Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-29 / 22. szám
XXXVI. évfolyam. 22-ik szám. Gyula, 1904. május 29. Előfizetési árak: Egész évre .................... 10 K — f Fél évre....................... 5 K — f Év negyedre.................... 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. r Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: lír. BODOKY ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: KÓHN DÁVID. Közveszélyes eltévelygések. A szoczializmus nagy apostolai világrendet felforgató nagy eszméket dobtak a piaczra, s a törpe apostoloskodó utódok bevallottan önző anyagi czélzatok szolgálatában állanak. Önzőbben, mert az emberiség összva- gyonát akarják olyképen arányosítani, hogy amikor egyesek munkásságuk, szorgalmuk és takarékosságuk gyümölcsét fognák halomra hordani, ők, kik üres kézzel mennek oda, annyit vigyenek el majdan onnét, mint amazok. Valószínű, hogy ezt maguk sem igy képzelik s nem igy hiszik: — annál rosz- szabb, hogy igy hirdetik. Önzőek küzdelmeik más fegyverei is, melyek közül itt csupán az indokolatlanul ki-kitörő sztrájkokra terjeszkedem ki. A sztrájk sok esetben sokkal veszedelmesebb orvtámadás, mint a betörés, vagy a vadonban való támadás, mert ezek a zsent- lemének vállalkozásaik koczkázata ellenértékéül bőrüket viszik a piaczra és semmiféle kölcsönösségi viszonyban nem állanak a megtámadásokkal szemben arra nézve, hogy nem fogják kifosztogatni; a törvény előtt pedig akarva nem akarva, számolnak bűnös tettükért. Ennek ellenében a függő állásban lévő alkalmazottak kölcsönösségen alapuló felmondási idő kikötésével vállalnak kondi- cziót s amikor ezt sztrájk jelszó alatt egy- oldalulag megszegik, szerződésszegést követnek azzal szemben, akit gyakran csak az anyagi tönk vagy a halál oldhat fel a kötelezettsége betartása alól. Világszerte erős verseny sorvasztja az ipari és kereskedelmi pályákat, nálunk azonTAROIA, Betegen... Tavasz van! A szép virágok Uj életre ébrednek .... Vigan vannak, játszadoznak Mosolygó kis gyermekek. Tavasz vanl A kis madárka Szabadságát élvezi; Mindenható gondviselő Dicsőségét énekli. Bűvös-bájos suttogástól Visszhangzik a zöld berek .... .... Csak én vagyok elhagyatva, És csak én nem ébredek. Nem láthatom a tavasznak Ezer fényét mindenütt ... Nem érzem a langyos szellő Milyen üde, mily szelíd. Napsugár betéved hozzám Olykor ablakomon át... . Fölkeres .... de elhagy újra, Kórágyamon hogy ha lát. ban még zsenge korban, alig keletkező voltában érték oly arányú bérmozgalmi támadások, melyek fenállhatását teszik problematikussá s a közönség nagy része a helyett, hogy azt mérlegelné, hogy ily erőszakos mozgalmak sikere vagy egész osztályokat pusztít el végkép, vagy neki kell az emelkedett munkadijjak többletét megfizetni : felül az előre kiczirkalmazottan piaczra dobott jelszavaknak, frázisoknak és siet részvéte kinyilatkozásával erkölcsi felbáto- ritást és támogatást nyújtani a sztrájkvezetőknek különösen, ha sikerül ezeknek egy kis rendőri brutalitást, vagy pláne vérontást provokálniok. Az öt napra terjedő vasúti strikenál bezzeg máskép volt ez. Miért? Mert a tisztelt publikum rögtön érezte káros, illetve részére hátrányos voltát. Szórták is özönnel átkukat a vasutasokra s a népszerűtlenségben fogantatott miniszterelnök egyszerre a nap hősévé vált, amikor a sztrájkot megtörte. Hogy az ipar terén átviharzó sztrájkok mily veszedelmesek, erre nézve csak azt említem fel, hogy pár jól sikerült sírikénak azon, a sztrájkvezetőkre nézve örvendetes következménye is volt, hogy egy év alatt kétszáz százalékkal szaporodott az olyan egyletek tagjainak száma, amelyek rendes perczentet húznak az alkalmazottak fizetéséből ellenállási alapra — rekte strike-ok szervezésére