Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-24 / 17. szám
XXXVI. évfolyam. 17-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre .................. 10 K — f Fé l évre ......................... 5 K — f Év negyedre................... 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1904. április 24. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: lír. BODOKV ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: ív Ó II N DÁVID. A gyulai villanyvilágítás. A villanyvilágítás ügyében folyó hó 18-án a városi tanács határozata folytán ülést tartott a villanyvilágitási bizottság, a melyen részt vettek Dutkay Béla polgármester elnöklete mellett: Molnár Albert városi mérnök, Künsl Ernő mérnök városi szakértő, Jantsovits Emil városi főügyész, Weisz Konrád a békésmegyei vili. r. t. igazgatója és Hauberl Károly a villamossági r. t. üzemvezetője. Mivel hogy a villamossági r. t.-al kötött szerződés 9. §-a értelmében a társulatnak ama joga — miszerint ő egyedül rendezhet be magán lakásokban villanyvilágitási insta- látiókat — íolyó évi május hó 9-én megszűnik, gondoskodni kellett arról, hogy a jövőben eszközlendő szereléseket kik végezhetik és mily feltételek mellett. Eddig az egész kontinensen a »Verhand deutscher Electro- techniker« által kidolgozott szabályzat volt a mérvadó, melyet időről-időre átdolgozva fogadta volt el a magyar műszaki kar is. A múlt év végén azonban a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium megkeresésére a magyar mérnök és építési egylet kidolgozta, az erős áramú electromos berendezésekre vonatkozó biztonsági szabályzatot. Mivel ezen szabályzatot oly szaktekintélyek dolgozták ki, kiknek neveit az országunk határain kívül is ismerik s mivel ezen szabályzat úgy szólván törvény erővel fog bírni, a bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy a városi tanácsnak azt a javaslatot teszi, miszerint a gyulai villanyvilágitási berendezésekre vonatkozólag a magyar mérnök és építési egylet által kidolgozott erős áramú electromos berendezésekre vonatkozó biztonsági szabályzatot fogadja el és tegye kötelezővé. Minden egyes magán berendezés terve a városi villamos bizottságnak bemutattassék s csak ezen bizottság által jóváhagyott tervek, illetve a bizottság engedélye alapján történhetik minden egyes berendezés. A tervek a bizottság minden egyes tagja által aláirandók, ha azok jóváhagyatnak, — ellenkező esetben az elnök által aláírandó határozattal a hibák feltüntetése és jelzése mellett újabb terv beadása végett visszaadandók folyamodónak. Azon esetben, ha a tervek elbírálásánál nézet eltérés merül fel a szakértő tagok között, akkor a bizottság többsége határoz, minek a r. társaság magát aláveti és a szerelő alávetni tartozik. A szerelés befejezése bejelentendő s ennek megtörténte után a villamos bizottság szemlét tart a végből, hogy a szerelés a jóváhagyott tervnek meg- felel-e ? Ha a bizottság a szerelést tervszerűnek találja, akkor a társaság a házi hálózatot a bizottság által megállapítandó, de legkésőbb 14 nap alatt bekapcsolni tartozik az utczai hálózatba, illetve a házi hálózat számára áramot adni köteles. Amennyiben a szerelés a tervnek nem megfelelőnek találtatik, akkor a hiányokról jegyzőkönyv vétetik fel és a pótlások teljesítése után adhat csak, illetve köteles adni áramot a vállalat. A pótlások teljesítésének megvizsgálása czéljából ugyanaz az eljárás történik, mint előzőleg azzal, hogy mindazon esetekben, mikor a szerelés a tervnek meg nem felelőnek találtatik, a bizottság minden egyes tagjának 5 korona dij fizetendő, — ellenkező esetben csak a város részéről működő tagoknak : —■ a városi mérnöknek és egy bizottsági tagnak fizetendő az 5—5 korona dij. A tervek elbírálásához a társaság részéről az üzemvezető, vagy ennek helyettese küldetik ki állandó érvénynyel. A bizottság előadója a városi mérnök. A berendezésekhez a szerződés 8-ik §-a értelmében csak a társaság adhat mérő készüléket (áram számlálót.) A vállalat köteles a berendező kérelmére megfelelőleg Watt óra, vagy Ampére óramérőt szerelni. Az árammérő szerelési dija összesen 13 koronában állapittatik meg. Ampére óramérőért* ha az 5 ainpéreig szól, évi 6 korona, ha 5—10 ampéreig szól, évi 12 korona, ha pedig 10 ampérenél nagyobb erősségű áram mérésére szól, úgy 20 korona fizetendő. Watt óramérőért pedig, ha az 10 ampéreig szól, 12 korona, azonfelül pedig 20 korona évenkint. A bizottsági ülésen a villamossági r. t. képviselői a magánosoknál