Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-23 / 43. szám
4 BÉKÉS L904. október 23. hogy már csak az épület alsó részének vakolása, díszítése van hátra a külső munkálatok közül, a mely már egy-kót hét alatt készen lesz, mig a belső munkálatok — a mely az időjárástól független — egész deczember közepéig elfognak tartani. A mo numeutális, Ízléses szimetriával és elegáns egyszerű díszít esel ellátott épület nagyon kedvezően érvényesül a hatalmas téren, de graczozitása s elegán- cziája rendkívül kirívóvá teszi a tér rendezetlenségét, piszkosságát, amelyen előbb-utóbb segíteni kell valahogy. A közsegjegyzöi nyugdijválasztmány tegnap délután ülést tartott, amelyen kisebb jelentőségű folyó ügyek elintézése után özv. Blazekovics Hugó- nénak évi 800 korona segélyt szavazott meg. Változás a csendőrség beosztásában Folyó évi szeptember hó 1-je óta a Békésvármegyében elhelyezett összes csendőr-szakasz járás- és őrs- parancsnokságok, — melyek eddig az aradi szárnyparancsnokság alá tartoztak — a belügyminiszter rendelete folytán a debreczeni m. kir. csendőr- szárnyparancsnokságltoz csatoltattak s igy felsőbb fokban még a budapesti csendőrkerületi parancsnokság alá tartoznak. A megküldött elhelyezési rendelet szerint a debreczeni szárnynak parancsnoka gróf Gsáky Zsigmond százados, kinek parancs noksága alá tartoznak a gyulai és Orosháza szaka szók. A gyulai szakasz parancsnoka Adámossy Béla főhadnagy. A gyulai szakaszba területileg tartoznak Gyula város, a gyulai, békéscsabai, és szeghalmi járások, Gvula es Szeghalom járásparancsnoksági székhelyekkel. Ezen szakasz parancsnoksága alatt állanak a gyulai járásőrs, a kétegyházi, dobozi, békéscsabai, ujkigyósi őrsök, a szeghalmi járásőrs, a körösladányi, vésztői és füzesgyarmati őrsök-. Az orosházi szakasz működési köre az orosházi, békési, gyomai és szarvasi járás Járásörsök vannak Orosházán, Gyomári, ezenkívül őrsök vannak Mezoberényben, Köröstarcsán, Endrődön, Szarvason, Kondoroson. Az őrsök ólén ál összesen 7 őrmester, kik közül a gyulai és az orosházi lovas, őrsvezető van 16, kik közül a gyulai, füzesgyarinati és orosházi lovasok. A legénység létszáma gyalogos 73, lovas 12, kik az egyes őrsökbe 4—6-ával vannak beosztva. Az egész vármegyei csendőrség létszéma a "két szakaszparancsnokon kívül 108. Közbiztonsági állapotaink felől az élmult hetekben nem a legkedvezőbb vélemények kezdtek kialakulni a napirenden levő betörések, merényletek folytán. S ha ezek a merényletek nem is történtek meg épen, vagy nem úgy történtek meg, azért a közvélemény kétszer olyan sötét szinben látta a közbiztonsági állapotokat, mint aminők valóban. Maga a gyulai 2-ik honvódezred parancsnokság is átirt már a rendőrkapitánysághoz, hogy a botrányos közbiztonsági állapotok már a katonaság épségét is veszélyeztetik s megtörtént, hogy a múlt hét egyik napján L. M. hadnagyot, nyílt utczán, alkonyat tájban megtá nadták s ugyanaz nap este, a Kossuth-téren J. E. hadnagyra rálőttek. E héten ismét özv. Karácsonyi Jánosnéhoz kopogott be az éjjel az ablakon egy csavargó, alamizsnát követelve tőle s mikor az alamizsnát megkapta, szállást követelt. Az özvegy azonban elutasította a követelőzőt, mire az odébb állt. A rendőrség másnap nyomozást indított s megállapította, hogy az éjjeli csavargó M. B. volt békési községi napdijas, aki teljesen elzüllött, kétes existencziáju s betek óta kereset nélkül csavarog Gyulán. A rendőrség letaitóztatta a csavargó, züllött embert. Eljegyzések. Szabó Ferencz gyulai ifj u csizmadia iparos eljegyezte özv. Lesén Miklósné szép leányát Linuskát. — Geist György ifjú lakatosmester eljegyezte Gremsperger Pál czipészmester polgártársunk kedves és szép leányát Rózsikat. Esküvő. Kenéz László gyulai bonvédhadnagy, tegnap vezette oltárhoz Karczagon Lncsny Jolánt, néhai Lacsny József berettyótársulati igazgató leányát. Időjárásunk változó, amennyiben derűs napok váltakoznak esősökkel, mezőgazdasági szempontból véve pedig egyikre ép oly szükség van, mint a másikra. Az e>ő ugyanis m *g mindig kívánatos, mert a