s föltétien bizonyossággal megjövendölhető, hogy ha sikerül nekik valamikor túlzott követeléseiknek érvényt szerezni, úgy halomszámra fognak a munkaadók tönkremenni s amikor nem lesz kiktől munkát kérni, akkor a társadalomhoz fognak fordulni olyan kenyérért, amelyet nem Beteg embert ki szeretne? Beteg ember nyűg, teher! Elhagyatva, egymagában Párnák között ott hever. Oh csak egyszer lássam újra A tavaszt, az ébredést .... Elfelejtem könnyelműen Mind a bút, a szenvedést. Egyszer szívjam még be kéjjel A virágok illatát.... Aztán.... hogy ha úgy van Írva — Küldd majd értem a halált. Keblovszky-Nlayer Lajos. Nirvana. Mikor leírom e szót. úgy tetszik, alakot ölt és sir minden betűje. Egy neme a hallucina- tiónak száll meg, amelynek — ha kínos is — a karjaiba vetem és elringatom magam, hadd ragadjon el szárnyain. — Ne tudjuk bár, hogy mit jelent e szó, ne tudjuk azt se, hogy a legmisztikusabb keleti vallás egyik sarktételét képezi, találgassuk, vájjon héber, asszyr, avagy hindu szó lehet-e az, a kimondott szónak minden hangja, a hét munka ellenében s bizonyára nem is levett kalappal fognak kérni. Mondhatom, hogy az akár kisebb, akár nagyobb számú segédeket és munkásokat foglalkoztató iparosnak legnagyobb fejtörését az okozza, hogy rendes idejére kitudja fizetni alkalmazottai járandóságát s ismert dolog, hogy viszont az alkalmazottak nagy része igen könnyen veszi kötelezettsége teljesítését és valóságos epidémiává vált, hogy minden foglalkozásban sztrájkkal forszirozzák ki előmenetelüket, holott erre kivétel nélkül megadja a módot a képességek, a szorgalom és a munka teljesítés fokozása. Alig van tehát sürgősebb állami s társadalmi feladat, mint az erőszakos sztrájkok Damokles-kardját elhárítani azok feje felől, akik különben is nyögnek a rossz gazdasági viszony, egészségtelen verseny s sok egyéb okok szülte üzletpangás s rossz üzletmenet nyűge alatt. Kner Izidor. Vármegyei közgyűlés. — Május 24-én. — Pünkösd után való kedden volt a vármegye tavaszi rendes közgyűlése, mely most bizonyára az ünnepek miatt, kisebb közönség jelenlétében folyt le, mint máskor. Dr. Lukács György főispán a következő remek szép beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: Mélyen tisztelt törvényhatósági bizottság ! Midőn májusi rendes közgyűlésünket megnyitni szerencsém van, legyen szabad napirend előtt röviden megemlékeznem egyes közérdekű eredményekről, melyek az országos közvéleményt utolsó együtt- létünk óta foglalkoztatták. Mélyen tisztelt közgyűlés! A magyar nemzetnek sok hibája lehet, azonban az igazán hazafias betűnek az egymáshoz ragasztás által nyert képe, olyan misztikus erővel csap le lelkünkre és oly hatalmas zsarnokul uralkodik rajta, amilyen misztikus és hatalmas csak az elmúlás nagy gondolata lehet. Legtöbbünknek összefacsarodik és vérzik tőle a szive, önérzésünkből kifolyólag eszünkbe jut saját véges mivoltunk, emberi gyarlóságunk a legritkábban siratjuk a holtban egyedül csak önnön magát, mert hisz annál jobban fáj, mennél több volt ő nekünk. Mindez hasztalan, megindult könnyeink záporán át, ezt nem látjuk, nem tudjuk megérteni az elmúlás és a teljes lelki nyugalomnak a keletiek oly nagy tömegénél hitt legfőbb javát s elhallgat a philosophia, Őrült buddhizmus ez, amely az életet csak siralomvölgynek tekinti és amely csak az eljövendő nirvánáért“ él, de ilyenkor, a midőn áldozatot szed szeretteink köréből, megnyugvásul szolgál, hogy az embereknek milliói vannak, akiknek az elmúlás, a földi lét megszűnése, a teljes lelki nyugalom a „nirvana“ annyi, mint az „ur országa“ : a legfőbb életczél. Siro/tn 5> A8okt1óirámi5 hathatóste0™0' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 25 J9—35 Xjetpumls: mai száma, lO old.a.1.