fogyasztott energia mennyiséget minden áron Ampére óra mérővel és nem Watt óra mérővel szeretnék mérni, holott a fizetés teljesítése a Watt óra, illetve Hectowatt óra szerint történik. Igaz, hogy az ampére óra mérővel is meglehet határozni a Watt órákat átszámítás segítségével, de csak abban az egy esetben pontosan, ha az áram feszültség állandóan egy és ugyanaz volna, aminek az ellenkezőjéről vagyunk — sajnos — meggyőződve a lámpák folytonos pislogása folytán. Ampére óra mérő alkalmazása esetén bekövetkezhet itt is az az eset, a mely bekövetkezett Budapesten a fővárosi orfeumnál, hol az átszámításnál a villamossági vállalat a fogyasztó terhére egy hónapban 8—9000 koronával tévedt. Érdekes, hogy mint mindig, úgy ez alkalommal sem akart a villanyvilágitási r. t. az egyenes utón haladni. Noha a szerződés határozottan mondja, miszerint „egyes magánosoknál a belső berendezések (instalatio) jelen szerződés első 5 évében (a szerződést a r. t. 1899. évi április hó 13-án irta alá, a vármegyei törvényhatóság pedig 1899. évi május hó 9-én hagyta jóvá) csakis a vállalat által eszközölhetők,“ mégis megfelebbezte a városi közgyűlés ama határozatát, mely szerint kimondotta, hogy folyó évi május hó 9-én bárki — a ki erre való képesítését a TÁ1C1I. Nóta egy arany pennáról.*) Karaszy Ödönnek ajánlja : Székely Sándor. — „Egyszer egy királyfi mit gondolt magába!?“ ... Eltakarta lelkét egyszerű ruhába, Hogy kiváncsi szemek ne tudják, ne lássák, Zománczos szárnyai tünde ragyogását! . . . Úgy jött ide közénk messze idegenből, Mint a szegény koldús: kifosztva mindenből, Áranya, ezüstje dehogy volt szegénynek! — Magunk közé vettük nótázó legénynek — „Egyszer egy királyfi mit gondolt magába!?“... Elkezdett csillogni a szürke ruhába: Az az édes nóta, amit dalolt szája, Mint aranyos pára csapódott le rája! Hasztalan akarta leverni a porba, Egy szemernyi nem sok, le nem hullott róla!... De szegény királyfi ! — Megadta az árát, Amért úgy lenézte az aranyos párát, *) Melyet a csabai nőegylet ajándékozott egy — poétának. Mert biz az a para (bosszúból-e, mért-e ?) Kászállt a kezére! (Szabad-e, nem kérdte!) — Nem hiszek csodában, Isten a tanúja! — De csillogni kezdett sorra a tíz újjá! Nosza pennát kapott, hogy ír a királynak, Hogy Magyarországon boszorkányok járnak 1 S ime uramfia ! — akárki mit szól is — Aranynyá változott kezében a toll is 1. .. A szegény királyfi csak belátja végre, Hogy mire született: hírre, dicsőségre! Aranyos pennáját porba dehogy dobja, Nagy szívdobogás közt a kezébe fogja! S n.íg örömkönyei a papírra folynak, Levelet ír véle egy öreg asszonynak, Levelet ír véle lelke-hitvesének. Mint a harmatcsöppje oly tiszta az ének ! . .. Mese volt... igaz voltl A leveled írja, Itt remeg kezemben hófehér papírja !... Arany már a tollad, arany lesz a nótád, Szíved dobogása diktálja a kótát 1 Legyen — azt kívánom — szíved dobogása, Tavaszi pacsirta csicsergő szólása, Fürödjön a lelked örök napsugárba, Fakadó virágok szálló illatába 1... — „Egyszer egy királyfi mit gondolt magába!?“... Minden állam támasza, talpköve a tiszta erkölcs. Szabad Endre, főgimnáziumi igazgató.'1') Erények teszik nagyokká a nemzeteket. A törvények annyiban, amennyiben erények megnyilatkozásai vagy támogatói. E tételt fejtegetem, kedves tanítványaim, az 1848-iki törvények szentesítésének emlékünnepén. Azután rámutatok röviden azokra a nemzeti erényekre, melyek a 48-iki törvényekben testet öltöttek. Törvények boldogító erejének, államok és nemzetek létének alapföltételei az erények. Erények nélkül a legjobb törvények is csak iránytjelző, útmutató czölöpök, vagy vészes szakadékoktól védő korlátok. Az idő mindkettőt hamar elkorhasztja. Az emberek könnyelműsége azokat nem követi, rosszakarata ezeket gyakran áthágja Erényes nemzet hosszú ideig állana fenn törvények nélkül: erények nélkül rövid időn belül elsenyved a legjobb törvények mellett. Sőt többet mondok ! Erény nélkül a törvénynek nincs ereje. Cselekedetre váltott igazságnak és jóságnak kell magának a törvénynek lennie; és csak igazságos és jó polgárok fogják cselekedeteiket a jó ") Előadás a gyulai rom. kath. főgimnázium április 11-iki ünnepélyén. Siro/in 5> Asoktóirmict hathatós tU0"0' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál «w««* idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja :a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatta gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 25 15—35 Hia.p’u.nls mai száma ÍO old.al.