bőséges csapadék daczára az abnormis bőségek és szárazságok után a föld még korán sincs eléggé megázva, a derült időre pedig a szántás és vetés miatt volna szükség. A lezajlott hót a két ellentétes igény iniudenikónek megfelelő volt; hétfőn és kedden ugyanis verőfónyes, száraz és meleg idő, kedden éjjel és szerdán délelőtt bőséges eső, azóta pedig újra derűs időnk volt. Ahol korábban el tudtak vetni, a búza szépen kikelt, ugyanúgy az őszi árpa is, amely utóbbi helyenkint még túl buján is fejlődik. A szerdai eső után különben a gazdaközönség érdeke s kívánsága legalább két hétre terjedő száraz, meleg idő volna, mely idő alatt az őszi vetést teljesen befejezni remélnék. Eltűnt nők. Gserászki János né született Zelenák Erzsébet, tótkotnlósi illetőségű nő, szeptember hó 20-án lakásáról eltávozott és azóta oda vissza nem tért. Szetnélyleirása: termete alacsony, arcza ke- rekded, szeme kék, orra, szája rendes, jobb álián borsó nagyságú szemölcs van, viselete kékfestő tuha, fekete fejkendő és papucs. — Asztalos Pálné szü letett Karkus Judit, tótkomlósi illetőségű nő, 1-én hazulról — állítólag szilva vétel végett — Világosra ment és azóta magáról hirt nem adott. SzemélyIeirása : arcza kerek, termete alacsony, szeme sárgás, haja és szemöldöke gesztenye barna, orra, szája rendes, viselete; kék festő szoknya, hamu- szinü karton derék, fekete fejkendő, nagy sárga rojtos selyem nyakkendő, papucs. Orosháza községe folyamodott a keressedelmi ministerhez, hogy az Orosháza—Szentes — Fó légy - háza között tervezett h. é. vasút földmunkáinak foganatba vételét — mint Ínséges munkát — azonnal engedélyezze. A kereskedelmi minister a vármegye alispánjához megküldött leirat szerint a kérelmet elutasította, mivel szóban forgó vasút engedélyezés tárgyalásai még be nem fejeztettek. Békéscsaba költségvetése. Békéscsaba község 1905-ik évi költségelőirányzata a következő : bevétel 506.515 korona 76 filler, kiadás 761.306 k róna 48 fillér, pótadóval fedezendő hiány 254.690 korona 78 fillér. A költségvetés főbb tetelei a következők : bevételek: Pénztári maradvány 186 563 K 14 f, Földbirtokok jövedelme *25539 K 89 f, Épületek jövedelme 101.690 K 10 f, Községi jogok jövedelme 73.893 K 07 f, Lábas jószágokból 1400 K, Tőke- pénzek jövedelme 31.592 K 50 f, Végrehajtási dijakból 3600 K, Ipar- és bírságdijakból 1600 K, Rendkívüli jövedelmekből 58i 6 K, Vágóhig jövedelméből 1100 K, Átmenőleges jövedelmek 42980 K, Öntözöttrét jövedelme 14641 K, Haltenyésztés jövedelme 300 K, Kórház építésére felvett kölcsön megtérítése 6000 K, összes bevétel : 506.615 K 76 filler. II. Kiadás : Köztartozásokra 18.189 K 11 f, Özemólyes járandóságokra 136.788 K, Rendőrség és szolgák ruházatára 8136 K 60 f, Napidijakra és utazásokra 1500 K, Épüleiekre 227.586 K 34 f, Különféle számlákra 2500 K, Faiskolákra és ligetekre 4000 K, Használati állatokra 2593 K, Közegészségügyi költségekre 3690 K, Rendőri kiadásokra 11900 K, Egyházak segélyezésére 4146 K 96 f, Nevelésügyi kiadásokra 44.719 K, Állategésszeg- ügyi czélokra 3000 K, Köz.ekedési czélokra 1500 K, Szegényügyi kiadásokra 10.623 K 76 f, Pusztai végrehajtási költségekre 300 K, Adósság törlesztésére 152.701 K 32 f, Átmenőlegesekre 5980 K, Rendkívüliekre 31815 K, Különfélékre 5110 K, Községi alapok gyarapítására 9544 K 46 K, Patro- náiusi teher megváltására 4290 K, Rétöntözésre 6200 K, Hal tenyésztésre 200 K, Fogyasztási és italadóra 48.062 K 93 f, Vármegyei közszükségleti pótadóba 8250 K, összes kiadás 761.306 K 48 f. III. Pótadóval fedezendő hiány 254 690 K. A kivetendő potadóból esik az első csoportbeli költségekre 42 8 százalék, másodikra 6 9 százalék, a harmadikra 22 százalék. A községi költségvetés november hó 5 ik napjától számítandó 15 napon át a községhá- házán közszemlére lesz kitéve. A békéscsabai jótékony nőegylet, mint már jeleztük nagyszabású hangversenyt rendezett tegnap este a színházban a szegények javára és különösen a szegény iskolás gyermekek felruházására. Az eshozzánk közelebb álló, de azért nem mindig tisztább, művészibb és