúbb a mogorva, Komor őszidőnél, Mikor más se látszik egy-egy Tömérdek felhőnél. Csupa bánat, csupa kétség A föld is, az ég is . . . Mintha egy nagy könnyé válnék A nagy mindenség is ! Szegény tájnak, mintha örök Nagy kétségbe esve: Fénylő napról, friss tavaszról Reménye se lenne. Óh természet, be sivár vagy Hit és remény nélkül . . . — Ments meg engem Uram Isten Ilyen öregségiül! . . . Nem ez az ősz az én őszöm, Hanem az a másik : I Mikor a táj, bágyadtan bár, Mosolyogni látszik . . . S mikor a nagy, ráboruló Csendes lemondásban : Még. örömét leli egy-egy Maradék sugárban ! Mikor minden őszi rózsa Emléke a nyárnak, S van valami költészete A haló határnak. S múlt és jövő reménykedő Merengésre késztet . . . — Én Istenem, óh adj nekem Ilyen öregséget! A magyar regény. Ki ismori a magyar regényt, a magyar alkotó szellemnek ezt az egyik legnagyobbszerii termékét? Müveit magyar emberek, a kik elvégeztek minden iskolákat, irodalmi férfiak, a kiknek hivatásuk az írott munkák megismerése és megismertetése, vájjon melyikük merné mondani, hogy ismeri egészében és érti teljesen azt a hatalmas könyvsorozatot, a mely a magyar regény- irodalom termékeiből keveredik össze? Nyíltan megvallhatjuk, ha szégyenkezéssel is, hogy a magyar regényirodaimat valójában sem az irodalom szőkébb eliteje, sem a müveit nagyközönség nem ismeri. Olvastak és olvasnak egyegy regényírót, egy-egy regényírónak egy-egy müvét, de az egész magyar regényirodalomról, arról, a mely megindult a XVIII. század végén s fejlődvén, egy század múltán már versenyre kelt az európai nagy regényirodalmakkal, a jelentős litteraturáról nincs képe a magyar müveit világnak. Olvassák báró Jósika Miklóst, egyre gyérebben, báró Eötvös Józsefet eléggé, Jókai Mórt sokat, báró Kemény Zsigmondot egyáltalán nem. Pálffy Albertet alig emlegetik, Pulszky Ferencz- ről, mint regényíróról nem tudnak, Fáy Andrást, Gaál Józsefet, Kuthy Lajost, Beöthy Lászlót, Toldy Istvánt, a múlt század elejének és közepének jeleseit teljességgel mellőzik, nem olvassák Tolnai Lajost, ezt az erős vénáju, legegyénibb magyar regényírót, Iványi Ödönt, a kilenczvenes években feltűnt és korán elmúlt erőteljes elbeszélő tehetséget és teljesen elfeledték Verseghy Ferenczet, a XIX. század első éveinek e szin- magyar felfogású és irányú Íróját, regényével; „A természetes ember“-rel együtt, Egy-egy kiemelkedő nagy alak elnyomja a többi jelest, delejként magához vonva minden figyelmet és érdeklődést. Mikor pedig a müveit közönség tán végigolvasta már a lenyűgöző nagyok minden alkotásá1-, akkor a régiek megismerésétől, olvasásától elvonják öt az újak, a fiatalok, a díszes köntösben köny vpiaczrakerülő modern történetek és alakok írói, uj voltukká1, könnyebb, újabb,