magyarabb nyelvezetük két is vervén a régi írókat. Aztán meg van ez újabb Íróknak még egy előnyük a régieken. Az ő müveik könnyen hozzáférhetők, kaphatók minden könyvkereskedésben, a régiek müvei elhányódtak, elvesztek, elpusztultak, alig néhány példányban szerepelnek már csak s még minden könyvtárban sem kaphatók. Pedig kétségtelen, hogy a magyar regényirodalom nemcsak különleges magyar szempontból jelentős, hanem mind mennyiség, mind minőség dolgában számot tesz a világirodalomban is s egy-egy nagy regényírónk méltán került bele az európai hirü regényírók lajtsromába. Annál súlyosabb hibánk és mulasztásunk, hogy nemzetünk irodalmi szellemének ezirányu megnyilatkozásait sem eléggé nem ismerjük, sem megismerésének lehetőségéről nem gondoskodunk. A mulasztás jóvátétele azonban sohasem késő, s mindenkor, még elkésve is a nemzeti kultúrának tett jelentős szolgálat. Az irodalmi jelenségek nem közönséges mértékével kell hát méltatnunk azt a vállalkozást, a mely féls/á- zados mulasztást üt helyre, elfeledett, a magyar irodalmi műveltség számára valósággal elveszett kincseket tár újra a modern magyar közönség és a jövendő nemzedékek elé, megalkotván a magyar regényirodalom tárát s egyben történetének monographiáját is. A „Magyar Regényírók“ czimü új könyvtár ez, a melynek első hatvan kötetes sorozatából most jelent meg az első öt kötet a Franklin-Társulat kiadásában. Ezt a kiadótársulatot, a melynek nevéhez a magyar irodalmi élet annyi jelentős emléke és mozzanata fűződik, Mikszáth Kálmán, a jelen elbeszélő irodalmának versenytárs nélküli fejedelme, vette rá ennek a nagy irodalmi hézagot kitöltő jelentős vállalatnak megvalósítására. O adta hozzá neu csak a gondolatot és a tervezetet, hanem adja hozzá a maga megbecsülhetetlen közremüködósét is, szerkesztvén ezt a regénytárt és Írván mindenik kötet elé rövid bevezető tanulmányt az illető kötet Írójáról. A minek nemcsak az a különleges jelentősége, hogy az irodalom egyik nagy elbeszélője, a nagy utód méltatja a nagy vagy legalább is érdemes elődöket, hanem az is, hogy e bevezető tanulmányok teljes sorozata egybegyűjtve teljes és él vezetes monographiáját adja a magyar regényirodalomnak, a melynek hiányát irodalmunk annyira érzi, hogy első irodalmi társulatunk, a Kisfaludy-Társaság, pályadijat is tűzött ki a magyar regényirodalom történetének megírására. Szóval a „Magyar Regényírók“ czimü vállalat hivatva van arra, s az első kötetekkel együtt kibocsátott előzetes tervezet valóban erre is vall, hogy mindazt a hiányt, a mit fönnebh kifejtettünk, egy csapással pótolja. Megszünteti a régi jeles regényírók nagy hátrányát a modernekkel szemben, hozzáférhetővé teszi az elfelejtett jeles müveket mindenek számára, nagyszabású, egységes gyűjteménybe foglalva a régieket és az újakat, az ünnepeiteket és a tr.ellőzötteket, megadván Mikszáth Kálmán bevezető tanulmányaiban azt az ösztökélést is, a melyre a múlt iránt eltompult jelenkor fiának gyakran szüksége van, hogy visszatérjen a régiekhez, élvezze történeteiket, tiszta magyar előadásukat, megértse nemzeti irányukat és általános emberi tartalmukat. Növeli a vállalat értékét, hogy minden egyes regényt egy egy' kiváló magyar művész eredeti képei fognak illusztrálni. Mintegy ezer művészi dlusztráczió — a legjelesebb magyar művészek alkotásainak tekintélyes képtára — fogja gazdagítani a Magyar Regényírók köteteit. A most megjelent első öt kötet a következő : báró Kemény Zsigmond : A rajongók (két kötet). R, Hirsch Nelli képeivel. Csiky Gergely ; Az Atlasz-család. Neogrády Antal képeivel ; Vadnay Károly: A kis tündér. Nagy Sándor képeivel és Pálffi Albert : Esztike kisasszony' professzora, Márk Lajos képeivel. A kiadótársulat hagyományaihoz méltó a gyűjtemény kiállítása. Finom famentes papiroson, tiszta szép nyomás, egész oldalas művészi képmellékletek és díszes bekötési tábla. A hatvan kötetes gyűjtemény ára díszes kötésben 300 korona. Fúlévenkint öt kötetes sorozatokban jelenik meg. Megrendelhető pár koronás csekély részletfizetésre bármely' könyvkereskedésben.
